Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-10 / 154. szám

1925 junius 10. BACSMEGYE1 NAPLÖi 5. oldal. Kétszázmillió dinárral tartozik az állam a rokkantaknak Országos rokkanikongresszas Szkopljében Beogradból jelentük: Az S. H. S. királyság rokkantegyesülete most tartotta évi országos kongresszusát Szkopljében. A kongresszuson La­­parevics Pera ezredes elnökölt és a szervezet ügyeinek; letárgyalása után egyhangúlag határozati javas­latot fogadtak el, amelyben a rok­kantak sérelmeinek orvoslását kö­vetelik. A határozatban a rokkantak kö­szönetét mondanak; a királynak pártfogásáért. A parlamenttől köve­telik, hogy az uj rokkanttörvény megalkotásánál vegye figyelembe a | fokkantegyesület előterjesztéseit és tiltakoznak a segélyezett rokkantak Számának igazságtalan redukciója és az ennek kapcsán előforduló j visszaélésiek ellen. Követeli végül a kongresszus ha- j tározata az országos rokkantotthon felépítését, kétszázmillió dinámyi hátralékos rokkantsegély haladékta­­an kifizetését és a rokkantaknak a rokkantadó fizetésétől való felmen­tését. A rezoluciót átadják a minisz­terelnöknek, a szociálpolitikai mi­niszternek és a parlament elnöksé­gének.----- ■■■■■■■■■ -----­Bányakatasztrófa Krapinán Két halott, számos sebesült Zagrebból jelentbe: A horvát­országi Krapinán hétfőn súlyos bányakatasztrófa történt. A krapi­­nai szénbányában vigyázatlanság folytán rövidzárlat keletkezett és az égó villanyvezeték felrobban­totta a bányaléget. A robbanás következtében a tárna beomlott. A beomló bánya maga alá te­mette a munkásokat. Két bányász meghalt, többen súlyosan meg­sebesültek. Az anyagi kár igen nagy. Diplomaták halála Beogradhan Hirtelen meghalt a beogradi spanyol követ és az angol katonai attasé Beogradból jelentik: A legutóbbi két napon a beogradi diplomáciai kar két tagja halt meg hirtelen : Miguel de Castagneda márki spanyol követ és J. M. Blair ezredes, angol katonai attasé. Castagneda márki spanyol követ hétfőn est© Budapestről a .Jupiter" gőzhajóval érkezett a beogradi Száva kikötőbe. A hajóból kiszállva alig né­hány lépés után összeesett. Bevitték a vámhivatalba, ahol dr. Kubdnyi hajóorvos mesterséges légzéssel igye­kezett életbentartani a követet, aki azonban pár pillanat múlva meghalt. Dr. Jovánovics és dr. Bogies ható sági orvosok konstatálták, hogy a halál szivbénulás következtében állt be. A holttestet a külügyminisztérium intézkedésére az állami kórházba szál­lították, abc0fel fogják boncolni. Blair ezredes, az angol katonai attasé hosszabb ideje betegeskedett a beogradi Vracsar-szanatóriumban és miután ugylátszolt, hogy egészsége helyreállt, hétfőn szándékozott el­hagyni a gyógyintézetet. Vasárnap éjjel váratlanul elhunyt és halála nemcsak diplomata-körökben, hanem a beogradi társadalom széles rétegei­ben is nagy részvétet keltett. Blair ezredes skót 'származású, résztvett annakidején a búr háborúban és 1921-ben került Beogradba, ahol te­vékenyen résztvett a jótékonysági mozgalmakban. Betegsége kezdetén azt az óhaját fejezte ki, hogy ha­lála esetén Jugoszláviában temessék el: a szlovéniai Trzsics-en, a Kara­­vanka-hegyek alján. Holttestét hétfőn délelőtt szállították az angol követ­ségről a beogradi vasútállomásra és kedden temetik el utolsó akaratához hiven Trzsicsen. Az osztrákok genfi sikere* A Népszövetség Zimmermann tiltakozása ellenére nagyobb kölcsönt adott Ausztriának Prágából jelentik: A félhivatalos Prager Presse, Benes külügymi­niszter lapja, vezető helyen és fel­tűnő szedéssel kommentálja azt a tényt, hogy a genfi tárgyalásokon az osztrák kívánságok majdnem mindenben teljesedésbe mentek. Nagyon jellemzőnek és sokat­mondónak tartja a csehszlovák kül­ügyminiszter lapja, hogy a Népszö­vetség pénzügyi (bizottsága az osz­trák népszövetségi kölcsön fönma­­radt összegének egy részét felsza­badította az osztrák szövetségi vas­utak villamositására, mert ez a ha­tározat Zimmermann népszövetségi főbiztos kedve ellenére történt, aki tudvalevőleg szükebb korlátok közé akarta szorítani az osztrákok ily­­irányu terveit. A pénzügyi bizott­ság azonban az osztrák szövetségi vasutak elnökének és az osztrák kormány képviselőinek álláspontját tette magáévá. így tehát Ausztriá­nak most első alkalommal sikerült Genfben dr. Zimmer mann népszö­vetségi főbiztos akarata ellenére a maga követeléseit érvényesíteni. Ezt a tervet a Prager Presse szerint a Népszövetség delegációinak körében arra magyarázzák, hogy ezzel meg­kezdődött dr. Zimmermann népszö­vetségi főbiztos korlátlan hatalmá­nak megcsorbítása, amelyet az el­lenőrzés fokozatos gyöngitése, majd megszüntetése fog követni. „Bethlen hallgatása — vád“ — mondják a magyar fajvédők — Jobboldali kormány alakí­tásáról tanácskoznak — Bethlen döntő változásokra készül gyarázatot adták, hogy a honvédfőpa­­rancsnok a legközelebbi vitézzé-avatási ünnepségekre — kivételesen — szemé­lyesen akarta meghívni a parlamentet. A helyzet, a miniszterelnök távollé­­tében és konok hallgatása következté­ben teljesen bizonytalan; a kormány tagjai egyelőre követni igyekeznek Beth­len példáját és makacs némaságba me­rülnek. A szinte permanens miniszter­­tanácsokról semmi hir sem szivárog ki és a miniszterelnök helyettese, vass József, amikor a hosszas tanácskozások után az újságírók körülfogták és meg­kérdezték, miről is van szó, talleyrand-i mosollyal válaszolt: — A baracktermelés értékesítéséről. Kitűnő baracktermésznk van, ezt még idejében értékesítenünk kell. Akármit kérdeztek az újságírók, a helyettes miniszterelnök mindig a ba­rackokról beszélt. így azt sem tudhatták meg a sajtó munkásai, mi igaz a Ponsonby—levélből. A Ponsonby-levél döntő bizonyíték arról, hogy Bethlen miniszterelnök változtatá­sokra készül állítólag az államfő-kérdés megoldása tekintetében. A Ponsonby­­levél, a hirek szerint a szociáldemokra­ták kezében van, akik azt fel is fogják olvasni. A vádtanács jóváhagyta Beniczky letartóztatását Mcdvés-Medica István vizsgálóbíró tudvalévőén elrendelte Beniczky Ödön előzetes letartóztatását kormányzósértés, hivatalos titok megsértése és tiltott közlés miatt, azzal, hogy az előzetes letartóztatás akkor kezdődik, ha Be­­niczki korábbi tizennégy napos fogház­büntetését kitöltötte. A védők felebbe­­zése folytán a budapesti törvényszék hétfőn délután foglalkozott az üggyel és a vizsgálóbírónak az előzetes letar­tóztatásról szóló végzését jóváhagyta. Két mentelmi ügy A magyar nemzetgyűlés mentelmi bizottsága kedden délelőtt tárgyalta Kabók Lajos mentelmi ügyét, mert a napirendi vitánál sértő kifejezést hasz­nált a kormányzóval szemben. A bi­zottság elhatározta, hogy Kabóknak öt ülésről való kizárását fogja javasolni. Platthy György mentelmi ügye fölött a bizottság napirendre tért, azzal az in­dokolással, hogy a képviselő megkövette Budapestről jelentik: Bethlen István gróf miniszterelnök bukásának hire — a hivatalos cáfolat ellenére — változat­lanul tartja magát. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy Horthy Miklós kormányzó előbb-utóbb, de minden valószinüség szerint egészen hamarosan, meg fogja kísérelni, hogy megszabadul­jon miniszterelnökétől, aki mikor az államfőt gyilkosságra való felbujtással vádolták meg és rá hivatkoztak tanú­ként, nem tartotta kötelességének, hogy megcáfolja a vádat. A kormányzó ki­hallgatáson fogadta a fajvédő-csoport vezéreit, Gömbös Gyulát, Eckhardt Ti­bort és Wolff Károlyt, akik rámutattak Horthy előtt arra, hogy Bethlen különös magatartása sokkal súlyosabb támadás a kormányzói tekintély ellen, mint akár Beniczky vádjai, hiszen Beniczky Ödönről köztudomású, hogy halálos ellensége Horthy kormányzó­nak és igy vele szemben önként felme­rül az elfogultság gyanúja, ezzel szem ben Bethlen aktiv miniszterelnöke Horthynak és igy tíz nap óta tartó hallgatása azt a látszatot kelti, hogy azért nem tesz nyilatkozatot a Beniczky­­ügyben, mert ha beszélne, akkor meg kellene erősítenie a kormányzó ellen emelt vádakat. A kormányzónak a fajvédő-vezérek­kel folytatott tanácskozásaiból arra kö­vetkeztetnek, hogy szélső jobboldali kormány ala­kítása van előtérben Gömbös Gyula, vagy Wolff Károly mi­niszterelnökségével. Természetesen sem Gömbös-, sem Wolff-kormány nem számíthatna több­ségre a jelenlegi parlamentben, mert ha az egységes-párt iohbszárnya csatla­kozna is a fajvédőkhöz kormányrajutá­­suk esetén, az egységes-párt nagyobb része mégis Bethlen háta mögött áll. Fajvédő-kormány ilyen körülmények között hosszabb ideig csak akkor ma­radhat hatalmon, ha elveti a parlamen­táris kormányzást és Mussolini vagy Primo de Rivera példájára a nyílt dik­tatúrára tér át. Ilyen hirek el is terjed­tek Budapesten, főként azzal kapcsolat­ban, hogy Nagy Pál báró tábornok, a honvédség főparancsnoka tárgyalásokat folytatott a nemzetgyűlés elnökével, de később ennek a tárgyalásnak azt a ma-' a nemzetgyűlést a sértésért. Horthy felelősségrevonása Az ellenzék akciójával szemben, amely a kormányzó felelősségrevonására irányul, Vass József helyettes miniszter­­elnök kijelentette, hogy az államfő sze­mélyét minden támadás ellenében és minden körülmények között meg fogja védeni. Figyelmeztette az ellenzéki képviselőket, hogy amennyiben bárki is az államfő ellen akarna fellépni, ennek csak egyetlen formája van és pedig az alkotmányos forma. Az államfő — mon­dotta Vass — csak úgy vonható fele­lősségre, ha erre száz képviselő indít­ványt tesz és ahoz a Ház kétharmad­része szavazás utján hozzájárul. Semmi egyéb módja nincs annak, hogy az államfő személyét felelősségre vonják és a kormány minden egyéb kísérletet a legmerevebben vissza fog utasítani. Prónay a kormányzó ellen „ A Beniczky-affér egyik pikánsabb feje­zete, hogy Prónay Pál, a hírhedt külö­­niíményparancsnok állást foglal a Somo­gyi-gyilkosság miatt Horthy kormányzó ellen. Prónay egészen mostanig alelnöke volt az Ébredő Magyarok Egyesületé­nek, akonnan — mint bejelentette — ki fog lépni, mert az egyesület ünnep­lésben akarja Horthy kormányzót a Be­­niczky-üggyel kapcsolatban részesíteni. A volt különitrnényi parancsnok — néhány évvel ezelőtt még a kormányzó bizal­masa alelnöki tisztségéről már be is je­lentette Lemondását és ezt az elhatáro­zását a következő nyilatkozattal indo­kolta meg : — Én már hónapokkal ezelőtt felszó­laltam az ellen, hogy az Ébredő Ma­gyarok Egyesülete a múltak szomorú tapasztalatai folytán bárminő politikába beleavatkozzék, valamelyik kormány sze­keréhez odakösse magát. Másfelől hang­súlyoztam a titkos társaságok túltengő befolyásának hibáját, mert ez eltéríti az egyesületet eredeti és tiszta eszmé­jétől, Szent meggyőződésem az, hogy ebben az állásfoglalásomban nem va­gyok egyedül és igy gondolkozik az Ébredő Magyarok Égyesületének túl­nyomó többsége, amely nem engedi, hogy az egyesület eredeti céljától el­térjen. A Beniczky-ügyet ma már csak a biróság tisztázhatja és én a kormány­nak jogrendellenes magatartása mellett nem asszisztálhatok, amikor éppen en­nek a rendszernek visszaélései ellen küz­dők már hosszú évek óta. Állásfoglalá­som nem jelenti azt, hogy én a kor­mányzó személyével szemben a konkrét esetből kifolyóan tüntetni kívánok, csak egyszer és mindenkorra végét akarom szakítani annak, hogy titkos szálak bi­zonyos urakat a kormány mellé lekös­senek. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés keddi ülésén folytat­ták a választójogi javaslat vitáját. Az első felszólaló Strausz István volt, aki kijelentette, hogy a választójogi javas­latot újból le kell tárgyalni, mert a be­terjesztett javaslat minden tekintetben elhibázott. A miniszterelnök, szerinte, ráoktrojálta a törvényjavaslatot nem­csak a nemzetgyűlésre, de saját párt­jára is, pedig jói tudhatná, hogy az ál­talános titkos választójog nélkül ma nem lehet igaz parlamentarizmus. A többség a javaslattal politikai uralmát akarja konzerválni, amely szemmelláthatólag veszedelembe forog, mert az ország közvéleménye a leghatározottabban szembe fordult a kormánnyal. Strausz után Györki Imre dr. szociál­­demokra szólalt fel, ad hosszú beszéd­ben birálta a javaslatot, majd az elnök bejelentette, hogy több felszólaló nincs. Már majdnem befejezettnek jelentette ki a vitát, amikor az utolsó pillanatban szólásra jelentkezett Szabó Imre szociál­demokrata aki élesen támadta a kor­mányt a titkosság elejtése miatt. A vita bezárása után az elnök napi-I rendi indítványt, tett, amelyet egyhangú­lag elfogadtok. Aztán bejelentette, hogy harminc képviselő zárt tárgyalást kért. A zárt tárgyaláson, amely" hét órakor kezdődött, a; ellenzék a Beniczky-ügyet teite szóvá.

Next

/
Thumbnails
Contents