Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-05 / 93. szám

T925. április 5. BACSMEGYEI NAPLÓ 3- oldal. Kisebbségi Élet m 3B» A szlovenszkói őslakosság pártja mellett foglalt állást dr. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő Szentivány Jó­zsef zászlóbontásával szemben, amely­nek célja a szlovenszkói egységes ma­gyar párt megalakítása. — Ha a magyarság egységes nemzeti táborban csak a magyarság nemzeti ér­dekeiért küzdene, — írja dr. Korláth a Prágai Magyar Hírlapban — akkor a kormány ismert eszközeivel a külföld előtt könnyen úgy állíthatná be az egy­séges magyar tábort, annak törekvését és munkáját, mint amely csak a magyar önzésnek, a csak magyar törekvésnek és a magyar irredentizmusnak áll szol­gálatában. Ezzel szemben, ha az egy­séges őslakótábor veszi fel a küzdelmet a kormány sovinizmusa és gyarmatosí­tása ellen, akkor ilyen vádak a magyar­ság ellen nem emelhetők, mert nem speciális magyar célokért küzdünk, ha­nem az összességért, a szlovenszkói és ruszinszkói őslakó nemzetiségek ösz­­szeségének jogaiért, létéért. , Ez esetben jobban kidomborodnak az őslakos nemzetségek sérelmei és foko­zott mértékben tűnik ki a kormánysovi­nizmus célja és törekvése. A tisztán magyar nemzeti alapokra fektetett párt megteremtése azért sem kielégítő, mert a velünk eddig békében élő s a jövőben is békét kívánó nem magyar őslakosok körében félremagyaráznánk akciónkat s azt vélnék, hogy a magyarság teljesen külön akar válni sorstestvéreitől és csak önző céljait akarja elérni. Ez elhidegü­­lést okozhatna az egymást mindig meg­értő és a közös sorsot szenvedő őslako­sok körében. Igaz ugyan, hogy hason­lóan nemzeti párti alapokra helyezked­hetne a többi őslakos nemzetiség és ezek a nemzeti pártok együttműködhet­nének, de ez nem lenne oly tökéletes, imint az őslakosság egységes tábora s Ismerve a kormányt, bizonyosra vehető, hogy a nemzeti alapokon álló tömörülé­sek közé á szembeállítás és ellenséges-' kedés magvait hintenék el. A tisztán magyar nemzeti alapokon való szervezkedés tiszta magyar vidé­ken könnyű és természetes, de vegyes vidékeken a velünk érző. de exisztenciá­­jukban a kormánytól függő tömegeknek magyar alapon való tömörítése lehetet­len, * Tatarescu kisebbségi miniszter megígérte Sándor József képviselőnek, hogy a kolozsvári szignrancához és az államrendőrséghez rendeletét intéz, amely szerint az erdélyi magyar párt vezetősége a jövőben legfeljebb húsz résztvevőből álló összejöveteleket de­tektív jelenléte nélkül is tarthat egysze­rű bejelentés alapján. Sándor József egyébként közölte a magyar újságírók­kal; hogy a miniszter a legnagyobb ide­genkedéssel viseltetik a magyar párt iránt. A miniszter elárulta, hogy még mindig a kolozsvári hangulata alapján áll és azt mondotta, hogy néhánv hét múlva uiabb leleplezésekkel fog eiőáüani a magyar párt ellen. A leleplezés való­színűleg Bukarestben, az ottani sajtó­ban fog megtörténni. A miniszter titok­ban tartja leleplezése anyagát és csak: azt mondta, hogy Sándor Józseffel meg van elégedve. Az erdélyi magvar párt nyugodtan várja a miniszter »leleplező«! akcióját és egyelőre arra helyezi a j suivt, hogy április közepére tervezett; bizottsági ülését megtarthassa. Ha a Tatarescu által kilátásba helyezett mó­dosító rendelkezés késne, ad hoc enge­délyt fog kérni a magvar párt vezető­sége a helyi hatóságoktól a gyűlés meg-! tartására. * A román nyugdíjtörvény elsősor­ban természetesen a magyar tisztviselő­ket sújtja. Az erdélyi magyar lapok részletesen foglalkoznak a nyugdíjtör­vény igazságtalan rendelkezéseivel és többek között a következőket írják: A nyugdíjtörvény a regátbeil és a csatolt területek nyugdíjasait küiöu-kü­iön kategóriába osztja be. Azonfelül nem a szolgálatot, az eltöltött munka­időt veszi figyelembe, hanem politikai­lag osztályozza a nyugdíjasokat. Szol­gálhatott az a tisztviselő a legnagyobb szorgalommal, tudással egy életen ke­resztül: megrokkanása után a nyomor és bizonytalanság a sorsa, ha megbíz­hatatlannak ítélik. Tág teret engednek a rágalomnak, a titkos besugásoknak. Nem a munka, hanem egy jó vagy rosszakaratú politikai minősítés dönti el nyugdijas életét vagy halálát. Milyen munkát, milyen szolgálati erkölcsöt vár­hat az ország attól a tisztviselőtől, akit ilyen elbánásban részesít? Pártatlansá­got várhat-e? Vagy türelmet, megköze­líthetetlenséget? Az egész világon a törvények félremagyarázhatatlan sza­kaszai vagy ennek alapján hozott bíró­sági döntések határozzák meg a nyug­díj összegét csak Romániában fog az á példátlan eset megtörténni, hogy politi­kai szempontok jutnak érvényre a nyug­díjazásoknál. Becsületes, az ország helyzetének megfelelő nyugdíjtörvényt vártunk a kormánytól s e helyett az^uj nyugdíjtörvény tervezete elfogult és to­vábbra is tág teret enged a korrupció­j tász és az ellenük indított bűnvádi eljárás tekintetében a kormány nem is tud és nem is akar közigazgatási utón intézkedni, hanem szabad fo­lyást enged_ a bírói eljárásnak. Ez ellen Radicséknak sincs kifogásuk, azonban érdekes, hogy a radikális és a Radics-párt közt megindult közeledésnek el­ső napjaiban a zagrebi törvény­szék vizsgáióbiráia sürgőse« be­fejezte Radios István ellen a vizsgálatot és az iratokat szom­baton már át is tette az ügyész­ségre. Ha Radies nem él kifogással az ügyész által elkészítendő vádirat el­len. akkor rövidesen men is lehet tartani a nyilvános iötársva’ási. Ami Macsek és társainak internálását il­leti. őket sem fogiák eevélnre sza­badon engedni. A rendőrség ugyanis uiabb bizonyító-anyagot gyűjtött Luther kancellár Simons ideiglenes elnököt ajánlotta valamennyi párt közös jelöltjéül A baloldali párfok megegyeztek Marx jelölésében Berlinből jelentik : A mai nap újabb politikai meglepetést ho zott. Luther kancellár magához Itérette a pártok vezéreit és azt ajánlotta nekik, hogy léptessék fel az április 26-iki elnökválasztáson közös jelöltül Simons dr. ideiglenes elnököt, az országos főtörvényszék elnökét, vagy pedig halasszák el a választást, esetleg bízzák meg a birodalmi gyűlést azzal, hogy ez ideiglenes elnököt véglege­sítse. A kancellár —■ politikai kö­rök véleménye szerint — azért lépett fel ezzel az ajánlattal, mi­ve! attól tart, hogy ha a balo d I közös jelöltje győz a választást, ekkor neki is le kell köszönnie. A jánlatot a pártok jelenlevő vr­­érei visszautasították. A weimari .koalíció pártja! ezután ülést tar­tottak, amelyen Marx volt biro­dalmi kancellárt véglegesen meg véleszíotíák közös jelöltjüknek. A köztársasági pártoknak Marx jelölésében mint közös jelölésben va!ó megállapodását hivatalosan prolclamálták. A közlés a követ­kezőképpen szól: — A centrumnak, a szociálde­mokrata pártnak és a német de­mokrata pártnak megbízottai kö­pött ma este Marx volt kancellár jelenlétében a birodalmigyüíés •pületeben újabb tárgyalások voi­­'ak. A gyűlés úgy döntött, hogy dr. Marx volt kancellárt a károm p rt körös jelöltekén! fogja az el­nökválasztáson ajánlani. Marxnak közös jelöltként való jelölését már prolclamálták. Ma vagy hol nap a jobboldali pártok fognak fames jelölése mellett állástfog* lalni. ‘ A radikális-párt engedményei a Morvátoknak A megegyezés plattf ormja: Radics Pavle beszéde — Felállítják a báci hivatalt — Önkormányzat, törvényhozói jogkör nélkül Radics István ellen váratlanul befejezték a vizsgálatot Beogradból jelentik: A oolitikai élet homlokterében a kormánynak a Radics-párti vezetőkkel folytatott megbeszélései állanak, amelyeknek a horvátokkal való tdies megegye­zés a céljuk. Ezekről az egyelőre még csak tapogatodzás számba me­nő kísérletekről beavatott helyen a következő felvilágosításokat adták: — A most folyó megbeszélések még nem tekinthetők hivatalos tár­gyalásiknak. A radikális-pártban meg van a hajlandóság a horvátokkal való megegyezésre, amelynek alap­jául elfogadják a Radics Pavle beszédében lefektetett elveket. A radikális-pártban ez a hajlandó­ság. mint köztudomású, nem újkele­tű. de a Markó-íéle jegyzőkönyv ide­jén. éppen úgy. mint a Davidovics­­kormánv alatt, a Radics-párt tá­masztott nehézségeket. Hajlandósá­gukat a megegyezésre kifejezésre juttatták ugyan, de annak létesítésé­re csak a konkrét kérdések elinté­zése után lettek volna hallaná ók. A kölcsönös bizalmatlanság miatt ak­kor nem kerülhetett erre sor. főleg azért nem. mert a radikális-párt ré­széről kívánt programmatikus en­gedményekre a Radics-párt akkor nem volt hajlandó. Természetesen Radics Pavle beszédével ez a hely­zet megváltozott, a horvátok meg­tették azt a lépést, amit tőlük vár­tak. Most már hozzá lehet látni a szerb-horváí megegyezés fokozatos j kiépítéséhez. Nagyon sietni a megegyezéssel nem ajánlatos, mert előbb mindkét pártnak népsze­rűvé kell tenni saját tömegei előtt a megegyezés eszméiét. Áll ez a ra­dikális-pártra is. amely a választá­sok alatt szintén nem a megegyezés jegyében agitált. Az önkormányzat terén a radi­kális-párt nagv engedményekre hajlandó, törvényhozói hatáskört azonban ter­mészetesen nem biztosíthat az ön­kormányzati testületeknek. Hajlan­dó a radikális-párt azonkívül a hor­­vát báni intézmény felállítására, de a bánnak állami tisztviselőnek kell lennie. A konkrét tárgyalások meg­kezdéséig a kormány máris közele­désre törekszik, lioev az eddigi fe­szült viszonyt enyhitse és elsősor­ban elő fogja segíteni azoknak az intézkedéseknek a leépítését, ame­lyeket a Radics-párt ellen ed­dig alkalmaztak. Ez sem történhet meg gyors iramban, aminek egyik főoka. hogy a kormánypártok közt nincs tel­jes összhang a Radlcs-pártta! való megegyezés kérdésében. A Pribicsevics-pártnak nevanis nem érdeke a megegyezés sürgetése és tekintettel arra. hogv a horvátorszá­gi közigazgatás nagy része az ő ke­zükben van. módinkban is áll akadá­lyokat gördíteni a radikálisok elé. így a Radlcs-pijrt elleni obznana­­repdeleíet, amely tulajdonkép­pen már teljesen elvesztette ha­tályát, a Pribicsevics-nárti hi­vatalnokok még mindig szigo­rúan végrehajtják, A Radics-párti vezetők fogvatar­össze ellenük és ügyüket ismét bíró­ság elé terjesztik. Ha azonban a Za­grebi törvényszék most megismétli első határozatát és kimondia. hogy szabadlábon védekezhetnek, úgy kétségtelenül meg fogják szüntetni internálásukat. A sajtótörvény a törvény­hozó bizottság előtt A törvényhozó bizottság albizottsá­ga szombaton Mar kavics Láza el­nökletével megkezdte a saitőtörvény részletes vitáját- A szekció a tör­vényjavaslat első nyolc szakaszát lényegtelen Változtatásokkal elfo­gadta, a felelős szerkesztőről szóló szakasznál azonban a vitái elhalasz­tották. Az dső szakaszok elfogadása saj­­. tókörökben igen kinő benyomást keltett, mert ebből,arra következtet­nek. hogy nem fognak teljesülni azok a remények. amelyeket ennek a szekciónak a működéséhez fűztek és nem fogták enyhíteni a javaslat drákói rendelkezéseit. A minisztertanács szombaton két ülést tartott. Délelőtt fél tíztől tizen­két óráig kizárólag a iöldmives­­hitelekről szóló javaslattal foglalko­zott a kormány, este pedig a parla­ment elé kerülő többi javaslatokról folyt a. vb a. Lemondott Uzunovies parlamenti a felnő h Uzunovies Nikola, a páriament <ú­­elnöke szombaton vűratUmnl lemon­dott erről a tisztségéről, A lemon­dást azzal magyarázzák, hogy Uzu­novies a kabinet rekonstrukciója al­kalmával ismét tárcát akar vállalni a kormányban. Az ellenzéki lapok ezzel kapcsolatban azt állítják, hogy Uzunovies elégedetlen volt a parla­ment alelnöki méltóságával, mert azt nem találta megfelelőnek sokévi mi­niszteri működése után. Aclsmed Zogu súlyosan megbetegedett Külföldi orvostanárokat hivattak az albán köztársaság elnökéhez Tiranából jelentik: Achmed Zogu bég, az albán köztársaság elnöke, sú­lyosan megbetegedett. Az albán orvo­sok nem tudták megállapítani az elnök betegségének okát,' ezért a kormány külön kurírokkal több neves külföldi orvost hivatott a nagybeteg köztársa­sági elnökhöz. Achmed Zogu bég egyébként közvet­lenül megbetegedése előtt fogadta a beogradi Politika kiküldött munkatár­sát, aki előtt hosszasan nyilatkozott a jugoszláv albán v'szonyról, főleg a vitás Szent Naum-kolostor ügyéről. Kijelen­tene, hogy elismeri Jugoszlávia törté­­ne'mi jogát a Szent Naum-kolostorra, azonban az uj albán kormányzat kelle­metlen szituációba kerülne, ha egy csa­pásra mindent feladna. Hangsúlyozta, í hogy Albánia állandó barátságos vi­szonybán óhajt élni Jugoszláviával.

Next

/
Thumbnails
Contents