Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-25 / 168. szám

1925. junius 25. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Abdel Krim békefeltételei A riff-áliam függetlenségének elismerését követeli Parisból jelentik: A Chicago Tri­bune Abd el Krímmel folytatott in­­tervjut közöl. Abc! el Krim kijelen­tette, hogy kész Franciaországgal békét kötni és az algecirászí' szer­ződésben megállapított határvonalat elismerni, ha a riif-állam független­ségét Franciaország elismeri. Haj­landó Ceutáról és Melilláról lemon­dani, ha a spanyolok is elismerik a riff-államot. Abd el Krim ezután ne­vetségesnek mondja azokat a fran­cia jelentéseket, amelyek szerint ő meg akarná hódítani Fezt és magát Marokkó szultánjává vagy kalifájá­vá akarná kikiáltani. A franciáknak azt a megállapítá­sát, hogy ő kezdte a támadást a franciák ellen, a tényeknek meg nem felelőnek mondotta. Két évvel ez­előtt még a legjobb egyetértésben volt Franciaországgal, de akkor a franciák megkezdték a ráfi-lakóknak 1 a francia zónákból való kiutasítását, I elfogatásiét és bántalmazását. Több I Ízben javasolt határkiigazítást Fran- ] ciaországnak, azonban minden ja-1 vaslata válasz nélkül maradt. Ha Franciaország nem hajlandó vele békét kötni, akkor elhatáro­zott szándéka, hogy a háborút a végsőkig folytatja. Abd el Krím vé­gül kijelentette, hogy ha a riff-álla­mot elismerik, az államforma sem­miben sem. változik. Azután még megcáfolja azokat a híreket, mint­ha ő német befolyás alatt állana. Madridi jelentés szerint a spa­­íiyol és francia delegátusok aláír­ják a marokkói tengerpart felügye­letére vonatkozó egyezményt. E szerint a felügyeletet mindkét or­szág hadihajói közösen gyakorolják, wgy hogy mind a két rósz parancs­noksága megtartja önállóságát. A felügyelet a fegyver- és lőszerbevi­­itelne terjeszkedik ki. r Átszervezik a aoviszadi bejelentő hivatalt Beidézik Noviszad valarasenn i lakosát A noviszadi bejelentőhivatal a háború utáni években nem fejtett ki rendszeres működést. Amikor azonban Djakov Alekszander rendőrkapitány került a be­jelentő hivatal élére, nyomban hozzáfo­gott a hivatal rendbehozásához. Djakov kapitány az átszervezéshez szükséges anyagi eszközök megszerzése érdeké­ben felterjesztést tett a kormányhoz, a mely 50.000 dinárt utalt ki az átszerve­zési munkálatok elvégzésére. Ezek a munkák most vették a kezde­tüket és azokról Djakov kapitány ezeket mondotta: —■ Amikor a magyar nyelvű bejelentő­­lapokat szerb nyelvű lapokra kellett ki­cserélni, a hivatali személyzet a tízez­rekre menő bejelentő lapok lemásolásá­nál nem a bejelentés, hanem a lemáso­lás napját vezették a lapokra. így a be­jelentési lapokból az tűnik ki. hogy az illetők csak a lemásolás napja óta lak­nak Noviszadon. Ez a rendetlenség nagy zavart okozott. A kormány csak 50.000 dinárt adott az átszervezési munkálatokra, noha pél­dául Szubotica ugyanerre a célra 250.000 dinárt kapott. Elkészíttettem az tij bejelentőlapokat, uj kartotékrendszert vezettem be, amely a- bejelentett minden szükséges szemé­lyi adatait tartalmazza. Eleinte az volt a terv, hogy általános népszámlálásszerii összeírást eszköz­lünk, de ehhez legalább 200 összeíró kel­lett volna. Ezért azt a megoldást válasz­tottam, hogy mindenkit beidézünk és személyi adatait pontosan felvesszük. Pár nappal ezelőtt kezdtük meg a felek beidézését. Naponta 70—80 fél adatait házi iveket tölti ki. Ezeket az iveket a hivatalnokok két példányban állítják ki és arra rávezetik minden ház valameny­­nyi lakóját. Az egyik iv a bejelentő hi­vatalba kerül, a másik a háztulajdonos­nál marad, aki a házban előforduló min­den változást a' bejelentő hivatallal kö­zölni tartozik. Aki a bejelentőlapon hamis adatokat mond be, 100 aranydinárig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Felhasználjuk még állandóan az anya­könyvi hivatal házassági, születési, ha­lálozási adatait is. A munka nagy részével január i-éig elkészülhetünk. Ä1 angol munkáspárt a garancia-paktum elless Köveíeü Németország- és Oroszország felvételét a Népszövetségbe Londonból jelentik: Chamberlain külügyminiszternek a garancia-pak­tumról várt expozéjával kapcsolat­ban a liberális-párt és munkáspárt képviselői is ülést tartottak, ame­lyen a garanciapaktummal szemben elfoglalandó álláspontjuk ügyében hoztak határozatot. A munkáspárt leszögezte határo­zatában, hogy a garancia-paktum tervezete nem alkalmas a német­­francia fübékülésre és az általános európai béke biztosítására. A párt követeli, hogy a kormány tegye le­hetővé Oroszországnak és Német­országnak a Népszövetségbe való belépését és a döntőbírósági szer­ződés alkalmazását. A liberális-párt Lloyd George el­nökletével tartotta meg ülését, a mely kimondta, hogy általában nem kifogásolja a garanciapaktum-terve­­zetet, csak azt hibáztatja, hogy Chamberlain teljesen magáévá tette a francia álláspontot és ezzel fel­adott fontos angol érdekeket. A' lakástörvény végrehajtási utasítása Hivatalos törvénymagyarázat értelmezi a lakástörvény h ányos rendelkezéseit A szociálpolitikai miniszter most adta ki a mjus 15-én életbefépett uj lakás­törvény végrehajtási utasítását. A vég­rehajtási utasítás a lakástörvény egyes szakaszaira a következő lényegesebb rendelkezéseket tartalmazza: A lakástörvény 1. szakaszának intéz­kedése: „Amennyiben a törvényben különösebb korlátozások nincsenek, a polgári törvénykönyv határozmányai ér­vényesek“ — úgy értendő, hogy Szer­biában és Montenegróban a polgári törvénykönyv érvényben lévő 677—705. szakaszait kell alkalmazni, az ország többi területein pedig az ottani törvé­nyek előírásait, amelyek alkalmazásban vannak. A 2. szakasz 1. pontjához: A régebbi üzlethelyiség, amelyet a viszonyok foly­tán lakásul használtak, de nem változ­tattak rajta, most is üzlethelyiségnek tekintendő. Ha a lakás szerves kapcso­latban van az üzlethelyiséggel, akkor a lakás is osztja az üzlethelyiség sorsát, tehát bére kivétetik a korlátozás alól és szabad egyezkedés tárgya lesz. Ha a lakás nincs szoros és közvetlen kapcso­latban és összeköttetésben az üzlethe­­iyiséggel, akkor különálló lakásnak te­kintendő. A második ponthoz: Ha az állami vagy községi épületet lakásul használ­ják és hivatali célra kell igénybevenni, akkor fel lehet mondani a lakóknak, még pedig a lakástörvény 12. szakaszá­val védett személyeknek a törvény 10. szakasza alapján, egyéb lakóknak pedig az általános jogszabályok alapján. A hatodik ponthoz: Az alapítványi ház megüresedett lakásait a lakástör­vény 12. szakaszában felsorolt szemé­lyeknek kell kiutalni, amennyiben nem szükségesek az alapítvány céljaira. A hetedik ponthoz: A rokkantaknak, özvegyeknek stb. csak a bíróság által kijelölt egy háza vétetik ki a korláto­zások alól, nem pedig valamennyi háza. A kilencedik pon'hoz: A lakásbiró­­ság dönti el, hogy a kisvagyonu ház­­tulajdonosok házában, amelyben a tu­lajdonos lakásán kivül csak még két lakás van, melyik lakás vétetik ki a tör­vényes korlátozás alól. Ugyanez az el­járás azzal a kisvagyonu tulajdonossal szemben is, akinek csupán két lakása van egy vagy két kis házban, azon a házon kivül, amelyben maga lakik és amely csak egy lakásból áll. Elsősorban azoknak kell felmondani, akik családi okokból kevésbbé vannak a lakásra ráutalva, valamint a jobb anyagi helyzetben levőknek. Az ilyen bérlők közül azoknak, akiket a 12. sza­kasz véd, kiköitözési határideje hat hó­vesszük fel. j-:— —-.-------------- ----­Két hivatalnok házró-házra járva a nap, attól a naptól számítva, amelyen az elsőfokú lakásbiróság döntése jog­erőssé válik. A lakástörvény 3. szakaszához: Azok az uj épületek, amelyek az illetékes épí­tészeti szekció engedélye nélkül, vala­mint azok, amelyek a jóváhagyott ter­vek nélkül épültek, kiutalás tekinteté­ben a lakástörvény hatálya alá tar­toznak. A 4. szakaszhoz • Azok a tulajdono­sok, akik engedélyt kaptak lakásuk üz­lethelyiséggé való átalakítására, nem élhetnek a lakástörvény 10. szakasza a) és c) pontjában biztosított felmondási joggal. Az 5. szakaszhoz: A nyaralók és villák, a város közvetlen környékén, amelyekben a tulajdonosok nem állan­dóan, hanem csak nyáron laknak, nem tekintendők állandó lakásnak és nem szolgálhatnak felmondási alapul a vá­rosban lakó villatulajdonossal szemben. A 8. szakaszhoz: A bérlő az albér­leti százalékot, ha a háztulajdonos nem akarja elfogadni, az illetékes községi hatóságnál helyezi letétbe. A 10. szakaszhoz: a) A háztulajdo­nos gyermekeinek tekintendők a bírói utón adoptált gyermekek is. Ha a ház­­tulajdonos fiai nőtlenek, vagy leányai bajadonok, de házasodni készülnek, a felmondási ok csak a megtörtént esküvő után áll be. b) Ha a háztulajdonos, aki engedélyt kapott a régi ház lerombolására és uj ház építésére, nem a jóváhagyott terv szerint jár el, elveszti az újonnan épült ház lakosai felett a szabad rendelkezési jogot. Az építészeti szekció engedélye nélkül épített uj emeletet réginek fog­ják tekinteni és lakásait kiutalják. c) A bérfizetési kötelezettség két hó­napon át való elmulasztása a 12. sza­kaszban védett személyekkel szemben is felmondási ok, az 1925. május 1-töl november 1-ig terjedő idő alatt. A háztulajdonos igénye folytán tör­ténő felmondásnál a kiköltözési határ­idő egy hónap, ha a bérlőnek már van más lakása, ellenkező esetben legfeljebb hat hónap. „December 20-tól január 20-ig végre­hajtás utján való kilakoltatásnak nincs helye“ — a törvénynek ez az intézke­dése az 1925—26. évre vonatkozik. A 11. szakaszhoz: A bérösszegbe nem számítandó be : a vizdij, szemét­pénz, utca, csatornatisztitási és kémény­­seprési dij. Ezeket a dijakat külön fi­zetik, kivéve, ha a lakó és háztulajdo­nos másként egyeznek meg. Az ár­­nyékszéktisztitási dij a háztulajdonost terheli. Ha a háztulajdonos nem akarja el­fogadni a házbért, kellő határidőig le­tétbe kell azt helyezni a községi ható­ságnál. A végrehajtási utasítás életbe­lépte előtt a bíróságnál letétbe helye­zett összegeket hivatalos letéteknek tekintik. A 12. szakaszhoz: A négyszobás la­kás a konyha, előszoba, gyerekszoba és mellékhelyiségek nélkül értendő. A nyolcadik ponthoz: Ha a vállala­toknak nincs elegendő tisztviseíőlaká­­suk, akkor a tisztviselők és alkalma­zottak a lakástörvény védelmében ré­szesülnek addig, amig a" vállalat ré­szükre is nem épít lakásokat. A tizennegyedik ponthoz: A negy­venezer dínáros és hatvanezer dináros jövedelembe nem számítandó be a fi­zetés, nyugdíj, rokkantsegély, napidij és honoráriumok. A 15. szakaszhoz: A használhatatlan, vagy rongált lakás csökkentett bérét a bíróság állapítja meg. A 17. szakaszhoz: Az áthelyezett, tisztviselő lakása nem tekinthető meg­üresedettnek, ha az illető két hónapon belül lakásbirósági bizonylattal igazolja, hogy uj szolga ati helyén még nem kaphatott lakást. A 26. szakaszhoz: Az elsőfokú lakás­­biróságok semmiféle döntést sem hozhat­nak, ka a pereskedő a múlt évi adó­tartozását ki nem egyenlítette. Azonban, ha befizetik a határozati illetéket, a bíróság rögtön meghozhatja elutasító döntését. Az adófizetés igazolására az adókönyv, vagy illetékes hatóság által kiállított adóbizonylat szo'gál. A végrehajtási utasítás többi része a lakásbiró <ágok működését szabá­lyozza. ■■■■'■ IIiii MBBB ........... A budapesti színészet csődje A Blumen'thal-szinházak csökkentik a tagok létszámát Budapestről jelentik: A budapesti színházak súlyos válsága katasztrofális befolyással lesz a színészek helyzetére, mert a krízist Blumenthal is arra akar­ja felhasználni, hogy a legszigorúbb és eddig példátlan feltételek elfogadására kényszeritse tagjait. Nemrégiben még úgy látszott, hogy a Szinész Szövetség és a színigazgatók között teljes megegyezés jött létre és a színházak hamarosan meg is kezdik a szervezkedést az uj szezonra, a régi kollektiv szerződés alapján, amelynek szövegén az igazgatók javára bizonyos módosításokat tesznek. Most hirtelen az a riasztó hír pattant ki, hogy a Vígszín­ház és a Fővárosi Opcrettszinház nem hajlandó részt venni ebben a megállapo­dásban, hanem egész egyéni módon, bi­zonyos mértékben amerikai rendszer szerint készül az uj szezonra szervez­kedni. Mindenekelőtt úgy a Vigszinház, minti a Fővárosi Operettszinház egész mini­málisra leszállítja létszámát, amelyet már most előre szigorúan megállapított, Azonkívül 12 hónap helyett csak 9 hó­napra szerződteti tagjait és amennyiben valamely darab előadása nagyobb együttest kivan, akkor egy-egy darabra az előadások tartamára külön szerződ­tet le szereplőket. Azt is tervbevette ezenkívül Biumenthal, hogy a délutáni előadásokat nem díjazza külön s a kö­teles fellépések számát nem havonta ál­lapítja meg, hanem az egész kilenc hó­napra, vagyis a szinész csak akkor kap­hat tulfellépési dijakat, ha az egész sze­zon alatt többször játszott, mint ahány fellépésre 9 hónapon át kötelezve volt. Bhimenthal az uj szerződésben azt kivánja, hogy a jelmezeket, kivéve a szí­nészek maguk gondoskodjanak a szín­padi ruhákról. A szerződések egy hóna­pos felmondási időt állapítanak meg. Minden szinész köteles a neki kiosztott szerepet eljátszani, más színházakban csak engedéllyel szabad játszani és az ebből származó jövedelem-többlet felét az anyaszinház pénztárába be kell szol­gáltatni. A Vígszínházban csak egy ren­dezőt, a Fővárosi Operettszinházban csak egy karmestert vesz fel Blumen­thal. A színházak igazgatósága nem

Next

/
Thumbnails
Contents