Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-20 / 163. szám
12 oldal K Ara n dinár Poštarina plaćena! XXVI. évfolyam Szulbotica, SZOMBAT 1925 junius 20. 163. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után é* hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—SS. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Snboiica, Aleksandrova nl.l.(Lelbacb-paloU) Huszonkét tee Az erdélyi magyar párt a csu-Ísai paktummal megállapodást ötött a romániai Avarescu-pártfal. Ennek a megállapodásnak részletei már a nyilvánosság eié kerültek, de csak most derült ki, hogy ez a pártegyezmény majdnem beolvadást jelent az erdélyi magyar párt részére. Nem lehet lekicsinyelni azokat az engedményeket, melyeket az Averescupárt a csúcsai paktumban az erdélyi magyar pártnak tett. Ezek között nyilván a legjelentékehyebb az, amelyik a magyar iskolákra vonatkozik s amellyel az Avarescu-párt arra kötelezte magát, hogy azokban a kerületekben, melyekben magyar választók vannak többségben, az Avarescu-párt még kormányra jutása esetén sem állít jelölteket. Azok a kötelezettségek tehát, melyeket az erdélyi magyar párt vállalt, lényegileg azt jelentik, hogy kifelé a párt külön szervezeteinek fentartása mellett, a magyar párt az Avarescu-pártnak egyik csoportja lesz, a belpolitika minden kérdésében aláveti magát az Avarescu-párt állásfoglalásának s a pártvezetőségbe a pártegység és pártfegyelem megóvása érdekében az erdélyi magyar párt öt tagot delegál. Ez a megállapodás tehát jóval többet jelent, mint a választási paktum, vagy együttes akcióban való megegyezés. A magyar párt kizárólag csak szervezeteit tartja fönn, de aláveti magát — le nem becsülhető ellenértékek fejében — az Avarescu-párt irányításának és vezetésének. Az eddigi magyar párt a múltak tapasztalatainak s a jelen erötényezőinek elismerése után — pedig ez erdélyi párt sokkal jobban kivehette részét az aktivitásból s az erdélyi magyar párt sokkal nagyobb tömegekre tárnaszkodhatik, mint a jugoszláviai magyar párt — nem vallja még azt, amit a jugoszláviai magyar párt suboticai szervezetének közgyűlési összehívói határozati javaslatukba foglaltak, hogy „kisebbségi politikát kisebbségi párt nélkül elképzelni lehetetlen". Az erdélyi magyar párt politikailag iskolázott s a népi önérzetet a tényleges viszo nyokka! összeegyeztető bölcsességgel és mérséklettel rendelkező vezérei bizonyára nem is hirdetik azt a meggyőződést, ami a vasárnapi suboticai szónoklatnak egyik pillére volt, hogy „közel piár az az idő, amikor minden európai állam a kisebbségi reálpolitika szerint fog berendezkedni." Oh bár mi is közeinek látnok ezt az időt, óh bár ez az idő valóban közel volna s „minden jurópaí állam a kisebbségi-reálpolitika szerint rendezkednék be." A magyar pórt suboticai szervezete vasárnapi közgyűlésének nem csak az a föltétlenül elítélendő menthetetlen körülmény adott jelentőséget, hogy a túlzó türelmetlenség békés megtartását megzavarta, hanem komoly meggondolásra késztet az a megdöbbentő részvétlenség is, ami ezt a gyűlést kísérte. Ha lehetne mondani, a túlzó nacionalistákat jobban érdekelte ez a gyűlés, mint a magyar népet. Egy éve múlt már, hogy a magyar párt suboti cai szervezete nem tartott népgyülést, azóta a pártot betiltották, a pért működését újra engedélyezték, azóta megvoltak a választások s a magyarság átesett legnagyobb csalódásán : a magyar fajisóg összetartó ereje megbonthatatlanságának kijózanító cáfolatán s amikor be kellejt számolni ai múlt sáfárkodásárp! s a jövő ígéreteiről, a suboticai magyarság ezernyi tömegéből huszonketten jelentek meg. Ä magyar párt érdemes és méltán, nagytekintélyű vezetője maga adott nekünk igazat, amikor a választási kudarc után a harmadik napon a magyarság nagygyűlésének sürgős és múlhatatlan összehívását tűztük ki feladatul ; olvastuk a hetyke rendreutasítást, amivel a májusra Ígért nagygyűlés megtartását szorgalmaztuk : „miért a kiabálás, még csak május másodiké van“. Azóta elmúlt május hava és elmúlt junius első fele, a nagygyűlés összehívásáról még ők sem beszélnek és amikor a legnagyobb helyiszervezet tartja meg közgyűlését, huszonketten jelennek meg — az összehívok közlii — összesen. Szabad-e még a magyar tömegekről beszelniük, szabad-e még arra hivatkozniok, hogy mögöttük áll a magyarság, szabad-e jelentőséget tulajdonítani annak a határozatnak, amit egy huszonegy tagú közgyűlésben jelentettek ki elfogadottnak. Nem lehet azért azt mondani, hogy semmit sem végeztek. Mert munkájuk — lucus a non Iucendo — eredménye kétségtelen: közömbössé tették a magyarságot, meglazították a faji összetartozás hatalmas erejét, letörték a magyarsúg érdeklődését s amikor szóra, cselekedetre, igazolásra, színvallásra kellett hozni a suboticai magyarok ezreit — össze tudtak gyűjteni lelkes, derék, gáncstalan, hűséges, de csak huszonkét magyart. Összeült az i-gazoló-bizottság Hétfőre halasztották a Radics-párti mandátumok igazolásának érdemleges vitáját A politikai helyzet egyrészt Pastes miniszterelnök betegsége, másrészt a Radics-párti mandátumok igazolásának újabb elhalasztása miatt ismét bizonytalanná vált. Növeli a helyzet súlyosságát az ellenzék által a törvényhozó bizottságban megkezdett obstrukció, amelynek kilátásait és tartósságát azonban a gondosan megszerkesztett házszabályok meglehetősen lecsökkentik. Az igazolóbizottság pénteki döntése. amely szerint a Radics-párti mandátumok fölötti döntést ismét elhalasztották hétfőig, nagy elégedetlenséget keltett ellenzéki körökben. Radios Pavle, aki pénteken reggel érkezett vissza Zagrebből, a délelőtt folyamán konferenciát tartott az ellenzéki pártok vezetőivel és ismertette velük azokat a tanácskozásait, amelyeket Radios Istvánnal a politikai helyzetről folytatott. A kormánypárt oldalán egyébként igen kis politikai tevékenység ' tapasztalható, elsősorban a miniszterelnök betegsége miatt, aki nélkül pártja semmiféle intenzivebb akcióba nem akar kezdeni. A törvémjhozóbizottság ülése A törvényhozó bizottság pénteken délelőtt Jovanovics Liuba elnöklete alatt ülést tartott. Mindjárt az ülés eleién, a napirend tárgyalásának megkezdése előtt, heves összetűzés, keletkezett. Spahó dr, (muzulmán) és az elnök között. Spahó tiltakozott az ellen, hogv a múlt ülés jegyzőkönyvvezetője nem jelent meg az ülésen, holott neki kellene a jegyzőkönyvet felolvasnia. Jovanovics Ljuba elnök ennek ellenére elrendelte a jegyzőkönyv’ felolvasását. Hosszas vita után. amely akörül forgott. hogy Spahónak. aki nem bizottsági tag. egyáltalában van-e joga felszólalni, az elnök megadta neki a szót. Spahó kijelentette ezután, hogy nem fogadja el a jegyzőkönyvet. A csütörtöki ülés szerinte nem volt szabályszerűen összehiva. minthogy öt óra után hívták össze — öt órára. Nem fogadja el a jegyzőkönyvet azért sem. mert a jegyzőkönyvet nem az olvasta föl. aki felvette, hanem Jovanovics Vásza Vébviseiő. aki nem is volt jelen a tegnapi ülésen. Jovanovics Ljuba elnök reflektált Spahó szavaira és rámutatott arra. hogy Spahó semmit sem kifogásolt a jegyzőkönyv tartalmából, ellenben olyan kívánsággal állott elő. hogy az egész tegnapi ülést jelentsék ki érvénytelennek. A parlamenti életben ilyesmi lehetetlen. — mondotta az .elnök. Az elnök ezután szavazásra tetteiéi a kérdést, hogy a bizottság elfogadja-e a jegyzőkönyvet, mire a bizottság 16 szavazattal 14 ellenében a jegyzőkönyvet elfogadta. Maié áttértek a napirendre, az ügyészségekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Superina Benjámin dr. Radicspárti tiltakozott az ellen, hogy až elnök nem fogadja el szólásra való jelentkezését azzal az indokolással, hogy tegnap kellett volna jelentkeznie szólásra. Jovanovics Ljuba elnök kijelentette. hogy úgy látja, mintha az ellenzék lehetetlenné akarná tenni a bizottság működését. Éppen azért kénytelen magát szigorúan a házszabályokhoz tártam. A házszabályok azt Írják elő, hogy a tanácskozás kezdetén kell -valamely tárgyhoz szólásra jelentkezni, -már pedig a napirenden levő iavasiat' tárgyalása már a tegnapi ülésen kezdődött. A bizottság engedélyével mégis megadja a szót Siwerinának. ha rákerül a sor. Először Gosar (szlovén néppárti) szólalt fel. akinek még tizennyolc percnyi szólást ideje maradt fenn. a tegnapi1 beszéde befejezése után. Pólics Ladiszláv dr. (Zajednia) másfé1 óráig beszélt az ügyészségi javaslatról. Bár felszólalásának obstrukciós jellege volt. mégis fejtegetéseit állandó érdeklődés mellett íáeotv Végül Kulenovics Dzsafer (muzulmán) szólt hozzá a javaslathoz. Beszéde közben az ellenzék szóvá tette, hogy a bizottsági tárgyaláson nincs jelen az igazságügvmiiúszter helyettese. Az elnök ezután berekeszti a délelőtti ülést és délután hat órára uiabb ülést hivott össze. A délutáni folytatólagos ülésen, Kulenovics muzulmán befejezte délelőtt megkezdett beszédét, majd dr. Zsanics kritizálta élesen a javaslatot és különösen annak . ötödik szakasza ügyében kért a minisztertől felvilágosítást. Zsanics beszéde után az elnök berekesztette az ülést és a következő ülést szombat délutánra tűzte ki. Az ellenzék el van határozva, hogy a bizottságban tovább f oly tat ja az obstrukció t és a bizottság minden ellenzéki tagja élni fog a szólás po-gával a házszabályokban biztosított határokon belül. Az igazolóbizottság ülése Az igazolóbizottság pénteken, délután összeült, hogy a Radics-párti mandátumok igazolásának kérdését tárgyalja. A pénteki ülésen azonban nem került sor a Radics-párti mandátumok igazolásának érdemleges tárgyalására. Az ülés megnyitása után Lcovac radikális azt indítványozta, hogy az ankétbizottság jelentése fölötti vitát halásszák hétfőre, hogy a «bizottság tagjai alaposan áttanulmányozhassák a jelentést. Az ellenzék hevesen tiltakozott az indítvány elfen. Dr. Polios (horvát oarasztklub) felszólalásában- . rámutatott arra. hogy az ankétbizottság 7/w egy hónappal ezelőtt beterjesztette jelentését a parlamentnek és a kinyomtatott jelentést kiosztották a képviselők között, úgy. hogy az ieazolóbizottság minden tagiénak bőségesen volt alkalma már eddig is a jelentés tanulmányozására. Semmi okot sem lát az érdemleges tárgyalás elhalasztására és indítványozza, hogy a vitát azonnal kezdjék meg.
