Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-07 / 152. szám

6. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. június 7. ki a tanácsnokot. Péntek délután a polgármester vég­zést hozott, amely szerint dr. Markovi­­csot felfüggeszti állásától botrányt okozó magatartás miatt. Az indokolás szerint a tanácsnok későn járt hivatalba és az udvarias fe'elősségrevonásra udvariatla­nul válaszolt. Dr. Markovics ügyköré­nek ellátásával a polgármester Vucselics Mi'oje tanácsnokot bizta meg. Dr. Markovics még pénteken becsü­letsértésért fe jelentette a polgármestert és a felfüggesztő végzés ellen félebbc­­zett a közigazgatási bizottsághoz. Agyonsajtolta a villanyáram Halálos szerencsétlenség a szuboticai fStőházban Halálos szerencsétlenség történt szom­bat délután három órakor a szuboticai vasúti állomás füiőházában. Auguszt Ferenc harmincegy éves fiitőházi mun­kás műnk aközben a széndaru villany­drótjához ért meztelen ka j*ival. A ma­gasfeszültségű áram lesújtotta Augusz­­tot, aki hangos jajkiáltással nyomban összeesett. Társai a ségitségére siettek, de már nem tudták megmenteni, a szerencsétlen munkás e'vesztette az eszméletét s tíz percnyi borzalmas kínló­dás után megha t. A közben a helyszí­nére érkező városi tisztiorvos már csak a halált konstatálhatta. A súlyos égési sebekkel borított holttestet kiszállították a szentai üli hullaházba. Auguszt Ferenc házas embtfr, ezelőtt egy esztendővel nősült meg és egy másfél hónapos kisgyermeke van. A Fram és a Hobby elindultak Amundsen felkutatására Amundsen expedíciójának amerikai mecénása az izgalmak következtében meghalt Amundsen sorsáról semmit sem tud a világ és csak latolgatják a menekülés lehetőségeit. Az északi sarkot járt uta­zóknak, az Arktisz ismerőinek vélemé­nye némi reményt nyújt arra, hogy a merész fölfedező még életben van és visszatér Cap Columbián keresztül. Az első mentőakció elindulásáról szombaton érkezett Oslóból hir. E sze­rint az expedició kisérő hajói, a Hobby és a Fram elindultak Amundsen felku­tatására. Az a kétheti terminus, ame­lyet Amundsen megjelölt a segítő ex­pedició elindulására abban az esetben, ha ő addig nem térne vissza, lejárt. A Hobbyra vár a veszedelmesebb szerep, tekintettel arra, hogy ez a hajó a jég­­törésve jobban föl van szerelve, benyo­mulhat messzire az örökjég hazájába. A Fram csak a zajló jégig tud menni s ezért északi irányba tart, majd az Amsterdnm-sziget felé megy. Egy Rómából érkezett távirat jelenti, hogy John Ellsworth, Amundsen észak­sarki expedíciójának amerikai mecénása, aki Firenzében időzött, az ottani Villa Palmieriben pénteken hirtelen meghalt. John Ellsworth, akinek a fia, mint az egyik repülőgép parancsnoka, Amund­­sennel együtt repült az északi sarkra és aki tudvalévőén 100.000 dollárt adott az északsarki repülőexpedició céljaira, napok óta nagy izgalmak között várta a híreket az expedició sorsáról. Szer­dán, amikor szikratávirat jelentette, hogy már a Fram fedélzetén is aggód­nak a repülők elmaradása miatt, Ells­worth szivgyöngeségbe esett és a ki­állott izgalmaktól pénteken meghalt. Halála előtt kábeltáviratot kapott New­­yorkból, amelyben Mac Millan tanár, aki maga is északsarki expedícióra készü', tudatta vele, hogy csak a jövő hónapban tud elindulni fiának felkuta­tására. Ez a hir siettette a szívbajos Ellsworth halálát. A katonaruhís kalandornő Háremhclj'jböl frontharcos A napokban a beogradi rendőrség letartóztatott és Vmkovci közelében levő egyik községbe, illetőségi he­lyére toloncoit egy nagystílű kalan­­domöt. Bohne Irma a nő valódi ne­ve' és Vinlcovcin született. Tizenhá­rom éves korában Konstantinápoly­­ba került, ahol három évet egy gazdag kereskedő háremében töl­tött Tizenhatéves korában megszökött a háremből és Szófiába került, ahol Fatima Sáli néven szerepelt. A hár ború kitörésekor Szarajevóban buk­kant fel, ahol ápolónő volt az egyik katonai kórházban. Kikerült a front­ra is és Visegrádnál a Szerbia el­leni harcokban is résztvett. Hat hó­napi frontszolgálat után megsebe­sült. Felgyógyulása után, ismét mint ápolónő az orosz frontra került, a hol fogságba esett. Oroszországban beleszeretett egy orosz kapitány, a kivel megszökött a fogolytáborból. Petrogradban telepedett le és fény^ üzö életet folytatott. Eijárt a leg­előkelőbb orosz körökbe és szórta a pénzt. ^ Csakhamar megelégelte 'azonban a petrogradi életet is. Romániába menekült é? Bukarestben telepedett le Markovics Manci név alatt. Azt mesélte, hogy Qgy gazdag bolgár bányatulajdonos lánya. A román fő­városban csinált egy pár társadal­mi botrányt is, majd otthagyta Bu­karestet, Magyarországra szökött és Budapesten folytatta nagystílű életmódját. Fiatalsága és szépsége azonban lassanként elhervadt s ez­ért kénytelen volt Szegeden tanító­női állást vállalni. Hat hónapig élt itt szerényen visszavonulva, végre azonban megunta mégis a polgári életet, ismét felébredt benne a ka­landvágy. Katonarubában megjelent egyszerre a jugoszláv-magyar hatá­ron. Itt magába bolonditott két ma­gyar bakát, akik Jugoszláviába szöktették. így került a ibeogradi rendőrség kezére mely egyelőre gá­tat vetett további kalandjainak. Szakadás a novisadi szocialista-pártban Dr. Szekulics Milán voll képviselő kilépstt a helyi szervezetből A Bácsmegyei Napló már ismételten hírt adott arról a szakadásról, amely a noviszadi szocialista-pártban hónapok­kal ezelőtt beállott. Most nyilvánossá lett az a szakadás, amely a kulisszák mögött már jó ideje megbénította a párt akcióképességét. A noviszadi párt már hónapok óta két frakcióra oszlott, az egyiknek dr. Sze­kulics Milán, ez a kiváltságos képességű izzig-vérig szocialista, volt nemzetgyű­lési képviselő és Brides Vojin. a novi­szadi munkásbiztositó pénztár igazgató­ja, ugyancsak volt nemzetgyűlési képvi­selő állt az élén, mig a másik frakciót Tatics Pavle, Nesics, Putnik, Csákics és Potner irányították. A harc a választások tartamára — látszólag — elcsendesedett, hogy a vá­lasztások után annál nagyobb erővel törjön ki. Az ellentétek nemcsak személyi ter­mészetűek. de a taktika tekintetében is nagy’hasadék tátong a két frakció közt. Dr. Szekulics és Brkics a párt legszél­sőbb jobboldali irányzatát képviselik. A Tatics—Ncsics-ír akció taktikája ellen tétben áll dr. Szekulics meggondolt és magasabb pártszempontokra figyelem­mel levő taktikájával. Dr. Szekulics frakciója dr. Divacot és Kor ácsot vallja vezérének, mig Taticsék dr. Topalovics kővetőinek hirdetik magukat, noha To­palovics és Divac és Koracs a fontosabb pártkérdésekben teljes összhangban jár nak cl. Taticsék állanak a helyi pártszervezet élén és a noviszadi pártvezetöség tagjai szinte kivétel nélkül egyúttal vezetői a vajdasági szocialista pártszervezetnek is. A pártvezetőség működésével és tak­tikájával elégedetlen frakció szemére veti Taticséknak, hogy tönkretették a helyi szervezetet, nem voltak képesek a munkásság zömét a pártba bevonni, amire tanúság a szocialisták kétségtele­nül legértékesebb elemeinek: a graíikal munkásságnak tüntető távolmaradása minden politikai szerepléstől. Ugyanez a helyzet a munkásság összességénél is. A munkásság nagyobb része tartózkodik minden aktivitástól, kisebbik része a füg­getlen munkásokkal szimpatizál és a legelenyészőbb része áll a noviszadi he­lyi szervezet mellett. Az ellentétek nyílt kirobbanását a no­viszadi kiszélesített városi tanács meg­alakítása idézte elő. A radikális-párt — mint többségi párt — az uj kiszélesített városi tanácsba a választáson leadott szavazatok arányában jelölte ki a kiszé­lesített városi tanács tagjait A radiká­lis-párt — mint a múltban, úgy most sem kérdezte még a kisebb pártokat, hogy saját kebelükből kiket kívánnak jelölni, hanem maga jelölte ki a más pártbelieket is. A jelölés dr. Szekulics Milánra és Br­kics Vojinra esett. Ekkor a Tatics Pav­­le szerkesztésében megjelenő Szloboda cimü pártlapban párthatározat nélkül azt irta, hogy mindenki gazember és semmirevaló, aki a radikálispárti kine­vezést elfogadja. Pár napra rá Popovics Dáka lemon­dott a radikális-párt elnökségéről és he­lyébe' dr. Ilics Brankó került. Ekkor a radikális-párt revideálta a kiszélesített városi tanács tagjainak jelölését és igy került Brkics helyébe Tatics a kiszélesí­tett tanácsba. Tatics a mai napig nem mondott le a kiszélesített városi tanács­beli tagságáról és nem vonta le saját lapja állásfoglalásának konzekvenciáját. A Szekulics-frakció a vajdasági szer­vezet vezetőségét hibáztatja a szervez­kedés csődjéért s azért, hogy nem- tö­rődtek a vidéki szervezetekkel, azokat nem irányították, azok magukra ha­gyatva vezetés nélkül maradtak. Súlyos sérelem, hogy a vajdasági pártkon­gresszust két év óta nem hívták egybe. Nemkevésbé sérelmezik azt a körül­ményt, hogy a pártvezetőség a párt megkérdezése és tudta nélkül a május elseje megünneplésére szövetkezett a független szocialistákkal és igy dr. Sze­­kulicsnak és híveinek lehetetlenné tet­ték, hogy május elsejét megünnepeljék. Mindezekhez járul az agitáció hiánya s a szervezetek közti kapcsolatok meg­szüntetése. A sérelmek közt szerepel a Szloboda cimü pártlap önkényes szerkesztése, s a lap ötletszerű állásfoglalásai, amelyek távolesnek a szocialista ideológiától. Mindezek az állapotok most arra késztették dr. Szekulics Milánt, hogy pénteken este bejelentse a noviszadi he­lyi pártszervezetből való kilépését. Felkerestük dr. Szekulics Milánt, aki felkérésünkre a pártszakadás és kilépé­se okairól ezeket mondotta: • — Elvi és személyes okok késztettek arra, hogy a helyi pártszervezetből ki­lépjek, de természetesen maradok és le­szek, aki voltam: meggyőződéses szo­cialista. Egyelőre visszavonulok az ak­tiv politikai szerepléstől. — Mint szocialista továbbra is figye­lemmel kisérem a munkásmozgalmat és ha elérkezik az idő, hogy az egész imun­­kásságot ismét csoportosítani lehet a szocialista-pártban, úgy én a munkás­­társaimmal újra küzdeni fogok a régóta vallott programmal és a régi jónak tar­tott taktikával, amely teljesen távol áll a moszkvai ideológiától és taktikától. — Levelet irok a városi tanácsnak és közlöm vele, hogyha mint a helyi párt­szervezet tagja kerültem a kiszélesített városi tanácsba, akkor erről a tagsá­gomról lemondok. Dr. Szekulics lépésével a párt több ér­tékes tagja szolidáris és igy dr. Szeku­lics elhatározása a bomlási folyamat kezdetét jelenti. Az Orjuna és Szrnao szentai háborúskodása a tábla előtt Felments ítélet egy kémkedési perben Tárgyalások a novisadi táblán A múlt évi május 25-én a szentai Or­juna nagyobbszabásu gyűlést rendezett, amelyhez meghívták a környékbeli or­­junás szervezeteket Is. A szentai szrnaósok rossz szemmel nézték az Orjuna intenzivebb szereplé­sét és Plavsics György a szrnaósok élén a gyűlés szétugrasztására készült, de Nesics Borivoj, az orjunások egyik ve­zére megtudta a szrnaósok tervét és megakadályozta annak keresztülvitelét Plavsics György emiatt bosszút eskü­dött Nesics ellen. A gyűlés után társai hazakisérték Nesicset, nehogy Plavsics és a szrnaósok megtámadhassák. Ne­sics hazafelémenet a munkásbiztositó- Pénztár épülete előtt — mivel az orju­nások seholsem voltak láthatók — meg­köszönte barátai kíséretét és kijelentet­te, hogy most. már egyedül megy to-, vább. De alig tett pár lépést egyedül, a les­ben állt orjunások körülfogták Nesicset és Plavsics botjával többször fejbevág­ta Nesicset, aki a túlerő elől el akart menekülni, de az orjunások utolérték é$ bántalmazták. * j Nesics ekkor, hogy támadóit távol­tartsa, kihúzta a kését és azzal hadoná­szott, eközben mellbeszurta Plavsicsot, aki rövidre rá sebébe belehalt. A szuboticai államügyészség szándé­kos emberöléssel vádolta, de a szuboti­cai törvényszék 1924 augusztus 1-én megtartott főtárgyaláson a vádlottat felmentette, mert a logos védelmet be­igazolnak látta. A noviszadi felebbvitell bíróság szom­baton helybenhagyta a felmentő ítéletet * 1923 októberében a belimanasztiri ha­tárrendőrség kémkedés gyanúja miatt letartóztatta Bischof József oszljeki ke­reskedelmi ügynököt, mert útlevél nél­kül jött át Magyarországból. A határ­­rendőrség kihallgatta Bischofot és val­lomása alapján letartóztatta Vicze La­jost, az Első Horvát Takarékpénztár oszijeki fiókjának igazgatóját, akit azzal gyanúsítottak, hogy ő pénzelte Bischof kémkedését. Az 1924 október 9-én a noviszadi tör­vényszéken megtartott főtárgyaláson Bischof elmondotta, hogy a határrend­őrség bántalmazással csikarta ki belőle a vallomást, ő sohasem kémkedett Ma­gyarország részére és csak azért ment át Magyarországba, mert dr. Ivkovics nemzetgyűlési képviselő megbízta, hogy a külföldön tartózkodó Radlcs Stevan felől megbízható értesüléseket szerez­zen. Elmondotta, hogy Vicét nem is is­meri és csák a határrendőrség kénysze­­ritette az alaptalanul terhelő vallo­másra. A noviszadi törvényszék mindkettőt, bizonyítékok hiányában, felmentette. A noviszadi felebbviteli bíróság szombaton megerősítette a felmentő Ítéletet, amely jogerőssé vált. ¥ 1924 szeptember 18-án a noviszadi törvényszék Pavlovics Czvetót, mert 1923 december 10-én Frikk Évától Zsab­­lyán 7000 dinár értékű holmit lopott, másfél évi börtönre ítélte. Davidovics Pált, akit az ügyészség, mint tettestárs­­sat vádolt, felmentette a törvényszék a vád alól, viszont nyolc havi börtönre ítélte, mert Miliésics Vericán erőszakot követett el. A noviszadi felebbviteli bíróság szom­baton helybenhagyta az ítéletet, amely ellen a vádlottak védői semmiség! pa­naszt jelentettek be.

Next

/
Thumbnails
Contents