Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-07 / 152. szám

16. oldal

BÄCSMEGYEI NAPLÓ

1925. juntos 7.

hogy törvényes felesége az orvostudomány, az irodalom csak szeretője. .

—Ismerek itt Moszkvában. , — szói egyik levele — sokszáz embert, közöttük vagy húsz irót is, de nem tudom elképzelni hogy bármelyik is művésznek tartana. Vasi itt egy úgynevezett iro-. dalmi-kör is, minden korú és természetű, kiváló és közepes emberrel, de ha hozzájuk mennék és elolvasnék két sort azokból a dicséretekből, amellyel ön eihairaoz engem, arcomba nevetnének.

Később megkapta a Puskin-dijat. De akkor is ezt jegyezte föl:

— Amint egyedül fekszem majd. a sirban, ölj' egyedül élek.

1899-ben igy nyilatkozik az orvosi mesterségéről: .

— Bizonyos vagyok, hogy az orvostudomány nagyon fontos befolyást gyakorolt irói működésemre, mert széiositeette látókörömet, olyan fogalmakat adott, amelyeket csak egy orvos érthet meg és segített abban, hogy a hibákat kikerüljem.- -Egy barátjának, Sugorinnak, ki ,az

orvosok közönyösségétől panaszkodott, ezeket válaszolta:

—Mit tehet egy orvos, akkor .is, ha; élt'ét adná oda, hogy megmentse a beteget? Míg a család, barátok, rokonok,tördelik kezüket a haldokló körül, az •orvos, gyakran nem tehet egyebet, mint-" hogy karba fonja kezét, bután ül, szemlélve őket, szomorúan szégyenkezik, maga, meg a. tudománya miatt és igyekszik, nyugodtan viselkedni. Az orvosoknak annyi szomorú napjuk és órájuk van, hogy senkinek sem kívánok hasonlókat.

Végül öccsénck. Sándornak, ki szintén regényeket irt, igy foglalta össze az iró hat-parancsolatát:

Egy: teljes tárgyilagosság. Kettő: semmiféle szavalás világboldcsitó szociálpolitikai éi- gazdasági frázisokról.. Három: a jellemek és tárgyak hibátlan leírása. Négy: tömörség. Öt: bátorság és eredetiség, riaf: őszinteség. Ez az irói hatparancsolat.

mindenki iđegehsžeriihek fogja találni

ez alvási módot, attól tartva, hogy agyyértódulás tünetei fognak mutatkozni, amelyek károsak. De hogy ez g félelem egészséges embernél alaptalan és hogy .veszély nem fenyegeti, azt már igen sok tekintélyes Orvos elismerte; miután alvás alatt a szív gyengébben működik, a véráram lassúbb és igy vértolulástól az agy felé nincs mit tartanunk. Arra az ellenvetést vonatkozólag, hegy az emberiség már évezredek óta a megszokott : módon alszik és káros- hatását még sem észlelte, az a feleletünk, hogy nem is igen kutatták ennek a fekvési

módnak se jó se rossz oldalát Tekintetbe kell vennünk, hogy az eddig megszokott alvási módnak rossz oldalai nem oly nagy foknak, hogy azonnal feltűnjenek,- hanem káros következményei csak hosszabb idő múlva mutatkoznak. Idő múlva a csepp is kivágja a követ Viszont legnemesebb szervünknek az agyvelőnek jobb táplálása a fejjel mélyebben való alvás következtében szintén nem oly nagy mértékű, hogy az egyszerre, mindjárt az első próba után ! jelentkeznék, hanem idők íolytán lé!nyesés változásokat fog teremteni jólétünk és egészségünk javára.

Az alvás szervezetünknek az az állapota, amelyben öntudatunk épen nem, vagy csak igen kis fokban működik, idegrendszerünk ingerlékenysége tetemesen megkisebbedik, mig mély álomban a szellemi működés teljesen szünetel. Alvásközben a szívverés ritkább, a lélekzés lassúbb és mélyebb, a pupilla — a szembogár — megszürkül, a szemek fel- vagy lefelé vannak fordítva. Fokozódott szellemi, vagy testi munkában elfáradt emberek könnyen alszanak el, főleg, ha nyugalomba jönnek, vagy ha egyenletesen tartó ingerek behatása alatt. állanak. Hogy ez utóbbi ép olyan altatólag hat, mint a teljes nyugalom, — a csend, — ennek tanúbizonysága az a molnár, ki pl. nyugodtan alszik a malom egyenletesen tartó kelepelése mellett, és felébred, mihelyt a malom kereke megáll, s a megszokott zaj megszűnik.

Kevéssel elalvás előtt — féláiomban — bizonyos tárgyról helyesen gondolkodhatunk még, de amint másra akarunk gondolni, újból egészen felébredünk. Épp úgy lehet az egész alvás közben is az álom részletes, úgy, hogy az alvót bizonyos hang* * igen könnyén kelti fel álmából. Így pl. az anya- felébred ha gyermeke neszét hallja, holott különben elég jól, és mélyen alszik. Ilyen részletes alvás az alvajárás, a holdkórcsság. A házfedelen járó ember ébren van a járást illetőleg, ellenben alszik arra a veszélyre vonatkozólag, melyben iórog. Az alvó lovas is ébren van anyujában,' hogy magát lovahátán fenn képes tartani, idegrendszere minden más tekintetben alszik. Mindezek célszerű módon használják bizonyos izmaikat, de öntudatos akarat és. észrevevés befolyása nélkül. Alvás közben izmaink lehető; nyugalma, valamint összes szerveink működésének csökkent , volta , vonja maga után, hogy testünk hőmérséke is csaknem egy fokkal leszáll.

' A legmélyebb és legüditőbb az első álom, amit a kísérlet is igazol. .Két berlini orvos tett kísérletet az áíom mélységének kikutatására és meghatározásara. Kísérletező helyül egy kis közös hálószobát választották, melyet a külső zaj és világosság kizárása céljából teljesen el lehetett különíteni. Amelyíkök éjszaka történetesen felébredett, az kísérleteket tett az alvótársán. Az álom mélységének mértékéül azon zörejt vették, mely elég erős volt arra, hogy az alvó felébredje!, és éber voltának biztos jelét adja. Zörejt támasztó készülékül a Norr-féle esőgépet. használták, amely lényegében egy centiméterekre- felosztott függőleges oszlop, zajtalanul fel-le tolható hüvelylyel amelyben egy 16 gr. súlyú ólomgolyó van, mely egy bizonyos nyomásra ■ egy alatta levő vaslemezre esik. S kísérlet abból állott, hogy amelyik felébredett, az a készülék segélyével, mely az az

Az érseki palota a várhegy ormán emelkedett. Francia módra lépcsőzetes ÍCrászck vittek a. Dunáig. A lombok közt rúgó rikcltozott, mint egy tábor jókedvű zsoldosőr. s kakuszó zengett, valószinütlenül, mintha önmagának paródiája volna. A bozótos sziklán kertiház állt, árt ablaknál fürtös, aprödek. Súlyos. gazdag asztal aranyoroszlánkörmökkel kaparta a márványt. A: szép királyné. kövérkés olasz asszony, a májusi meleg dacára prémszegélyü aranybrakátbanc ült. A király és az érsek ellenségesen, mint két megfeszült vad: a Király, sasként lesben, hersasorru, szellemes arcával s az Érsek magebizó, okos kövérségben, mint makacs tölgy, erős gyökereken. Udvari tudósok. Ga- Jeotti s Gatti. egymásra uszítva, mint játszó majmok a szőnyegen, csillogtatták cicerói retorikájukat: de kárba ment A Király és az Érsek csak egymást figyelték: Beatrice pedig unatkozva simogatta agam szép fejét

Gatti éo_ a teológia egy hires fogós kérdését fejtegette: tud-e az isten ugatni?

, — Bizonnyal: különben a kutya többet tudna a Mindenség Uránál.

— Gatti úgy beszél, mint aki előtt semmi sincsen rejtve. — A király, mellékesen. közbecsufolódott.

— Amit ember kérdezhet, arra megfelelek.

— Nincs hát titka az isteni tudománynak?

— Van: de hol isten nem akarja föltárni a választ, titokban tudja tartani a kérdést is.

— íme hát eey kérdés, mely nem titok. — A király az érsekre nézett mint;egv jelezve, hegy akárkihez beszél, csak neki szól. — Régóta föltűnt nekem, hogy Krisztus, a.ki mindenekben oly bölcs és igazságos volt, Péter és János

érdemest nem jutalmazta igazságosan. — A király hangja ingerkedő volt. s látszott rajta, hogy maga is élvezi találékonyságát. — Péter ugyanis elhagyta, sőt megtagadta mesterét, s dija mégis a legnagyobb méltóság lett: holott János. ki mindvégig rendületlen hűséggel követte, az Urat, nem kapott semmi kitüntetést. Ha he kém két barátom volna •s az egyik a viadal kezdetével cserbehagvna, a má'ik nedle szilárdan oldalam mcdlett kiizdene: nemde a, hű bajnoket illenék dicsőséggel clhalmoznom? a szökevényt pedig igazság szerint gyalázattal, sőt halála! kellene sújtanom?

A király fölhevült hancia keményen s kérlelhetetlen csengett mint aki azonsai kész aláírni a halálos parancsét. — S bolond, ki máskén tesz. Ciceró mondva. hogy a megérdemelt kitüntetés buzdít, a meg nem érdemelt elkapat. Nem '«v van. érsek uram? S mégis Péter Wt a. nana. Ez az én kételyem.

Gatti követte a király tekintetet, s az érsekhez fordult.

— Humanissiine et clariss'mc, ki fe•edídmeket tettél iriggyé bibliotékáddal, méltóztatnál talán kegyesen megengedtti. hegv Jeromos egv írását kikeressem, gyenge szavaim támaszául.

— Valóban irigylem könyveid, érsek uram, — szók a király s maga is a függő folyosó felé indult, mely a kerti házból egyenest a könyvtárszobába vezetett. — Megfogadtam, hogy fölülmúlom e gyűjteményt: mert nem méltó alattvalónak tultenni királyán.

— Az eb is túltesz a királyokon, — mosolygott az érsek, célozva az előbbi témára, — ha egyébben nem, az ugatásban. S talán e. holt könyvek — melyek nagy tetteiteknek csak hideg emalvótól lVs méternyire volt felállítva, bizonj-os erejű zörejt támasztott, mondjuk pl hogy 20 mm. magasságból ejtette le az ólomgolyót a vaslemezre; — ha fél perc alatt nem ébredt fel,, 20 mm-el feljebb emelte a súlyt, és addig ejtette le a golyót mindig magasabbról, amíg az alvó fc! nem ébredett. A magasság- és a golj-ó súlyából ki lehetett számítani a zörej erejét, ami egyszersmint az álom mélységének is volt a mértéke, mert minél nagyobb a zörej, amely szükséges az alvó felébresztésére, annál mélyebb az- álom. A kísérletek azt mutatták, hegy egészséges embernél legmélyebb az álom az elalvás második órájának 3-ik negyedében; ez a mély álom tart a 3-ik óra 2-ik negyedéig, amelytől fogva lassanként éberedik az álom hajnalig, az ötödik óra 2-ik negyedéig, amikor újból mélyül, de csak csekély mértékben. ameljr egy óra múlva éri el legmélyebb fokát, amikor lassanként éberedik, és az alvás átmegy a szendergésbe.

Amilyen sokat írtak a tudósok az álom lényegéről és okairól, ép oly keveset foglalkoztak az alvás módjával és annak kutatásával, hogy mily helyzetben való alvás célszerűbb a szervezetünkre. Bizonyára igen kevés embernek jutott eszébe megbírálni, hogy a megsz oldás hatalmánál fogva már rég meggyökerezett alvásmódunk, midőn fejünk magasabb helyzetben van fekvés közben, — élettanilag . helyesnek tekinthető-e? Ez az alvásmód annyira vérünkké vált, hogy nem is tekintjük jó ágynak azt, melyben legalább 2—3 magas vánkos nincs a fejünk alatt, pedig . mint Dr. Menli-Hitly svájci orvos kísérletei és tapasztalatai bizonyítják, épen az ellenkező fekvésben való alvás az okosabb és jobb. Amidőn .dr. Menli saját magán a pajzsmirigy szerepére vonatkozó vizsgálatokkal foglalkozott, egyszer a lábánál magasabban álló, agyban egész éjen át úgy aludt, hogy feje jóval mélyebb helyzetben volt. A következő reggel feltűnt neki, hegy sokkal korábban ébredett, mint rendesen vde, e; mellett egészen jól és vidáman érezte magát, aznap sokkal munkabíróbb volt, és ez időtől fogva főfájása, amely azelőtt gyakran kinozta, teljesen elmaradt. Évek óta ilyen helyzetben alszik, amelynek nemcsak semmi káros hatását nem látta, hanem ellenkezőleg sokkal frisebbnek, munkabíróbbnak találta magát. Legfontosabb azonban a fejjel mélyebben való fekvés ama hatása, melyet az agyvelö vérkeringésére és vérelosztására gyakorol, mert ily.en helyzetben a fej ütőereibe több vér jut, a vérnyomás növekedik, ami által a fáradtságot okozó bomlási anyagok kiküszöbölését elősegítjük. Első hallásra

lékét őrzik — oly messze' varrnak maguktól a királyi tettektől, mint Cicero

szavaitól az ugatás, melyben a szónak csupán hangossága van meg: ám a tettben nem a hangosság a fontos.

— Nem bizony! óh nem! — kuncogott a kövérkés királyné — $ ha választhatnék főtisztelendő gazdánk szőréiből. én nem a könyvtárszobát választanám, óh nem! £n a tükörszebát választanám, ahonnan messze látnám a vidéket ama tudósán állított tükrökben, tézném az utakat, emberek járását, csapatok mozgását titkon kémlelném a vlág dolga't. magas toronyból, az volna drályi időtöltés!

— Nem azért állíttattuk a forgatható és nagyitó tükröket, — felelte az Érsek, — csupán a táj részleteinek szemlélésére. Nem feladatunk az emberek dolgait vizsgálni: csak az isten dolgait kon:empláljuk. a teremtés szépségéből merítve gyönyört és tanulságot. Az emberek dolgait a királyokra bízzuk...

— És nem a királynékra, — nevetett a király, aki nem veit mindig nagyon udvarias. — Nem asszonyokra, mert azoknak egészen különös szempontjaik [ennének János és Péter megítélésébe®. Nos, messer Gatti, megtalálta a. könyvet?

Beatrice elhallgatott, do azért nemi haragudott, óh nem! A férfiak csak beszélnek s tenni mégis csak azt teszik, amit az asszonyaik akarnak. S a tettben nem fontos a hangosság, óh nem! Ez a király mégis csak az ő harcát harcolja, az clasz asszony harcát, a büszke és makacs magyar urak és papok ellen. Beatrice már nem unatkozott, óh nem! Mióta észrevette:, hogy itt is ez a harc foly. figyelt,'mint a macska, amely nem is sejti, hogy dorombolása csak cicajáték.

— Ecce, — mondta messer Gatti — szent Jeromes könyve Jovianus ellen. Ebben meg van írva. hegy Krisztus korára való tekintettel részesítette Pétert előnyben János fölött: lévén János még nagyon fiatal a nagy feladatra.

— Óh. — kiáltott a király, — mit mondtam? ime a megfoghatatlan rejtelmü isteni ítélet! Ez az érvelés gyarló földi szemeinkben nem kevésbé látszik önkényesnek mint az asszonyok szempontja. akik bizonyára én ellenkezően döntenének. Én mint király percre sem haboznék hűtlennek bizonyult vén tanácsadómat Visegrád várában vendégelni, ahol már egy király is volt fogoly: s rajongó és erős fiatalt állitani helyébe! — Szemei csillogtak, arca

égett: Beatrice lékkzetvesztve előrehajolt. — A papok bizonyára máskép gondolkoznak s azt hiszik, könnyen követhetjük Krisztust az ilyen szent igazságtalanságban.

— Krisztus bizonyára azért cselekedett igy, — mondta az érsek, — hogy példát adjon földi uralkodóknak a megbocsátásra és a korosabbak megbecsülésére. S azért is választotta Pétert birodalma kormányzójává, mert Péter, hibázván, megtanult önmagában kételkedni s nem kellett félni, hr-gy hasonlatos lesz azokhoz az uralkodókhoz, kik csak a maguk dicsöségszcmjas fejét követik, nem fontolják meg a böleseség és mérséklet szavait s sohasem fordulnak \iszsza helytelen utjükről.

A király egv szfinkszet ábrázoló faragott széken ült. keze megvonaglott a s ti ink szkarmokon.

— Az ész és mérséklet útját szegnék Leonidasnak és Miltiadésnek is.

— Miltiadés és Leonidas a barbárság ellen küzdöttek óh király, ahol a vakiánok pPtfr

'iJ'tkJ JLíaJ? & Jut a JLtM% Irta: Babits M’.h lg

Hogyan aludjunk?

Irta : dr. Vécsei Jenő