Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-30 / 145. szám

2, oldal

BACSMEGYEI NAPLÓ

TQ25. május 30.

között nézeteltérések vannak. Egyes kombinációk szerint Pastes Nikola kihallgatásai a szerbhorvát megegyezés kérdésével vannak összefüggésben. Az udvar a horvátokkal való megegyezésnek minél gyorsabb létrehozását kívánja, rnig Pasics helyesebb taktikának tartja a megegyezés időpontjának eltolását.

A kormány tagjai közül a délután folyamán Lukinics igazságügyminiszter, Zserjav erdőügyi miniszter és Uzunovics építésügyi miniszter voltak kihallgatáson a királynál. Hir szerint Lukinics igazságügyminiszter néhány halálos ítéletet is Őfelsége elé terjesztett.

Az ellenzék tanácskozásai

Pénteken délután az ellenzék vezetői tanácskozásra jöttek öszsze, amelyen Rüdics Pavie is megjelent. Az ülésen Pesics Dragutin jelentést tett a Thurn-Texis-ügyben folytatott vizsgálata eredményéről. Hir szerint az ellenzéki pártok Pesics jelentése alapján együttes vádiratot terjesztenek be Lukinics igazságügyminiszter ellen a Thurn-Taxis-féie birtok feloldása miatt. Az ellenzéki politikusok szerint Lukinics eilen súlyosan terhelő adatok vannak.

Az ellenzéki pártok tanácskozásaival egyidejűleg ülést tartott a Radics-párti képviselők klubja is, amelyen Lorkovics képviselő elnökölt. Az ülésen, amelyen a politikai helyzetet vitatták meg, később Radics Pavie is megjelent és beszámolt az ellenzéki pártok vezetőivel folytatott eddigi tanácskozásairól.

A pénzügyi bizottság ülése

A pénzügyi bizottság pénteken délután dr. Radonics Jovan elnökletével ülést tartott.

Az ülés napirendjén a pénzügyminiszternek az a javaslata szerepelt, hogy a pénzügyi bizottság vizsgálja át az egyes minisztériumok gazdálkodását és

nagyobb takarékosságra hívja fe! a minisztériumokat.

A pénzügyminiszter javaslata fölött széleskörű vita indult meg, amelyben Kumanudi, Setyerov és Veljkov demokraták, Pusenyák klerikális, Zsanics Zajednica, Gavriiovics radikális képviselők és Stojadinovics pénzügyminiszter vettek részt. Az ellenzéki szónokok kifejtették, hogy a pénzügyminiszter későn jött rá, hogy takarékoskodni kellene és szemére vetették a különböző hiteltullépéseket és rendkívüli hiteleket.

Kumanudi volt pénzügyminiszter hivatkozott arra, hogy az 1922. évi költségvetésben már keresztülvitték a takarékosság elvét, sőt a pénzügyi törvényben biztosították a pénzügyi bizottságnak széleskörű ellenőrzési jogát a költségvetési hitelek felhasználását illetőleg. Követelte, hogy törvény utján állítsák vissza a pénzügyi bizottság ellenőrzési jogát.

Zsanics többek közt azt a kérdést intézte a pénzügyminiszterhez, hogy mennyibe kerültek a legutóbbi választások és mit költöttek

Pénteken érkezett le Noviszad város hatóságához a belügyminiszter uj rendeleté, amellyé! Noviszad város képviselőtestületét kinevezte.

A kiszélesített tanácsnak 108 tagja van, amelyből 80 hely a radikálisoknak jutott, 28 a többi pártok közt őszük meg. A városatyalistát a noviszadi radikálispárt állította össze s a belügyminisztérium egész terjedelmében elfogadta.

A kinevezett uj tagok a következők: Avratnovics Illa iparos. Antonies Milán gazda, Báics Luka, Balázs Lázár gazdák, Belies Dimitri kereskedő, dr. Bogsán Milos ügyvéd, Brzak Péter, Brkics Stevan, Bugarszki Velimir gazdák, Harsány! András kereskedő. Viakovics Mirkó, Vlaskaiics Vlada gazdák, Vlicsek Fredó iparos, Wolff Samu kereskedő,

a tisztviselők, tanárok és tanítók áthelyezésére.

Stojadinovics pénzügyminiszter röviden válaszolt a vitában elhangzottakra és visszautasította az ellenzéki vádakat.

Ezután rátértek a takarékossági bizottságok megválasztására. Három tiz-tiz tagból álló bizottságot választottak. Az első bizottság hatáskörébe a legfőbb állami igazgatás, az állami jövedelmek, a tartalék-hitelek, a miniszterelnökség, külügyi, pénzügyi, hadügyi, belügyi és földmivelésügyi minisztériumok tartoznak és elnöke Nesics Ljuba lett. A második bizottság hatásköre az igazságügyi, közoktatásügyi, erdő- és bányaügyi», agrárreform, igazságügyi és vallásügyi minisztériumokra terjed ki és elnöke Popovics O. Dobra. A harmadik bizottság hatáskörébe a közlekedésügyi, építésügyi, postaügyi, kereskedelemügyi, szociálpolitikai és törvényegységesitő minisztériumok tartoznak és elnöke dr. Popovics Szvetiszláv volt közlekedésügyi miniszter lett

Vujosevics Radován vámspeditőr, Vueskov Milán kereskedő. Gavrilovics György', Gacsuiics György gazdák, Grossinger János gyógyszerész, Gruics Milán és Miía iparosok, Grcsics Gruja újságíró, Davidovac Aca kereskedő, Dirn itfievics Dragutin tanító. Dimitrievics Mladen gazda, Dimics Lázár tanító, Dobanovacski Rékó iparos, Drinakovics István iparos, Ernst Bernát kereskedő, Zsivojiu Koszta kereskedő, Zsikics Luka gazda, dr. Ilics Brar.kó orvos. dr. Ilics Rádó ügyvéd, Jakovljevics Pál kereskedő, Jovanovics Vásza Vakin gazda, Jovics Jóca plébános, Juhász Pál, Kavcsics Száva, Katyanszki Radován, Kerac Száva gazdák, Kiszeliczki János hivatalnok, Klicin Mita szerkesztő, Kovacsevics Száva gazda, Kolarszki Veszelin

kereskedő, Kohn Gyula József kereskedő, Krsztics Ilia, Kuzmanovics Mirkö1 gazdák, Lázics Sztankó kereskedő, dr, Latincsics János ügyvéd, Nagy Sándor nyugalmazott tisztviselő, Letics János, György, Luka és Stevan gazdák, dr. Masuszki György ügyvéd, Maletics Luka kereskedő, dr. Markovics Alekszander ügyvéd, Matics Vásza tartomány! pénzügyigazgató, Menrath József keres-, kedő, Miatovics Stevan gazda, dr. Mi-! lutinovics Aleksza ügyvéd, Miadragovics Glisa tanár, Mirkovics Glisa tanár, dr? Mogin Vásza orvos, Mojac György Ke-j reskedő, dr. Mócs Sándor ügyvéd, Mud-l rok András és Muntán György gazdák.1 dr. Nedeljkovics György,dr. NenadovicS János orvosok, NikoMcs Bozsidár, Obradovics Pál, Peics Vásza gazdák, Pervac János iparos, dr. Petrovics Milán tanár, dr. Petrovics Nikola. PlszareviCs Stevatf iparosok, dr. Popov Milos közjegyző, Popovicki Pavie képviselő. Popovics Dáka mérnök, dr. Popovics Jefta ügyvédjelölt, Radonovics Sztoján gazda, Radivojevics Stevan mérnök, Rajkovics Dragomir hivatalnok, dr. Rajkovics Misa orvos, Rakics Milutin és Torna gaz-, dák, dr. Resch Ferenc ügyvéd, Saramb Lázár gazda, Saratlics Milán kereskedő, Svercsevics János gazdálkodó, dr. Sze-. kulics Milán ügyvéd. Szivacski János gazda, Simics Koszta cipész. Stojkovics Milutin kereskedő, Tatics Pál újságíró, dr. Csirics Milos ügyvéd, Csulna János kereskedő, Faith Gyula kereskedő, Fátn Ferenc plébános, Frotucán Jója gazda, dr. Lusztig Nándor ügyvéd, dr. Raskó, József ügyvéd, Czidlik Ferenc. iparos és Csilics Péter iparos.

A 108 kinevezett tag közül csak tizenegy képviseli a nemzeti kisebbségeket, foglalkozás szerint pedig a tagok a következőképpen oszlanak meg: 39 gazda, 14 iparos, 18 kereskedő, 1 gyógyszerész,* 2 pap, 1 ügyvédielölt, 12 ügyvéd, 3 újságíró, 5 orvos, 5 hivatalnok. 2 mérnök,/ végül 6 tanító és tanár.

Az, hogy a kiszélesített tanács tagjai-, nak kinevezése eddig késett, bonyodalmat idézhet elő a városi közigazgatásban. Noviszad január elseje óta költségvetés nélkül van és a városi tanács( most akarta összehívni a közgyűlést a költségvetés letárgyalására, miután a régi kiszélesített tanács tagjai a bizottságokban már letárgyalták azt. Az uj kiszélesített tanács kinevezése következtében most a költségvetés bizottsági tárgyalását is újból kell kezdeni, amij késlelteti a költségvetés megszavazását^

Novisad uj városatyái

Kinevezték a kiszélesített tanács aj tagjait Tizenegy tag képviseli a nemzeti kisebbségeket

TUDJA-E... ?

TUDJA-E, hogy utóbb mennyi európai arany vándorolt át az amerikaiakhoz az uj világba?

Erre a kérdésre felel sir W. Jonson, az angol alsóház tagja, aki szerint a világ összes aranypénzkészletének a 45%-át az Egyesült- Államokba vitték.

A főidőn lévő aranykészpénzkészlet értékét a háború előtt kétmilliáKi font sterlingre becsülték.

Ennek most majdnem a fele Amerikában van, részint az ottani államkincstárban. részint a bankok páncélszobájában. A megmaradt arányból 12 és fél % Angliáé. 22% Franciaország, Olaszország, Japán és Spanyolország közt oszlik meg. Németországé 2%, Hollandiáé 2 és fél százalék, a megmaradó 15% pedig a többi országoké, népeké.

Ez azonban csak az aranypénzre vonatkozik. A nyersarany 70%-a az angol birodalomé.

*

TUDJA-E, hogy Jack London, az amerikai Író, ki oly gyengéd barátja volt az állatoknak, hogy még a tigrisnek is védelmére kelt az állatszeliditökkel szemben, milyen vihart támasztott egyik könyvével — »Michael, — a cirkuszi kutya — Franciaországban?

Regényét franciára is lefordították, amely oly nagy hatást keltett, hogy

az állatbarátok, az áilatvédő-egyesületek támadták a cirkuszosokat, az állatszelidiíőket, követelték, hogy semmiféle állatprodukciót ne lehessen bemutatni.

Az artisták védelmezték a maguk jogát.

I Jack London • kipicézte regényében azokat az embertelenségeket, melyeket az állat idomitásánál elkövetnek az idomárok. Már előszavában állást foglal. Kereken kijelenti, hogy ellensége az állatok idomiíásának. így inti az olvasót:

— Valahányszor a színházban, valamely mulató színpadán,állatszám következik, vagy kitanitott állatokat mutatnak be önöknek, azzal fejezzék ki helytelenítésüket, hogy egyszerűen hagyják ott a színházat.

Csakhogy, amint az artisták kiríni tat jak, az iró önmagának mond ellent. Könyve első részében azt bizonyítja. hogy jósággal, szeretettel, mimindent lehet elérni egy kutyánál. Sőt, beigazolja, hogy a vele szemben alkalmazott durvaságok semmi eredményre se visznek. Hasonló ellentmondást fedeztek föl regénye több helyén is. Jack London máshelyütt igV ir:

— Erre az állaíszeliditő megváltoztatta módszerét. Kevésbé verte meg a majmot, de ezt következetesen megtette minden előadás előtt. Az eredmény jó volt, noha ettől a veréstől a többi majmok csak megmakacsiodtak,

Minden állaíszeliditő ezen a véleményen van. Aki nem szereti az állatokat, nem is lehet jó áilatszeliditö.

— Az állaíszeliditő mestersége mondja Biáel — kizárja azt, hogy gyülölheísse az állatot, ellenkezőleg, alig vari állatszéliditő, ki ne rajongana értük.

Az idomitás természetesen fenyítéssel is jár. De, kérdezik az artisták (teljes joggal), vájjon ha egy oroszlánt megostorozunk, vagy elsütünk előtte — ijesztésül — egy pisztolyt, olyan embertelen dolog-e az, hogy megrójanak bennünket érte, nem hasonlit-e inkább ahhoz a nyakleveshez, melyet a sodrából kihozott anya ad engedetlen gyermekének?

A nevelés nem megy' simán. Évezredek óta alkalmazzák a parasztok az ösztökét, ökreik serkentésére, a lovasok a korbácsot, ostort, sarkantyút. Az állatot arra kell kényszeríteni, hogy két érzés, egy kellemes és egy kellemetlen között válasszon. De aki kellemetlen érzésről beszél, nem beszél okvetlen fájdalomról is. Kétségtelen, hogy az idomiiással járó munka kellemetlen az állatnak. Ellenben kellemesebbnek érzi-e magát a kisdiák, vagy az inas, vagy az az újonc, ki a faluról először jön föl a városba és a kaszárnyába lép.

Nyugodjunk bele: ez az általános törvény, mely embereket, állatokat egyf ormán nyűgöz. Miután, m áüaftot már kiidomitották, egyik idomár; lse olyan bolond, hogy rosszul báníjon vele, hiszen az rengeteg va[gyónt jelent számára, jóléte forrá-Í‘sát s tőle függ egész jövendője is. *

TUDJA-E, hogy ma már nemcsak hires irók, színésznők, politikusok adnak autogrammot, hanem egy, kutya is?

Az Observer közli, hogy Rin-Tin- Tin, az a kutya, melyet mi is megbámultunk a mozikban, a record-dog, amint az amerikaiak nevezik, tulajdon kezével, vagy praclijávai kanyarin ti a oda nevét s nagy összegeket fizetnek íautogrammjáért.

Rin-Tin-Tin-t Belgiumban nevelték, rendőrkutyának, háborús szolgálatra. 1918-ban született Elzászban, majd a háború végén Amerikába vitte egy aviátikus, ki fölismerte kiváló képességét, kitanittatta, majd eladta egy filmgyárnak, ahol Rin- Tin-Tin nemsokára* kutyastárrá küzdötte föl magát.

Minthogy a vetélkedő filmvállalatok más kutyákat is fölléptettek, á vállalat igazgatója minden Rin-Tin- Tini-íilm elé a kutya sajátkezű aláírását vetíti oda, élethü másolatban.

Nem szükséges a keresztvonása, mint az analfabétáknál.

Rin-Tin-Tin tud. írni. Az mondják, hogy jobban1, mint sok iró.

K.D,