Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-01 / 117. szám

.Megjelenik micdec jenjei, fi-,n-p wtáa «a hétfő» délben Telefon szám: Kiatiuhívataí &—5S. SzerkeMtöaé" 5—19 iriőfizetési ár n«g:jedévre 135 dinár kiaáőlmstal: Snbotica; Alekszodrcv* u!.1,(Le!btsi*'|iS'it- ? Szerkesztőség: Aleksandrova ol. 4. {Hoííia-FoBclére-paisr.v-KözbeszólAs A Délfcácskában, melyről pár nap­pal ezelőtt egyik szabolicat lapban azt olvastuk, hegy .szavát a jugoszláv iái magyar ügyekben nem lehet nem meghallani*, mai vezércikkében töb­bek között a következőket írja: „Feb­ruár nyolcadikén nem érte katasztrófa ja magyar pártot, mely vbltaképen ak­kor csak szervezés alatt állott, de a kik addig elmulasztották a magyar tömegek megszervezését, miért foly­tatják 'most ugyanazt a tétlenséget? A tétlenség jogfolytonossága: ez o. magyar párt s akik hónapok éta képtelenek arra, hogy egy országos nagygyűlés előtt adjanak beszámolót működésűkről, a történtek után aligha hivatottak arra, hogy a magyar ki­sebbség politikai programját további Is megszabják s azt pcíLlk&í cselek­vésében irányítsák.“ A cikk ebben a hangnemben kezdőd;:; , ■hangnemben folytatódik, erőtehzsyr. '■ • • - - . - - lsének összehívását, a magyar nép megkérdezését. A magyarság emlék­szik rá, hogy nyomban a február 8-ifc; választások után mi nyomban sürgetni kezdtük a nagygyűlés összehívását s ez elő! a követelés elől, mely m3 már a magyar nép egyetemes követelése lett, csak a magyar párt vezetősége Zárkózik eí, bár kommünikéjében a pártvezetőség is legelső teendőjének ezt tekintette, A mi igazságainknak nincs szüksége a Déibácska igazolá­sára, de mégis megkérdezzük, vájjon azok, akik szerint „a Déibácska sza­vát a jugoszláviai magyar ügyekben nem lehet nem meghallani“ — meg­hallják-e most a Déibácska szavát? A csuhaj-magyarság, az oktalan hányi-vetiség tollnokái a csíki szená­tor-választás fájdalmas eredményte­lenségéből is a maguk álláspontjára keresnek igazolást. Most azt írják „az első tanu’sáq az, hogy parija paran­csa ellen, nem vét Erdélyben senki magyar." Máltóztatnak emlékezni, pár nappal ezelőtt megróttak bennün­ket, mert a székeiyság lapjának cik kéből egy idézetet közöltünk. Ez az Idézet kemény és határozott állásfog­lalás volt a pártvezetőség ellen. Ak­kor felénk rikoltották az idézéssel — szellemidézéssel ? — elkövetett nagy bűnünket, most felénk rikoltják az erdélyi magyarság egységét. Vagy arra a helyes belátásra jutottak azóta, hogy a pártvezetőség bírálata még sem támadás a magyarság elien? # A csíki választás azt bizonyltja amit cáfolni szeretnének vele s azt cáfolja, aminek bizonyítására felhasz­nálják. A cs;ki választás is azt do­kumentálja, hogy a kisebbségeknek nem elég a legtisztább választási rendszer s a legtökéletesebb válasz tási apparátus sem. Amíg az urná­kat fel lehet törni, a szavazatokat el lehet lopni s a nemzetiségi pártok bizalmi férfiait puskatussal ki lőhet verni a választási helyiségekbe, ad« lig még a legtökéletesebb pártszer­vezet s a legelszántabb pártfegyelem a kisebbségekhez tartozó Választók •hősibb önfeláldozása sem bizto­siba feltétlenül a választási sikert. Mit használ a szervezettség, mit hasz­nál a fegyelmezettség, ha fegyelme­zett és szervezett a terror is? Ne ünnepeljék most nevető örökösök módjára az erdélyi magyarság gyá­szát s csak azért, mert ok félreértik választás tanulságát, ne igyekez­zenek félreérhetni mással is. íme — mondják hivalkodva — az erdélyi íagyar párt is megbukott, .noha nagy román párttal kötött szöveísé­­t. A csíki csata elveszett, de a ■nagyar választók ellen elkövetett tör­vénytelenségeket, a kormányközegek felháborító erőszakosságait nagyi ős. tekintélyes román párt teszi szóvá a .■omán parlamentben, terjeszti Romá­nia nyilvánossága elé s teszi a po­litikai küzdelmek ütközőpontjává. Jól tudjuk, ez inkább vigasztalást ad, mint reális ellenértéket az elszenve­dett sérelmekért. De gondoljunk arra, hogy a szuboticai kerület választási eredményének verifikálásáért milyen egyöntetűen küzdöttek az i„azoió-H- zottságban a kormánypárti Radon'.cu s az ellenzéki Grob S akkor be fog­juk látni ennek a különbségnek je len tőségét. Ki törődött ebben az ,or-SÜSS ERB^sk«W«*'5?i szagban azzal, hogy a magyarságai/,' komoly választási sérelmei voltak? A megválasztottaknak az volt az élsz dolguk; hogy közös frontot alakítsa­nak a kibukott jslöítzlrm-'-r:. Legyünk olyan szervezet:-’*, mint az erdélyi magyar párt — olvassuk a bölcs figyelmeztetést. Úgy van,, legyünk. Legyünk még sokk:;' .fegyelmez,etteb- Lsk, legyűrik még sokkal egységeseb­bel: ér sokkal önfeláldozóbbak. D=; legyenek olyan politikusaink, alpi; e mgyeimezstt és 3níeláldozó szavaze­­nemcsak az urnákig vezetik é', — egyelőre még ’“.vertek sincsö'sz, — hanem mégvédik az ir.rsío’.iörés őz a csendőrszuror-y ye szed elme ellen. MEGALAKULT AZ llj KORMÁNY A fcorvái miniszterek kimaradtak a kabinetből — Nem bont!úti fel a Pasics-Príkieseiics koalíció Patics nsyleaétm*-- inai tolt?, vkéyre a rckoRstvv’hóőf -• At «*$ «*>~N -bv-oL.­í ., . ' ...< . "$f: i tzk,":. -,• Aif■ í-rck:.kiabrezésfikröí Tovább folynak Radicsékkal a megegyezési tárgyalások A csütörtöki nap nagy politikai meglepetést hozott: Pasics meg­­alakította uj kormányát anélkül, hogy erről a legközvetlenebbül ér­dekeli politikusoknak is előzetes tu­domása lelt volna. A: újonnan ki­nevezett miniszterek is csak csütör­tök délelőtt a parlamentben értesül­lek űrről, hogy lágjai lettek a kormánynak. Kiderült, hogy Pasics már szer­dán benyújtotta Alexander király­nak a kormány lemondását és megbízást kapott uj kormány alakítására, amit nyomban végre is hajtott. Az uj kormány összeté­tele lényegében a régi maradt, mindössze néhány személyi vál­tozás történt és, amint előre lát­ható volt, kimaradt a kormányból Surmin György kereskedelmi és Drinícovics Máté tdrcanélküli mi­niszter. Egészségi okokból megvált tárcájától St antes Andra közleke­désügyi miniszter, akinek a he­­yére a király Radojevics Ante mérnököt és radikális-párti kép­viselőt nevezte ki. Meglepetés­ként hat Krizman Hmko agrárra*, formminiszler kimaradása a kor­mányból, mert biztosra vették, hogy Kuzman lesz a kereskedelmi miniszter. Agrárretormügyi mi­niszter Simonovics Milán lett, míg a kereskedelmi tárcát dr. Grizc­­gono Prizolév eddigi tárcanélküli miniszter vette át. A törvényegy­ségesítő miniszteri tárcát dr. Srs­­kics Milan, az építésügyit Uzlinó­éi cs Nikola kapta. Az uj kormány megalakulása az ellenzéki pártok körében nagy csalódást keltett, mert az ellenzék arra számított, hogy az ođđig^ gyakorlatnak megfelelően széles­körű tárgyalások indulnak meg, mielőtt ez uj kormányt a király kinevezi. Különösen érinti ez a megoldás a Radics-pártot, nmely az eddigi megegyezési tárgyalá­sok alapján azt irta, hogy a radi­kálisok... szakítani fognak Pfibicse­­vicsékkel. Az esti órákban az ellenzéki blokk vezetői — a Radics-párt képviselőivel együtt — ülést tar­tottak, amelyen azonban nem ju­tottak végleges megállapodásra. Erre két-három r.apoa belül nincs is kilátás. A helyzetet általában úgy fog­ják fő!, hogy a radikális-párt de­­ferált a Príbicsevics-pártnak, mert legalább is egyelőre, nem haj­landó biztos szövetségét felál­dozni egy számbelileg erősebb, de korántsem oly megbízható uj szövetséges kedvéért. A meg­egyezéses tárgyalások a Roriics­­póit és n radikális-párt között azért tovább folynak, bár a mos­tani kormányrekonstrukció ezeket nem a legkedvezőbben fogja be­folyásolni. Ezeknek a tárgyalá­soknak befejezésétől függ egyéb­ként, hogy milyen hosszú éietii tesz az uj kormány; általában az a vélemény, hogy az uj költség­­vetési év kezdetére — az ősz elején — már megérik a helyzet a radikális-pártból és a Radics­­pártból álló koncentrációs-kormány megalakításéra. A parlament ülése A nemzetgyűlés csütörtökön ülést tartott, amelyen sem Trifko­­vics Márké, a parlament elnöke, sem pedig Pasics Nikola minisz­terelnök nem jelent meg, mint­hogy min da kelten váratlanul meg­betegedtek. Az ellenzéki képvise­lők — régi, jo szokás szerint — mindkettőjük betegségét politikai' betegségnek minősítették és külön­böző kombinációkat vontak le ebből. Az ülést tizenkét óra előtt nyitotta meg dr. Polacsek Dusán, a parlament első alelnöke, majd licbasica titkár félolvesta Pasics Nikola miniszterelnöknek a szkup­­stina elnökéhez intézett levelét, amelyben a miniszterelnök az uj kormány megalakulását jelenti be. A titkár ezután a kormány kine­vezéséről szóló királyi úkázt ol-, vasta föl, inajd az elnök beter­jesztette a vallásügyi miniszter­nek a pravoszláv egyház szerve­zetéről és az interkonfésszionáüz:­­musról szóló törvényjavaslatot. A parlament ezután rátért 0 különböző bizottságok megválasz­tására. Három bizottság tag jenre);­­személyében a kormánypártok es az ellenzék megegyeztek, ezekéi? egyhangúlag választották nWgy köztük több vajdasági radikális' képviselőt is. így a földhitelekről, szóló törvényjavaslatot tárgyaló bizottságba bekerültek Juries Márké és Márkuséi’ Milán suboticai kép ­viselők, a községek átcsoportosí­tásáról szóló törvényjavaslatot tár­gyaló bizottságba Sicsics Janim novisadi képviselő, míg «belügy­miniszter kisebb javaslatait tár­gyaló bizottságba Szfrilics Béla suboticai képviselő. A hadikárpótlósi bizottság két tagját választották meg; Zsutye­­vics és Alekszics radikális képvi­selők szaznegyvenöt szavazatai kapták nyolcvanöt ellenzéki sza­vazattól szemben. Az állami bizottságba a parla­ment elnökének helyettesévé Jan­­kovícs Velizárt választották meg, mig az alelnökök helyettesei fc­­vanovics Vésze és Demetrovlcs Ju­ra] lettek.

Next

/
Thumbnails
Contents