Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-03 / 148. szám
1925. junius 3 BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Letartóztatták Beniczky Ödönt A volt belügyminiszter leleplezései a siófoki fővezérségrol — Az Ostenburg-különitmény tisztjei Nagyatádit is el akarták tenni láb alól — Andrássy, Beniczky, Bethlen és Pallavicini tárgyalásai Siófokon — Pogrom helyett „fürdetés“ — Somogyi meggyilkolása miatt nem támogatta az angol munkáspárt Magyarországot a békeiárgyalásokon riási izgalom Budapesten a leleplezések raiatt Budapestről jelentik: Beniczky Ödön volt belügyminiszternek a Somogyi-Bacsó-gyilkosság ügyében tett szenzációs vallomása, amelyben — mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — Horthy Miklós kormányzót vádolja a gyilkosok f elbúj fásával, óriási izgalmát kelt magyar politikai körökben, annál is inkább, mert az ügynek máris súlyos következményei vannak: Beniczky Ödön volt belügyminisztert hétfőn délben letartóztatták. Az Újság pünkösd vasárnapi számát, amely Beniczky vallomását leközölte, az ügyészség intézkedésére elkobozták és a kormány részéről nyomban kijelentették, hogy Beniczky ellen kormányzósértés, hamis vád és hivatali titoktartás megsértésének vétsége miatt megindítják az eijá-' rást. Ezzel csaknem, egyidejűleg azonban hétfőn délután már le is tartóztatták Beniczyt, a hivatalos jelentés szerint nem a Somogyi-gyilkosság ügyében tett vallomása miatt, hanem azért, hogy egy régebben kiszabott tizennégy napos fogházbüntetését kitöltse. Miért jelentkezett Beniczky megidézése előtt kihallgatásra? .Másfél esztendővel ezelőtt Beniczky Ödönnek volt egy sajtópöre, amelyet Sréter István volt honvédelmi miniszter panaszára rágalmazás miatt folytattak le ellene. Annakidején a biintetőtörvényszék és a1 tábla megállapította Beniczky bűnösségét és egyhónapi fogházbüntetést szabtak ki rá A Kúria nemrégiben foglalkozott a sajtópörrel és az alsóf.oku bíróságok Ítéletét megsemmisítette és Beniczky Ödön büntetését kétheti fogházra szállította le. Ez az ítélet jogerőre emelkedett és az ügyészség nemrégiben idézést küldött Beniczky Ödönnek, amelyben meghagyta, hogy junius másodikán, reggel kilenc órakor jelentkezzék kéthetes fogházbüntetésének kitöltése végett az ügyészségen. A katonai ügyészség junius hatodikára idézte maga elé Beniczky' Ödönt, hogy a Somogyi-Bacsó gyilkosság! ügyben kihallgassa. Beniczky, aki a hivatali ti toktartás alól való felmentését és a vallomástételt már hónapok óta hiába sürgette, éppen ezért jelentkezett már egy héttel előbb, szombaton vallomás' tételre, mert attól tartott, hogy tizennégy napos fogházbüntetésének kitöltése megint lehetetlenné tenné számára azt, hogy a katonai ügyészségen elmondhassa vallomását. Beniczky letartóztatása Hétfőn délelőtt féltizenkét órakor két detektív jelent meg Beniczky Ödön Muzeum-ucca 5. szám alatti lakásán, a kik az ajtónyitó szobalánynál a volt belügyminiszlter iránt érdeklődtek, Beniczky Ödön anyósa közölte a detektivekkel, hogy veje félórával azelőtt elment hazulról. A detektívek erre eltávoztak. Délután félkettőkor ugyanaz a két detektív újból megjelent Beniczky lakásán és ekkor 'már átkutatták az egész lakást, azonban Beniczky még mindig nem volt otthon. Három óra után érkezett haza Beniczky és néhány perccel később ismét' megjelentek lakásán a detektívek, akik a volt belügyi minisztert előállították a főkapitányságra. A rendőrségen Horváth Antal dr. főtanácsos kihirdette Beniczky előtt a letartóztatást elrendelő végzést és erről jegyzőkönyvet vettek föl. Ezután azonnal átszállították Beniczky Ödönt az ügyészség Markó-uccai fogházába, ahol a második emelet egyik cellájában helyezték el. A főkapitányság Beniczky Ödön letartóztatásáról a következő jelentést adta ki: >A főkapitányság a mai napon Beniczky Ödön volt belügyminisztert letartóztatta. Budapest, 1925. junius /.« Ez aj jelentés tehát nem emlékezik meg arról, hogy miiyen ügyből kifolyólag tartóztatták le Beniczkyt, azonban az ügyészség szerint a letartóztatás a kétheti fogházbüntetés kitöltésének esedékessége miatt történt. Beniczky vallomása Beniczky Ödönnek a katonai ügyészséghez írásban benyújtott vallomása többek közt a következőket tartalmazza: — A Somogyi és Bacsó gyilkosságra, ennek előzményeire és kísérő körülményeire, valamint az ezután lefolyt eseményekre vonatkozó tudomásomat a tiszta igazság és legjobb lelkiismeretem szerint adom elő. Meg kell jegyeznem, hogy mint a polgári nyomozásért felelős belügyminisztert, mindenkor csupán rendőri szempontból érdekelt, hogy ki az a négy, esetleg öt fiatal katonatiszt, aki a gyilkosságokat esetleg felsőbb utasításra végrehajtotta. Mint poiitikusnak és mint magyar embernek arra az ennél jóval nagyobb horderejű kérdésre kellett választ keresnem, hogy ki volt az az elvetemedett, vagy tébolyodon ember, aki az említett tájékozatlan, hogy úgy mondjam jóhiszemű fiatalembereket, tapasztalatlanságukkal és a katonai fegyelemmel visszaélve, olyan cselekedetre buftotta fel, amelynél az akkori időpontban és az akkori körülmények közt értelmetlenebb, súlyosabb és becstelenebb bűnt a haza és annak érdekei ellen elkövetni semmiképpen sem lehetett. A békekonferencia kellő közepén, azonfelül olyan tárgyalások küszöbén, amelyeket Apponyi Albert gróf, a magyar békeküldöttség vezetője az angol Labour Partyval olyan irányban kezdeményezett, hogy az angol munkáspárt minden befolyását vesse latba a magyar békefeltételek enyhítése érdekében, katasztrofális hatással volt a magyar munkáspárt hivatalos lapja szerkesztőjének meggyilkolása Siófokon a fővezérnél Szeptember első napjaiban felkerestem Andrássy Gyula grófot és közöltem vele, hogy a katonai kilengések beszüntetése érdekében ' múlhatatlanul a fővezérség székhelyére. Siófokra kell utaz nőm és felkértem, hogy az ország érdekében kísérjen el utamon és a fővezérrel való előreláthatóan kényes tárgyalásoknál segítségemre legyen. Andrássy Gyula grót habozás nélkül vállalkozott az útra. Megállapodtunk, hogy sógoránál, Batthyányi Lajos gróf polgárdii nagy-! birtokosnál fogunk találkozni. Röviddel ezután Bethlen István gróf, szándékunkról értesülve, önként jelentkezett utitársamul és én örömmel vettem a nem várt segítséget. Polgárdiban Károlyt József gróf székesfehérvári kormánybiztossal találkoztunk, aki szintén csatlakozott hozzánk, éppúgy, mint Siófokon az ott I tartózkodó Paüavicini György őrgróf, dunántúli kormánybiztos is. Tárgyalásunk Horthy Miklós fővezér hivatali helyiségében, a nevezett urak jelenlétében folyt le. Először Andrássy Gyula gróf szólalt fel és körülbelül az általam fentebb előadottak értelmében ismertette a helyzetet kül- és belpolitikai vonatkozásaiban, félre nem érthető komolysággal intve a fővezér urat, hogy a tisztikar, különösen a tiszti századok további önkényeskedéseit és garázdálkodásait most már okvetlenül szüntesse meg. A fővezér ur egyre inkább növekvő izgatottsággal hallgatta Andrássy Gyula gróf tájékoztatásait. A mikor Bethlen István gróf vette át a szót, kitörő idegességgel kiáltotta: — Hát még te is ellenem fordulsz? Pedig Bethlen gróf csak nagyon szerény észrevételt kockáztatott meg mindenről és azt kifogásolta, hogy a tisztek helyenként népgyüléseket tartanak. A továbbiak folyamán Horthy Miklós hosszabb válaszában mentem és igazolni igyekezett a tisztek eljárását. A fővezér ur válaszából láttuk eljárásunk eredménytelenségét és ezért előadását a következő kérdéssel szakítottuk meg: — Ha a nemzeti hadsereg bevonul a fővárosba, lesz-e pogrom? — Pogrom nem lösz, — válaszolta a fővezér ur, — de néhányan fürdeni fognak! Ezután Horthy fővezér elővette egy budapesti újság cikkét, amely a hadsereg dunántúli erőszakoskodásait ismertette és amelyet Koboz Imre irt, akinek nevét akkor hallottam először. Felolvasta a cikk*et és hozzátette: — Azok, akik ilyen cikkeket írnak, az is, aki ezt a cikket irta, fürödni fognak. At erre beállt kellemetlen csendet ismét én szakítottam meg. Felkértem a fővezér urat, tegyen ígéretet, hogy tudtom és megkérdezésem nélkül semmit sem fog cselekedni, amit ő az említett urak jelenlétében habozás nélkül meg is ígért. Hayden fegházőr szökése Néhány héttel később történt, hogy Hayden István, a siófoki katonai fogda törzsfoglárja állomáshelyéről megszökött. Budapestre érve felkereste a Népszava szerkesztőségét, ahol előadta siófoki tapasztalatait, aminek alapján a Népszava két cikket le is közölt. Ezek az újságcikkek a fövezérségen nagy megütközést váltottak ki és a Nemzeti Újság ezek miatt ugyanekkor meg is támadta Somogyi Béla szerkesztőt. Rö vidde! ezután Dunaföldvárról. ahol akkor az Ostenburg-zászlóalj állomásozott, gével, a fogda falának kiásása után megszökött. A siófoki tiszti századok később a Szombathelyen alakított Lehár-féle gyaioghadosztállyal egyesülve bevonultak Budapestre. Lefoglalják Somogyi lakását Egy nappal később megjelent hivatalomban Somogyi Béláné és elpanaszolta, hogy két nemzeti hadseregbeli tiszt: Bagi Zoltán százados és Gyurkovics Árpád főhadnagy a kelenföldi laktanya közelében lévő Átlós-uti lakásukat lefoglalta és őt és családját kidobta a lakásból. Somogyiné közbelépésemet kérte. Felháborodtam ezen a jogtalan lakásrekviráláson és sürgönyöztem Koós vezérkari főnöknek, azonnali intézkedést kérve. Miután két napig hiába vártam a válaszra, a rendőrség utján felhívtam a két tisztet, hogy Somogyi lakását azonnal hagyják el. Aznap este megemlítettem az esetet báró Lehár tábornoknak, a szombathelyi körleíparancsnoknak, aki szintén felháborodott s • megígérte közbenjárását. Azt hittem azonban, hogy a tisztek a rendőrségi felhívást nem veszik tréfára s a közbelépést feleslegesnek tartottam. Letartóztatják Somogyi kisfiát Másnap arról értesültem, hogy a tisztek a lakásban vannak és az idegen készletekből dorbézolnak. Megtudtam, hogy Somogyi tíz éves fiát lefogták és fogságban tartják. Még éjjel intézkedtem, hogy a kisfiút kiszabadítsák és hogy a tisztek a teljes rendőri készenlét igénybevételével dobassanak ki a lakásból. Erre nem került sor, mert az időközben történt figyelmeztetésre a kisfiút szabadon bocsátották s elhagyták a lakást a tisztek. néhány úgynevezett nyomozótiszt polgári ruhában Budapestre utazott, hogy onnan a Roboz-fivéreket felsőbb utasításra kiemelje és Siófokra szállítsa. A tisztek azonban nem tudtak a román védelem alatt álló Koboz fivérekhez hozzáférkőzni és eredménytelenül indultak vissza a hajóval Dunaföldvárra. A hajón véletlenül ráakadtak Haydenra, akit letartóztattak. Amikor a hajóval Dunaföldvárra érkeztek, éppen ott tartózkodott Horthy Miklós fővezér, aki az Ostenburg-zászlóalj felett szemlét tartott. A tisztek t azonnal jelentkeztek nála. előadták hogy a Roboz-fivéreket nem sikerült elfogni, de kárpótlásul elfogták Hoyden törzsfoglárt és ajánlkoztak, hogy az árulót mindjárt el is intézik. Ekkor tette a fővezér ur az azóta szállóigévé vált nyilatkozatát: — Ti már eleget kéjeiegtetek odakint, adjatok nekünk, siófokiaknak is valamit. A fővezér ur utasításának megfelelően egy őrnagy automobilon mindjárt el is vitte Haydent Siófokra, a törzsfoglár azonban egy altiszt bajtársának segitsé-Somogyit nem engedik menekülni Időközben az történt, hogy a rendőrség a bécsi hajóállomás hiúján feltartóztatta Somogyi Bélát, aki idegen útlevéllel Becsbe akart menekülni. Emiatt eljárás indult meg ellene. Somogyi felkeresett hivatalomban s kért, hogy tegyem lehetővé, hogy útlevelet szerezzen, mert vidékről és Budapestről állandóan fenyegető leveleket kap, s ismeretlen katonai egyének megfigyelés alatt tartják. Telefonon felhívtam Matty asovszky György főkapitányt, aki tiltakozott az útlevél kiadása ellen, mert Somogyi ellen eljárás folyik. Vary Albert főügyész még erélyesebben ellenezte a levél kiadását. Igyekeztem Somogyit megnyugtatni, hiszen zsebemben volt a négy gentleman előtt adott siófoki becsületszó, amelyben akkor még megbíztam. S nem ; is értettem, hogy miért törnek Somogyi leilen, akinek a bolsevizmusban semmi része nem volt s Peidlla! együtt a proletárdiktatúra ellenzékéhez tartozott Eltűnt... Eltelt november, december és január. ■ Február 17-én éjjel Mattyasovszky főkapitány telefonon jelentette, hogy í Somogyi Bélának és Bacsó Bélának, a \ Népszava munkatársának nyoma vej; szett. I Utasítást adtam, hogy minden tekiní tét nélkül az egész rendőrségi apparátust mozgósítani kell, s a két eltüntet bárhonnan is elő kell keríteni. Másnap személyesen jelentette Mattyasovszky, hogy Dunakeszi határában a Dunából egy borzalmas sebekkel borított hullát ! fogtak ki és a hullában agnoszkálták Ji Somogyi Bélát, másnap ugyanilyen körülmények közt megtalálták Bacsó Béla hulláját is. A rendőrségnek kötelességévé tettem, hogy mindent kövessen cl a tettesek felkutatására. A rendőrségi ügyiratok részletesen beszámolnak a polgári nyomozás lefolyásáról. Nem voltunk kétségben az iránt, hegy a tetteseket a különitményi tisztek sorában kell keresni. A fövezérség tévútra akarta terelni a nyomozást A rendőrség érintkezésbe lépett a Gellért-szállóban székelő íővezérséggel és a nyomozásban való közreműködését kérte. Ezt meg is ígérték.
