Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-10 / 182. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. julius lO. Beniczkyt kizárták a Nemzeti Kaszinóból A választmány leszavazta a legitimistákat Budapestről jelentik: A Nemzeti Kaszinó fegyelmi választmányának szerdán délután tartott ülése foglalkozott .azzal az indítvánnyal, amely Beniczky Ödönnek a kaszinóból való kizárását javasolta. A fegyelmi választmány ülése meglehetősen izgalmas volt, egész sereg felszólalás hangzott el. A kaszinó dzsentritagjai egytöl-egyig Beniczky kizárása mellett foglaltak állást, mig az úgynevezett mágnáscsoport, tehát a legitimisták a kizárási inditvánnyal szemben a döntés felfüggesztését javasolták mindaddig, amig a bíróság Ítéletet nem hozott az Az Újság-ban közzétett vallomása dolgában. Ezt az álláspontot képviselték őrgróf Pallavicini György, gróf Andrássy Gyula, gróf Sigray Antal és mások. A mágnáscsoport álláspontja azonban kisebbségben maradt, a fegyelmi választmány a javaslatokat nagy többséggel elvetette és úgy döntött, hogy Beniczky Ödönt épugy, mint a múlt hetekben az Országos Kaszinóból, a Nemzeti Kaszinó tagjai sorából is kizárja. A legitimista mágnások között mozgalom indult meg, hogy a politikai jellegű határozat miatt kilépnek a kaszinóból. — • - I imniiii ■ —CIRKUSZ m ® a Kacander ur Amundsenről (Ellesett beszélgetés) — Ha én mondom magának, elhiheti. Az egész egy felfújt dolog. — Nem blamálom magamat. Elvégre ki az az Amundsen? Egy közönséges utazó. — Semmi különbség sincs. Az egyik utazó Debeljácsára utazik, a másik az északi sarkra. Lehet, hogy az északi sark messzebb van, de aki oda utazik, az mégis csak utazó. Naná tábori pék. — A Gernyeszegi a Pick és Palme rston-cégtől női harisnyában utazik, az Amundsen pedig rozmárbőr-csizmában. Ezért mindjárt hasraessek előtte? — Jó, hogy a Rapszódicsot említi a Bersontól. A Berson is egy sarok, meg az északi pólus is egy sarok. —• Nekem az nem imponál. Minél messzebbre utazik egy utazó, annál nagyobbat hazudik. Ha a Pollák egyszer Fekefics helyett az északi sarokra utazhatna, sokkal különb szikratáviratokat tudna küldeni, mint ez az Amundsen fiú. — Maga mindig viccel. Vegye tudomásul, hogy az egész expedíció összesen tiz kilométert repült. Leszálltak azok, apám, az első jéghegy mögött és bementek a kávéházba. Ott kötik az üzleteket a jegesmedvékkel — Persze, hogy mondtak. Zsidó vicceket. Maga Amundsen is bevallja a jelentésében, hogy kedélyesen eltréfáíózgattak a jéghegyek tövében. — Feketét nem kapni azon a vidéken. Ott csak jeges limonádé járja. — Hogyne alsóztak volna. Mit gondol, mi a fenét csináltak huszonhat napon keresztül. — Tök és makk. az ott nem létez. A hetvenötödik szélességi foktól följebb jégvirágok vannak a kártyákon. bajuk. Amundsennek az adu kilencese fagyott be. 1 • • • — Azért jöttek haza, mert Ditrichson hadnagy már nagyon sokat vesztett. és bemondta a három mestert. Amundsen szeretett volna maradni még, hogy az otthonmaradottak érdeklődését felkagylózza . . . — Ne beszéljen bele, ha nem ért hozzá, Az Északi-tenger mellett nincsenek csigák, csak kagylók. Ez év husvét hétfőjén a Verusicspuszta körüli búzaföldeken halva találtak egy tanyai szolgaembert. A hullának késsel át volt szúrva a szive és ezenkívül még kilenc szúrás volt rajta. A zsedniki csendőrség megindította a nyomozást és megállapította, hogy a meggyilkolt ember Jakovljevics Kálmán tanyai cseléd és a gyilkosa Burányi József huszonöt éves szintén tanyai szolga. A két legény másik két legény társaságában husvét hétfőjén együtt voltak Csóvics Frányó tanyai korcsmájában és ott négy liter bort ittak meg. Az elfogyasztott ital hatása alatt összevesztek, civakodni kezdtek, mire a vendéglős kiutasította őket a helyiségből. Kint előbb békésen haladtak a búzaföldek mentén, de csakhamar kiújult a szóharc, amiből tettlegesség támadt. Jakovljevics és Bara,nyi halálos bírókra fogóztak össze és mindketten leestek a földre. A birkózás olyan elkeseredett volt, hogy Jakovljevics a küzdelem hevében leharapott egy darabot Baranyi orrából. Baranyi pedig ellenfele fülét harapta le. Jakovljevics, ezután bicskát vett elő, de Baranyi megfogta a kezét úgy, . hogy. Jakovljevics nem tudott szúrni, Baranyi is bicskát rántott és ekkor ejtette a halálos szúrásokat Jakovljevics Kálmánon. Csütörtökön tartották meg ebben az ügyben a főtárgyalást a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvény-BudapestrőI jelentik: A halálraítélt Lederer Gusztávné az Ítélet kihirdetése alkalmával hősiesen pózolt és emberfölötti nyugalmat erőltetett magára. Az ítélet kihirdetése után, amikor a bíróság már visszavonult, Ledererné mosolygó arccal, nyugodtan beszélgetni kezdett védőjével. — Kérem az ügyvéd urat, — mondotta többi! között — küldje be a cellámba anyósomat. A védő azonnal intézkedett, hogy Lederer Gusztáv Budapesten tartózkodó anyja felkeresse, menyét, a íogházügyészségen azonban gondoskodtak arról, hogy ez a találkozás a legszigorúbb ellenőrzés mellett történjen, mert tudvalévő, hogy Lederer Gusztáv édesanyja érintkezik fiával és a fogházügyészségnek az ’ á gyanúja, hogy Lederer Gusztávné anyósával akar üzenetet küldeni férjének, A bíróság már régen kivonult a tárgyalóteremből, a közönség azonban meg sem moccant, hanem halálos csendben figyelte Lederer Gusztávné minden mozdulatát. Lederer Gusztávné fölemelt büszke fejjel, halálraítélt gyilkosnál példátlan nyugalommal hagyta el a tárgyalótermet. A törvényszék folyosóján a kíváncsiskodók százai lesték'a rendőrkordon mögött, Ledéremé azonban rájuk sem hederitett, — Egy reklámhős többet szerepel a lapokban, mint Fedák Sári a legjobb eveiben. A norvégek persze büszkék rá. — Uj területeket hódított? Legfeljebb lódított. — Most a norvég fővárossal ünnepelteti magát. Hála istennek! — Méjrt örülök neki? Mert ez az unalmas Ámundsen-fáz végre Oslóban van. dió. széki elnök tanácsa előtt. A vádhatóságot Vaszitjevics Ljuba dr. áilamíigyész képviselte, a védelmet Vtikolics Milán dr. ügyvéd látta el. A vádlott, akit fegyveres őr kisér a terembe, kijelenti, bogy nem érzi magát bűnösnek, mert önvédelemből szúrta ie Jakovljevics Kálmánt. Az esetet úgy adja elő, hogy amikor Csóvics korcsmájából távoztak, Jakovljevics rálesett a búzaföldeken és megtámadta. Ö nem tett mást, mint védekezett. A vádlott után Szűcs Albé tanút hallgatta ki a bíróság. Az eseményt másképpen adja elő és azt mondja, hogy amikor a két ember birkózott, a tanú és egy Marianusics nevű legény mintegy tiz lépés távolságról nézték a viadalt és látta, hogy amikor Jakovljevics a földön feküdt, Baranyi elment egy darabon és egyszerre csak visszafordult, odament a földön fekvő Jakovljevicshez és csak akkor döfte bele a kését többször egymásután. A bíróság a tanút megeskette a Vallomására. Ezután Csóvics Frányó vendéglőst hallgatták ki, majd Perazsics Bozsidár dr. törvényszéki brvos terjesztette előorvosi... szakvéleményét. Pavtovics István elnök ezután kihirdette a bíróság határozatát, mely szerint újabb tanuk beidézése végett a fötárgyalást félbeszakítja és folytatását e hó 14-ére, kedd reggel kilenc órára tiizi ki. őre között a folyosón. Mikor azután »bezárult mögötte a törvényszék folyosójának a fogházba vezető vasajtaja,, Leclererné egyszerre összeroppant. Amikor tudta, hogy a kiváncsiak százai! már nem perzselik tekintetükkel, összehullott, magára erőltetett büszkeségét levetette és támolyogva ment fel őrei között második emeleti cellájába. Alig tudta idáig vonszolni a testét. Amikor azután a cella ajtaja is bezárult mögötte, a halálraítélt aszszony fejéhez kapott, a priccshez vánszorgott, azután mint egy halott, dőlt végig a szalmazsákon. Cellatársa, Orecskovics Bogumilné, — Raffersberg Irma életfogytiglani fegyházra ítélt gyilkosa — aki a rabságban intim barátságot kötött Ledéremével, odaugrott hozzá és megkapta a kezét: — Mi történt, mi történt? Ledéremé nem felelt, végignyult a priccsen és keserves zokogás fojtotta el a hangját. — Csak ne bámultak volna anynyian — ez volt a íeletete a kérdésre. — Elítélték? — EL? — Mennvire? — Halálra. Oreskovicsné egészen sápadtan mond to: — Most minden nőt elitéinek. Nekünk asszonyoknak már ez a sorsunk. — Nem tudom, hogy történhetett, — felelte Ledererné — nem tudom elhinni, hogy megtörtént, ez nem lehetséges. Guszti az oka mindennek. Ledererné egész éjszaka nem tudr>ft aludni. Éjféltájt hisztérikus görcsöket kapott ide-oda dobálta testét a priccsen. Ha Oreskovicsné egy pillanatra elaludt, rögtön felrázta: félt a cella sötétjében. Hainalfelé ismét erőt vett rajta a hisztérikus roham. fel-alá futkosott a cellában, elvágódott, feltdpászkodott, magánkívül kiabált, hallucinálta az ítéletet. A gyilkosságról, az Ítéletről, a hallgatóságról. védekezéséről kiabált össze-vissza. sirt. zokogott, orditott. A fegyőröknek többször is csendre kellett őt inteni, de Ledererné nem nyugodott meg. folyton maga előtt látta a bírákat. Denk tanácselnököt. hallotta a kérdéseket, felelt rájuk és akár a fötárgvaláson. a cellában is a Prónay-tisztek hazug meséiét mondogatta. Közben Gusztival is veszekedett... Reggel volt már. amikor végre lecsendesedett és elaludt a kimerültségtől. Ledererné különben nem sokáig marad a Markó-uccaí fogházban. Néhány nap múlva le kell vetnie fekete seiyemruháiát. amelyben anynyiszor járt randevúra a meggyilkolt Kodelka Ferenccel, leveti a se- Ivemharisnyáját. a fekete antilopbetétes cipőt.’ Darócruhát húznak majd rá és kiviszik a gyűl tőfogházba, ahoi azután magánzárkába helvezik. Itt fogta bevárni a halálos Ítélet jogerőre emelkedését. Világítási konferencia a suboticai városházán A viüanygyár redukálta az utcák világítását A suboticái városházán csütörtökön délelőtt világítási konferenciát tartottak, amelyen a város részéről Rajcsics Sándor helyettes-polgármester, dr. Sztípics Károly tiszti főügyész, Petrovics Koszta főmérnök és Gutwein József mérnök, a villanygyár részéről pedig Shellenc igazgató, dr. Manojlovics János jogtanácsos és Heiblein József főkönyvelő vettek részt. A konferenciát a város vezetősége hívta össze, hogy az utcai villanyvilágítás kérdését rendezzék, mert az utóbbi időben több panasz merült fel, különösen a palicsiak részéről, hogy a villanygyár nagymértékben redukálta az utcai világítást. Az ülésen Rajcsics alpolgármester közölte a villanygyár megjelent képviselőivel. hogy a vállalat csökkentette az áramszolgáltatást olykép, hogy kevesebb lámpát tart üzemben és ezzel megszegte kötelezettségét a várossal szemben. Hivatkozott Rajcsics helvettespolgármester arra, hogy az Alexandrovaulicán a szerződésileg kikötött öt ivlámpa helyett csak két lámpa ég, úgyszintén Palics világítása is sok kívánni valót hagy hátra. Végül kijelentette a helyettes-polgármester, hogy a kövágóhid világítását a szerződés szerint díjtalanul tartozik szolgáltatni a vállalat, ezzel szemben már évek óta megfizettetik a várossal.az áramot. A város ezért felszólítja a vállalatot, hogy a közvágóhíd világítására eddig fölszámított összeget fizesse vissza és a jövőben a szerződésnek megfelelően díjtalanul szolgáltasson áramot a közvágóhidnak. A villanygyár igazgatósága megígérte, hogy úgy a városban mint Palicson megjavítja az utcai világítást és valamennyi lámpát üzembe helyezik. Az ülésen szóba került még a vízvezeték ügyfc is, de csupán informativ jellegű tárgyalások voltak. A vízvezeték ügyében az érdemleges tárgyalások —. mint értesülünk — csak a hó végén kezdődnek meg. A városi tanácsban most már teljés mértékben meg van a hajlan-: dóság ennek a nagyfontosságu ügynek végleges elintézésére, Mese. A repülőgépeknek nem lett ‘hanem nyugodtan haladt végig négy, A verusicsi véres husvét Főtárgyalás a szuboticai törvényszéken Ledererné hisztérikus rohamot kapott éjjel a cellájában Az ítélethirdetés után teljesen összetört