Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-24 / 167. szám

Z oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. június 24. .tárgyalások felvételét. A radikális­­pártban a kulisszák mögött erős­­karc folyik a körül, hogy' ki legyen Pasics helyettese. Az egyik erős csoport Jovanovics Liuba kezébe szeretné letenni Pa­sics távollétében a párt vezetését, mert szerintük Jovanovics személye az ellenzék előtt is rokonszenves és őt tartják a radikális-párti politiku­sok közül legalkalmasabbnak arra. hogy a horvátokkal a megegyezési tárgyalásokat folytassa. Ez a cso­port hangsúlyozza, hogy magasabb helyen is szívesen látnák, ha a sza­badságon levő miniszterelnököt Jo­vanovics Ljuba helyettesítené. radikális-párti képviselők má­sik tábora a klub jelenlegi elnöke, Zsivkovics Ljuba mögé csoportosul és' hir szerint maga Pasics minisz­terelnök is azt óhajtja, hogy helyet­tesítésére Zsivkovics Ljuba kapjon megbízást. Zsivkovics személye ga­rancia a miniszterelnöknek arra, hogy íávollétében is minden az ő intenciói szerint fog történni, míg Jovanovics Ljuba, ha megbízást kapna helyettesítésére, mindeneset­re sok részletkérdésben érvényesí­tené-,saját — Pasicséval nem min­denben egyező -- felfogását. 'Bármelyik kombináció is valósul .iíeg, a miniszterelnök helyettesíté­sével megbízott politikus mint tár­­(•anélküli miniszter be fog lépni a kormányba és mint helyettes kor­­múnyelnök fog szerepelni. A miniszterelnök állapotában be­állott javulás egyébként tartósnak ígérkezik és lehetővé fogja tenni, hogy Pasics elutazhassák valamely külföldi fürdőhelyre. Eddig ugyanis nem merték kitenni a miniszterelnö­köt az utazás fáradalmainak. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság kedden dél­után megkezdte a költségvetési ti­­zenketted-javaslat általános vitáját. Dr. Setyerov Szlávkó birálta első­nek á kormány pénzügyi politikáját és különösen. Stojadinovics Milán pénzügyminiszter expozéját vette tüzetes boncolás alá. • — A takarékossági politikát —­­mondotta — a kormány nem viszi eléggé konzekvensen keresztül. A nyolcvanöt milliónyi megtakarítás, amiről a pénzügyminiszter beszélt, nem kevés. A költségvetés egyen­súlya még mindig nincsen helyre­állítva. Adatokkal igyekezett bizonyítani ezek után. hogy az 1924—25. évi költségvetési év egy milliárd defi­cittel zárult. A függő adósságok kér­désével foglalkozva, amelyek sze­rinte nagyobbak, mint ahogyan azt a pénzügyminiszter feltüntette, azt a kérdést intézte Setyerov a kor­mányhoz. hogy tulajdonképpen mennyi függő adósság is került ed­dig kifizetésre? A demokrata kép­viselő ezután hosszasan indokolta azt a javaslatát, hogy a vajdasági és horvátországi adókat le kell szál­lítani. Utána Kvmanitdi Koszta volt pénz­ügyminiszter birálta élesen utódia pénzügyi politikáját. Sr skies miniszter expozéja A törvényhozó bizottság kedden délután Jovanovics Ljuba elnökleté­vel ülést tartott, amelyen befejezték az ügyészségekről szóló törvényja­vaslat általános vitáját. Hodzsar dr. klerikális, kisebbségi előadó egy­órás beszédben birálta a javaslatot és válaszolt a többségi előadónak és 0 miniszternek. Ezután a bizottság 19 szavazattal 13 ellenében általá­nosságban elfogadta a javaslatot. A részletes vitára nem tértek át, ha­nem a napirendnek megfelelően megkezdték a sajtótön’ény általános vitáját• r - « « - -A vita elején Srskics törvényegy­­ségesitö miniszter ismertette a ja­vaslatot. — Az. uj sajtótörvény, — mondot­ta a miniszter, — egységesíti az or­szág különböző részeiben most ér­vényben levő sajtótörvényeket. A javaslat a szabadelvű eszméken alapszik, elsősorban azon, hogy a gondolatok közlése szabad. A javas­lat nem tartalmaz semmiféle korlá­tozó rendelkezést a lapok kiadására nézve; sem kaució, sem hatósági felügyelet, sem pedig cenzúra nincs. A törvényben meg kellett állapítani a felelősség mértékét és fokát, mert enélkül nem lehet sajtótörvényt el­képzelni. A felelősség megállapítása nem uj intézkedés, mert az minden demokratikus állam sajtótörvényé­ben is megtalálható. Az a fejezet, amely a lapok kiadásának bejelen­téséről szól, tulajdonképpen semmi­féle korlátozást nem jelent, mert a sajtótermékek megjelenése nincs előzetes engedélyhez kötve, hanem a bejelentés egyszerű nyilvántartás célját szolgálja. Ez nagy haladás azokkal a rendelkezésekkel szem­ben. amelyeket az ország egyes ré­szeiben eddig érvényben volt osz­trák, boszniai és magyar sajtótör­vények tartalmaznak. A törvény a sajtótermékek terjesztése tekinteté­ben is a teljes szabadság álláspont­ján áli, ez sincs engedélyhez kötve, nem úgy, mint ahogy az ország kü­lönböző tartományaiban eddig fenn­­.állotft A lapterjesztők rendőri be­jelentése is tulajdonképpen csak a sajtóvállalatok érdekeinek védelmét szolgálja. A bűncselekményeknek csak nagyon kis köre vonhatja ma­ga után a sajtótermékek betiltását, amelyek az alkotmányban is körül vannak irva: igy a íelségsértés, az uralkodó család megsértése, az ál­lamforma erőszakos megdöntésére irányuló propaganda, stb. Nem a közigazgatási, hanem a birói ható­ságok döntenek a betiltások és el­kobzások ügyében. Csak azoknak a bűncselekményeknek az esetében, a melyekről előbb is szó volt, áll fenn az általános felelősség. A törvény pontosan körülírja a felelős szerkesztő felelősségét és en­nek! is nagy korrektúrája van abban, hogy csak akkor felelős a szerkesz­tő, lia a szerző ismeretlen. A kiadó, ;nyomdász és lapterjesztő felelőssé­­ét ismerteti ezután a miniszter, majd a büntető-rendelkezésekről beszél. A sajtóügyekben a bűnvádi eljárást egységesíti a törvény az or­szág egész területén, gyorsított el­járással és rövid határidőkkel, ami azonban mégis módot ad az igaz­ság kiderítésére. A fegyelmi rendel­kezések is biztosítják, hogy az igaz­ságügyi hatóságok is betartsák eze­ket a rendelkezéseket. I Srskics miniszter azzal fejezi be beszédét, hogy az uj sajtótörvény biztosítja a sajtószabadságot és csak olyan korlátozásokat tartal­maz. amelyek a törvények tisztele­téből fakadnak. I A miniszter ekszpozéja után az * ülést berekesztették. A tanácsko­zást szerdán reggel nyolc órakor folytatják. A vízvezeték problémája Irta: Halmi István dr. Kattegat egy szigetién, Marstand városában, ezer lakó közül csak egy bal meg tüdővészben. A svéd szik­lavilág irigylendő kiváltságaival ál­lítsuk szembe Szubotica óriási tii­­dővész-halandóságát. Nálunk majd­nem minden második ember tüdő­beteg. A kis svéd várós sziklákon épült pormentes területen fekszik és igy a természet védi a város lakossá' gát a portói. Ma már közismert tény, hogy a tüdővész egyik főter­jesztője a por, mely a beszáradt és életképesen tartott tüdővész-bacil­­lus millióit hordja szét és terjeszti vele a fertőzést. Ennek a veszély­nek. a por által való fertőzésnek neggátlására, nem elegendő az a dicsérendő jóakarat, hogy kis öntö­ző kannákkal öntözgetjük a házaink elejét és végig locsolgatjuk egyik­másik kiváltságos főútvonalat. A le­vegő tisztántartását csak úgy érjük el, hogy porral, bűzzel, csatornák kigőzölgésével való megfertőzését megakadályozzuk. Ma már tudjuk, hogy' a legjobb satoma-elzáró készülék sem képes a csatorna-léget! minden esetben visszatartani és hogy ennek távol­tartása csakis vízvezeték utján le­hetséges. Hogy a csatomalég mi­lyen nagy szerepet játszik Szubo­­ticán a levegő megfertőzésében, ar­ról egy séta a főuccákon hamarosan meggyőzhet mindenkit. Az egészségügyi intézkedések szükségességét leginkább a nagy' városok érzik. Ezekben fordul elő leginkább, hogy a lakosság a leg­főbb egészségügyi tényezőket nél­külözni kénytelen,' a tiszta, pormen­tes levegőt és a meg nem fertőzött vizet. Mindnyájunknak, kiknek Szubo­tica kulturális fejlődése, higiénikus viszonyainak a javulása a szivün­kön fekszik, régi kívánságunk a víz­vezeték és a csatornázás. A tüdővész elleni küzdelem proh-I léniája és ezzel együtt a vízveze­ték kérdése, állandóan napirenden volt. Eszembe jut egy egészség­­ügyi ülés, amelyen a tüdővész le­küzdéséről tárgyaltunk, amikor i’s egyik tiszti orvos azt az ajánlatot tette, hogy hívjuk meg Muchot, a hires német tanárt, a tüdővészkór okozójának egyik nagy kutatóját, hogy- ő adjon szakszerű utasításo­kat a tüdővész elleni küzdelemhez. Élénk vita indult meg a kérdés­ben, majd felállt az egyik, már az­óta elhunyt érdemes városatya és a következőket mondta: »Tisztelt uraim! Tegyük fel, hogy' bele me­gyünk abba, hogy ezt a hires ta­nárt, drága pénzért városunkba in­vitáljuk, de mit gondolnak, ha ide­ér és az itteni viszonyokkal kissé megismerkedik, mit fog mondani?« Bizonyára a következőket: »Ti sze­gény, rossz levegőben, rossz higié­nikus viszonyok között élő embe­rek. előbb csináljátok meg a vízve­zetéket és csatornázást, mert addig, míg ez a két legfontosabb egész ségtigyi tényező hiányzik, a tüdő­­vész elleni sikeres harc felvételéről még csak beszélni sem lehet.« Hogy milyen, igazok voltak ezek a nem is orvosi! szájból jött jelenté­sek, az bővebb magyarázatra nem szorul. Most ezek a dolgok azért váltak aktuálissá, mert azt beszélik, iiogy a városhoz egy pénzcsoport azzal a kérdéssel fordult, hogy egy létesí­tendő vízvezeték tervével szemben mi lenne a hivatalos álláspontja? Meg vagyok róla győződve, hogy úgy a város vezetősége, mint min­den intelligens polgára, tisztában van a kezdeményezés nagy hord­­erejével és hacsak nagy akadályok nem gördülnek a megvalósulás elé, úgy ez alkalommal valóvá válhatik, mindnyájunk régi óhaja és a vízve­zeték létesiilésével, egy jobb egész­ségügyi jövő alapjait rakhatjuk majd le. Torontáimegye nem hagyja jóvá Becskerek város költségvetését A vármegyei állandó választmány ülése Velikíbecskerekről jelentik: A várme­gye, mint már jelentettük, jtmius 27-én, Szombaton tartja meg rendkívüli köz­gyűlését, amely több fontos ügyben fog határozni. A közgyűlés tárgysorozatát összeállító állandó választmány kedden tartott ülésén már nagyjában összeállí­totta a tárgysorozatot és ez alkalom­mal heves vita után néhány nagyfontos­­ságu indítványt fogadott el. Az állandó választmány mindenek­előtt foglalkozott Becskerek város költ­ségvetésével, amelyet tudvalevőleg a város kiszélesített tanácsa már megsza­vazott és amelyet végső fokon a várme­gye közgyűlésének kell szankcionálnia. A választmány úgy döntött, hogy azt javasolja a közgyűlésnek, ne fogadja el a költségvetést, hanem utasítsa a város tanácsát, hogy ui költségvetést készít­sen. A határozat indokolása az, hogy a jelenlegi költségvetés nem alapszik reá­lis jövedelmeken, nincs semmi garancia arra. hogy a feltüntetett jövedelmek tényleg befolynak a város kasszájába. Hasonlóan nem fogadta el a választ­mány a Becskerék város tulajdonát ké­pező villanytelep költségvetését sem. E tekintetben a választmány azt fogja ja­vasolni a közgyűlésnek, hogy küldjön ki bizottságot a villanytelepi gazdálkodás felülvizsgálására, miután alapos a gya­nú, hogy a villanytelep igazgatása körül szabálytalanságok történtek. Az állandó' választmány végül az in­gatlan átruházási illetéktervezcict is el­vetette. A vármegye részéről, mint is­meretes, kidolgoztak egy pénzügyi ja- . vaslatot, amely szerint a vármegye ve­zesse be a 2 százalékos ingatlan-átru­házási illetéket. A választmány, mint előrelátható volt, Mm javasolja a köz­gyűlésnek az illeték bevezetését. A hozott határozatok nagy feltűnést keltettek Bánátban, főleg Velikibecskc­­reken és valószínűnek tartják, hogy a választmány javaslatait a közgyűlés el fogja fogadni. Orosz város Jugoszláviában Az orosz emigránsok uj várost akarnak alapítani a tengerparton A Jugoszláviában tartózkodó orosz politikai menekültek, akiknek száma mintegy. 100.000, régóta azzal a tervvel foglalkoznak, hogy ittartóz­­kodásuk emlékére nagyobbszabásu emlékművet emelnek. Egyrészük egy oroszstilü nagy templom építé­se mellett foglalt állást, mások egy monumentális mauzóleum épí­tését javasolták, ahol eltemetnék az emigrációban elhunyt oroszokat, is­mét mások egy szobormüvet véltek legmegfelelőbbnek. Hosszas eszmecsere után az orosz emigráció vezetősége végül elejtette mind a három tervet és most egy uj, sokkal nagyobb szabású terv megvalósításába fogtak. Az oroszok Jugoszláviában orosz jellegű várost akarnak alapítani az orosz emigrá­ció kálváriájának és a vendéglátóik iránti hála tartós emlékéül. Az alapí­tandó város praktikus, célján kívül múzeuma is volna az orosz kultúrá­nak, tudománynak és művészetnek. Az emigráns mérnökök már meg is kezdték a tervek kidolgozását. Az a kívánságuk, hogy az uj orosz vá­rost valahol az Adria partján ala­pítsák. A területet az állam ingyen adná az oroszoknak, akik rögtön megkezdenék az építkezést, mely­nél kizárólag oroszok volnának al­kalmazva. Magánházakon kívül szá­mos középületet is emelnének az oroszok, a város központjába pedig nagy orosz stilü templom kerülne. A .városban csak oroszok laknának.

Next

/
Thumbnails
Contents