Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-10 / 182. szám

6. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 julius 10. „S. H. Kukoricalopásért hat havi börtön A csókái fatolvajok Eötárgyalások a noviszadi semmitöszéknél A velikikikindai államügyészség vádat emelt Hubert Lipót velikikikindai nagy­kereskedő ellen, mert 1923 junius 22-én a dragutin-novoji vasútállomáson több utas jelenlétében hatóságsértést és nem­­zetgyalázást követett el az által, hogy a vasúti kocsikon levő »S. H. S.« fel­iratról azt állította, hogy az azt jelenti: »Siess Horthy, siess!« és ezáltal a szerb büntetőtörvény 103. §-ába ütköző bűn­cselekményt követett el. A velikikikindai törvényszék múlt évi január 31-én tárgyalta az ügyet. A ke­reskedő a tényállást úgy adta elő, hogy a vonaton egy előtte ismeretlen utas megkérdezte, mit jelent a három betű »S. H. S.«, mire ő az igazi jelentőségét megmondotta, de az utas kijavította és azt mondta, az S. H. S. betűk azt jelen­tik: Siess Horthy, siess!« Hubert nem tagadta, hogy a dragutin­­novoji állomáson használta a »Siess Horthy, siess!« megjelölést, de azzal nem akart senkit sem megbántani, csak elmesélte, hogy ismeretlen utitársa mi­képp értelmezte a hármas betűt. A velikikikindai törvényszék ezévi március 19-én és a noviszadi felébbvi­­teli bíróság elfogadta Hubert védekezé­sét és felmentette a vád alól. A novisza­di semmitőszék szerdán tartott ülésén elutasította az ügyészség semmiségi vo­nás zát. •#­Nestorov Száva szefkerini vagyonos földművelő 1920 augusztus 12-én a szeí­­kerini határban Sztojkov Cséda. Sztaics Milo és Sztaniszavljevics Száva földjé­ről kukoricát vitt el. A pancsevói törvényszék múlt évi ju­nius 11-én és a noviszadi felebbviteli bíróság ezévi február 19-én hat havi börtönre Ítélte Nestorovot. ellenben mindkét biróság felmentette Gravar Bé­la szefkerini földművest, akit az ügyész­ség ugyancsak kukoricalopással vádolt. Nestorov ugyanis elhitette Oravarral, hogy ez az ő földje és Qravar azt hitte, hogy Nestorov neki ajándékozta a ku­koricát. A noviszadi semmitőszék szerdán el­utasította a semmiségi panaszokat. * Sztojkov Nikola, Sztolkov Vela, Nau­mov Vlajko tarjáni, Pintér Gáspár po­­ticki-svetinikolai és Bugarszki Györgye csókái földművesek 1920-ban a csókái Lederer-uradalom Lőrinc-majorjából öt­ezer korona értékű deszkákat és fatör­zseket loptak el. A velikikikindai törvényszék 1923 szeptember 13-ikán Sztojkov Nikolát 14 napi, a többi vádlottat 21—2L ,napi fog­házra ítélte, viszont Pintér Gáspárt az orgazdaság vádja alól felmentette. A noviszadi felebbviteli biróság 1924 október 23-án Sztojkov Vela, Naumov Vlajko, Pintér Gáspár és Bugarszki Györgye büntetését 5—5 havi fogházra emelte fel, mig a többi büntetést hely­benhagyta. A noviszadi semmitőszék szerdán elutasította a bejelentett semmiségi pa­naszokat. * Horváth Fiilöp branjinvrhi földművest a szombori ügyészség azzal vádolta, hogy 1923 junius 24-én Branjinvrhon gyilkosság] szándékból késsel megtá­madta Mészáros Fila branjinvrhi gaz­dát, szívenszurta és ezzel azonnali ha­lálát okozta. A szombori törvényszék 1924 január 25-iki főtárgyalásán kiderült, hogy Hor­váth Fülöp Mátyás nevű fia a kritikus napon az Ivkovics-féle korcsmában ösz­­szeverekedett Mészáros Filával, mire Horváth Mátyás kirántotta kését és megfenyegette ellenfelét, hogy végezni fog vele. Horváth Mátyás elfutott a szomszé­dos Jasznics-féle korcsmába és az ott tartózkodó atyjának valamit mondott, mire az fiával futva az Ivkovics-korcs­ma elé rohant, az uccán megvárták a hazatérő Mészárost, akit Horváth Fülöp fia késével leszúrt A szombori törvényszék 5 évi fegy­­házra Ítélte Horváth Fülöpöt. a novi­szadi felebbviteli biróság a büntetést 1924 november 19-én tiz évi fegyházra emelte fel. A noviszadi semmitőszék a beadott semmiségi panaszokat elutasította. Még mindig mm helyezték vissza a hajdujárási bérlőket „4 városi földek elvétele növeli a nótádét*4 —- Pleszkovics képviselő i A szubotieai kerület nemzetgyű­lési képviselőinek közbenjárására az agrárreíormmínisztérium, mint jelentettük, vizsgálatot rendelt el a h'ajdujárási bérleti földek ügyében. Atanackovics miniszteri titkár, aki szerdán helyszíni szemlét tartott a parcellákon, kihallgatta a régi bér­lőket és az újonnan behelyezett te­lepeseket. A miniszteri titkár igye­kezett rábírni a bérlőket és telepe­seket, hogy békés egyezséget kös­senek és felezzék meg ajS idei ter­mést. A bérlők azonban ragaszkod­nak régi jogaikhoz. Csütörtökre jelezték Szretenovics agrárminisztériumi osztályfőnök Su­­boticára érkezését. Szretenovics osztályfőnök azonban nem érkezett meg és igy a bérlők végérvényes visszahelyezéséről szóló múlt havi miniszteri döntést a csütörtöki na­pon sem foganatosították. * Dr. Pleszkovics Lukács nemzet­gyűlési képviselő, a hajdujárási bér­lők egy részének jogi képviselője, a hajdujárási agrár háborúval kap­csolatban a következőképpen nyi­latkozott a Bácsmegyei Napió mun­katársa előtt: — Szubotica városnak a törvény ismerete alapján és a törvényre való hivatkozással a hajdujárási bérleti földeket feltétlenül meg kell mentenie a kisajátítástól. Az agrár­reformról szóló királyi rendelet vi­lágosan kimondja, hogy az olyan nagybirtokra vonatkozólag, amelyet kis parcellákon bérelnek, a régi bér­leti szerződések érvényben marad­yilaikozaia nak. Az ilyen birtokot nem szabad agrárreformcélokra igénybevenni. A városi földek megtartása fontos ér­deke nemcsak a bérlőknek, hanem Szubotica egész lakosságának, mert minden talpalatnyi; elvett föld a vá­rosi pótadó újabb emelését vonja maga után. — Iia annakidején megmentették volna a csantaviri rátákat és a baj­­moki rátákat, ma jelentékenyen ke­vesebb pótadót fizetnének a szubo­ticai polgárok, mint igy. Épen ezért a város vezetőinek nagy felelősség­­érzettel kellene- az ilyen ügyekben eljárni és aizi sem volna szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a haj­dujárási parcellák körül a város ve­zetőinek minden halogatása a la­kosság életérdekeinek rovására tör­ténik. A város pénztárát amugyis roppant mértékben: terhelik az olyan kiadások, amelyeket az illetékes té­nyezőknek el kellene háritaniok. így például a városi fizeti a kor­mány által kinevezett és utóbb nyugdíjazott városi tisztviselők nyugdijilletményeit, az előzőleg ál­lami szolgálatban eltöltött évek után is. A gyakori tiisztviselőválto­­zásokl folytán ezek a kiadások egy­re nőnek és a föld jövedelmeitől is megfosztott város igy újból és újból a pótadókulcs felemelése utján kénytelen fedezetet találni. Miután a városi kiszélesített tanácsnak nem vagyok tagja, mint népképvi­selő kötelességemnek tartom a nyil­vánosság előtt figyelmeztetni a ki­nevezett obtyinárokat és a város vezetőit ezekre a fontos érdekekre. A Iiaigeri tömeggyilkos bátyjának vallotta be először rémtettét Angerstein bfinpörének főtárgyalása Berlinből jelentik: A limburgi es­­küdtbiróság előtt csütörtökön folytat­ták Angerstein Frigyesnek, a tömeg­­gyilkos gyárigazgatónak bünpörében a tanúkihallgatásokat. Az első tanú Angerstein Miksa, a vádlott testvérbátyja, az esseni állam­­pénztár főtisztviselője, aki öccsét a be­ismerő vallomásra rábírta. A tárgyalás­vezető kérdéseire elmondja, hogy anyai nagyanyjuk tébolydában balt meg és nagyapjuk is különc volt. Ő 1907-ben a kínai Kiaucsuba került, ahonnan 1920-ban tért haza és igy öccsét tizen­három évig nem látta. Hazatérése után többször volt öccséné! és úgy látta, hogy nagyon jó viszony van a házas­társak közt. Az asszony sokat sirt, de a férj részéről nagy gyengédséget ta­pasztalt az asszony iránt úgy, hogy szebb családi életet el sem tudott kép­zelni. Egy kirándulás alkalmával abban állapodtak meg, hogy az asszony szep­tember 27-én Essenbe utazik speciális orvosi gyógykezelés végett. November végéig azonban Haigerből sem levél, sem üzenet nem érkezeit. December 1-én táviratot kapott a következő szö­veggel : „Rablók megtámadtak, jöjj azonnal.“ O csak vasárnap tudott el­utazni és akkor már az újságokból ér­tesült az állítólagos rablótámadásról. Hemsgerth törvényszéki tanácsost hallgatják ki ezután, aki a bűnügyben az első nyomozást folytatta. Elmondja, hogy hogyan ébredt fel benne először a gyanú, hogy nem rablótámadás tör­tént, hanem Angernstein a gyilkos. Ezt csak akkor mondta Angersteinnek sze­mébe, amikor a törvényszéki orvos­szakértő közölte vele a vádlott élet­módját. Két napig tartott, amig An­­gersteint vallomásra tudta birni. A vád­lott folyton azt hangoztatta: Nem én tettem, nem én vagyok a gyilkos. Ami­kor később megtette vallomását, rend­kívül elkomorodott és alig lehetett le­csillapítani. Wagner törvényszéki fogalmazó el­mondja, hogy ö olvasta fel Angerstein előtt a gyanuokokat. Ez alkalommal megkérdezte a vádlottól, hogy hol van a húsz rabló, amire azonban ez nem adott választ. Ekkor ő Angersteinre mutatva ezt mondta: Ön maga a rabló! Angerstein erre sem válaszolt, hanem érthetetlen szavakat mormolt, őrültsé­get szimulált, ujjával a falramutatott és azt kiáltozta: Miért olyan fekete itt minden ? Angerstein ekkor szemmellát­­hatóan kínlódott és verejték ült a hom­lokára. A tanú azonban igyekezett őt vallomásra birni és azt mondta neki: — Ha nem akar nekem vallani, le­gyen nyugodt, hivatok valakit, aki iránt bizalommal lesz. Felhivatom a bátyját. — Szegény bátyám! Szegény bátyám! — mondta izgatotan Angerstein, azután megkérte, hogy hivassák fel a bátyját. Amikor Angerstein Miksa belépett a cellába, a gyilkos pár percnyi kínos csend után sírva mondotta: — Köpjél le! — Ezt nem teszem, — válaszolta a bátyja, — de mondd, hogyan tehettél ilyent ? — Wagner menjen ki, amig itt van, addig nem beszélek, — mondotta An­gerstein, mire a tanú eltávozott és egyik bírót kereke a cellába, akinek jelenlé­tében a vádlott megtette a vallomást. Reichert rendőrfogalmazó vallomásá­ban elmondja, hogy szintén ott volt az első kihallgatásnál és Angerstein arra a kérdésre, hogy miért követte el a rém­tettet, azt válaszolta bátyjának, hogy bosszút akart azokon állni, akik felesé­gét bántották. A vallomást Angerstein rendkívül izgatottan tette meg, hol alig hallhatóan suttogott, ho! pedig ordított. — Meggyilkoltam egyetlen Katómat! — folyton ezt ismételte sírva, kétség­beesetten. A tárgyalást pénteken folytatják. Leégett a szentesi városháza Gyújtogatásból keletkezett a tűz Szentesről jelentik : Nagy tűz pusztí­tott csütörtökön délben Szentesen, ahol kigyuladt a városháza épülete és a tető nagy része teljesen leégett. A tűz dél­után egy órakor támadt, amikor a tiszt­viselők már eltávoztak hivatalaikból. A lángok percek alatt átcsaptak a tetőre és mire a tűzoltóság kivonult, a tető egy része teljesen lángban állott. A kivonult tűzoltóság hozzáfogott az oltáshoz, de az épület másik részét csak úgy sikerült megmenteni, hogy a torony megakadályozta a tűz tovább­terjedését. A kigyuladt tetőrész teljesen leégett, úgyszintén több emeleti hivatal berendezése is a lángok martaléka lett. A kárt egymitliárd koronára becsülik. A tüzvizsgáiat folyamán megállapítot­ták, hogy gyújtogatás történt. A rend­őrség megindította a nyomozást. A párbaj-téboly a magyar nemzetgyűlés előtt „Tömeg-gyilkosság készül a párbaj­­kódex paragrafusai alapján" Budapestről jelentik: A nemzetgyű­lés csütörtöki ülésén napirend előtt Láng János szólalt fel, aki a Rácz Vilmos- Gömbös Gyula és a többi fajvédő lo­­vagias ügyével kapcsolatban rámutatott arra, hogy valóságos embermészárlásra készülnek a fajvédők és Rácz Vilmos. Malasics Géza: A rendőrség asszisz­tenciája mellett. Huszár Károly: A rendőrségnek kö­telessége megakadályozni! Malasics Géza: A rendőrség illeték' télén, hogy oda bemenjen ! Huszár Károly: Ez nem párbaj, ha­nem bűntényekre való felhívás. Várnai Dániel: Ezeknek a vicceknek véget kell már egyszer vetni. Láng János felszólította a belügymi­nisztert, hogy akadályozza meg a pár­baj-kódex paragrafusai alapján tervezett tömeggyilkosságot. Valká Lajos kereskedelmi miniszter ezután a Görögországgal éá Spanyol­­országgal kötött kereskedelmi egyezmé­nyekről benyújtott javaslatokkal kapcso­latban kijelentette, hogy folyamatban vannak a többi államokkal is a keres­kedelmi szerződésekre irányuló tárgya­lások. A miniszternek az az álláspontja, hogy a szerződések megkötését nem szabad túlságosan elsielni, mert Magyar­­országnak az az érdeke, hogy tartós szerződéseket kössön, amelyek mindkét fél érdekeinek megfelelnek. A nemzetgyűlés ezután elfogadta a városok kölcsönéről szóló törvényjavas­latot és ezzel befejezte a szombaton kezdődő nyári szünet előtti érdemleges üléseket is. A pénteki ülésen napirend előtti fel­szólalásra kapott engedélyt Pokots Jó­zsef, aki Boross Lászlónak, az Esti Kurír felelős szerkesztőjének letartóztatása miatt fog interpellálni.

Next

/
Thumbnails
Contents