Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-16 / 102. szám

1525. április 15. 5. oldal BÁCSMEGYEí NAPLÓ találom, hogy ilyen ügyben, amikor | Magyarország integritásáról van ] szó. olyan ügyészt delegáltak, saj­nos. a oerbe. aki nem-masrvar szár­mazásánál fogva . . . — Van valami,, indítványa?, — sza­kította félbe Törekv elnök. — Bizonyítani tudom. — vála­szolta Lipthay Olga — bogy az 5920. évi választások ideién Weker­­le Sándor, a legzseniálisabb magyar államférfin, kijelentette Székely Fe­rencnek. hogy olyan zseniális nővel még nem találkozott, amilven én va­gyok. Tiltakozom az ügyész ar be­állítása ellen. A bíróság ezután tanácskozásra vonult vissza és rövid tanácskozás után kihirdette végzéséi, amelynek értelmébeni elrendeli Linthav Olga elmebeli álladóidnak orvosszakértő­­yel való megvizsgálását. Atyja sírjánál megmérhette magát egy suboticai kereskedő Óráiig felrengett a sl.ok kőit, m: g rátalábak A szuboticai Baiai-uti temető járó­kelői kedden az esti órákban az egyik sir tövében borzalmas kinók között fetrehgő férfit találtak. Az életunt ember Kutalek Ferenc szubo­ticai 42 éves kereskedő. Halasi ut 62. szám alatti lakos. Kocsin lakására szállították, orvost hívtak, aki meg­állapította.. hogy Kutaíék szublimál­tál megmérgezte magát. Állapota oly súlyos volt. hogy kórházba kel­lett szállítani. Kutalek még a délelőtti órákban kiment a temetőbe atvia sírjához. Ott bevett két szublimátoasztillát. azzal a szándékkal, hogy megöli magát, órákig kínlódott a sírok kö­zött. amíg a járókelők rátaláltak. Öngyilkossági kísérlete annál is in­kább nagy feltűnést keltett, mert nagy vagyonnal rendelkezik és nem voltak anyagi gondjai. Tettének okát hozzátartozóival sem volt haj­landó közölni. Állapota életveszé­lyes, Kevés remény van életbenma­­radásához. km megakadályozták az üres telken lévő kutyák, mire az ismeretlen férfi hirtelen kirántotta a Török-ucca 9. számú ház kapuját és azon keresztül futott eh A megrémült két nő beron­tott Fcirer Katalin lakásába, ahol az asszonyt vérző, átvágott nyakkal talál­tak teljesen felöltözött állapotban. Nyom­ban jelentést tettek a rendőrségen, ahon­nan rendőri bizottság szállt ki a hely­színére és megkezdte a nyomozási. Megállapították, hogy Feirer Károlyné szerdán este két-három emberre! volt együtt, egy fiatalemberrel kilenc is fél-Párisból jelentik: A szocialista-párt nagy választmánya által hozott határozat következtében, amely szerint a szocia­listák nem hajlandók Briand kormányá­ban tárcát vállalni, Briand kedden este visszaadta . kormányalakítási megbízását Doumergue köztársasági elnöknek. Röviddel azután, hogy Briand eltávo­zott az E yséc-palotából, a köztársaság elnöke Painlevét kérette magához és felszólította, hogy vállalja el a kabinet­­alakítást. Painlevé azt válaszolta, hogy mindent e! fog követni a válság mielőbbi elintézése érdekében, előbb azonban barátaival fog tanácskozni. Doumergue köztársasági elnök hosz­­szabb tanácskozást folytatott a Francia Bank kormányzójával is. A tanácskozás második felében bevonták a tárgyalá­sokba De Monzie pénzügyminisztert is. Amikor De Monzie a tárgyalás után : vozott, a sajtó képviselőinek nem volt hajlandó semminemű felvilágosítást adni. Painlevé szerdán megkezdte újabb tanácskozásait a pártok vezetőivel. Elő­ször Maurice Sarrant szenátor volt nála, aki az utóbbi időben maga is komoly jelölt volt a miniszterelnökségre, majd Renou/t szenátor, az eddigi helyettes­miniszterelnök és igazságügyminiszter kereste fel Painlevét. Sarrant távozóban azt mondotta a hírlapíróknak, hogy rá­beszélte Painlevét a vállalkozásra és a maga részéről támogatásáról biztosította. jtiz kőzett érkezett meg a lakásba. Tel­jesen csendben voltak, a szomszéd szobában lévő nők semmit sem hallot­tak, csak a balálhörgésre lettek figyel­mesek. A két no ingadozó személvle­­irást adott a menekülő emberről. A rendőrség még nem tudta ponto­san megállapítani, hogy Fcirer Katalin lakásáról mit vitt magával a rabló­­gyilkos. Fcirer Kata'in eszméletlen állapotban fekszik a kórházban. Kihallgatni még nem lehetett. Állapota súlyos és a reg­sgelt aligha éri meg. Feltűnést keltett politikai körökben, hogy Painlevé telefonon megkérte Her­­riot-t, hogy látogassa meg. Herriot nem­sokára meg is jelent a kamara elnöké­nek lakásán, ahol Israel főtitkár fogadra. A Quotidien azt írje, hogy Painlevé tár­cát ajánlott fel kabinetjében Herrioinak, mire a lemondott miniszterelnök azt válaszolta, hogy véleménye szerint jobb szolgálatot tehet neki, ha a képviselői padokon marad, mintha tárcát vállal. M nden azon fordul meg, hogy mi­lyen magatartásra határozzák el magu­kat a szocialisták egy Painlevé-kabinet­­lel szemben. Általános az a felfogás, hogy hajlandók lesznek Painlevét támo­gatni, de a kormány keretein kívül. Azt írják a lapok, hogy Painlevé kabinet­­alakításának egyik főfeltétele, hogy Briand vegye át a küliigyminiszterséget. A Journal szerint összesen 163 képvi­selő és szenátor Ígérte meg támogatá­sát Painlevrnek. A szocialista-párt szerdán délután el­határozta, hogy támogatja Painlevé kor­mányát és ezt azonnal tudomására ad­ták a dezignált miniszterelnök. Painlevé délután négy órakor közölte Doumergue köztársasági elnökkel, hogy vá lalja a kormányalakítást. Az újságírókkal kö­zölte Painlevé, hogy valószínűleg még az éjszaka folyamán jelentést tehet az Elyséeben a partokkal való tárgyalásai­nak végleges eredményéről és előter­jesztheti a kormány névsorát. Prónay Pált ismét elitélték Painle\ré vállalkozott a kormány alakításra Tárcát akar adni kabinetjében Herriot-nak és Briaitdnak Szegeden megismétlődött a Leirer-gyílkesság Késsel elvágták egy félvilági nő nyakát Szegedről jelentik: Vakmerő rabló­gyilkosságot kísérelt meg egy ismeret­len fiatalember az egyik legismertebb szegedi félvilági' nő lakásán. Á merény­let sok tekintetben emlékeztet Leiter Amália esetére, még az áldozat nme is hasonló hangzású, amennyiben Feirer Katalinnak hívják a nőt, akinek a me­rénylő pásztorára közben késsel elvágta a nyakát. Feirer Katalin éveken keresztül nagy szerepet játszott Szeged éjszakai életé­ben. Nagyértékü ékszerei, ruhái voltak, előkelő szállodákban lakott. Az utóbbi időben súlyos betegségen esett keresz­tül és a teljesen egyedül álló nő gyógy­kezeltetésének ideje alatt kénytelen volt zálogba tenni és részben eladni vagyont érő ékszereit. Néhány hónappal ezelőtt teljesen elszegényedve került ki a kór­házból, nem tudta mar szállodai laká­sát sem fentartani, egy kéteshirü házban szereztek neki szegényesen bútorozott szobát ismerősei. Szerdán este a város központjában összetalálkozott egy eddig még ismeret­len fiatalemberrel, aki vele ment Török- Ucca 9. szám alatti lakására. Féltiz óra elmúlt valamivel, amikor a szomszédos szobában két nő rémes hörgésre lett figyelmes, ami Feirer Katalin szobájából hallatszott. Lámpát gyuj ottak, kivilágí­tottak a tágas udvarra és akkor látták, hogy egy magas férfi, akin rövid kabát és feketés bricsesznadrág volt, mene­külni akar a kerítésen át az udvar mel­lett! üres telekre. Ebben a menekülésé-Hárommillió korosa pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság Nagy Pál tábornok és a tisztikar megrágaimazása miatt Budapestről jelentik: Szerdán délelőtt tárgyalta a budapesti büntetőtörvény­szék Töreky-tanácsa Prónay Pál ügyét, akit az ügyészség felhatalmazására hi­vatalból üldözendő kétrendbeli rágalma­zás vétségével vádolt azért, mert 1924 február 10-én Nagy Pál gyalogsági tár homokhoz, a honvédség főparancsnoká­hoz intézett levelében az ügyészség vádirata szerint rágalmazó tényállítások foglaltatnak. A levél többek között azt tartalmazza, hogy a Nagy Pál által el­lene kibocsátott tisztiparancs ötletszerű és illetéktelen. A levél ezenkívül a vád szerint a hon­védség tisztikarának egyrészéről azt a kijelentést tette, hogy rága!makra és valótlanságokra támaszkodva ürügyet keresnek arra, hogy lovaglás ügyekben meg nem engedett előnyöket biztosítsa­nak maguknak. Prónay Pál az eínflfc kérdésére kije­lenti, hogy ez a levél válasz volt arra a tiszti parancsra, amelyet Rácz Vilmos ellen bocsátott ki egy lovaglás ügyből kifolyólag a honvédségi főparancsnok. Az elnök megkérdezi Prónayt, hogy mi a foglalkozása, mire Prónay rövid gondolkozás után igy felel: — Magánzó vagyok. Az elnök további kérdésére kijelenti, hogy a vádat megértette, bűnösségét egyáltalában nem ismeri el, a levél tar­talmát tejes teriede'mében fentartja. Az elnök: Kiván-e még valamit elő­adni? — Igenis — válaszolja Prónay — rá szeretnék mutálni arra a gyűlölködésre és megmagyarázni azt... Az elnök: Ezt nem engedem meg. Prónay: Bocsánatot kérek, én üldö­zéseknek vagyok kitéve és azt hiszem, hogy a polgári bíróság hivatott engem megvédeni. Végül kéri a valódiság bizo­nyításának elrendelését. Darvay János védő semmiség! panaszt jelentett be azon a elmen, hogy Prónay Pált a védekezéstől elzárták. Ezután kü­lönféle katonai iratok beszerzését kéri. Elsősorban kéri beszerezni az 1921-ben kelt rezervált aktát, amelyben a kor­mányzó aláírásával a felelős minisztéri­um leszögezi, hogy Prónay 1921 ben ön­ként és szabad akaróidból kifolyólag lé­pett ki a hadsereg kötelékéből és ha a politikai dolgok megváltoznak és a haza érdeke kívánja, Prónay újból visszalép a hadsereg kötelékébe. Ez a legfőbb dekrétum szabályozza Prónay Pál jog­állását. Ennek dacára a beszerzendő ok­iratok igazolni fogják, hogy Nagy Pál honvédségi főparancsnok hol katonaként, hol polgári egyénként kezelte Prónay Pált. Azután sorjában felsorolja és besze­rezni kéri az idevonatkozó katonai ira­tokat. Kéri továbbá Nagy Pál hadsereg­­főparancsnok, herceg Windtschgraetz Lajos és Szmrecsányi György kihallga­tását, akikké! bizonyítani kívánja, hogy Nagy Pál kadseregtőparancsnok lova­glás ügyekben saját parancsa mögé hát­rált. A bíróság rövid tanácskozás után úgy dönt, hogy Nagy Pál tábornokot nem hallgatja ki, a valódiság bizonyitásáí sem tartja szükségesnek. Néhány tana kihallgatása után kihirdették az Kéleteti amely szerint Prónay Pált, Nagy Pál honvédségi főparancsnok és a tisztik*.? ellen elkövetett kétrendbeli rágalmazá­sért kétszer másfél millió korona pénz­­büntetésre ítélte. A bíróság enyhítő kö­rülménynek vette Prónay Pál nagy hu­­zaftos érdemeit. Az Ítélet ellen az ügyész és a védő is felebbezést jelentett be. 7 INT A át SS® Tanai! Frigyes Ő volt ar, aki hátul áht. 6 volt az, aki nagyon bő, vagy nagyon szűk felöltőben jött a színpadra, ő volt az, ki egyet lépett s mindjárt elhullott. 6 volt az, aki szeretett. "6 volt az.- akit nem szerettek. Ő volt az. aki mint fényképész-segéd, vagy dijnok, vagy középiskolai tanár éli homályos éle­tét, de úgy zokogja el vallomását jéghideg női fülekbe, mint egy re­gényes lovag, vagy alanyi költő, vagy fuvolaművész. 0 volt az, k! mindig hoppon maradt, pórul járt. kisemrniződött, aztán kitárta két két­ségbeesett kezét, keresve a semmi­ben azt, ami elröpült. 0 volt az, aki a levegőt ölelte. Ő volt az, aki sirt. Ő volt az, akin nevettek azért, mert sirí. Én most nem idézem szerepeit, noha tíz ujjamon el tudnék sorolni tizet, mindegyikre oly részletesen em­lékszem, hogy órákig tudnék róluk beszélni. Nem az alakokról, kiket áb­rázolt, hanem arról, miképp ábrá­zolta őket. Mert láttam, tapasztaltam, mi nélküle egy alak s az, ami könyv­ben, papiroson fakó, általa kel életre, ami ott csak rejlik, az ő ábrázolásá­ban válik teljessé. Ha talán elemez­ném egyes alakításait, akkor jobban megérteném, mit vesztettünk el, de igy, hogy ködös vonalakkal rajzolom le, jobban érzem őt. Mégis mi a művészi mivolta ? Az, hogy minden szava, minden mozdu­lata mögött egy egész ember, egy egész élet rejtőzködött, szemérmesen, sohasem tolakodva és nevettető sze­repeiben is a szív szavát zengette meg kajánság nélkül vaíó érzelmes­­séggel, azzal a hittel, mely leikéből lelkezett. Mikor hörögtem a kacagás­tól, gyakran kérdeztem magamtól, vájjon torzitja-e önmagát, mesterke­dik e. Kötve hiszem. Ifjúkora ábránd­világát, holdas álmait, természetes ellágyulásait hozta a deszkákra, egy nem a mai időkbe illő hiszékenysé­get és jóságot, emberiességet és sze­reletet, mely most szégyenlendő, azt élte át újra, azt dobta csúfságul, prédául, egy minden-tudó, mindení­­jobban-tudó kornak, hogy mulasson rajta. Diága kincs a humor. Eisű­­lyedt értékekből alakult ki. Ezért vált Kezén minden kis szerepből nagy szerep. Ő belőle pedig nem holmi figurás kabarémüvész, bohóc, csepü­­rágó, hanem az, amit Tanay Frigyes néven ösmertem : a vidámság lírikusa, a humor édes muzsikusa. Most csak ennyit. Majd talán hosz­­szabban is Írok róla egykor azoknak, kik nem látták. Egyelőre csak a cso­dálkozás vesz erőt rajtam, hogy va­laki, aki csakugyan volt, mert jelen­tett valamit, — az érzések, gondo­latok oly összességét, meiyet többé nem lehet előbüvölni — Összeomlott. Oly türelmetlen fájdalom fog el, mint minden alkotó halálán, nagyobb, mint egy atyafím elvesztén. Egy lé­lek ment el innen. Utána nézek. De nincs többé. Kosztolányi *>»*«£

Next

/
Thumbnails
Contents