Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-03 / 148. szám

12 OLDAL * ÁRA l’l, DINÁR Poštarlea piaóena? .laia 1 Budapp P b-aWitiű tr-w- . ÍXVI. évfolyam Szabofica, SZERDA 1925 jnnius 3. 148. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után é* hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58« Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár ne svedévre 135 dinár Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fontiére-palola) Kiadóhivatal: Suliollca, Aleksandrova ul.l.fLelkach-palota) Marokkó (x) Bapatel-ügy, házi perpatvar, kis hecc ? Nem, fájdalom sokkal több ennél. Csak a vak nem látja, hogy a játék véres és komoly, sokkal komolyabb, mint ahogy azt a francia politika Európával szeretné elhitetni. Mert miről van szó, mi történik most Marokkó­ban? Látszatra csupán ennyi : egy gyarmati náció, kis afrikai nép, barbár és kultúrádén kétségbe­esetten harcol egy nagyhatalom ármádiája ellen. Nem is egy ellen, két hatalommal vivődik: a fran­ciával és a spanyollal. A mérle­get könnyű megcsinálni: az egyik oldalon talán százezer fegyveres ember, rosszul felszerelve, néhány ágyúval, fanatizmussal, elszánt­sággal, a másik részen egy millió katona, tökéletes harci eszközök­kel, gazdag magtárakkal, kitűnő arzenálokkal, hadihajókkal és hi­telekkel. Eddig még a gyöngébb fél ért el sikereket, de holnap ? — holnap, ez nem is kétséges, Abd e! Krim fekete katonái lerakják fegyvereiket és — tovább fizetik az adót, szolgálják a francia tele­peseket és francia bankárokat. A látszat mögött azonban egészen mást lát a kutató kíváncsiság, a mi független a győzelem örömé­től és a vereség tragikumától. Arról van szó, hogy Marokkó gyarmat és Abd el Krim harca : szabadságharc, a gyarmati népek szabadságharca. Arról van szó, hogy Marokkó mellett ott van India, Egyiptom és sok angol dominium, az a hatalmas föld rész, amire Európa rátette kezét, hogy a földjéből aranyat csinál­jon, lakosaiból pedig adófizetőket. Franciaország, amikor a rif-kabi­­lok ellen felvonultatja hadseregét, nem csak Marokkó ellen harcol, de Marokkó testvérországai ellen is, amikbe szintén gyűlik az erő, amely most Afrika északi részén már'kirobbant. A háború a gyar­matok megszerzéséért folyt, a De az Ígéret már kevés volt, a gyarmatok tovább követeltek szabadságot és függetlenséget. Anglia, ahol jó szemű és biztos kezű emberek ülnek a kormány­kerék mellett, öt év alatt vagy tízszer volt kénytelen deferálni Indiának és Egyiptomnak. Ám az üzlet, amit kötött a békéden ben­­szülöttekkel, még mindig csak neki volt üzlet. A gyarmatok most sem elégedettek ; Egyiotom fölött viharfelhők sorakoznak éslndiábah is erősödik az a bátor csapat, amely ';ész nekimenni a szuronyoknak. És Marokkó ? A vak-világtala­nok, a politika dilettánsai moso­lyognak, ha megkockáztatjuk előt­tük az állítást: Franciaországnak, Angliának és Olaszországnak nem Németország az ellenfele, hanem Ázsia és Afrika. A gyarmatok. ■HBDnD______________________ T , ! Ha valaha kenyértörésre kerül ej dolog, nem itt, de Ázsia vagy Afrika valame’yik pontján gyul­lad ki a tűz. És ez a tűz pusz­tító lesz, pusztitóbb, mint az, amelyik kiler.cszáztizennyolcban hamvasztotta el Európát, ha az imperializmus úgy próbálja elin­tézni a kérdést, ahogy most Fran cieország. Mert a gyarmati né­peket ma már nifrn lehet fegy­verrel kényszeríteni — békére. Nem lehet pacifikálni őket ágyuk­kal, gépfeyyvérré!, hadihajókkal. Abd el Krim elbukhat, a törvény azonban, amely lefogta Marok­kót, — törvény marad ezután is és a jelszó csak hangosabban zug föl : Marokkó a marokkóiaké. A vészféket most meghúzta I Európán a sor, hogy a meredek Iszélén megállítsa a vonatot. Megkezdődnek a hivatalos tárgyalások a radikálisok és a Sdics-párt között Homogén radikális kormány alakul — Radicsék kívülről fá Riogatják a radikális kabinetet — A kormány beterjesztette a rokkanttörvényjavaslatot Beogradbó! jelentik: Amint a múlt hét utolsó napjaiban már előrelátható volt, a pünkösdi ün­nepek után a kibontakozási kí­sérletek az eddiginél gyorsabb tempóban indultak meg. Úgy lát­szik, hogy lassanként megéreti a helyzet a konkrét hivatalos tárgya­lások megkezdésére a radikálisok és a Radics-párt között, amit a vi­tás Radics-párti mandátumok iga­zolására kitűzött határidő közele­dése is sürgőssé tesz. Mihelyt ugyanis ezeknek a mandátumok­nak kérdését megoldják, az ér­dekelt pártok azonnal nyugodtabb atmoszférában kezdhetnek hozzá a szerb-horvát megegyezési tár­gyalásokhoz. Pasics miniszterelnök hir sze­­rint már hétfőn közölte a kormány tagjaival, hogy hivatalos tárgyalá­­béke, az a béke, amit élünk, szén- sokat kezd a Radics-párttal a meg­védünk, nyomorgunk: a gyarma tok megtartásáért. Öt egynéhány év alatt, miközben Európa két generációját fulasztották vérbe, a földön sok minden fordult uj utakra és uj célok felé. A gló­busznak azok a pontjai, ahol ed­dig békés, kezes embermiiliók éltek, hogy kiszolgálják a konti­nens éhes kapitalizmusát, hogy felhizlalják a trösztöket, hogy megtöltsék a bankok páncélszekré­nyeit, — föiébredtek és szembe­fordultak Európával. S megszüle­tett a mozgalom : India az in­diaiaké, — Marokkó — a marok­kóiaké. Az ártatlan európai poli­tika, amely azt hitte, hogy a lakodalom örökké tart, először a kardjára ütött, aztán amikor látta, hogy a kard nem használ: ígért. egyezés létrehozására. Ezek a hi vatalos tárgyalások a keddi nap folyamán még nem kezdődtek meg és Radics Pavle, aki már Beogredban tartózkodik, még sem a kormány tagjaival, sem a mi­niszterelnökkel nem lépett érint­kezésbe. Délelőtt olyan hirek terjedtek el politikai körökben, hogy a ra­dikálisok, a független demokraták és a Radics-párt közt már létre Is jött a megállapodás olyan ér­telemben, hogy homogén radikális kormány alakul, amelyet a parla­mentben úgy Radicsék, mint Pribl­­csevicsék támogatnának. Ez a kom­bináció ugyan még nem nyert megerősítést és úgy látszik, hogy ilyen értelmű megállapodásról egyelőre nincs szó, mindamellett kétségtelen, hogy a homogén ra­dikális kormány alakításának terve előtérbe került és ezzel mint a legvalószínűbb eshetőséggel kel! számolni. Radicsék a jelek szerint hajlandók ezt-a kormányt támo­­gatni, annál is inkább, mert kissé szokatlan volna, ha ez államvé­delmi törvény alapján feloszlatott párt, melynek vezetői börtönben vannak, kormányra kerülve, maga döntene sorsa felett. Ebből a szempontból sokkal célszerűbbnek látszik, ha mindaddig, amíg ezek az igazságügyi kérdések likvi­dálva nincsenek, Radicsék nem lépnek be a kormányba. A mos­tani Pasics-Pribicsevics-kormöny­­tó! viszont nem lehet várni, hogy ezt a kérdést Radicsékra kedve­zően hamarosan elintézzék. A független demokraták egyéb­ként máris nyílt offenzivúba men­tek át a szerb-horvát megegyezés politikájával szemben. Ennek kéz­zelfogható bizonyítéka Pribicse­­vics vasárnapi beszéde, valamint a független demokrata párt sajtó­jának hangja is, amely teljesen <: megegyezéses politika, sőt a radiká­lis párt ellen fordul!. Pribicsevics azonban ezzel csak megkönnyíti Pasics miniszterelnök helyzetét, mert a miniszterelnök­nek igy könnyebb lesz a nyilvá­nosság előtt megindokolni Pribi­­csevicséknek a- kormányból való eltávolítását. Ebben az esetben politikai körökben azzal az eshető­séggel számítanak, hogy Pribicse­­vicsék ellenzékbe mennek. E kombinációktól függetlenül kisebb, részleges kormányválságról is beszélnek politikai körökben. Szó von ugyanis arról, hogy Lu­­kittics Edo igazságügyminiizter az ellene and? vádihdüvány miatt le­mond tárcájáról. Már folynak is kombinációk az igy magú-ülő igazságügy miniszteri szik belől* isséről és erre a,: állásra légin* :áöb Srskics Müán törvónyegysé* gesitő minisztert emlegetik, da más nevek is kombinációban vannak. A parlament ülése A parlament keddi ülésén Trif­­kovics Márkó elnök napirend előtt bejelentette, hogy a szociálpoli­tikai miniszter benyújtotta a rok­kan, ttör vényjavaslatot, amelynek tárgyalására a sürgősség kimon­dását kéri. Gyuricsics Mlrkó szociálpoliti­kai miniszter hivatkozik errs, hogy a dr. D eh men áltol benyújtott rok­kanttörvény javaslat tárgyalásá­nak sürgősségét azért ellenezte, mert a kormány javaslata akkor már csaknem teljesen készen ál­lott és csak néhány nap kérdése volt, hogy azt benyújtsa. A mi­niszter kéri a sürgősség kimon­dását, amit a parlament egyhan­gúlag megszavaz. Az elnök ezután öt perc szü­netet rendel el, hogy a javaslatot tárgyaló bizottságban az egyes pártok megejthessék jelöléseiket. Szünet után a parlament meg­választja a bizottságot, amelynek 13 kormánypárti és 8 ellenzéki tagja van. A bizottság elnöke Vilicsics Milorád volt belügymi­niszter. Vádinditvány Lukinics igazságügyminiszter ellen Majd az elnök bejelenti, hogy dr. Potics és társai vádinditványl nyújtottak be dr. Lukinics Edo igaz­ságügy miniszter ellen a Thurn- Taxis-birtok feloldásából kifolyólag. Közli az elnök, hogy a vádindit­­vánnyal szemben a miniszteri fe­lelősségről szóló törvény alapján fognak eljárni. Stojadinovics pénzügyminiszter válaszol Hranicsevics képviselőnek a só-árak felemelése tárgyéban hozzá intézett kérdésére. A minisz­ter kijelentette, hogy a só árát, azért kellett felemelni, mert az állami monopólium igazgatósága nagy beruházásokat eszközölt az ulciniai sóbányában és a rezsi költségek is jelentékenyen emel­kedtek. A só ára egyébként csak tizenötszöröse a békebelinek, ho­lott a többi cikkek áremelkedése, harmincszoros vagy annál is ma* gasaob a békebeli árakhoz képest. Hranicsevics a választ nem veszi tudomásul és kijelenti, hogy a só árának felemelése állami árdrá­gítás. Miletics Szlavkó dr. közegész­ségügyi miniszter válaszol Mos­­kovljevics földmüvespérti képvise­lőnek a közegészségügyi minis;.-

Next

/
Thumbnails
Contents