Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-29 / 144. szám

1925. május 28. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Konfliktus Ausztria és Szovietoroszorszáff között Oroszország elégtételt kér Mataja beszéde miatt Becsből jelentik: Az orosz ügyvi­vő megjelent dr. Mataja külügymi­niszternél, hogy átadja neki azt a szóbeli jegyzéket, amelyben a moszkvai kormány az osztrák szö­vetségi kormánytól felvilágosítást és elégtételt kér Műfajának az Oroszország elleni támadásai miatt. Dr. Mataja külügyminiszter hosz­­szabb ideig tárgyalt a szovjet kép­viselőjével. Az osztrák nemzetgyűlés ülésén a szociáldemokraták sürgős inter­pellációjának tárgyalásán dr. Ma­taja külügyminiszter is felszólalt. Szembeszállt a különböző szociál­demokrata szónokok abbeli megál­­lapitásával, hogy a beszéde követ­keztében konfliktus áll fenn Ausz­tria és a szovjetszövetség között. A szovjetunió csak kérdést tett s a miniszter avval az ellenkérdéssel válaszolt, hogy beszédének melyik részétől érzi magát a szovjet sért­­,ve vagy érintve. E felfogás tárgyá­ban felvilágosítást is adtak és vitát folytattak. A miniszter kifejtette, hogy mint külün~'rmjniszter köteles­sége volt a Bécs ellen külföldről in­­’ditott hajszát s a Bécs köré font hazug megállapítások hálózatát, me­lyek szerint Bécs a kommunista in­­ternacionálé üzelmeinek színhelye, egy csapásra széttépni. Állításai in­kább kizárólag a kommunista inter­­riacionálénak és a kommunista párt­nak szóltak s ezeket az állításait fenn is tartja. A kormány a jövőben is menedé­ket ad a politikai menekült elmek — fejezte be dr. Mataja — tekintet nélkül pártállásukra. Ennek előfel­tétele azonban az a nemzetközi szó kásszerii általános tétel, hogy az Illetők ne tegyenek semmit, ami a köztársaság törvényeit sérti, vagy a közrend és nyugalom veszélyez­tetésére alkalmas. A német hadügyminiszter a leszerelésről Hadügyi vita a birodalmi gyűlésen Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlésen csütörtökön folytatták a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalását. A vitában felszólalt Gessler véderő-miniszter is, aki többek közt a következőket mon dotta: — Ha tovább csökkentjük a tisz­tek létszámát a véderőben, akkor hamarosan odajutunk, hegy az an­tant által is szükségesnek ítélt lét­számon alul leszünk. A hadsereg felszerelésére amugysem fordítunk gondot és a tiszti lovak száma pél­dául kevesebb, mint a svájci had­seregben. Áttért ezután Gessler hadügymi­niszter a leszerelési kérdésre és er ről a következőképpen nyilatkozott: — Leszerelés helyett az egész vi­lágon állandó fegyverkezést tapasz­talunk. A hadseregek urai erőseb­bek, mint 1914-ben voltak. A Reichs wehr főfeladata a német határok védelme és amig az általános le szerelést nem hajtják végre, erre ; véderőre szükségünk van. Titkos fegvverkezésröl nem lehet beszélni. Anglia leszerelt ugyan, de azért többet költ hadiflottájára, mint az egész német hadügyi költségvetés összege. Muníciót kellett ugyan gyártanunk, de csak azért, mert minden készletünk kifogyott. Az ideiglenes önkéntesi intézményt nyártól kezdve megszüntetjük és általában becsületesen betartjuk a versaillesi szerződést, azonban nem áldozzuk tel a német szabadságot. A szociáldemokraták javaslatot terjesztettek be ezután a véderő­miniszter íizetésének törlésére. E bizalmatlansági inditvány fölött a| birodalmi gyűlés valószínűiéi teken fog szavazni. a . konferencia résztvevői főként azt emelték ki utólag a lapok számára tett nyilatkozataikban, pén- hogy a tárgyalás hangja rendkívül konciliáns volt. Ripka kormánybiz­tos szerint »kalapot kell emelni az egybegyűltek előtt, olyan előkelő, úri hangon folyt le az értekezlet.« Woiíf Károly lecsendesülésébez mindenesetre hozzájárul az a kö­rülmény, hogy kilencyenegy hivé­... . ...... ... -7 .7 . r> - ■ f.j 1 - -_ bői harmincnégy máris elhagyta. Nincsics kulngymimszter nyilatkozata a Bacsmeggst Napló szamara E!őször a FrieciTicli-íéIc Keresztény Nem folynak tárgyalások Kikinda átadásáról Nincsics Momcsilló dr. külügymi­niszter csütörtökön reggel Kikindá­­ra érkezett, hogy részt vegyen a Ki­kinda kerületi radikálispárt főbizott­ságának ülésén. Kíséretében voltak Alexiievics Mita kerületi főispán, Raics Szvetiszláv alispán, Sztanko­­vics Szvetozár és Budisin Jocó kép­viselő, valamint Mihajlovics Szve­tiszláv dr. és Beslics Nikola járási pártelnök. A délelőtt folyamán a kerület több községéből küldöttségek keresték fel a külügyminisztert. Sveti Hu­bert, Charleville és Szeltur közsé­gek kiküldöttei arra kérték a mi­nisztert, hogy a községeket, melye­iét közigazgatásilag Módoshoz csa­toltak, kapcsolják vissza Kikindá­­íoz. Ugyanezt kérték Német-Cernja és más közsélgeki is. A miniszter ígé­retet tett arra, hogy a községek kí­vánságát a kormány a lehetőség sze­rint teljesíteni fogja. A kikindai ke­reskedők küldöttsége Joanovics Szima vezetése mellett nyolc pont­ból álló memorandumot nyújtott át Nincsics külügyminiszternek, amely­ben többek közt a Kiki'nda-szőregi vasútvonal megnyitását, a Német­­cernja-kikindai vonal és más vasút­vonalak kiépítését, valamint uj te­­eíonközpont felállítását kérték. A miniszter pártfogásáról biztosította :a kereskedőket. j A külügyminiszter ezután fogadta ía Bácsmegyei Napló kikindai mun­katársát, aki előtt nyilatkozott azok­­! ról a hírekről, amelyek legutóbb a 'a belföldi és romániai sajtóban Ri­­íkindának, Mokrinnak és Oroszlá­'mosnak Romániához való csatolásá­éról elterjedtek. — Felhatalmazom önt, — mon­dotta a miniszter, közölje lapjá­val, hogy soha erről szó nem volt és erre vonatkozóan semmiféle tárgyalás folyamatban nincs. A bukaresti konferencián se.m tör­tént erről említés és érthetetlen, Ihogy ezeket a híreket a lapok mi­képpen közölhették a bukaresti konferenciával kapcsolatban. Ro­mániában hamis jegyzőkönyveket hoztak nyilvánosságra a bukaresti konferenciáról, de már felkértük a román külügyminisztériumot, hogy azok terjesztői eilen indít­sák meg az eljárást. A Kikinda­­szőregi vasútvonal megnyitása jugoszláv érdek és Kikinda fejlő­dése szempontjából is súlyt he­lyez erre a kormány. A radikálispárt kerületi főbizott­sági ülése délelőtt 11 órától délután 1 óráig tartott. Mat órakor a kül­­ügymihiszter automobilon vissza­utazott Beogradba. Nemzeti Néppárt tizenegy bizott­sági tagja fordított hátatokét nap­pal a választás után, Wolí’ínak, míg most a keresztényszociaüsta bizott­sági tagok, függetlenítik magukat a vezértől. Csütörtökön értekezletet tartottak, amelyen huszonbátán je­niek meg és kimondották, hogy önálló csoporként vonulnák be a városházára. y r> kosok Az uj Budapest Vázsonyi tárgyalása Bethlen miniszterelnökkel Pártközi konferencia a fővárosi kormánybiztosnál Bomlik a Wolff-párt Budapestről jelentik. A fővárosi helyeztet minél előbb tisztázni. politikának két jelentős eseménye van: egyik az, hogy Vázsonyi Vil­mos a demokratikus blokk nevében hosszabb tárgyalást folytatott gróf Bethlen István miniszterelnökkel, a másik pedig, hogy Ripka Ferenc kormánybiztos lakásán pártközi konferenciát tartottak valamennyi fővárosi párt vezetőinek részvéte­lével. Vázsonyi elsősorban azért jelent meg a miniszterelnöknéí, mert most derült ki, hogy az újonnan összeál­lított fővárosi választói névjegy­zékből megint egész tömegével hagyták ki a szavazókat. Újabb hu­szonötezer szavazó maradt ki és feltűnő, hogy ebből a huszonötezer­ből tizenötezer éppen az ellenzéki Terézváros négy választókerületére esik. Az uj névjegyzékek összeállí­tói azonban min gyárt pótlásról is gondoskodtak a kimaradottak he­lyett és ezen a téren még súlyosabb visszaélések történtek. így például a ferencvárosi XX. választókerület­ben a háromszáz kihagyott, köztu­­dotnás szerint demokratikus vá­lasztó helyébe kiler.cszáz egyetem? hallgatót és más kiskorú ébredőt vettek be. Vázsonyi hivatalos vizs­gálat elrendelését kérte a visszaélé­seket elkövetők elen. Bethlen mi­niszterelnök megígérte, hogy meg­vizsgálja az ügyet és a szükséghez képest megteszi intézkedéseit. A választói névjegyzékek ügyén ki vül a miniszterelnök és Vázsonvi ólénk eszmecserét folytattak a fő­városi helyzetről, megbeszélésük arra irányult, hogyan lehetne a Ugyanebből a célból ült össze a fővárosi kormánybiztos lakásán a pártközi konferencia, amelyen az ellenzéki blokk részéről Bárczy Ist­ván, Vázsonyi Vilmos, Peyer Ká­roly és Farkas István, a liberális­­párt nevében Ugrón Gábor, a Wolff­­párt nevében Wolff Károly és Ernst Sándor dr., a Ripka-párt képvisele­tében pedig Kozma Jenő dr. jelen­tek meg. Az értekezlet nem vég­ződött érdemleges eredménnyel. Az Szűcsöt felmentette uj városházi helyzet kialakulásának leglényegesebb kérdése, hogy ki lesz a polgármester és az alpolgár­mester, fel sem vetődött, bár már befejezett ténynek tekinthető, hogy a kormánykörök is szükségesnek tartják Sipőcz Jenő dr. polgármes­ter és Folkusházy Lajos alpolgár­mester távozását. A demokratikus blokk megjelent képviselőt azt kér­ték. hogy a közgyűlést sürgősen hívják egybe, a kormánybiztos azonban úgy nyilatkozott, hogy ezt csak a miniszterelnöknek Géniből való visszatérése után, junius végén teheti meg. A. választói névjegyzé­kek meghamisítása is szóba került, mire — általános meglepetésre — Wolff Károly követelte leghango­­snbban, hogy nem elegendő a régi névjegyzékek kiigazítása, hanem teljesen uj névjegyzékeket kell ösz­­szeállitani. Ugyancsak Wolff indít­ványozta — még nagyobb meglepe­tésre — azt is. hogy parlamentáris hangot kel! meghonositani a városi közgyűléseken. Eddig, amig több­ségben volt. nem jutott ilyesmi az eszébe... Jellemző egyébként, hogy Kocsmai és az önbetörő kereskedő a noviszádi felebbviteli bíróság előtt Medics Zsiva botosi napszámos 1923 február 8-án Botoson, az egyik korcs­mában ittasan összeveszett asztaltársai­val, mire a korcsmáros Medlcsct kidob­ta a korcsmából. Medics újból vissza­tért, amin a korcsmában jelenvoit Jan­csikul Zsiva botosi földműves felháboro­dott. és felszólította, hegy hagyja el a korcsmát. Ebből veszekedés, majd vere­kedés támadt, Medics eközben késével Jancsikin nyakába szúrt. A korcsma vendégei közbevetették magukat, de Medics ezekre is rátámadt és a vendé­gek egyikének, Popadics Tosó botosi földművesnek levágta a fülét. A pancse­­vói törvényszék Mcdicset súlyos testi sértés büntette miau 6 havi börtönre ítélte. A noviszádi felebbviteli bíróság szerdán helybenhagyta az elsőfokú íté­letet, Bacskó István bogojevói napszámos 1924 január 20-án egy korcsmában ivott, de mivel mindenkibe belekötött, a korcs­mában tartózkodó rendörőrmester kive­zette az uccára, ahol I.ucsics Szlávkó és Hajnal István rendőröknek átadta. Bacskó késével a rendőrökre támadt, de ezek kicsavarták a kést a kezéből. A du­lakodás lármájára összecsődült nép kö­zül valaki bottal fejbevágta Hajnal rend­őrt. Tosaski Antal községházi szolga szerint Szűcs Lajos ütötte meg a rend­őrt. A szombori törvényszék Bacskó Isvánt és Szűcs Lajost, a szerb büntető­­törvény 93. §-ába ütköző hatósági közeg elleni erőszak vétségíj miatt 2—2 havi fogházra ítélte. A noviszádi felebbviteli bíróság szerdán helybenhagyta a Bacs­­kóra kimért elsőfokú ítéletet, ellenben mert nem volt be­bizonyítva, hogy a rendőrt ő ütötte meg. Az ítélet jogerős. Brdarics Vlajkó mokrini kereskedő 1924 január 13-án fejszével betörte saját üzlete falát és az üzletben felhalmozott árukat széthányta, azt a látszatot keltve, hogy betörők jártak az üzletben. Brdarics bejelentette a betörést a csendőrségnek és a biztosítótársaság­nak, amelytől 500.000 dinárnyi kár meg­térítését kérte. Veszelinovlcs Boskó csendőrőrmester­nek azonban gyanús volt a betörés és abban az irányban nyomozott, hogy nem-e önbetörésről van szó? Brdarics 3000 dinárral meg akarta vesztegetni a csendőrt, aki feljelentette és a kikinda! törvényszék csalás kísérletéért és vesz­tegetésért két havi fogházra és 300 di­nár pénzbírságra ítélte. A noviszádi felebbviteli bíróság szer­dán Brdarics büntetését egy évi börtön­re emelte fel. ILLATOS MOLYIRTÓ HERMELIN“ a neve, kirje minleniítt DEPOT „S0A“ 0R0GER! J A N0VISAD

Next

/
Thumbnails
Contents