Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-13 / 156. szám
4. okiaJ RACSMEGYE1 NAPLÓ 1§25 j tm mir f v A budapesti rendőrség megakadályozta Somogyi és Bacsó sírjának megkoszorúzását Dulakodás a temető jen rendőrök és képviselők között — Az ébredők húszezer embert vonultattak fel Horthy elé — Vihír a nemzet jyilisen a teme'ői botrány miatt Gyorky éles támadása a volt fővezér elen Budapestről jelentik: Húszezer embert az ébredőknek felvonultatni Horthy Kormányzó elé tüntetésül azoknak az éles támadásoknak ellensúlyozására, amelyek az államfőt a parlamentben érték Benlczky vallomásával kapcsolatban. A felvonulás minden rendzavarás nélkül ment végbe. Az ébredők az Eskü-tértől egészen a Várig folyton ezt kiabálták: — Vesszen Bethlen! Visszen Bethlen! — Pusztuljon Bethlen a zsidókkal! A kiáltozásokra azonban senki sem reagált. A lovasrendörcsapat háromnegyed egykor érkezett a Várudvar kapujához es a menet, Eckliurdttal az élén, bevouult a kiskapun. Ebben a percben a királyi Vár fogadótennének erkélyén megjelent Horthy Miklós kormányzó feleségével, két fiával, leányával és veiével. Harsány éljenzés hangzott fel, a zenekar rázendített egy indulóra és katonás rendben vonult el a Bajtársi Szövetségek diszszázada a kormányzó erkélye alatt. Amikor az erkély elé értek a katonás léptekkel érkező egyetemi századok, szinte vezényszóra jobbiiaríakat a kormányzó felé emelték, úgy, vhogy a faszisták szokták üdvözölni vezéreiket. Es a közel egy órán át tartó felvonulásban minden egyes csapat ezzel a karmozdulattal üdvözölte a kormányzót, kivéve az ébredőket, akik a kormányzó üdvözlésére kalapjaikat dobálták a levegőbe. Minden testület zászlóval felsorakozott az erkéllyel szemben. A zászlótartók mögött nyolc zenekar állott fel, a kik az egyes testületek belépésénél mindig az érkező testület hivatalos indulóját játszották. Ugyancsak kiilön-kü- Mn-külön indulók jelezték egyes váro-ok képviselőinek érkezését. A küldöttségek néma csendben vonultak fel, csak az Ébredő Magyarok kiáltották a kormányzó erkélye alá érkezve torkukszakadtából: — Éljen Horthy Miklós győzedelmes ellenforradalom vezérel A nyilvános ünnepség végén a kormányzó Magesházv alezredes és Nagy Vél tábornok kíséretében kijött a palotájából és elhaladt a felsorakoztatott zászlók előtt. Majd várbeli lakosztálya s irokszalotijában fogadta az egyesületek küldöttségét. Vass József, a mlr szterclnök h> Ivettese, aki késve érkezett. már nem mehetet be a lezárt fogadóterembe. A kormányzó beszéde Szontágh Tamás üdvözlő beszédére a kormányzó a következőkép válaszolt: — Végtelenül jól esett a ragaszkodásnak és együttérzésnek az a spontán és impozáns megnyilatkozása, amelynek ezrén és ezren mai felvonulásukkal tantijeiét adták. Meg voltam győződve, hogy a hazáját szerető magyar nemzetet sem a mai idők sok szenvedése, sem az ezerágu aknamunka megfertőzni, tiszta látását elhomályosítani nem tudta. Meg vagyok győződve s ebben az utóbbi napok, de különösen a mai nap, ha lehet, még jobban megerősített, hogy a magyar nép tisztában van a személyem ellen irányult támadások és gyanúsítások igazi céljával. Nem tartom a támrdásobi t érdemeseknek arra, hogy egy szót is vesztegessek reájuk. Csak annyit mondok, hogy nem szoktam bujkáini: ha azokban az időkben hazám és fajom érdekében szükségesnek tartottam volna büntetni, meg is tettem volna.- Vigyék el mindazoknak, akik ragaszkodó s/eretetükröl tanúságot lettek, legmelegebb köszönétemet! Ezzel az ünnepség véget ért és a tömeg rendben szétoszlott. A szociáldemokraták Somogyi és Bacsó sírjánál A szociáldemokrata pártnak tudvalévőén az volt az eredeti terve, hogy az ébredők Horthy melletti tüntetésével egyidőben felvonultak a Kerepesi-temetőbe és megkoszorúzzák Somogyi és Bacsó sirját. Erről a tervről az esetleges összeütközés elkerülése végett lemondtak, azonban később mégis elhatározták, hogy a szociáldemokrata képviselők megkoszorúzzák Somogyi és Bacsó srját. Délfelé négyes-ötös csoportokban meg is jelentek a temetőben a képviselők és mikor már húszán együtt voltak, a sírokhoz mentek. Velük tartott egy csoport munkás is, virágcsokrokkal a kezükben. A képviselőket azonban a két sir közelében egy rendőrtiszt feltartóztatta és felsőbb utasításra hivatkozva megtiltotta Somogyi és Bacsó sírjának megkoszorúzását. Hiába hivatkoztak a képviselők arra, hogy a simái egy szó sem fog elhangzani, csupán a koszorút helyezik el, a rendőrtiszt kijelentette, hogy még erőszak árán is megakadályozza a koszorúk elhelyezését. Hiába hivatkoztak a képviselők mentelmi jogukra, a rendőrtiszt öt perc időt adott nekik a távozásra és miután a képviselők nem mozdultak helyükről, a rendőrtiszt utasítást adott rendőreinek, hogy távolítsák el a képviselőket. Egy rendőrőrmester erre Peyer Károly képviselő karja után nyúlt, egy detektív azonban az utolsó pillanatban felszólította: hogy ne nyúljon a képviselőhöz. Ekkor érkeztek' autón a temetőbe Knaller Győző és Kábák Lajos képviselők, akik magukkal hozták a párt hét koszorúját, amelyeknek vörös szalagján ez a felirás volt: »Az igazság útban van!* Mikor a képviselők a koszorúkkal a sírok felé megindultak, a rendőrök karonrcgadtdk a koszorúkat vivő Koalier és Kábák képviselőket, akik nem engedték el a koszorút, úgyhogy vídóságos dulakodás támadt a képviselők és rendőrök között. Végül is a rendőri túlerő győzedelmeskedett és a két koszorú szétszaggatva maradt a rendőrök kezében. Közben megérkezett a temetőbe Somogyi Béla fia; Somogyi Mihály is, azonban őt sem engedték apja sírjához. A délután folyamán Is sokan zarándokoltak virággal Somogyi és Bacsó sírjához. de a rendőrség minden virágot elkobzott. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés pénteki ülését tíz perccel tizenegy óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy Peyer Károly napirend előtti felszólalásra kért engedélyt Somogyi Béla sírja megkoszorúzásának megakadályozása tárgyában, ö az engedélyt nem adta meg, kérdi a Házat, megadja-e az engedélyt vagy sem. Amikor a kormánypárti képviselők felállanak, hogy az engedély megadása ellen szavazzanak, óriási zai tör ki a baloldalon. A szociáldemokrata képviselők a padot verve a közbekiáltások özönét zúdítják a jobboldal felé. Farkas István: Mi van a mentelmi joggal? Peyer Károly: Etiópiák a koszorun: kát! Pikier EmU: A Hát sem engedték a sirhozl Kairók Lajos: Felsőid) utasításra történt. Propper Sándor folyton közbeszól, mire az elnök a mentelmi bizottsághoz való utasítását javasolja, amit a többség megszavaz. Erre csak fokozódik a lárma. Az óriási zajban az elnök tehetetlenül rázza a csengőt, azonban a nyugalom nem akar helyreállni. A szociáldemokrata képviselők folyton kiabálnak és az előbbi közbeszólásokat ismétlik. Az elnök, miután a nyugalmat nem tudja helyreállítani, a nagy zajban felfüggeszti az illést és elhagyja az elnöki emelvényt. Az ülés újból való megnyitása után Rubinek István beterjeszti a mentelmi bizottság jelentését Farkas István szociáldemokrata képviselő ügyében, majd Györki Itnre mondja el a kisebbségi véleményt. — Barkas István, - mondja Györki —- Beuiczky tanúvallomására hivatkozott, amelynek egy mondatát idézte és nem mondotta, hogy azonosítja magát akár a tanúvallomással, akár annak egyik kitételével. Farkas István durva sértést nem követett el. Amig Bethlen mindezekről a dolgokról nem nyilatkozik, addig nem is lehet Házon kívül álló személy elleti ezzel durva sértést elkövetni. Farkas István kijelentései nem merítik Jd a sértést az ideiglenes államiő ellen. Azok a vádak, amelyeket Bcüiczky St most már mindenki előtt nyilvánvaló tanúvallomásában tett. nem az ideiglenes államfőre vonatkoznak, hanem a fővezérre, vagyis az államfőnek kormányzói minősége előtt tett ténykedésére. Sértést követ el az. aki a kormányzó ténykedéseit bírálja sértő módon, de korábbi ténykedéseit bírálat tárgyává -tenni, ez nem foglalja magában ia kormányzósértés kritériumát. Tudomásunk szerint nem trónöröklés folytán jutott a kormányzó a jelenlegi ideiglenes államfő méltóságába, tehát bírálat tárgyává lehet tenni és fogjuk is tenni mindazokat a ténykedéseit, amelyeket ideigtenes államiöi minősége előtt követett el. Bármennyire is nem kívánjuk pertraktálni ezeket a történeti tényeket, nem tudjuk elfelejteni magatartását a kaitarói matrózlázadás idején, nem tudjak elfelejteni, hogy ö volt az, aki az osztrák-magyai• hadiflottát adta át >«z ellenségnek, de nem tudtuk elfelejteni a Szegedtől Siófokig vezető utat sem és azokat a ténykedéseit sem. amelyek Siófok fogalmát rögzítik meg emlékezetünkben. Az ideiglenes államfő cselekedeteit kétségtelenül nem áll módunkban birálni, de a fővezérét igen. A nemzetgyűlés többsége ezután elfogadta a mentelmi bizottság javaslatát és kimondta, hogy Farkas István szociáldemokrata képviselőt három ülésről kizárja a kormányzóval szemben elkövetett sértés miatt. Ezután Kubák Lajos mentelmi ügyére tértek át. akinek öt napra való kizárás sát javasolta a mentelmi bizottság. Rupert Rezső szót kér, de az elnök nein .engedi beszélni, azzal az indokolással, hogy a jelentéshez a házszabályok szerint csak a kisebbségi vélemény előadója szólhat hozzá. A kizárási indítványt a többség megszavazta. Platthy György ügyében vita nélkül elfogadták a mentelmi bizottság javaslatát, amely szerint az ügy fölött napirendre térnek. A napirenden levő választójogi javaslat tárgyalásánál Peyer Károly szólal föl. Beszéde során szóvá teszi , a iökön Somogyi és Bacsó sírjánál tőr téntelcet, mire az elnök ílgydmeüU'i'i , hogy maradjon a tárgynáL Peyer: Ez is a tárgyhoz tartozik. Elnök: Kérem Peyer képviselő urat hogy ne feleseljen. Peyer: Az a rendőr, aki ehaszitotto. az egyik képviselőt, azt mondta, hogy éppen azért löki félre, mert nemzet gyűlési képviselő. Ez néni más, mint a te kintélyek rombolása, amiért a belftgy - mlniseter felelős. Rakovszky Iván belügyminiszter:: Visszaéltek a mentelmi joggal! Peyer: Nem tudom, mennyiben éhek, vissza a mentelmi joggal a képvisel®! I alán azzal, hogy ki akartak menni a temetőbe, hogy kegyeletüknek jelét mutassák? Rakovszky belügyminiszter: A kegyeletnek nem az a célja, hogy politikai eszközül szolgáljon. Nagy zaj tör ki e szavakra a baloldalon. Az elnök Isméi: figyelmezteti Peyer Károlyt, hogy maradjon a tárgynál, különben kény tőle-» lesz tőle a szót megvonni. Peyer: A rendőrökkel letétetik az esküt a törvényekre és mindjárt utasításé adnak ki nekik a törvény legdurvább megsértésére. A választójogi javaslatot • jogfosztónak tartja, ezért azt nem fogadja el. Miután szónok nem jelentkezett, a* elnök az általános vitát bezárja. Után« Puky Endre előadó, majd Rakovszky belügyminiszter tartanak beszédet a vá lasztójogi javaslat mellett. Az elnök Györki Imrét utólag rendreutasítja, mert beszédében a kormányzói: sértő kifejezést használt. Rakovszky Iván belügyminiszter be széde után a nemzetgyűlés d választó jogi javaslatot általánosságban elfogad ta és áttért a javaslat részletes tárgyalására. Az első felszólaló Hegymejgü Kiss Pál volt, aki rövid felszólalásában kérte, hogy beszédét a következő illésen mondhassa el. Miután a többség eh hez hozzájárult, az elnök a vitát bezárt«, és napirendi indítványt tett. Szeder Ferenc szocialista azt indítványozta, hogy a következő ülés napirendjére tűzzék ki a Somogyi—Bacsógyilkosság tárgyalását. A Javaslatot: hosszabb beszédben indokolta meg, miközben a baloldal több ízben hevesen összetűzött a jobboldallal. Nemes Bertalan az elnök tavasiata, Malasits Géza pedig -Szeder napirendi i javaslata mellett szólalt föl A nemzetgyűlés végül is elutasította Szeder javaslatát. Peidl Gyula ezután bejelentette maga és tizennyolc képviselőtársa menteirm jogának megsértését, amit a rendőrsé* követett el, amely durván megakadályozta, hogy a szocialista képviselők $ temetőben megkoszorúzzák Somogyi ét Bacsó sírjait. A bejelentést a nemzetgyűlés a mentelmi bizottság elé utalt« Nagy Vince megkövette a Házat, majd Fábián Béla személyes kérdéshez szólalt föl és elmondotta, hogy a Szózatban megtámadták azért, mert a nem, zetgyiilés legutóbbi ülésén azt állította hogy a Szózatot a kormány szanálta Kijelentette, hogy ezt az állítását mindenkor hajlandó bizonyítani. Az ülést ezután az elnök este íényolckor bezárta. a pénzét hu nem „KULCS“ jegyes harisnyát (vörös, kék vagy arany jeggyel) vesz, mert 1 pár annyi ideig I rt, mint 4 másik pár. Vegyen 1 párt és Ön is meggyőződik erről. 3615 Kagyb&ni áru*í t<> Márkus Simon és Lipót Sáofa
