Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-09 / 124. szám
192b május 9. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. ol&l Kisebbségi Elet » üt ® <4 szászok lapja, a Kronsiädter Zeitung, Anghelescu legújabb iskolajavaslatáról a következőket írja: — Az a tény, hogy a miniszter az egyházak vezetőit iogadU, azt a látszatot kelthette volna: Anghelescu súlyt helyez arra, hogy ezt a javaslatot a kisebbségek vezetőivel egyetértésben bocsássa vitára és mintha azlett volna a szándéka, hogy a. kisebbségek óhajtását tekintetbe vegye. Azonban mindenki, aki Anghelescu gondolatvilágát ismeri, eleve tisztában voit azzal, hogy a miniszter semmiképen sem lesz hajlandó önként engedmények tételére. Ha áttekintjük azt a törvényjavaslatot, melyet Anghelescu bemutatott és melyet a magyar lapok kivonatosan ismerteinek, Úgy kiderül, hogy a megegyezés Anghelescu és az egyházvezetők között az abszolút lehetetlenségek körébe tartozik. Az ellentétek átívelésére nem képzelhető el hid és Anghelescu és az egyházi vezetők közötti szakadás, ha a társadalmi formák tekintetében durván is történt, teljesen elkerülhetetlen volt. ' Érmek a törvényjavaslatnak már a címe is kihívás: Törvényjavaslat a magánoktatásról, amellyel Anghelescu azt akarja mondani, hogy a felekezeti iskolákat csak magánintézetekként hajlandó elismerni. ♦ A szentjobi apát kinevezése körül éles sajtóharc indult meg Erdélyben. A magyar lapok elkeseredett hangon írnak arról, hogy Bielilc a nagyváradi apostoli, kormányzó, a tisztái: magyar traditíöju apátság élére nem megvár szerzetest, hanem a román dr. Pop József kultuszminiszteri generál subdirektort nevezte ki. Az Ellenzék a kinevezés hírét közölvén, megjegyzi, hogy a százados gyakorlattal való szakítás méltán kelti azt a feltevést, hogy ez a mostani kinevezés a kormány nyomására történt. Pedig a kormánynak — írja tovább — éppen ebben az esetben nemnyugvással látja, hogy .az. igazi vezérségre hivatott és a közéletben szeplőtlen múlttal, nagy hűséggel dolgozó kér. szoc. párt nagyjai megindították a tisztulás folyamatát cs nagy eréllyel követelik a párt jó hírét veszélyeztető elemeknek a csatatérről való, elvonulásai. * Az állam mint nyelvmester cimmel a •Kassai Napló« a következőket. írja: Csali nemrégiben egy miniszteri rendelet a német abc-t egy uj betűvel akarta gazdagítani: kimondta, hogy a csehszlovák köztársaság nevét németül nem Tschechos! nyakainak,' hartem kalapos C-vel Čehoslovakei-nek kel! Írni. Kényszeríteni akarták tehát a rémet nyelvet arra, hogy vegye fel betűi közé azt a č betűt, melyet a németek tsch-vel helyetteskenek. A dolog nem sikerült, mert még a'.hivatalos lapok is németesen írják a szót mai napig. Most, hir szerint, a kis Kárpátoroszarszág nevét akarják úgy megállapítani, hogy azt minden nyelven egyformán lehessen és kelljen használni. Podkarpatska-Russ, volna mostanáig: 'de' azt” mondják, nem igen hajlítható és illeszkedő a név, akárcsak a nép maga, ni jég kellene; tehát egy kicsit régül ázni. tót tette előttük: —• Szokatlan ugyan, hogy a konferencia előtt adok nyilatkozatot és semmikép sem akarnék élébe vágni a konferencia határozatainak, mégis szükségesnek tartom ■ már • eleve megakadályozni a tanácskozások olyan értelmezését, amely a tényeknek egyáltalán nem (elei meg. Egyes sajtóorgánumok, máris olyan híreket terjesztenek, hogy. a konferencia fontos határozatokat fog hozni.' Azért teszik ezt. lio~ később a .konferencia sikertelenségét állapíthassák meg. ~ Kijelentem, ’ — folyatta Dúca —- hogy Szovjetoroszország elismerésének kérdésével nem fog foglalkozni a konferencia. Ezt -a kérdést a kisaniant már Beogradban; rendezte olykép, hogy minden opsbag saját külön ügye a szövietkorpiány elismerése, vagy el nem ismerése. Nem fog foglalkozni a konferencia Görögországnak és Lengyelországnak a kisantaníba való belépésével sem. — A konferenciának mégis megvan a maga fontossága, mert olyan kérdésekek fog megvitatni, amelyek egész Európát érdeklik. így foglalkozni fog a bolgár helyzettel, a genfi jegyzőkönyvvel, a biztonsági szerződéssel, a bolsevik propagandával, Szovjetoroszországnak a Tévolketettél teremtett uj kapcsolataival, a magyar kérdéssel, amely a kisaniantoi legközelebbről érdekli, tekintettel az irredenta törekvések erősödésére cs kiélesedésére, amely különösen az SffS. királyságot és Csehszlovákiát érinti. — Anélkül, h- - • diplomáciái indiszkréciót akarnék elkövetni fejezte be nyilatkozatát Dúca — ki jelentem, hogy nézeteink 'teljes összhangját fogjuk megállapíthatni. % kisautóul továbbra is a béke tfs biztonság legfontosabb támasza marad. A konferencia szombaton délelőtt kezdődik. Ä bolgár külügyminiszter nem kapott beutazási engedélyt Franciaországba A szövetségesek nem tárgyalnak Kalfoffal a bolgár hadsereg létszámának további felemeléséről Beogradbó! jelentik: Kalfoff bolgár külügyminiszter nyugateurópai utazásával kapcsolatban, azonnal Bcogradból való elutazása után a legcllentrncndóbb hírek terjedtek el. Beognsdban úgy tudják. hogy a franciák megtagadták Kaifofftól o vízumot és ezért Olaszországban vagy Svájcban fogja bevárni, hogy megkapía-s n beutazási engedélyt Franciaországba. A Vreme munkatársa ebben az ügyben kérdést intézett Grennrd beogradi francia köveihez, aki a következőket mondotta: — Kalfoff urnák valóban nincsen francia vízuma is azt Olaszországban vagy Bernben kell majd bevárnia. A menynyire én informálva vagyok, a francia kormány teljes egyetértésben Angliával és Olaszországgal szigorúan tartani togia magát a nagykövetek tanácsának határozatihoz és semmiesetre se fog tárgyalásba bocsátkozni Kalfoffal sem a sorozás kérdésében, sem pedig a 10.000 önkéntes szolgálati idejének meghosszabbításáról, akiknek behívását a nagykövetek tanácsa engedélyezte. Parisban valószínűleg az a kormánykörök benyomása, hogy Kalfoff ur külföldi ttján kiakarja eszközölni, hogy Bulgáriának engedjék meg a tízezer önkéntes szolgálati idejének május 31-ikén túl való meghosszabbítását és ezzel egyidejűleg a bolgár külügyminiszter tervezetei akar átnyújtani uj bolgár hadsereg létesítéséről. általános védkötelezettség alapján. Lehet, hogy Kalfoff ur épen ezért nem kapott francia vízumot Szófiában és tény, hogy Beogradbó! is francia vízum nélkül utazott tovább. Ugyancsak a Vreme megállapítja azt is, hogy Kalfoff, bolgár külügyminisztert jelenleg kellemetlen idegennek tekintenék Parisban. A kisantant-konferencia előtt Dúca román külügyminiszter a szőnyegrekerülő kérdésekről esak hogy nem lett Volna szabad befogását érvényesíteni, hanem ellenkezőleg még oda kellett volna hatnia mindenáron, hogy ez a kinevezés meg ne történjen, hacsak azt a gyanút nem ikaria kelteni, hogy nációnálizáló törekvéseit az itteni római katholikus egyeázra is ki akarja terjeszteni. Hiszen ezen a nyomon haladva, az itteni róna; katholikus egyházfői állásokat is sorban nem magyar származású egyéneknek lehet juttatni, hacsak azok az zgyházjogi feltételeknek megfelelnek. Nyilvánvaló, hogy ilyen módon aztán a rormáuy olyan nagy befolyást nyerne íz egyházban, aminővel különben egyíltalán nem rendelkezhetne. Persze az <smét mis kérdés, hogy a hívek mit szólnának hozzá és az ezek körében tvert befolyás helyett nem a vallási élet felbuká.sa lenne-e a szomorú erednénv. * A rozsnyói keresztény szocialistapárt nőst tartott közgyűlésén élesen állást oglalt a Lelley-csoport ellen. A . koztyülés ebben a kérdésben határozatot lozott, amelyben rámutatott arra, hogy rozsnyói kercszténj szocialistapárt linos megdöbbenéssé! vett tudomást trról a szomorú tényről, hogy az ideáis célokra, a közélet minden terén a izeplőtlen tisztaságra törekvő kereszényszocialistapárt kebelében, a vezetés•e hivatottak táborában akadtak egyétek, kik a krisztusi gondolái s az csznényl törekvések leple alatt öitös cinknek szolgáltak és saját kezükre dolgoztak és immár ország-világ előtt jyilvános visszaéléseik dacára sem akarlak a tettele mezejéről eltűnni, hanem a «álpolitika hangzatos jelszavaival p-ró»álják összetoborzott közgyűléseiken a ■aj tűk esett tátongó sebeket bizalmi nyilatkozatok szépséglajstromával beakarni, — de époly örömmel és meg-Prágából jelentik: Benes lapja, a Ccske Slovo a kisantant konferenciával kapcsolatban rendkívül érdekes vezércikket közöl. Eszerint a kisantant-konf er encián nem fognak azzal foglalkozni, hogy a kisaniant kötelékébe újabb államokat vegyenek fel. A legfontosabb pont a grC ranciapaktumra vonatkozó tárgyi lüs lesz, amelyhez Benes már elkészítette tervezetét, hogy a konferencia elé terjessze. Tárgyalni fogják ezenkívül Németország mai helyzetét, Hindenbarg megválasztását s a megválasztás folytán bekövetkezhető eseményeket, valamint az Ausztriához való viszonyt. Benes le fogja szegezni. hogy Csehszlovákia teljes mértékben ragaszkodik a békeszerződések pontjaihoz és valószínű, hogy ehhez az állásponthoz a' kisaniant többi államait is megnyeri. A tárgysorozaton szerepel több magyar kérdés is, igy elsősorban a, feteöliázról szóló törvény. Benes állási fog foglalni az ellen, hogy Magyarországon a Habsburg-ház tagjai a felsöház tagjai lehessenek. Ezenkívül szó fog kerülni a magyar költségvetésről és a magyar fegyverkezésről is. Tárgyalni fognak a lengyel-csehszlovák szerződésről és a bolgár eseményekről. Benes német nyelvű hiv atalos lapja, a Prager Presse, körülbelül ugyanazt iria1 s cikke végén a következőket jegyzi meg: Csehszlovákia magától értetődően tájékoztatni fogja szövetségeseit a csehszlovák-lengyel egyezményről és bizonyos, hogy' a kisantant többi állama ezt az egyezményt megelégedéssel fogadja. Lengyelország nem lesz képviselve az értekezleten, ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a kisantanttal ne működnék közre abban a tormában, mint a hogy az 1922-ben és 1923-ban történt. A szovjet elismerése tekintetében a kisantant államainak szabad kezük lesz. A Habsburg-kérdés • Magyarország belügye Bukarestből jelentik:'Áverescu tábornok napok óta tárgyalásokat folyat Marghilomannal. A tárgyalások célja a kettejük vezetése alatt álló pártok egyesítése. A Lupta jelentése szerint a kéj Pártvezér e tárgyalások során a Habsburgoknak Magyarország trónjára való visszatérésének a kérdésével is foglalkozott és megállapította, hogy ez tisztán Magyarország belső ügye, amely Romániát egyáltalában nem érdekli. A Temps a bukaresti konferenciáról Párisitől jelentik:- A francia sajtó foglalkozik a kisantant bukaresti konferenciájának programjával, a melynek a bolgár események, Hitidenburg megválasztása és a Németországhoz való ausztriai csatlakozási mozgalom folytán rendkívüli politikai jelentőséget tulaj doni an ak. A Temps vezércikkben ir a konferenciáról és a többek“ közt rámuat a kisantant államai és Franciaország közti barátságos, viszonyra, a mely nemrég Benesnek Briandkoz intézett szerencsekivánataiban is kifejeződött. Dúca román külügyminiszter nyilatkozata a konferencia programjáról Bukarestből jelentik: Dúca külügyminiszter péntek délelőtt fogadta a román és a külföldi sajtó képviselőit és a következő uyilatkoza-Scohis Viator tárgyalt a német párttal Két napot töltött Pancsevón. Bartmann volt képviselőnél Pancsevóról jelentik: Séalon Watson, a neves nagol publicista vaj-' dasági körútja során először Pan-' csevót kereste fel és ott két napot töltött dr. Bartmann Simon volt németpárti nemzetgyűlést’ képviselő, társaságában. • Bartmami Simont még a háború előtti időből, amikor a magyar malom alatt is tevékeny részt vett a német nemzetiségi mozgalomban, régi ismeretség fűzi Seaton Watsonhoz. Ezért ment az angol pub-' Iieista Beogradból először Pancsevóra, hogy dr. Bartmannal tárgyaljon és tőle kérjen véleményt a jugoszláviai német kisebbség iidyze-' léről. Dr. Hartmann Simon részié-tesen informáia Scotus Via tort a, német nemzeti kisebbségeket érintő, minden kérdésről és raja kívül több más tekintélyes német polgárral is folyatott eszmecserét. Scotus; Viator ezután annak az óhajának adott kifejezést, hogy egy, tiszta német lakosságból álló köz-' séget szxretnc megtekinteni. Bartniann Simon dr. ezért Eranzíeid községbe kalauzolta- Seaton Watson t aki ott a község sok német lakójával folytatott hosszabb beszélgetést. Scotus Viator azután köszönetét mondott Bartmann Simonnak értékes felvilágosításaiért és kijelentette, hogy íisza képet nyeri: a német kisebbség helyzetéről, majd két napi pancscvói tartózkodás utón tovább folytatta útját Noviszád felé.
