Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-24 / 139. szám

1925 május 24. BACSMEGYE1 NAPLÓ 5. olde.1. TINTA ES « S Tarka halála Délelőtti, ingyenes rendelőóra volt az állatorvosi főiskolán. Az orvos intett a szolgának. Az kiszólt az ajtón : — Ki következik? Fekeíekendős asszony következett, ki a pácienst nem pórázon vezette, mint szokás, hanem karján hozta a a bádoggal borított asztal felé. — Beteg ? — kérdezték tőle, a kutyára mutatva. A nő rázta fejét, valamit súgott az orvos fülébe, amit nem hallottam. Erre egy jellel beküldték a szomszé­dos szobába, kutyástól. Ott az Íróasztal előtt másik orvos ült, tollal kezében. A szegény asz­­szony ide támolygoit,' körűitekintgetve, mintha pironkodnék. Szemében ezzel a fényes nyirokkal csak egy anyához hasonlított, ki tulajdon fiát siratja. Különben kutyáját még szivéhez ölelte, félszegül. Itt fülébe súgott valamit a másik orvosnak is, amit Ismét nem hallot­tam. De az orvos hangosan ismé­telte : — Kiirtás. Máris jegyzett könyvbe, adatokat, számokat, a gazda meg a kutya ne­vét. Tarkának hívták a kutyát s a 285-ös számot kapta. Ez tudniillik a 285 ik kutya, melyet pár rövid hó­napon belül „extirpálnak“. Mégis szebb ilyesmi latinul. — Miért? — érdeklődött az orvos hivatalosan. A nő lesütötte szemét, nem mert főitekinteni. Sápadt hangon rebegte, zsebkendőjét gyürkődve: — Az adó. Nem tudom tartani. Egy pillanat alatt elvették tőle. Ő kifelé botorkált az ajtón. Nem nézett vissza. Tarkát két ápoló megragadta. Korcs kutya volt, a puli és pumi keveréke, nem tiszta, egyáltalán nem nemes fajta, csak amolyan jöttment, hiányo­san táplált sehennai. De szeméből annyi lélek tekintett, hogy megiri­gyelhette volna egy költő-fejedelem. Meg is szólítottam : — Tarka. Ekkor már a műtőasztalon feküdt. Egyik ápoló a négy lábát fogta, még pedig két elülső lábát a jobbjával, két hálulsó lábát a baljával. A másik az állkapcáit szorította markában, hogy ne vonítson. Oldalt az orvos álit, ki az oltótü üveghengerébe viz­­szin folyadékot szivattyúzott, szrichniní. — Mi történik? — hebegtem. Ki sem mondtam ezt, a tűt az orvos a kutya combjába döfte. Tarka, míg én négy lélegzetet vettem, ki­nyúlt, villámgyorsan, hihetetlen-hosz­­szura, egy nyivá3, vagy nyüszités nélkül, mintegy enmaga szobrává meredve. Haló ugatása szájára fa­gyott. Szemét, melyet megirigyelt volna egy költő-fejedelem, már üve­ges hártya takarta, — Egy-kettő-három — számoltak az ápolók és elengedték. Ott maradt a bádogon. Pár másod­percig vártak. Tarkát kivitte az egyik ápoló — a másikra most már nem volt szükség ■— négy meredt lábánál fogva összenyalábolhatta, mint egy tárgyat. Köröttem farkaskutyákat kopogtat tak, annak gumicsövön hallgatták szivzörejeít, azt hőmérőzték a végbe­lében, mert bronchitise volt és asz­pirint, h degborogatást rendeltek neki. A falhoz dőltem. És ezt gondoltam — nem gondoltam — ezt ordítottam magamban, kétségbeesetten : — Tarka s te többi kócos, girhes, pöttyös, ordas, nyomorult kutya, te Bodri, te Sajó meg te is, Miles, nek­tek meg kell dögölnötök, de Luxor él, Castor él, Hector és Babette él. Tudjátok-e, miért van ez? Én nem tudom. Kutyák, kutyák. Kosztolányi Dezső emelkedtek a magasba és súlyos megterhelésük ellenére ilyen ki­­tűnőén manövriroztak a jég há­tún. A Fram fedélzetéről, május 22-ikén délután. Radics Pavle tárgyalásai Radics Istvánnal Küszöbön a szerb-horvát megegyezés Zagrebből jelentik : dr. Trumbics Ante, dr. Nikics, Radics Pavie és Lon­­c^arcvics Radics-párti képviselők szom­baton délelőtt a fogházban meglátogat­ták Radics Istvánt, akivel hosszabb ideig tanácskoztak. A. képviselők láto­gatása hír szerint összefügg a horvát parasztpárt és a radikálispárt közötti megegyezés perfekt u lásávai. Zagrebban elterjedt hírek szerint Ra­dics Pavie a radikáiispárttal foiytalott tárgyalásai folyamán azt a kívánságát terjesztette elő, hogy Pribicsevicsct ejtsék el, mert csak a független demo­kratákkal való koaiició felbontása után lehet szó végleges megegyezésről. A Zagrebban megjelenő Vecscr szerint már a tárcák felosztásáról folynak a tárgyalások. A Vecser egyébként a szerb-horvát megegyezéssel kapcsolat­ban közli, hogy Sztojadinovics pénz­ügyminiszter, aki az Armstrong pínz­­csoporital nagyobb kölcsön ügyében tárgyal, az amerikaiaknak azon aggo­dalmára, hogy Jugoszlávia belpolitikai krízis előtt áll, kijelentette, hogy a szerb-horvát megegyezés néhány napon belül megvalósul. Ugyancsak a Vecser közlése szerint a Radics-párti mandátumokat május 28-áig verifikálják és ennek megtörténte után Pasics miniszterelnök nyomban benyújtja lemondását, hogy uj kormány alakítására kapjon megbízást. Jugoszláv-magyar vegyesbizottság dönt a magyar jelzálogkötvények beváltásáról A vegyes bizottság- összeült Zagrebban Zagrebból jelentik: Zagrebba megér­kezett az a jugoszláv-magyar vegyes­bizottság, amely a magyar pénzintéze­tek által 1918 előtt kibocsájtott és az S. H. S. királyság területén forgalom­ban levő jelzálogkötvények beváltásáról fog tárgyalni. A bizottság tagjai Jugoszlávia részé­ről dr. Grgin Dusán képviselő, dr. Ra­­doszavljeviCs Milán kereskedelemügyi miniszteri inspektor, dr. Mlinarics, a Horvát-Sziavon Jelzálogbank igazgató­ja, dr. Vrbanics, a Horvát Eskontna Banka igazgatója, magyar részről dr. Nyulászi Iván, a budapesti bankszövet­ség elnöke, dr. Baranyai Lajos, a pénz­intézetek központjának igazgatója és Odnyánszki pénzügyminiszteri delegá­tus. A lapok értesülése szerint a négyszá­zalékos papírok a névérték hetven szá­zalékáért, a négy és fé! százalékos pa­pírok a névérték hetvenöt százalékáért, az öt százalékos papírok pedig a névérték nyolcvan százalékáért kerül­nek beváltásra. A korona névértéket ju­goszláv korona értékben számítják. A zagrebi tárgyalások eredménye fő­leg a vajdaságiakat érdeklik, mert ma­gyar jelzálogkötvények különösen a Vajdaságban vannak nagyobb mennyi­ségben forgalomban. Miután meggyőződtünk arról, hogy a repülők indulása szerencsé­sen sikerült, a Fram és a Hobby este 11 órakor északi irányban ki­szállt a tengerre, a Dán-szigetek felé. Mikor nyílt tengerre értünk; megfigyeltük, hogy az atmoszféra teljesen nyugodt, az égbolt majd­nem felhőtlen, csak nyugaton, nagy messzeségben hozott a szél némi felhőt, ami szerdán a startolást akadályozta. Az Írások közt, melyeket a repü­lők magukkal vittek, van egy tér­kép. amely a szárazföldi utat mu­tatja Cap Columbiától a grönlandi Thuley-ig. A térképnek hasznát ve­hetik abban az esetben, ha a repü­lőgépek az Északi Sarkon a leszál­láskor megsérülnek, mert az út­irányt Nansen Frithjof jelölte meg Amundsen kérésére. Nansen ugyanis legutolsó útja alkalmával az emlí­tett ponton élelmiszerállomást állí­tott fel. Stockholmból jelentik: A sark­kutatók szombat délig a várakozás ellenére még nem tértek vissza út­inkról, ezért egész Skandináviában nagy aggodalommal várják az ér­kező hireket. Amundsen hét órát v'ánt az odautazásra és ugyaneny­­nyit a visszatérésre és így a kése­delmet azzal magyarázzák, hogy a sarkföldön méréseket végez. Amundsen elutazása előtt arra az esetre, ha útközben szerencsétlen­ség éri, felhatalmazta a 24. számú léghajó parancsnokát, hogy helyet­te minden felfedezendő földet a norvég király nevében birtokba ve­gyen. Nincs kizárva, hogy az Észa­ki Sark birtokáért még ellentétek fognak felmerülni Norvégia, Kana­da és az amerikai Egyesült-Álla­mok között. Amundsen még nem tért vissza az Északi Sarkról A repülőgépek távolmaradása aggodalomra ad okot — A kísérő-hajó személyzete nyugtalanul várja a repülő-expedíciót Stockholm, május 23. délelőtt 10 óra. Az expedícióról még semmi hír nem érkezett, aminek az az oka, hogy Amundsen az utolsó pillanat­ban elállt attól a szándékától, hogy szikratávirót vigyen magával. Stockholmból jelentik: Amundsen és társai, akik csütörtökön délután indultak el két repülőgépen az Északi Sarkra, szombaton délutánig még nem tértek vissza a Fram ha­jóhoz, Bár a kedvező időjárás min­den tekintetben biztató jel amellett, hogy az expedíció sikerült, a hosz­­szu távolmaradás mégis némi ag­godalmat kelt. A Fram és Hobby >ajók a Dán-szigeteknél manövri­­roznak és időnként repülőket kül­denek ki, hogy Amundsen gépeinek visszatérését ügy éljék. A Fram fedélzetéről csaknem óránként küldenek szét szikratáv­író-jelentéseket az expedícióról. A legutóbbi jelentések a következő­képp szólnak: — A Fram fedélzetén, május 22- ikén este 8 órakor. Eddig még nem pillantottuk meg a repülőket, de meg vagyunk győződve, hegy a repülőgépek még nem térhetnek vissza, mert ha a körülmények egengedték, akkor Amundsen és EHsworth Icszállottak az Északi Sarkon. így tervezték. Ma lesz si­kerük, akkor a leszállás délután 2— 3 óra között történhetett és azután földrajzi méréseket eszközöltek. U?v tervezték, hogy az utolsó ut­­részlc-et a leszállás helyétől a föld­rajzi Északi Sarkig skifalpakon fog­iák megtenni. így hát magától értetődő, hogy azután a repülők­nek egy kicsit ki kell pihenniük ma­gukat, tehát úgy számítjuk, hogy összesen 10—12 órára van szüksé­gük. A nap állásának és a nap pá­lyájának megfigyelése után akar­nak ismét a Spitzbergákhoz köze­ledni, még pedig délután 6 óra táj­ban, tehát esti 10 órakor érkezhet­nek ide teljes nappali világosság­ban. Türelmetlenségünket fékezzük, mert Amundsen és Ellsworth az in­duláskor megmondták, hogy a Sar­kon hosszabb időt akarnak tölteni, ha az időjárás hirtelen megváltoz­nék, mert nem fogják kockáztatni, hogy a repülőgépek esetleg elve­szítsék egymást a ködben. Ebiben az esetben alkalmas kikötési' helyen akarnak leszállani, hogy ott várják be a jobb időt, ami mindenesetre napokig is tarthat. Ebből a szem­pontból figyeljük az időjárást foly­tonosan, de már nem vagyunk olyan nyugodtak, mint eddig. Expe­díciónk mostanáig megőrizte hig­gadtságát, most azonban már min­denki nagyon izgatott. Mikor a ha­jók indulása előtt a Kingsbayban megnéztük a jeget, észrevettük, hogy a nyomok, amelyeket Amund­sen és EHsworth repülőgépei hát­rahagytak. több mint 1400 méter­nyire húzódnak. A nehéz gépek 250 méter hosszúságban áttörték a leg­felsőbb jégréteget. A repülőgép­­ár első mérnöke. Schulte nem tu­dott hová lenni örömében, hogy a repülőgépek ilyen nagyszerűen Stockholm, május 23. délután 1 óra A sarkkutatókról még nincs hír. Azt hiszik, hogy Amundsen az Északi Sark közelében leszállt és tiz-ti’zenkét órát pihen. Az időjárás változatlanul kedvező, csak Szibé­ria fölött kedvezőtlen. Ausztria és Olaszország perszonálunióbsn egyesülnek ? Mussolini expozéjának előzményei Rómából jelentik: Mussolini minisz­terelnök a szenátusban nagyszabású kül­politikai beszédet tar! ott. Bécsi jelentés szerint ezt a beszédet nagyon érdekes előzmények előzték meg. Eszerint Mataja dr. osztrák kül­ügyminiszter, amikor a húsvéti ünnepek alkalmával hosszabb ideig Olaszország­ban tartózkodott, Mussolinival Ausztriá­nak Olaszországhoz való csatlakozásáról tárgyalt. Mussolini hozzájárult ehhez a tervhez. Olaszország és Ausztria a terv szerint per.szonáluniöhan egyesülnének. Olaszország Dél-Tirolhoz csatolná a Mezzolombardóig terjedő részt és Dél- Tirolnak az eddiginél jóval nagyobb szabadságot biztosítana. Grahan angol nagykövet e terv mellett van. Az 5 hozzájárulása folytán a terv a megvaló­sulás küszöbére jutott. Ez a hir óriási feltűnést keltett Becsben, az osztrák kormány azonban megcáfolta a hirde tést. í 11

Next

/
Thumbnails
Contents