Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-13 / 156. szám
Poštarin« plafon«! XXVI. évfolyam Szsibotic t, SZOMBAT 1925 junius 13._________156. szúrt 8 OLDAL * ARA 1’|2 DINAR * í*jelenik minden rejjgel, ünnep után éa hétfőn délben Telefon izém: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Llüfizetéaí ár ne^yndévre 135 dinár Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-pa! jU) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul. l.(Lelbach-palotá) Zörgessetek és megnyittatík Nincs fájdalmasabb kötelesség, mint iskolákról Írni nekrológot. Bezárják a szuboticai zárda magyar oszlályait, bezárják a becskereki zárda magyar osztályait s megszűnik a becskereki Messinget-intézet iskolája is — 9h, van gyászolni való ok, keserű alkalom elég. Ahány iskolát megszüntetnek, a kultúrának anynyi őrtüze alszik ki. Tudást, ismereteket, hazaszeretetei terjesztettek az elnémított iskolák, amig beszélni, vezetni, cselekedni tudtak. Játékos gyermekek itt nőttek fel, itt szerezték meg alapjait annak a tudásnak s annak a moralitásnak, mely életüket,. sorsukat hordozta halálig. Kik vesztettek többet, a gyermekek-e, akiknek nyiladozó tudásvágya előtt becsapódnak az iskola kapui, vagy az állammá szervezkedett társadalom, melynek erős támaszait, biztos pi'léreit döntötte ki az iskolákat elnémító minisztert rendelet. <4 nemzetgyűlés még tárgyalni sem kezdte Pribicsevics-iskola tör vény javaslatát, amikor a magy.r osztályokkal szemben megkezdték annak végrehajtását. Ki siet segítségére a magyar iskoláknak, ki védi meg a veszélyeztetett országos kulturérdeket ? Nem lenne szabad a halál pillanatában magára hagyni a magyar iskoláka;. össze kellene gyűjteni adatokat, érveket, argumentumokat, az igazság és méltányosság harcos szempontjait, hogy még az elfogultság is belássa a magyar iskoláknak nagy igazát. De ki végzi el ezt o munkát, ki végez ma egyáltalán munkát ? Kinek tudáséban, munkavállalásában, kitartásában, szívósságában bizhatik a bízni és hinni mége! nem felejtett magyarság ? Ezt a magyarságot nem nyugtatja meg, hogy a „legitima cija“-t tartják mindig szeme elé, amikor elkönnyelmüsködött par lamenti képviseletét keresi. Ez a magyarság nem akarja befejezettnek tekinteni küzdelmeit, ha minden vágya, törekvése, célja elé agy UJ „legitimacija“-tila!omfát tűznek. A „legitímacija" nem fölnyithatatlan sorompó, nem zsákucca, amiből nincs kiút. Azokat, akik a Iegitimacija szemfedöjébe takarják be programtalanságukat ás cselekvőképtelenségüket, o magyar név hangos akarata fel fogja még világosítani az életösztön követeléseiről. Az igazság és a kultúra kopogtatnak velünk a lezárt ajtókon, igaz marad-e a biblia vigasztalása: zörgessetek és megnyittaiik.Pedig nem csupán az egyetemes kai(urirdek sürgeti a segítő beavatkozást, mert nemcsak az iskolákat rombolják le, hanem egy esztcndőt cl is visznek a halálraítélt iskolák növendékeitől. Csodalato sok a bürokrácia utjai még akkor is, ha nem az elfogultság s a tényék elől elzárkózó értelem jelölt»ki irányait. Tegyük fel a föltehetetlcnt s higyjük el a hihetetlent: mindentörvényes ok s a pedagógia érdeke a magyar osztályok megszüntetése mellett szól. Ki hiszi el, de ki állíthatja is, hogy ezek az okok csak a tanév végén merültek fel ? Ha intézkedés kellett, ez az intézkedés megtörténhetett volna az iskolai év elején is. Miért kellett a gyerekeknek kijárni azt az osztályt, amelynek kapuit a vizsgák előtt csapják be előttük. Miért kellett egy esztendőt elveszteniük a halálra ítélt iskolák siralomházában? Az iskolán, a gyermekeken, a kultúra nagy érdekein esett is sérelem. Ez a sérelem olyan általános, olyan gyökeres s olyan igaztalan, hogy nem lehet nem bizni a segítő szándék sikerében. Beogradból jelentik: A parlament pénteki ülése féltiz órakor kezdődött, meglehetős csekély számú képviselő jelenlétében. A Radicspárt padjai az ülés elején üresek voltak, mert a Radics-párt ebben az időben klubülést 'tartott, ajpelyen kijelölte a mai ülés szónokait. Néhány perccel az ülés megkezdése után együttesen vonultak be az ülésterembe a. Rádics-párti képviselők. Trifkovics Márkó elnök a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után bemutatja a miniszterelnök átiratát, amellyel beterjeszti a kormány két törvényjavaslatát, az egyiket I. Petár király emlékművének felállításáról, a másikat a háború alatt érdemeket szerzett hazafiak jutalmazásáról. Mindkét javaslatra a sürgősség kimondását kéri a miniszterelnök. A nemzetgyűlés a Petár király emlékművének felállítására vonatkozó javaslat tárgyalására egyhangúlag mondja ki a sürgősséget, míg a második javaslat tárgyalásának sürgősségét csak szótöbbséggel szavazta meg. Trifkovics elnök bejelenti ezután, hogy a két törvényjavaslat tárgyalására bizottságot választanak. A jelölések megejtésére szünetet rendel el. A szünet több mint egy óra hosszáig tartott és a szünet alatt a pártvezérek megállapodtak egy együttes listában. Negyed tizenkettőkor Trifkovics Márkó elnök újból megnyitja az ülést és bejelenti, hogy a pártvezérek megegyeztek a jelölésekben. Az egyik bizottságban jelölték Radios Nem szabad a magyar osztáíyo kát áldozatul dobni annak a politikának, mely, mert segíteni nem tud, azt hiszi, hogy segíteni nem is lehel. Azt hiszik, hogy ha helyi szervezetek jelentéktelen üléseinek görögtüzeket gyújtanak, el fogják tudni terelni a magyarság figyelmét legújabb és legfé'tŐbb sérelméről s a maguk meg nem mozduló, erőtlen akcióképtelenségérői. Nem elég sírni, cselekedni keli tudni. Nem elég kongó szavak ka' panaszkodni. Dolgozni kell! A magyar sors fájdalmas bőséggel ontja elénk a feladatokat és a teendőket. De azt mondják hegy: legitimatija és gyorson a mási oldalukra feküsznek. Elég voltaebédutáni álom derűjéből. M gin! magyar iskolák kapujára szegezik föl a keresztvasat. Ha ezek a kalapácsütések sem ébresztik cselekvésre az alvó jószándékot, akkor ez a mozdulatlanság nem az alvó, de a halott test merevsége. Pavlét is, amire Böhmen (muzulmán) közbekáltotta: — Radios Pavleit nem lehet megválasztani, mert mandátuma még igazolás alatt áll. Az ellenzék vezérei siettek elhallgattatni Behment és értésére adták, hogy a jelöléseket a párt vezérei1 közös megállapodás alapján ejtették meg. Vita a horvái mandátumok igazolásáról Ezután következett a napirend: a parlamenti vizsgáló-bizottság jelentése a Radics-pdrti képviselők mandátumainak igazolása tárgyában. Kobasica Stjipan parlamenti-titkár olvassa fel a vizsgálóbizottság jelentését, amelynek elhangzása után Dragovics Milutin (radikális) a radikális és független demokratapárt nevében indítványozza, hogy a parlament a vizsgálóbizottság jelentését utalja az igazolóbizottsághoz, amelynek a legrövidebb időn belül, de legkésőbben a házszabályok által megszabott határidőre be kell nyújtania jelentéséi a parlamentnek. Dragovics indítványát az ellenzék nagy lármával fogadja. Dr. Polios (Zajednica) szól hozzá elsőnek az indítványhoz. Szerinte azonnal tárgyalni kell a vizsgálóbizottság jelentését. A vizsgálat folyamán semmi olyan bizonviték nem merült fel. amely a Radics-párti mandátumok megsemmisítése mellett szólna. Idéz az igazolóbizottság jelentéséből, főleg .telzabetics és Lovrekovics képviselők vallomásából. Kifogásolja, hogy a nemzetgyűlés szerdán nem tért át azonnal az igazolóbizöttság . jelentésének tárgyalására- A vizsgálóbizottság népi segitőszerve az igazolóbizottságnak, hanem közvetlenül tesz javaslatot ,a nemzetgyűlésnek. A horvát mandátumok — mondja dr. Poiics — tiszták és szentek, azokhoz a képviselők a horvát nép rendkívüli önfeláldozása révén jutottak. Végül dr. Poiics írásbeli javaslatot nvu.it be. hogy dr. Kovacsevics Dragutin és társainak mandátumát a nemzetgyűlés igazoltnak jelentse ki, minthogy nincs törvényes ok a választás megsemmisítésére. j Angyelinovjcs (demokrata) nem lát okot dr. Poiics javaslatának elvetésére. Meggyőződése, hogy a horvát képviselőket csak azért helyezték vizsgálat alá. mert horvátok. (Nagy taps az ellenzéken-) Radics Pavle nyilatkozata és a horvát parasztpárt határozata után semmi jogos alapja nincs a horvát mandátumok igazolása körüli huzavonának. A harc Angyelinovícs szerint nem a Radics-párt. hanem a horvátok ellen folyik. Azt javasolja, hogy ha dr. Poiics javaslatát nem fogadnák el. kötelezze a nemzetgyűlés az igazolóbizottságot, hogy a vizsgálóbizottság jelentését junius 16-ig tárgyalja le és 17-éré tűzzék a nemzetgyűlés napirend lére. Kokanovics (földmivespárd) pártja nevében deklarációt olvas fel. miközben éles szóváltása támad a radikálisokkal. Politika vagy jogkérdés ? Buáisavlievics (független demokrata) kijelenti, hogy nem politikai1, hanem jogkérdésről van szó. (Delimit ség az ellenzéken.) Az igazoló- I bizottságnak foglalkoznia kell egyéb panaszokkal is. amelyeket a Radiéspárti listák ellen, benyújtottak. így például az egyik Radics-oárti jelölt három járásban is fellépett, egy másik. pedig a választások ideién még ;nem töltötte be harmincadik életévét. Uzunovics építésügyi miniszter visszautasítja azt az állítást, mintha a többség nem akarná látni a parlamentben a horvát nép képviselőit. Hivatkozik arra. hogy a nemzetgyűlés többsége az igazolóbizottság javaslatától eltérően döntött. Trumbics hosszabb beszédben jogi szempontból birália a többségi1 javaslatot. Kifejti, hogy az igazolóbizottságnak már semmi szava nem lehet az ügyhöz. Csatlakozik Anvvelinovics javaslatához, amelynek elfogadása esetén dr. Poiics a maga javaslatát visszavonta. Annak a gyanújának ad • kifejezést, hogy a kormány be akarja terjeszteni az uj tizenkettedekről szóló javaslatokat és azok elfogadása után elnapoltatná a parlament üléseit s iev a horvát mandátumok igazolása ismét elmaradna. Trifkovics elnök Dragovics javaslatát teszi fel szavazásra. A többség a javaslatot elfogadja. Angyelinovics javaslatát pedig elveti. Végül az elnök kegveletes szavakkal emlékezik meg Marinkovics Pavle volt miniszter haláláról és ezzel az ülést berekeszti-Elhalasztották a Radics-párti mandátumok igazolását Az igazolóbizettság e!é utalták a vizsgálóbizottság jelentését Ä parlament ülése
