Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-17 / 132. szám

4. oldal. ÖAC5MEGYE! NAPLÓ 1925. május 17. resztül és az Adriához' Trieszten át. Megszerezné ezáltal Németország azt ír fontom gazdasági. pozíciói Kö­zepeit rópában, amire már régóta vágyakozik: kezében összponiösui­­na a Duna-^nedence kereskedelme és ölébe hullana a Balkán piaca. Ez lenne az első lépés .— iejezi be a Petit Párisién fejtegetéséit — bogi' Németország éket verjen a szövetségesek közé. Előbb abban bízott, a német kormány, hogy a szövetségesek Lengyelországot és Csehszlovákiát sorsára hagyják, most azonban ez a reménye meg­hiúsult. most más taktikával igyek­szik célját elérik. Készül az uj választói törvény A szuboticai kerület beosztása-A februári képviselőválasztások után a gyoztés kormánypártok köréhen fel­vetődött a terv. hogy ;• választói tör­vény revíziójával' biztosítsák a kormány többségét. A kerületi és. listaválasztás fentártását ■ nem tartják kívánatosnak, hanem járási képviselők lennének. A terv szerint a szavazás titkos marná azonban a választók nem listákra, ha­nem járásonként jelöltekre szavaznának Az uj választói törvény előkészítése már folyamatban van s a törvényterve­zetet a beavatottak már ismerik. Es; rint a mostani szuboticai választókerü­letben négy szavazójáras lesz, Stíbotica, Szentci. Szt'arakanizsa és a szemed járás, To pala és a lopolai járás, Ijcjmok, Kéreg, Rigyica választanak egy-egy képviselőt. A vezértnöt!vuni ennél a kerületi be­osztásnál - amint ez általában a kerü­leti beosztásnál leú'fli * szökött' - hogy a kormánypárti jelöltek megválasztása biztosíttassák. A szuboticai kerület uj beosztásának terve azonban nemcsak az ellenzék kö­rében népszerűtlen, hanem a kerület ra­dikális vezetőinek körében sem szimpa­tikus. A topoiai radikálisok Képgyiiíésen akarnak tiltakozni ez ellen a beosztás c’ílen. A gyilkos Két katonatiszt cirkuszi attrakciója — A biztonsági zár agyonlőtt egy munkást — „A halálhidból maguké a halál, enyém a hid" Budapestről jelentik: A , törvényszékj szombaton tárgyalta Lukács István és Lukács Sándor artistáknak Gelb József iiíiprezárió ellen zártörés címén indított Pőrét, valamint a két Lukács-fivér ellen gonáatiansá gból okozott emberölés miatt megindult pert. A két Lukács aktiv katonatiszt volt és; a világháborúban főhadnagyi rangot ér­tek el Néhány évvel ezelőtt beálltak ar­tistáknak a Bcketov-cirküszba iégtorna­­szoknak. Lukács Istvánnak azonban nia­­gasabbrütörő terved voltak, néni elége­dett ints a pallón végzett mutatványok­kal és hosszú hónapok kísérletezései után. feltalálta a hatáíhidat. Idegieszitoen veszélyes produkció ez a halálhid, ezért a*, mutatványhoz szükséges szerkezetei uiegbikilató finom anyagokból kellett el­készíteni. A Lukács-fivérek finanszíro­zói kerestek és találtak is ti db József imprtzárió személyében. Az artistásko­­dáshan mégédzett Gelb Józsefnek is im­ponált a halálhid veszélyessége, a husz­­l'.uszdnőt méter magasságban bemuta­tóit nyaktörő produkció és szerződést kötött a Lukács-fivérekkel, amely sze­rint '-vállalja a halálhid elkészítésének finanszírozását, ezzel szemben a Lu­kács-fivérek a jövedelem egyrészét neki kötelesek átadni. A halálhid el is ké­szüli, A Bckeiov-cirkusz közönsége azonban csak néhány estén át élvezhet­te a hátborzongató mutatványt, mert íielb József és Lukács István között né­zeteltérések támadtak. Néhány estén veszekedések előzték meg Lukácsék számát, a negyedik nap azután kima­radt a műsorból a hírhedi Ualálkid. Lu­kács István és öccse, Sándor leszereltél és a .szerkezetet bezárták a H?ketp\v­­cirltusE* figyik öltözőjébe. Az imprezárió felszólította a The Brothers Lukács-ot, hogy a haíálhidat, amely az ö pénzén készült, adják ki ue­­ki. Amikor a Lukács-fivérek ezt megta­gadták. Oelb kijelentette, hogy nkk.or el fogja vitetni a haíálhidat az öltözőből. — Azt szeretném látni. -- felelte Lu­kács István — az kissé veszélyes'" mu­latság. lesz, könnyen heletörhetik a . fo­gukat! ha sokat ugrálnak!- Pedig meglátják, — jelentette ki cinikusan az imprezárió — a halálhidból inasuké a halál, enyém a kid.- Jó lesz, ha vigyáz, — hangzott a V álasz. Ördöngős dolgokat müveitek most a Lukács-fivérek a halálhid körül. Bedró­tozták, köfiilspárgázták a szerkezet minden alkatrészéi, villanyárammal kö­­tntiék össze a haíálhidat és a szerkezet különböző pontjaira .felhúzott záráni re­volvereket kötöztek, úgy, hogy a revol­verek csöve az öltöző ajtajának szegzö­­döti. A' revolverek kakasát drótokkal összekötötték az öltöző ajtajának kilin­csével és éles töltényekkel töltötték meg a pisztolyokat. Az öltöző ajtaját azután lezárták, lelakatollak, a lakatot 'is egy revolverrel drótozták össze, azután a Iákat kulcsát magukhoz véve nyugodtan otthagyták a Beketow-cirkuszt, azt gondolván, hogy a halálhidhoz most már senki sem fog merni hozzányúlni. Uelb Józsei azonban végigcsinált már életé­ben néhány veszélyes' mutatványt, nem hátrált meg a veszély elől. A Beketov cirkusz két munkásával, Hermann Jó­zseffel és fíccsey Károllyal egy napon behatolt a lelakatolt öltözőbe. A lakatot még sikerűit minden baj nélkül lever­niük az öltöző ajtajáról, de amikor ■együttes erővei felrántották az ajtót, egész golyózápor zúdult a hálái hídról belépőkre. A golyók legnagyobb része a levegőbe siiviiett, a halálhid peremére erősített revolver töltése azonban nem tévesztett és szivén találta Hermann József cirkuszi segédmunkást, aki hol­tan esett össze. A haíálhidat azonban Gylb .végül, mégis elvitett? $sz öltözőből és eladta-. A -Lukács-fivérek ellen gondatlanság­ból okozott emberölés miatt indult meg az eljárás, miután az ügyészség szerint csak ijeszíésül szerelték fel a revolve­reket a gépezetre és embert ölni nem volt szándékukban. Gelb Józsefét vi­szont a két Lukács ielentette föl, amiért a haíálhidat — amelynek tulajdonjogál nem adták el neki — erőszakkal eiyitet­te öltözőjükből. A szombati tárgyaláson kihallgatott tanuk egymásnak ellentmon­dóan adták elő a történteket, úgy, hogy a biróság uj tárgyalást tűzött ki és arra beidézte a Beketow-cirkusz csaknem egész személyzetét. P Árdrágítás miatt elzárásra ítéltek két suboticai csemegekereskedőt Amióta az árdrágítás elleni törvény rvényben van, egyetlen esetben sem hozott a biróság Szuboticán szabadság­vesztési: kimondó ítéletet. Szombaton történt meg első ízben, hogy árdrágítás miatt, egy szuboticai előkelő fűszer- és .csemegekereskedőt elzárással sújtott a biróság. Klunics Martin dr. járásbiró feljelen­tésére indult az eljárás Sági és Mariano­­vies fűszer- és csemegekereskedők el­len árdrágítás miatt. A feljelentés sze­rint Klunics dr. járásbiró múlt év decem­ber havában az említett cégnél sonkát vásárolt, amelyért kilónként 150 dinár árat számítottak fel; ugyancsak az ak­kor érkezett cisö narancsszállitmártyból is vásárolt narancsot, amelyért dara­bonként 3 dinár 50 párát számítottak fej. Klunics dr. meggyőződött arról, hogy abban az időben a sonka ára ki­lónként 100 dinár volt és a narancs ára darabonként 1 és fél és 2 dinár. A feljelentést szombaton délelőtt tár­gyalta a szuboticai járásbíróságon Hős­id Ivó dr. járásbiró. A vádat Csulino­­vics dr. ügyészségi megbízott képviselte. A tárgyaláson a két megvádolt keres­kedő azzal védekezett,-hogy a sonkáért azért számították fel a követelt árat, inert az prágai sonka volt. A tárgyalá­son kihallgatott szakértők szakvélemé­ny,.' szerint a prágai sonkákat külön pa­kolják és csont nincsen bennük. A szak­értő szerint a kérdéses sonka közönsé­­tges .szuboticai sonka volt. A narancs ak­kori árát .a.kihallgatott, ta;iuk 1 és félé­ikéi dinárban jelölték meg. A bizonyítási eljárás után a biróság az árdrágítás! törvény 8-ik szakasza alapján a megvádolt kereskedőket ár­­dtágitásért 3 napi elzárásra és 500 dinár pénzbírságra Ítélte. A kereskedők f.efebbeztek az Ítélet el­len. Sugár játék Irta : Rozvángi Vilmos Virány tanár ur riadtan néz szembe a reggeli napsütéssel. — Lehetetlen! — motyogni kerekre tágult szemmel. A felesége, aki már egy órával koráb­ban kelt és' valami mulatságos gondolat vagy terv izgalmával mosolyogva, el­eipirulva tett-veit a szobában, erre a megjegyzésre idegesen feleli. — Semmi sem lehetetlen! — Pardon! S Virán.v tanár nr eh­hez már fel. is ti! az ágyban, k ei tétlenül lehetetlen. Ez setnmiesetre sem az én hivatalos ébredés! időm. Amikor én reg­gel ébredni szoktam, olyankor még min­den szomorú ezen. a világon. flis/en tudja: már a mukkor megállapítottuk, hogy épen ezektől a korai kelésektől lett a komorság lényem alanhangulata. — Uhum! Erezni kellett volna ebből a liiimmő­­gésből. hogy az asszony ezúttal unni fogja , a precíz lélektani levezetéseket. —- Megyünk ruhát próbálni! — jelen­tette ki határozottan. — Mi,? — Ruhát ' — Hol?-- Itt. A Városban. Es kacagva, dolondos kékséggel a szemében magyarázta: — Úgyse lasz tavaszi ruhám ... Te­hát azon a címen, hogy »vevő« vagyok, végig fogom próbálni a legelőkelőbb di vatszalónok összes ui -kreáCió--it... Mondja, mi az a kreáció?.,. — Alakítás. — Hja. úgy!... .Hát akkor alakítá­sait«: — javította ki kötelességszerüer az idegen szót. Aztán tovább lelkende­zett. — Őrület, hogy magának mik jutnak eszébe! - kesére! Virány tanár nr és dohogva öltözködik. — Miért kellek eh­hez az ostobasághoz én is. Na hullja! Csak nem a boltosoknak akarom magam mutogatni... Önkéntes probirmatnzelí leszek ... De maga is jön velem. Félóra mnlva lent voltak az utcán. Az asszony kicsit elkomolvédva fordul fér-­­léhez: — Tudja, hogy minden asszony Csak az első napon talál gyönyörűséget a ru­háján . . . Második nap már hibát fe­dez fel rajta, a harmadik naDon pedig már valósággal utálja az ni... izé... alakítást. Hát én csak az első nap örö­mét akarom. De minden ruháról, ame­lyet jelpróbálok, azt keli hinnünk, hős; az enyém . . . Érti? Azzál már oda is siklik az első divat kirakathoz. Ezt ezt! — sug.ia lázasan. És ‘ekkorra- már á férfit is elkapta az asszony különös játékiáza: —r Vaunak kémiai vegyületek, ame­lyeket csak reakciójukban ismerhetünk fel. Ilyen az asszony! lélek is. — gon­dolja el egyik tételét s most a kutat izgalmával megy a > kísérletre*. Behozták Virály ur tilllökbc. selymek­be átvarázsolt egy évi fizetését . . . É laz asszony magára öltötte. Mikor felesége megjelent az öltöz.öfiii­­ke ajtajában, a férfi arca biborpirosra gyűlt, szeme felakadt a gyönyörű asz szonyon, Hirtelen különös düh szállot­ta meg. hogy neki ugorjék' mindenkinek, megfojtson mindenkit. aki megakadá­lyozza. hogy ezt n tüneményt most így, ebben a ruhában, elvezesse, elvigye ha­za. eléje térdeljen és vallomásokat da­dogjon: Szép! Szép! Szén!... Csak ennyi értelme' legyen minden vallomás­nak. Aiig birta az előre betanult szerepet elhebegni: — Hm . . . Sajnos. Itt a vállnál va­lami. Nein is tudom: aránylag szép, de valaminek, valami hibának keli lenni... Kétségbeesetten erőlködött. hogy szakértelemmel szóljon a tárgyhoz: — Részleteiben pompás feldolgozás! — fis maid szétvetette az öntudat, ami­kor felfedezte, hogy női síitákról is le­het ugyanolyanokat mondani, mint a nyolcadikos Írásbeli dolgozatáról. Részleteiben kitűnő, de az egésznek az összhangja, hogy is mondjam . . . Kár pedig.mert egyébként príma klasszis... ti.inve! És rosszalólag csóválta a fejét . . . Csak később döbben meg. amikor észre­veszi. hogy az asszony müven áhítat­tal. szinte kőbemereclíen szemléli magát a tükörben. — Ilonka! — súgja oda szorongva, ám mégis csillogó szemmel... De az asszony csak áll. áll a tükör előtt, mintha testével akarná eggyé nöt­­tetni a drága ruhát, mintha tele akarná szívni szemét a csodálatos tüneménnyel, hogy azután ott őrizze pillái mögött örökre, amit most lát: a tükörből fele­selő 'önmagát. - Hogy lehetne az enyém? - kérdi magát önkéntelenül s tekintete könyörgösen téved a kereske­dő felé. — Hz*az ember ideadhatja, mert az övé. — gondolja szorongva. — Ez az ember . . . És hogy héz rám? Milyen furcsán? Milyen ... milyen ... Összerezzen, mert az fut eszébe, hogy -milyen éhesem-... S abban-a pillanat­ban undor és isszonvodás fogia el. — Borzasztó ilyet viselni! Azelőtt nem mert így nézni rám senki. Borzasztó ez! . . . Szédülve fordul el a tükörtől, egy • pillanatig maga elé mered, menekülést keresőn a tériére villan s mikor annak szemében ugyanazt a kifejezést látja, amelyet a kereskedőében megpillantott, eláll a szívverése. Károly! A férfi összerezzen s kérdőn, ijedten néz a feleségére. Az asszony az ajkába bt: cap. — -.Magának tetszik ez? — s szinte vad fenyegetés cseng a kérdésben. Virány tanár ur hirtelen uira elvörö­södik: —■ Nem. nem. szó sincs róla... Már voltam bátor véleményemet a kereskedő urnák kifejteni... Részleteiben, hogy is mondjam . ... Az asszony, mint üldözött gyerek a rejtőkbe, ngv futott vissza az öltözőbe. Es fiz perc múlva vége volt a furcsa, tavaszi próbának. Mentek szótlanul egymás mellett a zengő utcán, az asz­­szony pilláján két könnycsepp készült folyton előbuggyani s csak azzal gyűr­te le. hogy egyre erősebben kapaszko­dott a férje karjába, holott félt tőle. De tán épen ezért ... A férfi megértette végre, miről vau szó. —- Csak a ruhát néztem ugv! — súg­ta íélhalkan. megbánásba merült arccal s nagy, hosszú, „szenvedélyes pillantás­sal kérve vissza az asszony hitét. — Félreértette nézésemet. A ruhát szeret­tem volna megszerezni. Kis idő múlva hozzátette:-- Es a boltost leütni! Ezen aztán az asszony is megnyugo­dott. Igen. leírni az olvan nézésért min­denkit. még ... még ... Ám az uráig mégsem következtette el már haragját. De mert haragudnia kel­lett még. hát elkacagta magát: — Hogy a csuda Vigye el az ilyen rongyokat! Mennyit lehet szenvedni bennük! A férfi lábuiihegyen lépkedett meilet­­; te, mintha egyetlen hangos dobbantással is összetörhetné a finom, törékeny vi­lágot. amelyet oly nehéz megérteni , s amely annyira mély. annvira. annyira asszony világ!

Next

/
Thumbnails
Contents