Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-04 / 149. szám
~ 4. oldal BACSMEGYEI NAPLÖ 1925 junius 4, A belügyminiszter megharagudott Kanizsára Nem vett részt a tiszteletére rendezett banketten Szhírakanizsán nem valami idillikusak a közállapotok. A kis Tiszaparti város lakosságát egymást kővető furcsa események tartják izgalomban. Egyik napról a másikra felfüggesztik a főkapitányt, házkutatást tartanak nála, letartóztatják, majd meg szabadon bocsátják az ottani radikálisok egyik harcos vezetőjét. Agbaba Mihály, szerb nemzetiségű vállalkozót, az uj főkapitány legutóbb letartóztatta s az ügyészségre kisértette elődjét, LmtgUlov Radlvoj volt főkapitányt. Érthető, hogy ezek az események izgalmas légkört teremtenek s ebben az izgalmas légkörben könnyen születnek legendák, amelyek hitelre találnak mindenütt. Ellenőrizhetetlen egyelőre, hogy legenda-e, vagy pedig valóság, amit a belügyminiszter legutóbbi látogatásával kapcsolatban beszélnek Sztarakanizsán. Mint megírtuk, Makszimovics Bózsó létartózatták, ugyanaznap este 9 órakor a két letartóztatottnak határozatot kézbesítettek, amely szerint másnap reggel hat órakor mindkettőinket átteszik a határon s hogy a családink nyolc nap, határidőt kap, hogy anyagi ügyeiket rendbehozza, s nyolc nap után családtagjaiknak is távozni kell az S. fi. S. (illám területéről. A két kanizsai polgár szívesen élt volna jogorvoslattal, ez ellen az embertelen és igazságtalan határozat ellen, azonban mindössze az éjszaka néhány órája állt rendelkezésükre s ezt is letartóztatásban kellett tölteniök. Harmincadikán Parcení és Kardost át in adták a horgosi határrendőrségnek, amely szabályszerűen végre is hajtotta a kanizsai kiutasító határozatot. A magyar hatóságok azonban nem vették át s nein fogadták el a két kiutasitotíat, akik elvesztették inár magyar állampolgárságukat. Parcen és Kardos visszatértek tehát Kanizsára. Palmár rendőrkapitány ismét letartóztatta őket. Kardos, akinek már úgysem volt sokj veszteni valója, meg merte kérdezni a j főkapitányt, hogy mi az oka. hogy belügyminiszteri határozat nélkül kiutasítják őket, holott mind a ketten optáltak az S. H. S. királyság javára, opciós kérvényük még edntézetlen s arra is hivatkozott, hogy a B. B. B. osztály főnöke azt a kijelentést tette, hogy még azoknak sem kell elhagyni az országot, akiknek az opciós kérvényét elutasították. Palmár rendőrkapitány, igy panaszolja Kardos, válasz helyett összepofozta a letartóztatott embert s azután sietve jelentést küldött a belügyminiszternek, hogy két békés, szorgalmas, soha meg nem büntetett kanizsai polgár »veszedelmes áilamellenes elem«, akikkel szemben neki sikerüli megvédelmezni az államot, kiutasította őket. Minthogy pedig a minisztériumban jobban hisznek az ilyen jelentéseknek, mint a tényeknek, a két polgár elveszti exisztenciáját. belügyminiszter kedden a szentai gazdasági kiállítás után Szentáról Sztarakanizsára ment át. Kíséretében volt Aleksztjevics Mita kerületi főispán és dr. Radonics Jován, a szuboticai kerület képviselője. A vendégek az ünnepélyes fogadtatás után felmentek a kanizsai városházára, ahol a belügyminiszter érdeklődni akart a közigazgatás menete és a kanizsai közállapotok iránt. Eddig a tény. A kanizsaiak ehhez a tényhez most a következőket fűzik, hogy mind ez igaz-e, azt nagyon bajos ellenőrizni: Kanizsa uj főkapitánya: Palinár Kálmán kímélni akarta a belügyminisztert, nehogy panaszkodtak sirámai zavarják lelke nyugalmát s ezért a városháza kapájába rendőrt állított, akinek az volt a feladata, hogy mindenkit el hessegessen, aki panasszal akart a bel* ügyminiszter elé járulni. A rendőr emberül meg is felelt feladatának s rná már úgy volt, hogy a •belügyminiszter azzal a meggyőződéssel távozik Sztara kámzsáról, hogy minden csendes és minden rendben van. A panaszkodni akarók közt volt azonban egy dobrovoljác is, akinek tudvalevőleg nem nagyon imponál sem a rendőr, sem a főkapitány. A dobrovoljác félretolta az őrtálló rendőrt s bement a belügyminiszterhez. — Miniszter ur,' — mondotta — a nép szeretné elmondani panaszait, a kapuban azonban zsandár áll, senkit nem enged ide. A belügyminiszter nyomban intézkedett, hogy akinek panasza van, bemehessen hozzá. A panaszkodni akarók közt volt Agbabo. Mihály is, aki élt is ezzel az engedéllyel. Nem sokáig beszélhetett azonban, mert a belügyminiszter ideges lett. Félbeszakította Agbabát, kijelentette: — Ide se jövök többet! azután autóra tilt, ott hagyta a meglepett sztarakanlzsaiakat, visszament Beogradba, még a tiszteletére rendezett banketten sem vett részt. A miniszter tiszteletére rendezett gazdag menüt a kanizsaiak a miniszter nélkül voltak kénytelenek elfogyasztani. Így mondják el az esetet Sztarakaniesán s hozzáfűzik azt is, hogy ha a miniszter ott maradt volna, lett volna elég panasz és sérelem, amit végig kellett volna hallgatnia. így bizonyára értesült volna.. Parcen Miklós és Kardos János esetéről is. Farcen a sztarakanizsai városi mozi bérlője. Kardos pedig villanyszerelő. Egyiknek a tisztessége, becsületessége ellen sem volt soha kifogás. Minthogy azonban a Vajdaságban most újra napirénden vannak a kiutasítások, aki hivatalban ván, személyes ellenszenvből vagy érdekből könnyen visszaélhet azzal a hatalommal, hogy kiutasíthat egyeseket. Parcen Miklóst és Kardos Jánost is kiutasították. A kiutasítást meglehetős különös körülmények közt hajtották »égre, ?9-én este Parcent és Kardost Negyedszer ölt a tovarisevói gyilkos A vádlott elátkozta a feleségét , A tovarisevói helyszíni tárgyalás második napja A tovarisevói gyilkosság ügyében a helyszínén megtartott tárgyalás második napja iránt az előzőnél is fokozottabb érdeklődés nyilvánult meg, mert a közönség mindinkább hitte, hogy a kihallgatott tanuk vallomásából megállapítást fog nyerni, hogy a tovarisevói Szrnao gyilkosság csak epilógusa annak á*z összeütközésnek, amely 1923 őszén Tovarisevó ticcáin szembeállította egymással a két nacionalista organizációt: az Orjunát és a Szrnaot. Annál inkább látszott ez a feltevés indokoltnak, mert a gyilkos Vasziijev Isza á tovarisevói Srnaonak volt aZ elnöke, inig a meggyilkolt Radojcsin Tosa, a százholdas birtokos a tovarisevói Orjuna elnöke volt. De a tárgyalás folyamán ez a feltevés nem nyert beigazolást, noha az egyik tanú vallomása szerint a tovarisevói Szrnao vezetötagjai közül hárman egy uccasarki beszélgetés kapcsán jelezték: — A napokban egy gazdának meg kell halni. A tárgyalásnak volt ezenkívül egy másik szenzációja. Az egyik. tanú azt vallotta, hogy a vádlott. Vasziijev Iszá nah ez a negyedik gyilkossága és már hét évi iegyházat le is ült. A kihallgatott tanuk jelentékeny rész»' azt vallotta, hogy a gyilkosság közvetlen és íőoka az volt, hogy a. meggyilkolt a tragédia előtt ismételten gyávának nevezte az 56 éves magas és szikár Vasziijev Iszót, aki erre azt felelte: — Ha nem félsz tőlem, gyere a korcsma üres szobájába. Radojcsin Tosa erre át is ment az üres szobába, ahova Vasziijev követte. Itt már tanú nélkül folyt íe a halálos párbaj, de az orvos- és fegyverszakértők nem iogadták el a vádlottnak azt a legujabbkeletii védekezését, hogy amikör az üres szobába ért, Radojcsin hátulról rátámadt és fojtogatni kezdte, mire a vádlott *•önvédelemből« a már jóval előbb kinyitott zsebltésével hátrafelé szúrt és ekképpen találta el a meggyilkoltat. Dr. Zrilics Márkó palánkat és dr. Kempfcr Mihály obrováci orvos, mint orvosszakértők, azt vallották, hogy a sebesülés semmiképpen sem történhetett ilyen helyzetben és hátrafelé szúrva, különben a kés nem érhette volna a meggyilkolt szivét épp derékszögben, hanem lényegesen kisebb szögben. Az elnöklő Gomirac Vojiszláv tanácselnök is a vádlott elé tartotta korábbi egybehangzó vallomásait, amelyek teljesen ellentmondanak a főtárgyaláson elhangzott vallomásával. A tárgyaláson ötven tanút hallgattak ki, akik legnagyobb része a Radojcsin, Bugarszki és Protics családokhoz tartozik, Tovarisevón legalább 30—40 Protics, 40—50 Bugarszki és 100—110 Radojcsin nevű látók. A legnagyobb feltűnést Radojcsin Toma, a meggyilkolt unokafivérének vallomása keltette, aki elmondotta, hogy a vádlott Vasziljev Isza eddig már négy embert ölt meg. Első áldozata Apics Szteváii paragi gazda volt, akit Vasziljev hasz év előtt, — amikor a vádlott Paragon rendőrőrmester volt — Paragon meggyilkolt A második áldozata egy szállási gazda volt, akit addig bántalmazott, míg az a tettlcgességek következtében harmadhéire meghalt. A harmadik gyilkosságot. Vasziljev 1913 Őszén, közvetlen az összeomlás előtt Hercegovinában követte el, ahol mint szekerészkatona bajonettjével leszúrt egy muzulmánt, de a forradalom folytán nem vonták felelősségre. A tovarisevói gyilkosság a negyedik volt, ami Vasziljev lelkiismeretét terheli. Subics Jován tovarisevói gazda az 1923. évi Szrnao gyűlésről tett vallomást. Ismerteti a gyűlést követő véres összeütközés történetét. A gyűlésen a Szrnao tartományi elnöke: dr. Cserernov György is hosszabb beszédet mondott, amelyet ezekkel a szavakkal feje— Le a gazdagokkal.' Dr. Cseremov György, Lázics György tovarisevói görögkeleti plébános és Borgyoski Milorád tanitó voltak az elsők, akik a tovarisevói Szrnao—Or.iuna öszszeütközésnél revolvereikből több lövést tettek. Hasonló vallomást tett Bugarszki Tosa tanú is, akt elmondotta, hogy a Cse remov-fivérek parancsára a szrnaosok provokálták az összecsapást. Egy ilyen összeütközésnél dr. Cseremov György revolverével Milovanóv Slavoira támadt és ha az utolsó pillanatban valaki meg nem kapja a kezét, a golyó nem a magasba, hanem Milovanovba fúródott volna. Radojcsin Uros, a meggyilkolt fivére, vallomásában előadta, hogy Todorov Dusán, a tovarisevói Szrnao elnöke, aki a községi elöljáróságnak is elnöke, a gyilkosság napján órákat töltött a korcsma előtt és titkos jelekkel utasításokat adott a korcsmában volt szrnaosoknak. Katyanszki Vláda tanú pár nappal a gyilkosság előtt Todorov Dusánnal, a Szrnao elnökével a római katholikus templom előtt találkozott és hallotta, amint Todorov több szrnaós előtt megveregette Vasziljev vállát és azt mondotta:-— Ne legyen gondolok, egy gazdának a napokban meg kell halni. Izgalmas volt a vádlott feleségének kihallgatása. Vasziljev .Mária mentővalfomást akart tenni és elmondotta, hogy férje ismételten panaszkodott, hogy Radojcsin Tosa nteg akarja ölni. A vádlott valószínűleg félreértette felesége vallomását, mert magából kikelve ugrott fel a vádlottak padjáról és ordítva, hadonászva szakította meg: — Verjen meg az isten, nem ismerlek feleségemnek. Ez egy boszorkány ... A törvényszék eddig 47 tanút hallgatott ki. Minthogy a beidézett tanuk közül hárman nem jelentek meg, a törvényszék elrendelte ezeknek .előállítását és a tárgyalás folytatását csütörtökre halasztotta. Ármentessto- egyezményt kötöttek az utódállamok A merárii Qujj?,-konferencia Becsből jelentik: Meránban a minap fejeződött be a nemzetközi Duna-bizottság konferenciája, amelyen az SHS királyságon kívül résztvett Románia, Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia. A bizottságban a Duna-menti államokat érintő kérdéseket tárgyalták, főleg azt, hogy az utódállamok milyen egységes eljárást kövessenek a régi Magyarország egész vízrendszerére nézve, A konferencián szóba kerültek külömbözö hidrográfiai és hidrológiai kérdések, mint például az árvizveszedelem ellen való védekezés, illetőleg a vizáradás prognózisa, továbbá a folyammedrek szabályozási munkái. A bizottság tárgyalásairól a nemzetközi Duna-bizottság egyik tagja a következőket mondotta : — A meráni konferencián több fontos kérdés került tárgyalás alá és néhány jelentős szerződés jött létre. A résztvevő államok többek közt szerződést kötöttek az ármentesités kérdésében, amely rendkívül fontosságú. A konferencián az erdészeti kérdések is tárgyalásra kerültek, ami szoros kapcsolatban ál! a vizrendészettel. A helytelenül kezelt erdészet ugyanis nagy klimatikus és geológiai elváltozásokat idéz elő, ami élénk befolyással bir a vízrendszerre.'Most, hogy a meráni konferencia befejeződött, minden valószínűség szerint legközelebbi ülését a jövő esztendőben Magyarországon fogja megtartani. Lelőtte menyasszonyát azután öngyilkos lett Egy katarincszelói gazdálkodó vérengzése Becskerekről jelentik: Véres családi dráma játszódott le kedden a torontálmegyei Katarinoszeló faluban, ahol egy gazdálkodó civakodás közben rálott két sógornőjére, azután öngyilkosságot követett el. < Unterreiner Péter harminckét éves kata rinószelói gazdálkodó, akinek felesége ntár néhány évvel ezelőtt meghalt, nőül akarta venni elhunyt feleségének nővérét, Ehrenreich Erzsébet katarinószelói asszonyt, akinek a férje eltűnt a háború alatt. Az esküvőt mindeddig nem tarthatták meg, mert az asszony férjének holttányilvánitását még nem tudták elintézni. Kedden este Unterreiner az aszszony lakásán tartózkodott, ahol valami miatt összevesztek. Civakodás közben Unterreiner revolvert rántott és menyasszonyára lőtt, aki véresen esett össze. A lövésre az asszony nővére, Ehrenreich Julia beszaladt a szobába, akire Unterreiner szintén Tálölt. Amikor a férfi látta, hogy másik sógornője is összeesik, a másik szobába roliant, ahol az ágyban szivenlőtte magát és nyomban meghalt. A lövések zajára elősiettek a szomszédok és orvost hívtak, aki a két sebesült nőt segélyben részesítette. Ehrenreich Erzsébet sebesülése életveszélyes, míg Ehrenreich Julia csak könnyebben sebesült meg. Szerdán kiszállt a dráma színhelyére ! Triíunac becskereki vizsgálóbíró, aki a tényállás felvétele után megadta az engedélyt Unterreiner eltemetésére.
