Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-10 / 182. szám
12 OLDAL * ARA 1’|, DINÁR PoStarina plaćena! XXVI. évfolyam Szubotica, FENTEK 1925 Julius 10. 182. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Llőfizetési ár negyedévre 135 dinéi Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-paioU) Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova u!. l.(Leibach-palota) Uj vámtarifát! Nem tudjuk, mennyire helytállóak a szállingózó hírek, melyek az uj vámtarifa rövid idő múlva bekövetkező módosítását helyezik kilátásba. E hirek szerint a kormány máris foglalkozik a revízió gondolatával, mert egyrészt a belföldi kereskedelmi és ipari érdekeltségek, másrészt azoknak az országoknak külképviseletei, melyeknek kivitelét érzékenyen érintik az uj vámtarifa rendelkezései, egyértelműen és egybehangzóan sürgetik a kormányt gyors cselekvésre. Alig pár napnak kellett elmúlni az uj vámtarifa hatályba lépése óta, hogy annak az ország kereskedelmére, ipari termelőire és fogyasztóim gyakorolt — nem túlozzuk a szót — végzetes hatása megállapítható legyen. Az uj vámtarifa megjelenése után az első pillanatban még a hozzáértőket is megtévesztette egy-két tetszetős rendelkezés, egy-két látszatkönnyités, egy-két olyan értékelés, amely évek óta hangoztatott követelés teljesítésének látszott. Az uj vámtarifát s az uj vámtarifának a kereskedelemre, az ipari termelésre s a drágaság fokozására tett hatását azonban csak most lehet mérlegre tenni, amikor azt már gyakorlatba vették s amikor bénító rendelkezéseinek egész soráról tudomást szerezhettek az érdekeltek s amikor elég idő telt ei ahhoz, hogy bele lehessen mélyedni részleteibe s össze lehessen vetni a régi vámtarifa rendelkezéseivel. Ez a vámtarifa kizárólag fiskális érdekeket szolgál s ezeket az érdekeket is rosszul szolgálja. Senkit se tévesszenek meg azok a tetszetős szavak, melyek a kincstári érdeket az ipar belföldi védelmének programjával akarják elkendőzni. Ma mér nem kell szakembereket arról fölvilágosítani, amit a kereskedelmi iskolák alsó osztályában, mint közgazdaságtani axiómát tanítanak : hogy vámvédelemmel nem lehet ipart előteremteni. Az ipari termelésnek sok feltétele van, a helyes vámpolitika is egyik elsőrangú feltétel, de ne higyje senki azt, hogy a nem is védő, de tiltó vámok pótolni fogják az ipari termelésnek azokat a feltételeit, melyeket akár a természet mostohasága, akár a kormányzati politika érzéketlensége és kereskedelem- és iparellenes tendenciái tagadnak meg az ország közgazdasági életétől. Az ipari termelés ágazatait, intenzitását és méreteit egyrészt a telephely adottságai, másrészt a piac fölvevőképessége szabja meg. Helyes s nem csak dicsérni, de követelni is kell, hogy a belföldi ipari termelést az egyenértékű külföldi konkurenciától meg kell védeni. De ez nem jelentheti azt, hogy a vámtarifa segítségéve! kényszerítsék az ország népét drága pénzen silány árut vásárolni, ha kaphatna kevesebb pénzért jobb, tartósahb és tetszetősebb árut. Az életképes ipari termelést védjék meg a hatósági intézkedések s védje a kormányzati belátás, de a vámtarifának nem lehet az a célja, hogy indokolatlan alapításokat, életképtelen vállalkozásokat, az ipari termelés feltételeit nélkülöző üzemeket a vámtarifa segítségével, tehát mesterségesen a fogyasztókkal tartasson el s az alapítók előrelátásának, vagy hozzáértésének hiányát a fogyasztókkal fizettesse meg. Csak bele kellene nézni az importtal is foglalkozó kereskedelmi vállalatok, vagy a külföldi nyersanyagot is feldolgozó ipari üzemek levelezésébe, hány megrendelést sztorníroztak, hány Jugoszláviába irányított s elsőrendű szükségleti cikket tartalmazó vagont fordítottak vissza, mert az az uj vámtarifa az áru vámját a beszerzési ár háromszorosában és négyszeresében állapította meg. Kinek fűződik érdeke ahhoz, hogy például a külföldi nyers vasárut feldolgozó üzemek a drótot, a vasrudat és rézcsövet csak az eddigi vám többszörösének lefizetése után kapják meg? Ez az „iparvédelem" nem védi, de bénítja az ipari termelést — a fogyasztók érdeksérelméről nem is szólva. Vagy közérdek-e az, hogy most, aratás közben, cséplés előtt ne lehessen behozni az országba például gabona és lisztes zsákot a horribilis vám miatt. fcz a vámtarifa a kincstári érdeket sem védi, mert ha nincs behozatal, nincs vámbevétel sem. Ez a vámtarifa megbénítja a kereskedelmet, megbénilja az ipari termelést, megdrágítja az életet. Ha a logika volne ur az elhatározásokban és cselekvésekben, nagyon komolynak kellene tartani azt a szállingózó hirt, mely az uj vámtarifa hatályon kívül helyezésével kecsegteti az ország gazdasági életét. Botrány a parlamentben Horvát képviselők attakja Pribicsevicsék ellen — Zsanics panamákkal vádolja meg a független demokratákat — Zajos jelenetek közt folyt le a csütörtöki ülés Képviselők verekedése a folyosón és az uccán A parlament ülését fél tizenegykor nyitotta meg Szubotics alelnök. A napirend előtt Vuics Dimitrije földmivespárti szólal fel és szóváteszi, hogy a belügyminiszter, bár a házszabályok erre kötelezik, nem válaszol a hozzá intézett kérdésekre és interpellációkra. Zsanics Zajednica: Hogy te milyen naiv vagy, drága Vuics! Vuics Dimitrije: A belügyminiszterhez az utóbbi időben több mint kétszáz kérdést és harminc interpellációt intéztek. Makszimovics belügyminiszter azonban egyáltalán nem válaszol az interpellációkra, pedig a házszabályokban előirt határidő már régen lejárt. Baszaricsek Radics-párti: Szabotálja a kötelességét! Vuics Dimitrije: Eremics torontáltordai jegyző ügyében már több mint háromi hete ott fekszik a kérdés a parlament elnökségének asztalán. Felháborító dolog, hogy ia belügyminiszter ur fittyet hány a parlamentárizmusnak és egyáltalán nem tartja érdemesnek a kérdésre válaszolni. Bírósági aktáim vannak arról, hogy Eremics jegyzőt elítélte a noviszadi törvényszék és csak kaució ellenében engedte szabadon. Ebben azl ügyben személyesen jártam el annak idején a belügyminisztériumban, ahol meg is Ígérték, hogy a vizsgálatot megindítják. Azóta azonban semmi sem történt, a vizsgálat elakadt és a jegyző még mindig a község nyakán ül: zsarolja a lakosokat, akiket képtelen módon terrotrizál. Kérem a házelnököt, bírja rá a belügyminisztert arra, ho-gv válaszoljon végre erre az interpellációmra. Az elnök: Vuletics képviselő ur kérdést intézett a szkupstinn elnökségéhez. miért nem válaszol a belügyminiszter Miuskovics volt montenegrói őrnagynak és társainak a csendörség részéről történt meggyilkolása ügyében hozzá intézett interpellációjára. A miniszter ur értesített engem, hogy mihelyt az adatok összegyűlnek azonnal válaszolni fog. Vuletics: A miniszter bejelentését nem veszem tudomásul. Kerek tizenhét hónapja van annak, hogy Miuskovicsot és társait a legborzalmasabb módon eltette a csendőrség a láb alól. Ez alatt az idő alatt öszsze lehetett volna gyűjteni az adatokat. Zserjav erdőügyi miniszter részletesen válaszol Pucsenák klerikális képviselő egy szlovén bánva munkásainak elbocsátása ügyében, hozzá intézett interpellációjára. Sztojadinovics pénzügyminiszter: Radoszavljevics képviselő ur interpellációt intézett hozzám, hogy mikor vonják be a rongyos fél és egy dináros bankjegyeket. A nemzetgyűléstől nyert felhatalmazásom alapján árlejtés utján egy francia cégnél rendelt meg a kormány ötven millió darab féldináros, hetvenöt millió darab egydináros és ötven millió darab kétdináros ércpénzt, összesen kétszáz millió értékben. A megrendelés egyrészét még e hó folyamán leszállítják. Radoszavljevics (demokrata): A választ tudomásul veszem, azonban továbbra is hangsúlyozni kívánom, hogy a forgalomban levő rongyos •bankjegyeket sürgősen be kell vonni. Emlékezetes, hogy amikor Beograd városa kétszáz millió értékben busz párás szükségpénzeket bocsátott ki, ezek sosem kerültek beváltásra, mert közben elrongvolódtak. Az ilyesmi indirekt megadóztatás és ez ellen tiltakoznom kell. Moszkoljevics földmivespárti és Bazala horvát egységpárti az elnököt támadják különböző állítólagos házszabálysértések miatt, majd — tizenkét órakor — rátér a nemzetgyűlés a napirend tárgyalására. Védőbeszéd Lukinics mellett Palacsek független demokrata: .A Thurn-Taxis-ügynek az ellenzék részéről való felhasználása tisztára bolseviki taktika. A kommunista agitátor-iskolában tanítják, hogyan kell a politikai ellenfeleket lehetetlenné tenni azzal, hogy korrupcióval vádolják meg. (Zaj az ellenzéken.) Ennek az ügynek tisztára politikai háttere van. A.z ellenzék ezzel csak a maga korrumpáltságát akarja leplezni. (Ellentmondások). A blokk egyik vezetője, D. ur (Derültség) azt irta régebben lapjában a blokk másik vezetőjéről, K. úrról* (Derültség.) hogy korrupt. Most mégis egy vezetőségben ülnek. Jagadics (Pribicsevics Szvetozárhoz): Maga meg azt mondta glini beszédében Pasicsról, hogy fel kell kötni az első fára. Pribicsevics: Szemtelen hazugság. Kitör a botrány Ekkor történt az. hogy dr. Zsanics egy Pribicsevics-párti közbeszólásra azt válaszolta, hogv Pribicsevics a pártlapok ui nyomdáját két héttel előbb vette meg és fizette ki. mint a nyomda vételére szolgáló nyilvános gyűjtést megkezdték. — óriási botrány tört ki. Pribicsevics Valérián helyéről felugorva, többször Zsánics felé kiabálja: — Ez hazugság! A többi képviselők is felugrálnak helyükről, mire Szubotics elnök, látva. hogy nem tudja a kitörő indulatokat megfékezni, feláll és elhagyja az elnöki emelvényt annak jeléül, hop-v az ülést felfüggeszti. A képviselők legnagyobb része a I felfüggesztés után is bentmarad a te-
