Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-10 / 125. szám

1925 május !Ö. BACSMEGYE! NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet ® BG & A párisi szocialista kongresszuson, amely' augusztusban fog összeülni, a csehszlovákiai magyar szociáldemokrata párt egy terjedelmes memorandumot fog előterjeszteni, amely a kisebbségek kérdésében több javaslatot tartalmaz. Az érdekes memorandumról a szociál­demokrata párt egyik yezetőtagja a kö­vetkező nyilatkozatot tette: —- A szociáldemokrata párt az Inter­­nacionále londoni központjától felszólí­tást kapott, hogy a magyar kisebbség helyzetét részletesen dolgozza fel és terjessze be a londoni központhoz, meri az Internacionálé augusztusi nemzetközi kongresszusa Páriában behatóan kíván foglalkozni a kisebbségi kérdéssel. Á felszólításnak pártunk természetesen készséggel eleget tett, mert mi őszintén és becsületesen arra törekszünk, hogy a kisebbségi jogokat intézményesen biz­tosítsák, amit csak úgy lehet elérni, ha a kormányok kisebbségi politikáját nemzetközi ellenőrzés alá helyezik. A kisebbségi ‘kérdés egész komplexumát a kongresszus elé visszük. A párt köz­pontja tárgyilagosan, a szociológia mód­szere szerint, konkrét statisztikai ada­tokra támaszkodva, már előkészítette az anyagot. Az elaboratum négy részre oszlik: a bevezető rámutat a kisebbségi kérdés eminens jelentőségére, az első rész kulturális sérelmeinkkel, az iskola és szinház kérdéseivel foglalkozik, a második rész az állampolgárság ügyét ismerteti, míg az utolsó rész a földre­formot tárgyalja és a kolonizációs föld­­politika sérelmeit. Az elaborátumot né­met, francia, angol nyelven kinyomat­juk és a kongresszus tagjai között szétosztatjuk. Megküldjük a Népszövet­ségnek, a Ligák Uniójának, az Union of Demokratie Controllnak. az Emberi Jo­gok Ligájának, az interparlamentáris Uniónak, az összes szocialista és demo­krata sajtóorgánumoknak. Erezzük fe­lelősségünk súlyát és ezért az elaborá­­íum tisztán konkrétumokon épül fel és objektiven foglalkozik a kisebbségi kér­déssel. Célunk a felvilágosítás. Épen a csehszlovák köztársaság érdekében va­lónak tartjuk, hogy a mostani irányzat megváltozzon, az emberi jogok mara­dék nélkül érvényesüljenek és a kisebb­ségek elnyomására feleslegesen lekötött sok energia felszabadulva, mindnyájunk javára és a kultúra fejlesztésére irá­nyuljon. Erdélyben még a múlt évben egy amerikai protestáns lelkészekből álló bizottság járta be a református vidéke­ket azzal a céllal, hogy a vallási kisebb­ségek helyzetéről tájékozódjék. A bi­zottság tapasztalatainak eredményét vaskos könyvben most hozta tudomá­sára a világ közvéleményének. A terje­delmes könyv közli a bizottság \ által 1924 augusztus 10-én beterjesztett és 132 konkrét panaszt tartalmazó memo­randumot. valamint a román kormány válaszát a bizottság jelentésére. A me­morandum öt csoportba osztja a kisebb­ségek séreími panaszait. Az első cso­portba tartoznak azok a panaszok, me­lyek kormánynak az egyházi munka szabadságát korlátozó politikája és in­tézkedése ellen irányulnak, egyházi gyűlések előzetes bejelentése stb. A második csoportban egy egész sereg konkrét panasz van felvéve azokról az erőszakoskodásokról, melyeket egye­sekkel szemben hatóságok elkövettek. A tények előadásával kapcsolatban le­szögezi a bizottság azt is, hogy a ki­sebbségek között általános köztudat az, hogy nemcsak hiábavaló, hanem hatá­rozottan veszedelmes is rájuk nézve az ilyen panasztevés. A harmadik csoport a legalaposabban van kidolgozva és igen részletesen és világosan állítja össze ' azoknak a sérelmeknek hosszu­­hosszu sorozatát, melyek kormány a kisebbségi iskolák és nevelőintézetek tönkretételére és elrománositására irá­nyuló politikáját jellemzik. A negyedik rész az agrártörvény ürügye alatt el­követett és a kisebbségi egyházak szer­zett jogait sértő’eseteket sorolja föl. Az ötödik csoportban végül azokra a sé­relmekre kerül a: sor, amelyek az előbbi osztályokban nem voltak sorozhatok, 1922 óta történtek és szavahihető egyé­nek által kellő bizonyítékokkal támo­gatva terjesztettek a bizottság elé. A bizottság a memorandumhoz ’ irt előszó­ban kifejti, hogy a > román kormány ki­sebbség: politikája lehetetlenné tesz minden polgári és - vallásszabadságot. Az amerikai protestánsok a bizottság je­lentését angol, német, francia és olasz nyelven adták ki. A vajdasági igazságszolgáltatás felülvizsgálása A bánáti ügyvédek külön kamara felállítását kívánják Radisics Lázár nyilatkozata lehetséges lesz, Becskerekrő! jelentik: Radisics Lázár volt bácskai alispán, az igazságügymi­nisztérium vajdasági osztályának főnöke szombaton hivatalvizsgálatot tartott a becskcreki törvényszéken és ezzel kap­csolatban értekezletre hívta össze a becskereki ügyvédeket, akiktől az igaz­­ságügyi eljárással szemben felmerült pa­naszokról tájékozódott. Az értekezleten az ügyvédek előad­ták, hogy a becskereki törvényszék te­rületén az igazságügyi eljárásra általá­ban nem panaszkodhatnak, csupán a felebbviteli ügyek elintézése történik lassan és késedelmesen. Az osztályfőnö­köt fölkérték, hogy mint a vajdasági igazságügyek intézője kezdeményezzen akciót egyrészt a bánáti külön ügyvédi kamara létesítésére, másrészt a vajdasági ügyvédszövetség megalakítására. A fel­szólaló ügyvédek hangsúlyozták, hogy a bánáti ügyvédi kamara felállítására azért volna szükség, mert a noviszadi kamarával a bánáti ügyvédeknek nehéz érintkezni és ezáltal a bácskai ügyvé­dekkel szemben háttérbe szorulnak. Radisics Lázár megígérte, hogy a kéré­seket támogatni fogja, bár nem hiszi, hogy a külön bánáti kamara felállítása miután erre külön tör­vényre volna szükség. A hivatalvizsgálat után a Bácsmegyei Napié munkatársa beszélgetést fo yta­tolt Radisics Lázárral, aki a következő­ket mondotta: — Bejártam az összes vajdasági ke­rületi törvényszékeket, hogy megismer­kedjek a vajdasági igazságszolgáltatás mai helyzetével és mindenütt érintke­zésbe lépjek az összes igazságügyi szer­vekkel, hogy az esetleges panaszokról tájékozódjak. Pancsevón voltam először, onnan Somborba mentem és most a becskereki törvényszéket vizsgáltam fe­lül. Becskerekről Muraközbe megyek, ahol az igazságügyminisztérium Csák­tornyán a legközelebb kerületi törvény­­széki kirendeltséget fog felállítani. A ki­­rendeltség a sombori törvényszék ex­­poziturája lesz, de teljesen önállóan fog működni. Muraközből ismét visszatérek a Vajdaságba és először a noiiszadi, azután a szuboticai törvényszékét láto­gatom meg. Az utazásomról, amelynek az a célja, hogy megismerkedjek a vaj­dasági igazságszolgáltatás állásáról, je­lentést teszek majd az igazságügyminisz­­ternek. Pasícs a királynál Vasárnap xajlauak le a zagrebi községi választások a sajtó számára. Beogradból jelentik: A politikai élet a szombati, napon is teljesen eseménytelen volt. Pastes minisz­terelnök délután öttől, hat óráig au­diencián jelent meg a királynál, a kihallgatás részleteiről azonban semmi sem szivárgott ki. A parla­menti bizottságok nem tartottak ülést és a képviselői klubokban is feltűnően1 kevés képviselő fordult meg. A vidéki képviselők előrelát­hatólag csak vasárnap érkeznék Beogradba, hegy a parlament hét­fői ülésén résztvehessenek. Ellen­zéki körökben nagy érdeklődéssel várják, hogy a kormány a keddi ülésen beterjeszti-e a deklarációját. ami már esedékes. Ha ez kedden sem történik meg, az ellenzék élénk napirendi vitát- fog provokálni, hogy a kormányt a deklaráció beterjesz­tésére rászorítsa. 1 • A minisztertanács ülése A minisztertanács szombaton hosszabb szünet után először tartott ülést Pasics miniszterelnök elnökle­te alatt. A minisztertanács a parla­ment munkaprogramjával foglalko­zott és megállapította; hogy milyen törvényjavaslatok kerülnek a közel­jövőben a parlament elé. E szerint a parlament mindenek előtt a lakás­­törvényt. a „ sajtótörvényt, az ügyészségekről, a > bíróságok szer­vezetéről és a, birákró! szóló törvé­nyeket, a vámtarifákról,, a központi pénzügy; igazgatásról, az egyenes adókról, a földmiveshftelekrői, a földhitelbankról és az iparoshitel­bankról szóló. törvényeket fogja le­tárgyalni. Beavatott körök úgy tudják, hegy a kormány a minisztertanácson az egész politikai helyzetet alaposan megvitatta, de a miniszterek az ülés'Után erre nézve semmi nyilat­kozatot nem voltak hajlandók tenni A boszniai radikálisok kívánságai A boszniai radikális képviselők csoportja szombaton, memorandu­mot nyújtott át Pastes miniszterel­nöknek, amelyben az iri’íerkonfesz­­szionális törvényre vonatkozó spe­ciális kívánságaikat fejtik ki. A kép­viselők a memorandum átadásakor kifejezést adtak egyúttal annak a kívánságuknak, hogy a Radics-párt­­tal folyó tárgyalásokat ne a radiká­lispárt, hanem az egész nacionalista blokk nevében folytassák le. A bosz­niai radikálisok, akik a radikáiis­­párit jobbszárnyán állnak, igen közel Pribicsevicsékhez. . ilgyakarják'ameg­egyezés politikai, .sikerében a füg­getlen demokratákat is részesíteni. A zagrebi községi választások Vasárnap zajlanak le a zagrebi községi választások, amelyeknek eredményét Beo.gradban is nagy ér­deklődéssel várják. A községi vá­lasztás próbája lesz annak, hogy a horvát tömegek hogyan fogadták a Radics-párt politikájában beállott változást. Általában nem számíta­nak a választók nagy részvételére. A képviselőválasztások alkalmából 21.000 választó szavazott le Zag­­rebben, ebbő! 16.000 a Radics-párt és zajednica közös listájára. A köz­ségi választásokon — úgy hiszik — a választók fele fog legfeljebb az urnákhoz járulni és ha ebben az esetben a Radics-párt; jelöltekre 8000 szavazat esik,'az azt, jelenti1, hogy á párt uj politikája kedvező fogadtatásra talált a horvát népben. Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy a Pribiesevics-párt to­vábbi gyengülését és a Frank-párt némi megerősödését fogják nyilván­valóvá tenni a vasárnapi községi választások. A lengyel’csehszlovák szerződés titkos pontjai Politikai és katonai kérdésekben is megegyezés jött létre a két állam között Prágából jelentik: Mióta Benes Varsóból visszatért, .ismeretessé vált, hogy a lengyel fővárosban sehszlovák-lengyel szerződés jött létre,,de a lapok mélységesén hall­gattak arról, hogy. ennek a szerző­désnek - titkos klauzulái is vannak. A Palona cimii lengyel lap, amely Korfanty politikai érdekeit szolgál­ja, legutóbbi számában nyilvános­ságra hozta a politikai szenzációt és határozottan állítja, hogy a cseh cs a lengyel kormány titkos szer­ződést is kötött. A lengyel lap szerint a szerződés titkos pontjaiban Csehszlovákia- ar­ra kötelezte magát, hogy Lengyel­­országot segíteni fogja Felső szilézia és a korridor kérdésében. Lengyel­­ország pedig Ígéretet tat t, ho-gy Csehszlovákiával megegyező ál - láspontot foglal el Ausztriának Né­metországhoz való csatlakozása ügyében. A titkos szerződés a Balkánra nézve azt a megállapodást tartal­mazza, hogy Lengyelország és Csehszlovákia közösen segítik Ro­mániát, Jugoszláviát és Görögor­­zá;got a balkáni egyensúly helyre­állításában;. A szerződés szerint Csehszlovákia és Lengyelország a népszövetség kérdéseiben egységes álláspontra helyezkednek. Még egy titkos pontja van a szer­ződésnek, az, amely kimondja, hogy Csehszlovákia nem gördít akadályt az elé, hogy Lengyelország részére .Csehszlovákián keresztül Franciaor­szágból fegyverszállitrnányok ér­kezzenek. ennek fejében azonban Lengyelország megengedi, hcjgy Csehszlovákia iparcikkeket expor­táljon Oroszországba Lengyelorszá­gon keresztül. Franciaország nem utasítja el a német garancia-javaslatot Briawd két jegyzéke a fnatit mim«zter­­tanács előtt Parisból jelentik: Briar,d külügymi­niszter Walsh tábornok látogatása után pénteken hosszas megbeszélést folyta­tott Painlevé miniszterelnökkel Német­ország lejegyverzéséröl. Briand úgy eb­ben a kérdésben, mint a gáranciapak­­tum ügyében két fontos javaslatot ter­jesztett a szombati minisztertanács élé. A Németország lefegyverzése ügyében a minisztertanács elé terjesztett javas­latot a külügyminisztériumban pénteken készítették el annak az emlékiratnak az alapján, amelyet az angol nagykövet­­adott át Briandnak és amely kritikai, megjegyzéseket tartalmaz a nagyköve-1 tek tanácsának Németország ■ mulasz­tásairól tett megállapításairól. A nliniszteríanács eié terjesztett ja­vaslatokból kitűnik, hogy Németország lefegyverazése kérdésében a francia állás­pont azonos az angollal, csupán a kö­vetendő eljárás tekintetében vannak ki­sebb ellentétek, azonban francia kor­mánykörökben azt hiszik, hogy a tár­gyalások során gyorsan megegyezésre fognak jutni. Briand második jegyzéke, amelyet a minisztertanács elé terjeszteti, válasz' Németországnak a Németország, Francia-1 ország, Belgium, Anglia és ölaszország1 között kötendő garaneiapakhmra vonat­kozó javaslatára. Ez a második jegyzék röviden és kemény érvekkel, anélkül,' hogy elutasítaná Németország javaslatai, felsorolja azokat a különböző feltétele­ket, amelyeket Németországnak teljes:-, tenia kell, hogy úgy a keleti határok ki-' igazítása, mint a Népszövetségbe való felvétele megtörténhessék.

Next

/
Thumbnails
Contents