Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-10 / 182. szám

12 OLDAL * ARA 1’|, DINÁR PoStarina plaćena! XXVI. évfolyam Szubotica, FENTEK 1925 Julius 10. 182. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Llőfizetési ár negyedévre 135 dinéi Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-paioU) Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova u!. l.(Leibach-palota) Uj vámtarifát! Nem tudjuk, mennyire helyt­állóak a szállingózó hírek, me­lyek az uj vámtarifa rövid idő múlva bekövetkező módosítását helyezik kilátásba. E hirek sze­rint a kormány máris foglalkozik a revízió gondolatával, mert egy­részt a belföldi kereskedelmi és ipari érdekeltségek, másrészt azok­nak az országoknak külképvise­letei, melyeknek kivitelét érzé­kenyen érintik az uj vámtarifa rendelkezései, egyértelműen és egybehangzóan sürgetik a kor­mányt gyors cselekvésre. Alig pár napnak kellett el­múlni az uj vámtarifa hatályba lépése óta, hogy annak az ország kereskedelmére, ipari termelőire és fogyasztóim gyakorolt — nem túlozzuk a szót — végzetes ha­tása megállapítható legyen. Az uj vámtarifa megjelenése után az első pillanatban még a hozzáér­tőket is megtévesztette egy-két tetszetős rendelkezés, egy-két lát­­szatkönnyités, egy-két olyan ér­tékelés, amely évek óta hangoz­tatott követelés teljesítésének látszott. Az uj vámtarifát s az uj vámtarifának a kereskedelemre, az ipari termelésre s a drágaság fokozására tett hatását azonban csak most lehet mérlegre tenni, amikor azt már gyakorlatba vet­ték s amikor bénító rendelkezé­seinek egész soráról tudomást szerezhettek az érdekeltek s ami­kor elég idő telt ei ahhoz, hogy bele lehessen mélyedni részle­teibe s össze lehessen vetni a régi vámtarifa rendelkezéseivel. Ez a vámtarifa kizárólag fiská­lis érdekeket szolgál s ezeket az érdekeket is rosszul szolgálja. Senkit se tévesszenek meg azok a tetszetős szavak, melyek a kincstári érdeket az ipar belföldi védelmének programjával akar­ják elkendőzni. Ma mér nem kell szakembereket arról fölvilágosí­tani, amit a kereskedelmi iskolák alsó osztályában, mint közgazda­ságtani axiómát tanítanak : hogy vámvédelemmel nem lehet ipart elő­teremteni. Az ipari termelésnek sok feltétele van, a helyes vám­politika is egyik elsőrangú felté­tel, de ne higyje senki azt, hogy a nem is védő, de tiltó vámok pótolni fogják az ipari termelés­nek azokat a feltételeit, melyeket akár a természet mostohasága, akár a kormányzati politika érzéketlensége és kereskedelem- és iparellenes tendenciái tagad­nak meg az ország közgaz­dasági életétől. Az ipari termelés ágazatait, intenzitását és méreteit egyrészt a telephely adottságai, másrészt a piac fölvevőképessége szabja meg. Helyes s nem csak dicsérni, de követelni is kell, hogy a belföldi ipari termelést az egyen­értékű külföldi konkurenciától meg kell védeni. De ez nem je­lentheti azt, hogy a vámtarifa se­gítségéve! kényszerítsék az ország népét drága pénzen silány árut vásárolni, ha kaphatna kevesebb pénzért jobb, tartósahb és tetsze­tősebb árut. Az életképes ipari termelést védjék meg a hatósági intézkedések s védje a kormány­zati belátás, de a vámtarifának nem lehet az a célja, hogy indo­kolatlan alapításokat, életképtelen vállalkozásokat, az ipari termelés feltételeit nélkülöző üzemeket a vámtarifa segítségével, tehát mes­terségesen a fogyasztókkal tar­tasson el s az alapítók előrelátá­sának, vagy hozzáértésének hiá­nyát a fogyasztókkal fizettesse meg. Csak bele kellene nézni az importtal is foglalkozó kereske­delmi vállalatok, vagy a külföldi nyersanyagot is feldolgozó ipari üzemek levelezésébe, hány meg­rendelést sztorníroztak, hány Ju­goszláviába irányított s elsőrendű szükségleti cikket tartalmazó va­gont fordítottak vissza, mert az az uj vámtarifa az áru vámját a beszerzési ár háromszorosában és négyszeresében állapította meg. Ki­nek fűződik érdeke ahhoz, hogy például a külföldi nyers vasárut feldolgozó üzemek a drótot, a vasrudat és rézcsövet csak az eddigi vám többszörösének lefi­zetése után kapják meg? Ez az „iparvédelem" nem védi, de bé­nítja az ipari termelést — a fo­gyasztók érdeksérelméről nem is szólva. Vagy közérdek-e az, hogy most, aratás közben, cséplés előtt ne lehessen behozni az országba például gabona és lisztes zsákot a horribilis vám miatt. fcz a vámtarifa a kincstári ér­deket sem védi, mert ha nincs behozatal, nincs vámbevétel sem. Ez a vámtarifa megbénítja a ke­reskedelmet, megbénilja az ipari termelést, megdrágítja az életet. Ha a logika volne ur az elha­tározásokban és cselekvésekben, nagyon komolynak kellene tar­tani azt a szállingózó hirt, mely az uj vámtarifa hatályon kívül he­lyezésével kecsegteti az ország gazdasági életét. Botrány a parlamentben Horvát képviselők attakja Pribicsevicsék ellen — Zsanics panamákkal vádolja meg a független demokratákat — Zajos jelenetek közt folyt le a csütörtöki ülés Képviselők verekedése a folyosón és az uccán A parlament ülését fél tizenegy­­kor nyitotta meg Szubotics alelnök. A napirend előtt Vuics Dimitrije földmivespárti szólal fel és szóváte­­szi, hogy a belügyminiszter, bár a házszabályok erre kötelezik, nem válaszol a hozzá intézett kérdések­re és interpellációkra. Zsanics Zajednica: Hogy te mi­lyen naiv vagy, drága Vuics! Vuics Dimitrije: A belügyminisz­terhez az utóbbi időben több mint kétszáz kérdést és harminc inter­pellációt intéztek. Makszimovics belügyminiszter azonban egyáltalán nem válaszol az interpellációkra, pedig a házszabályokban előirt ha­táridő már régen lejárt. Baszaricsek Radics-párti: Szabo­tálja a kötelességét! Vuics Dimitrije: Eremics torontál­­tordai jegyző ügyében már több mint háromi hete ott fekszik a kér­dés a parlament elnökségének asz­talán. Felháborító dolog, hogy ia bel­ügyminiszter ur fittyet hány a par­­lamentárizmusnak és egyáltalán nem tartja érdemesnek a kérdésre vála­szolni. Bírósági aktáim vannak ar­ról, hogy Eremics jegyzőt elítélte a noviszadi törvényszék és csak kau­ció ellenében engedte szabadon. Eb­ben azl ügyben személyesen jártam el annak idején a belügyminisztéri­umban, ahol meg is Ígérték, hogy a vizsgálatot megindítják. Azóta azon­ban semmi sem történt, a vizsgá­lat elakadt és a jegyző még mindig a község nyakán ül: zsarolja a la­kosokat, akiket képtelen módon ter­­rotrizál. Kérem a házelnököt, bírja rá a belügyminisztert arra, ho-gv válaszoljon végre erre az interpel­lációmra. Az elnök: Vuletics képviselő ur kérdést intézett a szkupstinn elnök­ségéhez. miért nem válaszol a bel­ügyminiszter Miuskovics volt mon­tenegrói őrnagynak és társainak a csendörség részéről történt meg­gyilkolása ügyében hozzá intézett interpellációjára. A miniszter ur ér­tesített engem, hogy mihelyt az ada­tok összegyűlnek azonnal válaszol­ni fog. Vuletics: A miniszter bejelentését nem veszem tudomásul. Kerek ti­zenhét hónapja van annak, hogy Miuskovicsot és társait a legborzal­masabb módon eltette a csendőrség a láb alól. Ez alatt az idő alatt ösz­­sze lehetett volna gyűjteni az ada­tokat. Zserjav erdőügyi miniszter rész­letesen válaszol Pucsenák kleriká­lis képviselő egy szlovén bánva munkásainak elbocsátása ügyében, hozzá intézett interpellációjára. Sztojadinovics pénzügyminiszter: Radoszavljevics képviselő ur inter­pellációt intézett hozzám, hogy mi­kor vonják be a rongyos fél és egy dináros bankjegyeket. A nemzet­gyűléstől nyert felhatalmazásom alapján árlejtés utján egy francia cégnél rendelt meg a kormány öt­ven millió darab féldináros, hetven­öt millió darab egydináros és ötven millió darab kétdináros ércpénzt, összesen kétszáz millió értékben. A megrendelés egyrészét még e hó folyamán leszállítják. Radoszavljevics (demokrata): A választ tudomásul veszem, azonban továbbra is hangsúlyozni kívánom, hogy a forgalomban levő rongyos •bankjegyeket sürgősen be kell von­ni. Emlékezetes, hogy amikor Beo­grad városa kétszáz millió érték­ben busz párás szükségpénzeket bo­csátott ki, ezek sosem kerültek be­váltásra, mert közben elrongvolód­­tak. Az ilyesmi indirekt megadózta­tás és ez ellen tiltakoznom kell. Moszkoljevics földmivespárti és Ba­­zala horvát egységpárti az elnököt támadják különböző állítólagos ház­szabálysértések miatt, majd — ti­zenkét órakor — rátér a nemzet­gyűlés a napirend tárgyalására. Védőbeszéd Lukinics mellett Palacsek független demokrata: .A Thurn-Taxis-ügynek az ellenzék ré­széről való felhasználása tisztára bolseviki taktika. A kommunista agitátor-iskolában tanítják, hogyan kell a politikai ellenfeleket lehetet­lenné tenni azzal, hogy korrupció­val vádolják meg. (Zaj az ellenzé­ken.) Ennek az ügynek tisztára po­litikai háttere van. A.z ellenzék ez­zel csak a maga korrumpáltságát akarja leplezni. (Ellentmondások). A blokk egyik vezetője, D. ur (Derült­ség) azt irta régebben lapjában a blokk másik vezetőjéről, K. úrról* (Derültség.) hogy korrupt. Most mégis egy vezetőségben ülnek. Jagadics (Pribicsevics Szvetozár­­hoz): Maga meg azt mondta glini beszédében Pasicsról, hogy fel kell kötni az első fára. Pribicsevics: Szemtelen hazug­ság. Kitör a botrány Ekkor történt az. hogy dr. Zsanics egy Pribicsevics-párti közbeszólásra azt válaszolta, hogv Pribicsevics a pártlapok ui nyomdáját két héttel előbb vette meg és fizette ki. mint a nyomda vételére szolgáló nyilvános gyűjtést megkezdték. — óriási bot­rány tört ki. Pribicsevics Valérián helyéről felugorva, többször Zsánics felé kiabálja: — Ez hazugság! A többi képviselők is felugrálnak helyükről, mire Szubotics elnök, lát­va. hogy nem tudja a kitörő indula­tokat megfékezni, feláll és elhagyja az elnöki emelvényt annak jeléül, hop-v az ülést felfüggeszti. A képviselők legnagyobb része a I felfüggesztés után is bentmarad a te-

Next

/
Thumbnails
Contents