Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-27 / 142. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. május 27, Négyszáz milliós petroleumpanama Romániában A román kamara viharos ülése Bukarestből jelentik: Madgearu par.ásztpárti képviselő, akit legutóbb a kamara húsz üléséről kizártak, külön engedéllyel megjelent a kamara ülésén, hogy elmondhassa a Steaua Romana petróleumvállalat ügyében már régebben bejelentett interpellációját. Madgearu ismertette az ügy előzményeit, amelyek tnég az Avarescu-korniány idejére nyúlnak vissza, amikor több bank meg akarta vásárolni a Deutsche Bank érdekeltségébe tartozó vállalat részvényeit. A kormány akkor olyan tranzakciót kötött, amellyel 400 millió aranylei károsodást okozott az államnak. Az interpelláló követelte Avarescu felelösségrevonását, aki annakidején és most is együtt csinálja üzleteit a liberálisokkal. Az első tranzakció al-j kalmával Antonescu Vidor párisi román követ óriási összegű províziót vágott zsebre. A Steaúa Romanát, mint német vállalatot, a békeszerződés értelmében likvidálni kellett volna, de a kormány 'ahelyett, hogy a vállalatot az állam tulajdonába juttatta volna, szinleg megcsinálta a bányatörvényt, valójában azonban kivételes előnyökhöz juttatta a vállalatot, miután időközben a liberális kezekben lévő Banca Romaneasca a részvényeket a németektől megvásárolta. Az állam kára, összesen tiz milliárd lei, abból származott, hogy a kormány az állam helyett bankoknak juttatta a petróleumrészvényeket és az •állam vagyonából egy millió iont sterlinget engedett át kártérítésképpen a liberálispárti bankokból és egy angol—francia pénzcsoportból álló konzorciumnak. Az egész bányatörvény csak a- Steaua Romana helyzetének megmentésére készült. Ez a körülmény megfosztotta az országot a külföldi kölcsön lehetőségétől. Ha így megy tovább a dolog, a liberális tőke eltékozolja az ország legnagyobb kincseit. A kormánypárt és a néppárt az interpellációt nagy zajjal fogadta. A beográdi kommunista-por Tagadnak a vádlottak Becgrádból jelentik: Néhány hónappal ezelőtt a beográdi rendőrség — mint jelentettük — egy külvárosi munkásházban titkos kommunista nyomdát fedezett fel. A földalatti nyomdában, amely egy ládában elhelyezett kis kézisajtóból állt, a nyomozás megállapítása szerint a Kommunist cimü lapot állították elő, Pijade Móse hírlapíró szerkesztésében. A rendőrség ezért letartóztatta Pijade Meset, Csipcsics Koszta asztalost és feleségét, akiknek házában a nyomdát felfedezték, továbbá Pasics Györgye droguistát, Zsivotics Mihajio papucsost és Vukovics I'ija asztalost, akiket a kommunista lap titkos terjesztése miatt helyeztek vád alá. A beográdi biróság hétfőn kezdte a tárgyalást a kommunisták perében. Az. államügyészség a fennálló társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló működés miatt emelt vádat. Pijade Móse, az elsőrendű vádlott tagadta a vádat és kijeientettte, hogy sem a kommunistapárt újjáalakulásáról, sem a titkos nyomda létezéséről nem volt tudomása, Csipcsics Kosztáékat nem is ismerte. Beszél az úgynevezett vörös segélyalapról, amelynek igazi neve proletár-segélyalap és kizárólag jótékony adományokból tartják fenn. Beismeri, hogy több Ízben vett fel segélyt az alapból, de nem emlékszik, hogy azt ki kezelte. Az elnök többször kérdést intéz a vádlotthoz külföldi utazására vonatkozólag, mire Pijade azt feleli, hogy erről személyi és politikai okokból nem adhat felvilágosítást. Csipcsics Kosztat hallgatja ki ezután a biróság. E'mondja* hogy Kikindáró! került Beogradba, ahol a famunkásszervezet titkára juttatta lakáshoz. Volt egy Petrovics Nikola nevű albérlője, aki két ládával költözött be hozzá. Nemsokára Petrovics eltűnt és a rendőrség kiszállt a lakásba, megtalálta a ládákat amelyekben, mint ekkor kiderült, nyomdai kellékek voltak. Csipcsics visszavonja a rendőrségen tett vallomását, hogy Petrovics Nikola álnéven tulajdonképen Pijade Móse lakott nála, akivel együtt készítették a Kommunist cimü lapot. Azt állitja, hogy a rendőrségen megkinozták. Hasonlóképen tagad mindent Csipcsics Kosztáné is, aki kijelenti, hogy a nyomozó közegek agyoniitéssel fenyegették, ha nem vail a többiek ellen. A riff-kabilok verik a franciákat A marokkói francia hadsereg folytatja visszavonulását Rábáiból jelentik: A marokkói francia haderő fővezérsége hivatalosan bejelentette, hogy a csapatokat visszavonták. A francia front az utolsó erős veszteségekkel járó harcok után, úgy látszik, megingott. Casablancából jelentik, hogy oda ismét francia megerősítések érkeztek. Taunat és Mulei-Ain környékén hat francia állomást, amelyet a rifkabilok napokon át körülzártak, kiürítették, hogy a repülőoszlopoknak, amelyek ezeket az állomásokat élelmiszerrel ellátják, nagyobb szabadságot adjanak. A Gambaysereg megerősítést kapott, hogy az ellenségnek Tiffane-nal kapcsolatos terveit meghiúsíthassa. A kamara marokkói vitáját elhalasztották Parisból jelentik: A francia politikai körökben a figyelem a parlamenti tárgyalásokra irányul. A legközelebbi két hét tisztázni fogja a helyzetet abban az irányban, hogy Painlevé kabinetjének van-e tiszta többsége a kamarában, vagy pedig nem lesz-e kénytelen a jobboldalon megerősítést keresni. Azt hiszik, hogy a kamara vitája a marokkói politika felett megfelelőkép tisztázza a helyzetet. A vita megindítását kedd délutánra várták, de a szocialisták indítványára elhalasztották s igy csak szerdán kezdődik. A kamara keddi ülésének elején Caillaux pénzügyminiszter benyújtotta a francia pénzügyek szanálására vonatkozó törvényjavaslatot. A szanálási javaslatot a kamara pénzügyi bizottságához utasították. A baloldali kartel pártjainak vezetői egyébként megállapodtak abban, hogy a marokkói interpellációkat szerdára halasztják, ezeknek jelentősége a kormány szempontjából lényegesen csökkent. Kétségtelen, hogy a baloldali kartel pártjai bizalmat fognak szavaznia Painlevé-habinetnek és alapos a remény, hogy a kartel kebelében helyreáll az egység. A szocialisták azt kívánják a kormánytól, hogy minél előbb vessen véget a marokkói hadjáratnak, kezdjen közvetlen tárgyalásokat Abd el Krímmel és vegye elejét további vérontásoknak és pénzpocsékolásnak. Úgy vélekedik a szocialista párt, hogy a riffkabiloknak utat kell nyitni az Uerga völgyéhez, Marokkó éléskamrájához, mert mostani területükön nem képesek megélni, mivel a talaj nem termékeny. A franciák nem kapnak angol támogatási a tengeren Londonból jelentik: Chamberlain külügyminiszter kijelentette az alsóházban, hogy az angol kormány semmiféle formában nem ajánlotta fel a francia kormánynak, hogy angol tengerészeti haderőket bocsát Marokkóban a francia kormány rendelkezésére. Rendőrök a vádlottak padján Halál „erőmiivi behatás“ következtében Főtárgyalás a saboticai törvényszéken Almádi István moli lakos 1921. év október 26-án a moli községháza fogdájába került. Harmadnapra kiengedték onnan, hazament a lakására és- első szava az volt a feleségéhez, hogy bontson ágyat, le akar feküdni, mert nagyon rosszul van. November 5-én Ajmádi meghalt. A községi orvos felboncolta és látleletében a halál okát a következőképp állapította meg: Kemény, tompa eszköztől, esetleg lábrugástól szenvedett erőmiivi behatás folytán a különben erőteljes, jóltáplált embernél bélrepedés állott be. A bélrepedés nagymérvű genynyedést okozott a hasüregben, ebből hashártyalob fejlődött és bekövetkezett a halál. Aimddi István halálát tehát, az orvosi látlelet szerint, az elszenvedett erőmiivi behatás okozta. Miután Ajmádi a moli fogdából került haza, fölmerült a gyanú, hogy ott szenvedte el a halálát előidéző erőmüvi behatásokat. Vizsgálat indult meg azok ellen a rendőrségi közegek ellen, akik a kérdéses időben szolgálatot teljesítettek a moii községházán és közreműködtek Almádi letartóztatása körül. Ezek: Jaksics Vászó rendőr, Krnyajszki Jován rendőrörmester. Pecsics Milán rendőr és Mihály Iván rendőr. A vizsgálatból büntető eljárás lett és a szuboticai ügyészség halált okozó súlyos testi sértés miatt emelt vádat a moli rendőrök ellen. A szuboticai törvényszéken kedden tárgyalta ezt a bűnügyet Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa. A közvádat Sztarcsevics Mató államügyész képviselte, a védelmet dr. Vines Milán ügyvéd látta el. A négy terhelt közül csak hárman: Jaksics, Krnyajszki és Pecsics Milán jelentek meg a főtárgyaláson. A negyedik: Mihály Iván időközben meghalt. A terheltek közül először Jaksics Vászó rendőrt hallgatta ki a biróság. Kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek az ellene emelt vádban. Elmondja, hogy 1921 október 26-án, délután négy órakor őrjáraton volt. A Mátics-féle ház sarkán látta Ajmádi Istvánt teljes részegen. Almádi nyílt uccán többször kiáltotta: »Nem - sokáig lesz ez szerb ország, ez megint magyar ország lesz.« Miután Almádi, aki gyakran volt ittas., többször tett iiyen kijelentéseket, bevitte a községházára. A községházán Pecsics Milán volt kapuör. Neki adta át. Almádit, hogy zárja a fogdába. Egészen 27-ikéig, amikor éjjel 12 órakor átvette a kapuőri szolgálatot, nem tudott semmit Ajmádiról. Éjjel két órakor Krnyajszki őrmester jött be a községházára és a kapuban megkérdezte tőle, hogy kiengedték-e már Ajmádit. — Még nem, — válaszolta Jaksics — mire Krnyajszki elrendelte, hogy rögtön engedjék ki, ami meg is történt. Ö nem bántalmazta Ajmádit és arról se tud, hogy mások bántalmazták volna. Ezután Krnyajszki Jován őrmestert hallgatta ki a biróság. Nem érzi magát bűnösnek. 1921 október 26-án délután bejött hozzá a községházára Marodtcs Áca moli lakos és följelentést tett Ajmádi István ellen, hogy az uccán szidja a szerbeket és a királyt. Krnyajszki erre megjegyezte, hogy Ajmádi teljesen részeg és nem tudja, hogy mit beszél. Akkor már Jaksics behozta a községházára Ajmádit. Másnap elrendelte, hogy Ajmádit engedjék haza. Tagadja,. hogy bántalmazta volna Ajmádit. A harmadik vádlott, Pecsics Milán nem tud semmiről. A vádlottak után a tanukat hallgatták ki. Ajmádi István özvegye zokogva mondja el, hogy amikor megtudta, hogy az urát bezárták a községházán, mindjárt odament és könyörgött Krnyajszki őrmesternek, hogy engedjék ki az urát. Az őrmester elutasította kérését és mi'után tovább könyörgött, megfenyegette, hogy ha nem megy el, őt is az ura mellé csukja. Akkor elment és vacsorát vitt az urának, de nem beszélhetett vele. 28-án reggel 6 órakor került haza az ura, de úgy össze volt verve, hogy alig birt a lábán állni. Mikor hazaért, első szava az volt, hogy fektessék ágyba, mert úgy sa bírja sokáig. Egy hétig kínlódott és november 5-én meghalt. Amikor az asszony megkérdezte, hogy ki verte meg, azt mondotta, hogy Krnyajszki őrmester. Az asszonyt megeskették vallomására. Ezután még több tanút hallgattak ki, köztük Marodics Ácát, aki feljelentette Ajmádit. A bizonyítási eljárás befejezése után Sztarcsevics államügyész újabb tanuk kihallgatását indítványozta, aminek a biróság helyt adott és a tárgyalás folytatását junius 15-re tűzte ki. Ördögűzés emberhalállal Három parasztlegény agyonvert egy öreg asszonyt Szegedről jelentik : Fantasztikus bűnügyben Ítélkezett kedden a szegedi ítélőtábla. A vádlottak padján három békéscsabai parasztlegény ült, akik agyonvertek egy hatvanéves süket öregasszonyt abban a hiedelemben, hogy az ördöggel állnak szemközt. Tokár Vince békéscsabai legény már évek óta kuruzsló és bűbájos hírében állott a kis város lakossága előtt. Olyan embernek tartották, aki a jövőbe lát és ezért sokan felkeresték, hogy jövendőt mondjon. A legény 1923-ban megnősült, de esküvője után rövidesen megbetegedett és mindenkinek azt panaszolta, hogy szellemek üldözik és az ördög fojtogatja. Múlt év februárjában történt, hogy a betegen fekvő Tokárt meglátogatta három barátja, akiket a beteg azzal fogadott: — El fog jönni értem a szellem, aki belebujt egy vén asszony testébe. Ne engedjétek, hogy bántson. Üssétek agyon és dobjátok át a kerítésen az uccára. Óvatosak legyetek, mert nagyon erős és ha nem birtok vele, titeket is magával visz. Néhány perc múlva a következőket mondotta: — Háromszor kopog az ablakon és háromszor kopog az ajtón, azután jön értem. Hihetetlen izgalom vett erőt a társaságon, amikor néhány perc múlva a szobában lévő legények háromszori kopogtatást hallottak az ablakon, majd nemsokára az ajtón, amely kinyílt és egy botjára támaszkodott, töpörödött öreg asszony lépett a szobába, aki egyenesen Tokár ágya felé tartott. Az egyik legény ekkor rárivallt: — Állj! Ki vagy? Az öreg asszony azonban nem felelt, de nem is felelhetett, mert — mint a vizsgálat megállapította — hosszú évek 'óta a városi szegényházban ápolt, mindkét fülére süket és néma Fábián Zsófiával volt azonos, aki valahogyan kisurrant a menházból. A három fiatal 'egény, Csatári Imre, Turzó Mihály és Tímár György izgatottságában hatalmas botokat ragadtak fel, szó nélkül nekiestek a szerencsétlen öregasszonynak és addig verték, míg élettelenül elterült a földön. Tokár utasításához híven ekkor óvatosan és magasra emelve kivittek az öregasszony tetemét és a kerítésen át az uccára dobták. Örömmel mentek e! Tokártól a legények és büszkén újságolták a városban, bogy megölték az ördögöt. Tokár Vince másnap egészségesen fel is kelt az ágyból. A gyulai törvényszék a főtárgyaláson a gyükos legényeket halált okozó súlyos testi sértésben mondotta ki bünössöknek és egy-egy évi börtönre Ítélte őket. A szegedi ítélőtábla erős felindulásban elkövetett halált okozó testisértés bűntettében mondotta ki bűnösöknek a vádlottakat és büntetésüket öt-öt havi fogházban állapította meg.
