Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)

1925-06-16 / 159. szám

PoStarioa plaiena! B OLDAL ■ ÁRA n DINÁR BÁCSMEGYEI NAPLÓ XXVI. évfolyam Szubotica, KEDD 1925 júniusié._____________________159. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntán él hétfőn délben Telefon izém: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőségi Aleksandrova dl. 4. (Rossia-Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova u!.I.(Leíhach-paiota) Az erőszakpropagandája Csak a legnagyobb megdöbbe­nés hangján tudunk azokról az eseményekről megemlékezni, a melyek a magyar párt szuboticai szervezetének vasárnapi gyűlését megzavarták. „Elég voll“ — mon­dotta a gyűlésen megjelent isme­retlenek egyik vezetője s ez a közbeszólás valóban véget vetett az egyik, jugoszláv állam­polgárokból álló párt politikai gyűlésének. Mi most csak azokhoz akarunk szólni, akik a gyűlést megzavar­ták s csak azokhoz, akik a rend­zavarást megakadályozhatták volna. A magyar párt politikája, harci eszközei s taktikája feletti Vita most ne jusson szóhoz, mert nemcsak kisebbségi jogon, de az SHS. királyság alkotmányán, az alkotmány állal az SHS. királyság állampolgárainak megadott szabad­ságjogokon, főként a gyülekezési és egyesülési jogon, az alkotmánynál-, a törvényeknek s a hatóságoknak tekintélyén esett sérelem. A gyűlé­sen megjelent rendőri készültség­nek bizonyára nemcsak az lett volna a feladata, hogy a rend megzavarásának elejét vegye, ha­nem az is, hogy akadályozza meg e gyűlés megtartását, ha csak egyetlen hang, egyetlen megnyi­latkozás, egyetlen mozdulat sér­tené a törvényes rendet, vagy csak érintené az államhatalom presztízsét. Azok, akiknek a köz­rend megóvása hivatali köteles­ségük volt, semmi olyan jelensé­get nem észleltek a gyűlésen, a mi akár a legenyhébb figyelmez­tetésre is okot szolgáltathatott. Mondhatta-e az egyik közbeszóló, hogy : elég volt, amikor az SHS. királyság nemzetgyűlése által el­fogadott s őfelsége a király által megerősített alkotmány megadta a jogot a gyűlés folytatására? Ki sérti az alkotmány rendelkezéseit: az-e, aki szabad állampolgárhoz méltóan, a törvények keretein be­lül él, az alkotmány által meg­adott joggal, vagy az, aki a maga meggyőződésének kalapácsával, vagy vérmérsékletének ekrazítjá­­val szétrombolja azt, amit az al­kotmány felépített ? Ki a jobb ha­zafi, az-e aki engedelmeskedik az alkotmánynak, vagy az, aki szem­behelyezkedik vele, aki aláveti ma­gát a törvényes rendnek, vagy a ki megszegi a legalapvetőbb tör­vény rendelkezéseit? Ki az, aki magát az alkotmány fölé helyez­heti az álta’, hogy másokat kivet az alkotmány sáncai közül ? Ki lehet ebben az országban nagyobb hatalom, nagyobb tekintély, na­gyobb erő, mint maga az alkot­mány ? Másrészt pedig lehet-e jobban lejáratni a hatósági tekintélyt, mintha erőszakkal akadályoznak meg olyan gyűlést, aminek meg­tartását a hatóság engedélyezte s amin a hatóságok képviselői sem állameüenes, sem alkotmányt­­sértő, sem a jogrendet veszé­lyeztető jelenséget nem észlel­tek. Minden rendzavarás azt ál­lítja s annak bizonyítására vál­lalkozik, hogy a hatóságok nem képesek betölteni a törvény által reájuk bízott feladatokat s ennél­fogva másoknak kell élni azok­kal a jogokkal, amelyeket a tör­vény a hatóságokra bízott. Úgy gondoljuk, a hatóságoknak helye­sen felfogott kötelességük az is, hogy a rendzavarások megaka­dályozáséval a tekintélyük ellen intézett támadást lehetetlenné te­gyék. Voltak mér nyugtalanabb idők, lázasabb hónapok, de arra még nem volt eset, hogy Szuboticán rendzavarás akadályozza meg a magyarság egy szervezetének poli­tikai gyűlését. Úgy a megalakulás­kor, mint a választások előtt nyu­galomban és zavartalan békében beszélhették meg a magyarok politikai kérdéseiket. Szolgálatot tesznek-e a rendzavarok a maguk politikai pártjának, ha a magya­rok összejövetelét akkor akadá­lyozzák meg, amikor magyar sza­vazatok támogatásával négy ra~ Beogradból jelentik: A parla­ment elnapolása folytán ismét szélcsend állt be a politikai élet­ben. A képviselők legnagyobb része még szombaton elutazott Beogradból és csak azoknak a bizottságoknak a tagjai maradtak a fővárosban, amelyek a hatna­pos parlamenti szünet alatt is folytatják működésüket. Az ese­­ménytelenséghez hozzájárul Pasics miniszterelnök gyengélkedése is, aki vasárnap és hétfőn nem hagyhatta el lakását. Hétfőn dél­előtt Trifkovics Marko parlamenti elnök tett látogatást a beteg mi­niszterelnöknél. A kormánynak a vasárnapi ülé­sen megválasztott bizottsága hét­főn délelőtt a pénzügyminiszté­riumban ülésezett, amely alka­lommal az agrárminiszternek az általános igazgatásról szóló tör­vény módosítása ügyében beter­jesztett javaslatáról tárgyaltak. Az erre vonatkozó tanácskozást még nem fejezték be. A parlamentben a hétfői nap folyamán több bizottság tartott ülést. A rokkant-törvényt tárgyaló bizottság általánosságban elfo­gadta a javaslatot és a részletes dikális képviselőt küldött a nem­zetgyűlésbe a szuboticai kerü­let ? Szolgálatot tesznek-e a sa­ját politikájuknak akkor, amikor a rendzavarással adnak jelentősé­get egy helyi szervezet jelentőség­­nélküli összejövetelének ? Mert a vasárnapi gyűlésnek csak az adott jelentőséget, hogy nem le­hetett megtartani s bár a legtá­volabb áll tőlünk az a szándék, hogy az ott elhangzott tiszte­letreméltó beszédek jelentőségét csorbítani akarnánk, mégsem hall­gathatjuk el a rendzavarokhoz intézett azt a figyelmeztetést, hogy az alkotmányon, a törvé­nyek tiszteletén s a hatósági te­kintélyen ejtett sérelem sokkal nagyobb jelentőségű, mint ami­lyennek tarthatja akár a legindo­kolatlanabb aggodalom az ott előterjesztett határozati javaslat el­fogadását, vagy a tisztujitás admi­nisztratív jelentőségű megejtését. És ne felejtsék el, hogy a leg­jobban megszervezett, a legfs­­gyelmezettebb tagokkal rendel­kező s a legtöbb politikai érzék­kel és iskolázottsággal rendel­kező párt sem tud olyan sikeres, olyan eredményes, olyan könnyű propagandát folytatni, mint ez az erőszak, amelyik vele szemben nyilatkozik meg. vitában a hetedik szakaszig ju­tott el. Több szakasz ügyében a döntést elhalasztották, tekintettel az ellenzék indítványaira, amelye­ket a szociálpolitikai miniszter a kormány elé akar vinni. így töb­bek közt azt kívánja az ellenzék, hogy a háború folytán megrokkant polgári személyek, is megfelelő rok­kantsegélyben részesüljenek. A de­mokraták azt is javasolták, hogy az idegen, volt szövetséges álla­mok rokkantjai is ugyanazokat a kedvezményeket kapják, mint e milyeneket az SHS. királyság rokkantjai számára az illető álla­mok nyújtanak. Az elemi iskolai törvényt tárgyaló bizottság is folytatja tanácskozá­sait, amelyek során a harmadik fejezetig jutottak el. A nemzetiségi iskolák ügyében vita még nem fejlődött ki, mert a 35-ik szakasz, amely ezekről intézkedik, még nem került sorra. A 19-ik sza­kasz tárgyalásánál, amely arról intézkedik, hogy ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó lakosság nagyobb számban él, a szülök kí­vánságára előkészítő osztályokat fog a miniszter felállítani, dr. Bazala Albert zajedníca-párti felvilágosí­tást kért a minisztertől. Plibicsevics közoktatásügyi mi­niszter kifejtette, hogy e szakasz értelmében ahol a nemzetiségek­hez tartozó szülők azt kívánják, hogy gyermekeik az állami isko­lában államnyelven tanuljanak, ott az előkészítő osztályokban lehe­tővé teszik a gyermekeknek az állam­nyelv megtanulását, ami azonban semminemű kényszert nem jelent. Bazala ebbe a válaszba egyelőre belenyugodott, de kijelentette, hogy ezt az ügyet a bizottság plénuma előtt ismét szóvá fogja tenni, hogy a miniszter ezt a kijelentését meg­ismételhesse és igy a miniszteri nyilatkozat mint a szakasz magya­rázata a bizottság jegyzőkönyvébe belekerüljön. Bazala egyébként munkatársunknak kijelentette,hogy a 35-ik szakasz tárgyalásánál fel fog szólalni a nemzetiségi kisebb­ségek nyelvén való oktatás érdeké­ben, miután a most benyújtott tör­vényjavaslat érré vonatkozó sza­kaszát nem tartja kielégítőnek. Előkészületek a washingtoni interparlamentáris konferen­ciára Hétfőn összeült az a parlamenti albizottság, amely a washingtoni interparlamentáris konferenciát készíti elő. Az ülésen fovanovics Ljuba elnökölt és jelen volt Nin­­csics külügyminiszter és Karovics washingtoni jugoszláv főkonzul is. Trumbics dr., a bizottság alel­­nöke azt javasolta, hogy a bizott­ság megalakulását közöljék az In­terparlamentáris Unió berni köz­pontjával és kérjék be az eddigi konferenciák jegyzőkönyveit. Mar­­kovics Lázár radikális javasolta, hogy a washingtoni konferencián napirenden szereplő kérdésekben a jugoszláv delegáció egységesen lépjen fel és hogy minden kérdés tárgyalására egy. előadót és egy helyettes-előadót válasszanak. A konferencia napirendjén szereplő kérdések közül a legfontosabbnak a lefegyverzés és a nemzeti kisebb­ségek kérdését tartja, amely kér­dések az eddigi nemzetközi kon­ferenciákon is szinte vörös fonál­ként húzódott végig. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a parla­ment közvetlen összeköttetésbe kerül ezúttal az amerikai hivata­los körökkel és ezért indítvá­nyozta, hogy a kormány csináljon megfelelő amerikai propagandát, keressen érintkezést az Ameri­kába kivándorolt jugoszlávokkal és hogy a delegációval minél több képviselő utazzon ki Wa­shingtonba. Nincsics külügyminiszter felszó­lalásában kijelentette, hogy nem fontos a nagyszámú delegáció, hanem arra kell ügyelni, hogy a delegációba olyan tagok kerüljer nek, akik meg tudják védeni az állam érdekeit és teljesen járató* isak a lefegyverzési és a kisebb-Morvát felszólalás a nemzetiségi oktatás érdekében Az elemi iskolákról szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalása Pasics gyengélkedik

Next

/
Thumbnails
Contents