Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-05 / 93. szám

í 925. április 5, BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal... Pincsik és gyerekek Szokatlan vita az angol akóházban Londonból jelentik: Az alsóház ülésén egy indítvány került tárgya­lásra. amelynek nem lehetetlen, hogy parlamenti konzekvenciái is lesznek. Az indítványtevő lady As­­tor volt. aki újabban folvton-foly­­vást különböző kérelmekkel ostro­molja az alsóházat és ma is egy ilyen kérelem-javaslatot okolt meg. Árvák adoptálásáról nyuitotí be in­dítványt és ennek az indítványnak a megokolásába fogott bele. Beszéde során egy adoptálás kérdésével fog­lalkozó bizottságra hivatkozott, s ekkor Hedley munkáspárti képviselő közbeszólt, hogy ennek a bizottság­nak egyetlenegy mmkásnö sem tag­ja. Lady Astor ezt válaszolta a köz­beszólónak: — Az anyák minden társadalmi körben egyformák. A közbeszóló képviselő, aki maga tizennyolc gyermek atyia. a követ­kezőképpen válaszolt:'" — Remélem, a lady tudía. hogy manapság bizonyos társadalmi kör­ben a kis pincsi ölebek töltik be a gyerekek szerepét. Lady Astor erre dühösen azt fe­lelte. hogyha mindent elmondhatna a közbeszóló képviselőről amit tud. akkor az alsóház tagjai ugyancsak csodálkoznának. Az a társadalmi kör. amelyben ez az ur forog, igazán nem válik becsületére sem neki. sem pártiénak. Most már az elnök is beleavatko­zott a vitába és erélyesen követelte a ladvtól. hogy vonja vissza a sértő kifejezést. Lady Astor ténvleg kény­telen volt visszavonni átlátását. Hal­ley. a közbeszóló képviselő azonban úgy véli. hogy a visszavonás nem megfelelő formában történt s ezért az alsóház hétfői ülésén uira sző­nyegre akarja hozni ezt a kérdést. Elkobozzák azokat az útleveleket, melyeket idegen hatóságok állítanak ki Eljárás indul az ntlevélkérffk ellen Az útlevelek kiállítása körül Szubo­­ticán járnak el a legnagyobb rigorozi­­íással. Másutt már mindenütt úgy gon-: jolkoznak, hogy az, hogy valaki elutaz­hasson, hozzátartozik az állampolgári szabadságokhoz s fontos közigazgatási írdekek is fűződnek ahhoz, hogy aka­dályok nélkül lehessen elutazni. Útle­velet tehát mindenütt könnyű kapni, isak Szuboticán nehéz. Szuboticán az útlevél megszerzése tzok számára is meglehetősen körül­ményes, akiknek az adója ki vám fizet­ve. Minthogy azonban a legtöbb ember :sak fizeti az adót, de az akármennyit izet is, soha sem fizeti lei teljesen, — tenyésző azoknak a szánta, akik az it­­jeni hatóságoktól útlevelet tudnak sze­­eznl. Más városokban, főleg Beogradban ízt, hogy az útlevélhez adóbizonylat is feli, nem veszik olyan szigorúan. Úgy gondolkoznak, hogy akinek csak egy­­>gy utazáshoz van szüksége útlevélre, t nem akarja véglegesen elhagyni ez nszdg területét, kaphat útlevelet adó­­íizomylat nélkül is, hiszen vagyona és izemélye elég biztosíték arra, hogy az állam megkapja a követelését A szuboticaiak közül sokan éppen az itteni nehézségekre való tekintettel, megpróbálkoztak Beogradban szerezni nílevelet s ott minden nehézség nélkül kaptak is. Ezek abban a meggyőződés­ben éltek, hogy ha egy arra illetékes hatóság útlevelet ad nekik, azzal min­den további akadály nélkül elutazhat­lak. Ebben a hitükben azonban csalódtak. Elutazás előtt tudvalevőleg az utleve­­et még egyszer láttamoztatni kei] a «lvi hatóságoknál A rendőrség- amely ezt a láttamozási végzi, most sorra el­kobozza az idegen hatóságok által kiál­lított útlevelet s eljárást indít azok el­len, akiknek ilyen útlevelük van. Ha más kellemetlenség nem is járna azzal, hogy valaki idegen hatóságoktól kért és kapott útlevelet, mint az, hogy nem utazhat el, már ekkor is meggon­dolandó volna, hogy az ellen kell-e el­járást indítani, aki idegen hatóságtól kér útlevelet, vagy pedig az ellen a Becskerekrő! jelentik: A, becskereki törvényszék Bunics-tanácsa s ombaton kezdte meg ifjabb Csónak Miklós és atyja, Csanak Miklós kanak! földbirto­­ko ok bűnügyének főtárgyalását. Az ifjabbik Csanak szándékos emberölés miatt került a vád ottak padjára, mig apja ellen feibujtás cimén emelt vádat az ügyészség. Múlt év október 12-ikén ifjabb Csa­nak Miklós szállásuk kutjánál összeszó­lalkozott a földjükre telepített dobro­­voljácok egyikévei, Teklinger Jócóval, aki a kutból vizet akart meríteni. A Jármira figyelmes lett a közelben tar­tózkodó Teklinger György is, Jócó test­vére, aki odament Csanakhoz és karj in megszurta késével. Később ifjabb Csa­nak Miklós az országúton összetalálko­zol a kát Tcklingerrel, mire nála levő fegyverével fejbeiötte Teklinger Jócót, aki nyomban meghalt. A tárgyaláson az elsőrendű vád'ott azt vallotta, hogy a veszekedés után a községbe akart menni, hogy sebét bc­­kötöztesse, azonban útközben Tek'in-Becskerekről jelentik: A felsőbánáti radikális-pártban dúló belső viszályok nem ismeretlenek a Bácsmegyei Napló olvasói előtt. Emlékezetes még, hogy közvetlenül a választások előtt a jelölés kérdésében felmerült ellentétek párt­szakadásra vezettek, a „hivala'os" or­ganizációk azonban mindenütt győzel­met arattak a disszidensek fölött. De a választások megejtése nem szüntette meg az ellentéteket és a pártháboru most a „hivatalos“ táborban tört ki. Az itebeji pótválasztás bonyodalmai általánosan ismeretesek. A választás után Veszelinovics Iván módos! radiká­lis jelölt, a radikális-párt módos! járási szervezetének elnöke tett feljelentést Rajics Tosa megválasztott radikális-párti képviselő ellen, most pedig — talán ennek az ügynek fejleményekép — Vc­­szclinovics ellenfelei gyűjtöttek vád­anyagot a volt módosi főbíró ellen, amely, ha igaznak bizonyul, büntető el­járást is vonhat maga után. A módosi járás több községének ra­dikális szervezete régtől elégedetlen a járási pártelnök működésével. Azt han­goztatják, hogy Veszelinovics családjá­nak és barátainak kívánságait előbbre helyezi a közérdeknél és a módosi járás hivatalait teletömte rokonaival, akiknek ez az egyetlen kvalifikációjuk. Veszeli­novics ellenfelei azt állítják, hogy Vé­szé inovics a román-jugoszláv határ ki­igazításnál több mokrini polgár érdeké­ben olyan értelemben járt közbe, hogy azoknak földjei Jugoszláviában marad­janak és a közbenjárásért anyagi rekom­­penzációt fogadott el, viszont másoknak jogos érdekeit nem képviselte. A vád hangoztató! aktákkal akarják igazolni állításukat és az összegyűjtő!! anyagot átadták Budisin Joca kikindai ' épviselőnek. Most természetesen nagy érdeklődéssel várj k egész Bánátban, hogy Budisin elegendőnek találja-e az ■ nyagot ahoz, hogy a vádat konkrét formában nyilvánosságra hozza. Jelöltek egymás közt A felsőbánáti „jó viszonyához hasonló hatóság ellen, amely illetéktelenül útle­velet állít ki. Azonban Szuboticán még más következményei is vannak annak, ha valaki ilyen módon szerez útleve­let. A rendőrség akadályokat támaszt vele szemben, ha uj útlevelet kér. Nem kap útlevelet azon a elmen, hogy egy­szer más" hatóságtól kért és kapott. Ily módon igen sok ember számára évekre lehetetlenné van téve, hogy külföldre utazhasson. gerék megtámadták. Ö erre visszafutott a tanyára, ahonnan fegyvert vitt magá­val és önvédelemből lőtt rá Teklinger Íocóra. A másodrendű vád olt tagadta, ogy felbujtotta volna fiát és azt mond’a, hogy ő már csak akkor értesült a tör­téntekről, amikor fia hazatérve a szál­lásra, elmondta neki. A vádlottak kihallgatása után a bíró­ság megkezdte a tanúkihallgatásokat. Teklinger Gyúró terhelőén vai ott a vád­lottak ellen, úgyszintén Martinov Mika és Martinov Jocó dobrovoljácok is. Csa­­nakék szo'gaszeméiyzete: Szűcs Mihály, Neimac J nos, Szűcs Emma, Damjanov Donát, valamint az elsőrendű vád’ott anyja kedvezően vallottak a vádlottakra, úgy hogy a bíróság nem tud tiszta ké­pet alkotni magának a bűntény lefolyá­sáról. Dr. Ráics Tosó ügyvéd, ifjabb Csanak Miklós védője azt inditványozta, hogy a bíróság szálljon ki a helyszínre és ott folytassa le a tárgyalást. Á védő előterjesztésének Buntes elnök he'ytadoti és a helyszíni tárgyalást csütörtökre tűzte ki. barátság áll fenn az alsóbánáti pártszer­­veze'ek egy részében is. Szinte pikáns háttere van annak a háborúskodásnak, ami Grgin Dusán, a vrsaci járás radi­kális képviselője és Brasován vrsaci radikális pártelnök között kitört. A jelö­lések idején Brasován szemben állott Grginnel és Brasovánnak nyilvánvalóan nagyobb tábora volt, mint Grginnel:, mégis Brasován önként visszalépett és Grgin jelö'ését támogatta. Az ellentét azonban most újból kitört és a kulissza­­titkok ismerői úgy tudják, hogy ennek oka az, hogy Grgin bizonyos ig retek­kel és másirányu «kompenzációkkal birta rá Brasovánt a jelöléstől való visszalépésre, de most megválasztása után minderről tudni sem akar. Braso­ván emiatt fordult el Grgintől és már most megkezdte a talaj előkészítését a jövő vá'asztás esetére — a maga szá­mára és Grgin ellen. A miniszter pártelnöksége Mindezeknél nagyobb jelentőségű — mert az országos politikára is kihat — Sztankovics Szvetozár képviselőnek és volt államtitkárnak Nincsics kü'ügymi­­niszter elleni küzdelme. A külügyminisz­tert a választások előtt a felsőoánáti kerületi pártszervezet elnökévé válasz­tották, hogy így intenzivebben résztve­­hessen a bánáti pártélet ben. A kerület elnök eddig Sztankovics Szvetozár volt, aki nem látott semmi okot arra, hogy helyét átengedje Nincsicsnek és amikor olyan időre hívták egybe a kerületi konferenciát Beogradba, amely Sztan­­kovicsnak nem kedvezett, mint elnök hivata'osan közölte a szervezetekkel, hogy a konferenciát nem hívták szabály­szerűen egybe és ö azt e halasztja. A beogradi konferencián valóban sok já­rási szervezet nem jelent meg, az érte­kezletet mégis megtartották és azon Nincsics Momcsilió külügyminisztert vá­lasztották meg elnöknek. Sztankovics a választ st megfelebbezte a radikális-párt főbizottságához. A hivatalos radikális-pártban az ellen­téteket jelentéktelennek tartják és azt hangoztatják, hogy azok rövidesen elsi­mulnak. A párt korifeusai hivatkoznak arra. hogy ellentétek mindenütt vannak s noha a radikális-pártban dúló viszály­kodás meglehetős nagy port ver föl. sem a Veszelinovics—Ráics-, sem a Grgin—B.rasovan-affért nem lehet más­nak tekinteni, mint személyes termé­szetű civódásnak. Hivatkoznak arra is. hogy Sztankovics képviselő sokkal is­ább fegyelmezett tagja a pártnak, semhogy a külügyminiszterrel való né­zel eltérésnek valami köveik eznjéuve le­hetne. Trockij tanúvallomása a Sadoul-porbfcn Barbass® Henryt is kibsl'gatták tanúként Parisból jelentik: Sadoiü százados Derének tárgyalásán Sadoul védője. Trockij levélbeli tanúvallomását ol­vasta fel. amelynek politikai érde­kessége is van. A levélben Trockij annak a felfogásának ad kifejezést, hogy Franciaországnak meg keil adnia a német militarizmus számára a kegyelemdöfést, ami által elérhető volna, hogy a háborút csekély áldo­zattal bevégezzék. Mindazok a fára­dozások azonban. amelyeket Sado­­ullal folytatott, meghiúsultak Orosz­ország katonai tehetetlenségén. Ami­dőn a breszt-litovszki béketárgyalá­sokat félbeszakították. ismételten megkísérelte, hogy Sadoul segítsé­gével rábírja a francia kormányt arra. hogy a szovieikormánvt kato­nai segítségben részesítse. Sadoul azonban mit sem tudott elérni. A levél felolvasása után áttértek az orosz katonai bizottság volt tag­jainak kihallgatására, amelv bizott­ságnak Sadoul is tagja volt. Ezután kihallgatták fíuisson Fer­­dinánd egyetemi tanárt, az Emberi Jogok Ligájának elnökét, aki tanú­ságot tett Sadoul lojális jelleméről. Kihallgattak még több más tanút, igy Barbusse Henryt. az ismert irót is. A pénzügyminiszterré kinevezett de Monzie nem jelenhetett meg. Ju­­det. akinek vallomását nagy kíván­csisággal és érdeklődéssel várták, kijelentette, hogy ő őpd ugv a poli­tika áldozata, mint Sadoul. Sadoul esete sokban hasonlatos az ő eseté­hez. mert mindketten Clemenceau útjában állottak. Mind a két esetben sok dolog tisztázatlan, őt. Judet-t, is in contumatiam elítélték, azután szabadonbocsátották. Négy ej harangot kapott a szuboticai ferencrendi zárdatemplom Rod’cs Rafael beogradi érsek végi» a felszent elést A subolicai szent ferencrendi zárda­­templom közadakozásból vásárolt és Mariborban készült négy uj harangját, az ünnepség programjához híven, fényes külsőségek között szombaton dé’után szállították át a pályaudvarról az Alek­sandrova uh'cán és a városház-téren át, a templom előcsarnokáig. A harangokkal négy érakor indult el a pá'yaudvarró! karinges papok ve­zetése mellett n több ezer főnyi tömeg. A menetet katonazenekar nyitotta meg, maid gyalogos- és lovasrendőrök, iske­­usgyerekek és fehérruhás lányok kö­vetkeztek. Utánuk a papok jöttek és közvetlen őket követték a harangszál­­litó kocsik. Az első harangot hat ökör, a másodikat szintén hat ökör húzta. A harmadikat négy ló, a negyediket llégy ökör. Mind a négy szállítói öcsi gyö­nyörűen lel volt d:szifve virágokkal és zaüagcsokrokkíd. A harangokat a su­­! ot'cai oltáregyle'ek, a terciáriusok csapata és a kon-reganisták követték egyesületi zászlójuk alatt A menet út­vonalán rendőrök és tűzoltók vontak kordont Az agyonlőtt dobrovoljác Főtárgyalás a becskereki törvényszéken Panamavádak a bánáti radikális-pártban Megfelebbezték Nincsics külügyminiszternek kerületi párt­elnökké \ralő választását

Next

/
Thumbnails
Contents