Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-30 / 116. szám

6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 30. magam is nem kis szerepet játszot­tam. a katonák, rendőrök és csend­őrök állama legyen, ahol sirt ásnak az én nemzetemnek. Midőn mi a köz­társaság kereteibe léptünk, feltéte­leztük. hogy nemzeti jogainkat tisz­teletben fogják tartani az egész vo­nalon. Ehelyett azt látjuk, hogy a szlovák hivatalnokokat hátraszorit­­ják. a szlovák paraszt nem kan lói­dét. vagy ha van neki. dolgos kezei közül kihúzza az ui nemesség. A szlovák iparos a tönk szélén áll. A szlovák nép érdekeit egyedül csak a szlovák néppárt képviseli. Hlinka ezután az ünnemiaprende­­zö törvényről beszélt. Kijelentette, hogy a szlovák néppárt nem fogja tűrni, hogy a nép vallásos érzését akárki sértegesse. Megkönnyítették a külföldiek ittariózkodását Á belügyminiszter uj rendeleté Beogradhó! jelentik: A belügyminisz­ter rendektől küldött szét az összes hatóságokhoz, amely a külföldieknek az országban va!ó tartózkodását lényegesen megkönnyíti. A rendelet értelmében az idegen állampolgár megérkezését és távozását nem köteles ezentúl személyesen beje­lenteni a rendőrségen, elég, lia ezt a házigazda, vagy szállodai portás utján eszközli. A járásban a községi elöljáró­ságnál kel! csupán bejelenteni a meg­érkezést, fölösleges a főszolgabírónál is jelentkezni. A külföldi, az országb ál való távozás esetén, a jövőben nem fizeti a száz dinár vizumdijat, ha a vizűin érvényes­sége még nem járt le, ellenkező esetben azonban az illetéket köteles lefizetni. A tartózkodási engedélyt két hónapig c.z illetékes rendőrhatóság is jogosult meg­hosszabbítani, de két hónapon túl már csak a belügyminisztérium adhat. Ha a vizűm lejárt, a visszautazás! vizűmet a rendőrhatóságnál kell beszerezni, amelyért a viszonossági elv alapján megállapított vizumdijat kell kivetni. Magyarorszá­giak visszautazási vízuma száz dinár. A külföldi állampolgár mindaddig, mig a vízuma érvényes, az egész ország terü­letén szabadon utazhat és tartózkodhat. A belügyminisztérium rendeleté már megérkezett a vajdasági hatóságokhoz is. Gyerekek betörőbandája Tizenkét betörést követett e! négy sentai inas Sentáról jelentik : A sentai rendőrség szerdán egy négytagú fiatalkorú betörő­bandát leplezett le, amely már hónapok óta fosztogatta a város üzleteit és tra­fikjait. A fiatalkorú betöröbanda egész vé­letlenül került a rendőrség kezére. A­­Keczeli-féle aulógarázs tulajdonosa szer­dán jelentést tett a rendőrségnek, hogy kedd éjszaka betörtek az autógarázsba és onnan nagymennyiségű szerszámot loptak cl. A tettesek, mint megállapí­tották, a tetőn keresztül jutottak be a garázsba, ahol az egyik autó lépcsőjén gyereklábnyomot fedeztek föl. A rend­őri nyomozás ez alapon pár óra lefor­gása alatt előkeritette az egyik tettest V. M. tizenötéves inas szemé'yében, aki rövid vallatás után töredelmesen beval­lotta, hogy a betörést ő követte el há­rom másik társával együtt, akiket a rendőrség szintén letartóztatott. A rendőrség megállapította, hogy V­­M. és három társa már hónapok óta fosztogatják a város trafikjait és üzle­teit és eddig körülbelül tizenkét betö­mést követtek el. A fiatalkorú banda többek közt betört a Politzer-féle könyv­­kereskedésbe, a Wieuer-üzletbe, a Guel­­mino-féle keieskedésbc és a Fekete- Sauer-féle nagykereskedésbe és a nagy­trafikba. A lopott holmikat a katolikus romtemplomba helyezték el és onnan hordták szét és adták el különböző he­lyeken. Géptisztviselők a magyar állami hivatalokban Számológépekkel pótolják az elbocsátott hivatalnokokat Forradalmi újítás a bürokráciában I Budapestről jelentik: Az állami szám­vitel évtizedes rendszerét néhány hóna­pon belül egy valósággal forradalmi újítással uj vágányokra viszik az állami adminisztrációban. A minisztériumok és egyéb állami hivatalok örfg szobáiban hónapok óta beszélnek a tisztviselők erről a rendkívül érdekes újításról, amely a hivatalos lap szerdai számában megjelent pénzügyminiszteri rendelettel nyerte el szankcióját. Röviden és érthe­tően arról van szó, hogy az állami ad­minisztráció számviteli munkáját a szám­vevőségek hatalmas és drága apparátusa helyeit gépek fogják a jövőben végezni. Gépszámvevők és gépfogalmatok fogják elfoglalni az állami számvitellel foglal­kozó tisztviselők helyét és az összes állami tisztviselők fizetésének nyugdij- és egyéb illetményeinek kiszámítását, kiutalását és a személyi adatok nyil­vántartását a jövőben a magyar állami adminisztrációban gépek fogják végezni. Az összes minisztériumok és állami üzemek tisztviselőinek és nyugdíjasainak illetményeit egy központi hivatal fogja nyilvántartani és kiutalni, amelynek cimc Központi Illetmény Hivatal lesz. Az illetrnényhivatal egy-két szobában, néhány számvevőségi tisztviselővel és szolgával egyedül fogja ellátni azt a munkát, ame’yet most minden egyes minisztérium, állami hivatal és állami üzem külön-külön dolgozó számvevőségi osztálya nagy tisztviselői karral intéz. Ezzel a gépmunkával természetesen fe­leslegesekké fognak válni az előbb em­lített számviteli osztályok és hivatali helyiségeik is és az embereken és fize­téseiken kívül óriási összegeket jog meg­takarítani az állami adminisztráció fű­tésben, világításban és egyéb dologi ki­adásban. Még nem végeztek .pontos számításo­kat arra nézve, hogyha a gépek mun­kájával fogiák az állami igazgatásban helyettesíteni az emberek munkáját, mi­lyen összegű megtakarítást érhet el az államkincstár, de hozzávetőleges számí­tás szerint is a mai személyi és dologi kiadásoknak 50—75 százalékos reduk­ciójára lehet számítani, ha a reformot teljesen keresztülviszik. A terv az, hogy az állami számvitel gépüzemre való átalakítását három-négy részletben valósítják meg. Az első fázis az lesz, hogy az állami hivatalok szám­vevőségi munkaköréből kivonják a nyug­­dijilletmények kezelését és egységes el­látásét a Központi Illet meny hivatalra bízzák. Közismert dolog, hogy az állami nyugdíjasok folytonos panaszokkal vol­tak tele részben amiatt, hogy nem kap­ták meg nyugdijaikat pontosan,-részben hibás címzések és téves számfejtések miatt nem juthattak idejében illetmé­nyeikhez. Ezentúl gépek fogják végezni a csekklapok címzését. Minden nyugdíjas pontos címével fémből készült klisét üt ki az angol eredetű cimezó’gép, úgyhogy téves címzések, amelyek eddig tiz szá­zalékot tellek ki, teljesen ki vannak zárva. Az illetmények kiszámítását ame­rikai számfejtő gépek fogják végezni. A járandóságok összeadását, a levonások végrehajtását a számfejtögép végzi és maga a gép írja bele a nyomtatványokba a végösszegeket, de az egész számfejtési művelet ellenőrzése is gépek utján tör­ténik. Példaképpen említjük meg, hogy mig eddig a nyugdijiiletmények kiutalá­sát minden minisztériumban átlag tiz tisztviselő végezte átlag tiz napon ke­resztül, most, a gépek, segítségével ezt az egész munkát egy szolga elvégezheti két délelőtt folyamán. A pénzügyminisztérium az uj gépeket már meg is rendelte. Összesen körül­belül százezer aranykoronába fognak kerülni a számfejtőgépek, de ennek az összegnek az amortizálásával az idő­közben megtakarított tisztviselői fizeté­sek és dologi kiadások révén négy-öt hónap alatt készen lesz a kincstár. Mint emlitettük, egyelőre csak a nyugdíjasok illetményeit fogják a számfejtőgépek | utján kiutalni és az állami üzemek | nyugdíjasaival együtt, mintegy kilencven- ij százezer nyugdíjas ügyeit fogják elintézni] a gépeli. í A pénzügyminisztériumban most fek- jj tetik le az uj rendszer alapjait. A régi J nehézkes számfejtőkönyvek helyett egy törzskönyvet állítanak fel és annak leg­fontosabb adatait átviszik kartonlapokra, amelyeknek adatai alapján fogják a számfejtő- és cimezőgépek, valószínűleg már az ősztől kezdve, az állami nyug­díjasok illetményeit kiutalni. A gépeknek az állami adminisztrá­cióba való ez a bevonása szinte belát­hatatlan jelentőségű: ez a rendszer meghúzta a lélekharangot a bürokrácia felett. Megkezdődött a szatmári hétszeres rablógyilkos biinperének tárgyalása Reinifz Jakab a bíróság előtt Szatmárból jelentik: Nagy érdeklődés mellett kezdődött meg a hétszeres rab­lógyilkossággal vádolt Reinitz Jakab bünpörénck tárgyalása. A szatmári tör­vényszék Reinitzet csupán Grosz Her­man nagykárolyi vendéglős meggyilko­lásáért vonja felelősségre, a többi hat gyilkosság ügyét Kolozsváron fogják le­tárgyalni. A zsúfolásig telt tárgyalási teremben több külföldi érdeklődő is van. Erdős Fe­renc dr. törvényszéki elnök kérdéseire Reinitz, akit a húsz hónapos fogság alig viselt meg, bemondja személyi adatait: négyvenhat éves, Szatmár megyében született, hét gyermeke van. csak ma­gyarul tud, vagyontalan. — Hát a ház nem a magáé? — kérd! az elnök. — Nem, — feleli Reinitz — a ház a feleségemé. A személyi adatok megállapítása után a ténykérdéseket adja fel az elnök. Rei­nifz papírlappal a kezében áll az emel­vény előtt és hangosan deklamálva vé­dekezik. Elmondja, hogy Grosz neki Nagykárolyban egy valutaüzletet aján­lott és később levélben egy olyan faüz­letet, amelyhez 60.000 lei szükséges. Társultak és együtt mentek el Nagybá­nyára, ahol Grosz egy aranycsempésze-1 tét is javasolt, amely azonban meghiu- I sült. — Groszt hol hagyta? — Grosz azt mondotta, hogy' dolga van még Nagybányán és másnap jön haza. — Adatok vannak, hogy maga másutt töltötte az időt. — Kérem elnök ur, én haza jöttem, több tanúra hivatkoztam a vizsgálóbíró előtt. Másnap szombat volt és a magam­fajta zsidó ember nem utazik szomba­ton. Az elnök felmutat egy véres gallért, amelyet Grosz ' meggyilkolása helyén találtak: — Magáé ez Reinitz? — Nem. — Hiszen már beismerte a vizsgáló­bíró előtt, hogy a magáé. — Annái jobb, ha az enyém, mert ez csak az én védelmemre szolgál. Csak nem tételezhető fel, hogy egy ilyen okos ember, mint én, meggyilkolok valakit és otthagyom a bűnjelet. A hulla megtalá­lása után háromszor is voltam künn a helyszínén és sohasem találták ott a gal­lért. Hogyan találhatták ott negyed­szer? — Miért tagadta, amikor Groszné a férjét magánál kereste, hogy együtt vol­tak Felsőbányán? — Azért, mert azt hittem, hogy Grosz le van tartóztatva s féltem, hogy engem is magával ránt az aranycsernpészési ügyben. Akkor különben még nem is volt arról szó, hogy Groszí meggyilkol­ták. — Nyilvánvaló, hogy maga ellen több gyilkosásg gyanúja forog fenn, Az is bi­zonyos, hogy az eltűnteket valami cso­dálatos véletlen folytán magával látták. Mit keresett Kolozsváron Grosszal? — Grosz csalt oda egy jó üzlet remé­nyében. — Groszné Kolozsvárról ajánlott le­velet kapott a férjétől. Maga azt mond­ja, hogy azt nem maga adta fel, Grosz pedig akkor már nein élt. Hát ki adta fel .az ajánlott levelet? Reinitz (felordit): Hát Grosz adta fel! Az elnök: Maga azt is mondotta, hogy Grosz Londonba utazott, miért hazudta ezt? Reinitz: Nem hazudtam, a fiam egy­szer azzal jött haza: apám légy nyu­godt, Roíh Árontól azt hallottam, hogy Grosz nem tiint ei, hanem Londonba uta­zott. Az elnök: Üljön le Reinitz egy kicsit, nem fog ártani magának. Reinitz (két szemét az ég felé emeli): Nagyságos elnök ur. én erősebb vagyok, mint egy. állat, ha kibírtam ezt. A délutáni folytatólagos tárgyalást a terem túlzsúfoltsága miatt nem lehetett megkezdeni. Az elnök a termet teljesen kiürítette és csak a legszigorúbb igazo­lás mellett megrostálva bocsátották be újra a hallgatóságot. A tanúkihallgatások során Orosz Her­­manné, Reinitz első áldozatának özve­gye és a vádlott közt több ízben heves jelenetekre került a sor. Mikor a meg­gyilkolt Orosz rnhafoszlányait mutatják föl, az özvegy elájul. Egy Ízben Groszné gyilkosnak titulálta Reinitzet. mire ez kikéri magának ezt a hangot. A csütörtöki tárgyalás a folytatólagos tanúkihallgatásokkal kezdődik. Életfogytiglani fegyházra Ítélt anyésgyilkos A noviszadi tábla a sombor: törvény­széket uj ítélethozatalra utasította Gyurkov Stipan braniin-vrhi nap­számos vadházasságban élt Banac Janjával és nála lakott Banac Man­­da. Jania anyja is. Gyurkov házában a vő és anyós közt napirenden vol­tak a veszekedések. Gyurkov. hogy anyósától szaba­duljon.^ elhatározta, hogy elteszi a láb alól. 1922 szeptember 5-én éjiéi belopódzott az alvó asszony szobá­jába és megfojtotta, a holttestet ki­vitte az udvarra és a gémes kútba dobta, de hogy a gyilkosság gyanú­ját elhárítsa, a kút mellé eev korsót állított, mintha az anyós beleesett vagy beleugrott volna a kútba. Gyurkov azonban Banac Jan jártak elmondotta, hogy ő ölt© meg és dob­ta a kútba Jania anyját, mire az fel­jelentette. A boncolás is kétségtelen­né tette, hogy nem véletlen baleset­ről. vagy öngyilkosságról van szó. hanem fojtosattís utján elkövetett gyilkosságról. • Gyilkossággal vádol tan került 1924 március 6-ikán Gyurkov Stipán a szombori törvényszék elé. ahol ta­gadta a gyilkosságot, de ellene val­lott Banac Jania. aki azt állította, hogy Gyurkov előtte beismerte a gyilkosságot. A szombori törvényszék Gyurko­­vot gyilkosság miatt életfogytiglani fegyhdzra ítélte. Szerdán tárgyalta a bűnügyet a noviszadi feíebbviteli bíróság Ara­­niczky tanácsa, amely azonban ér­demi ítéletet nem hozott, hanem a szombori törvényszéket ui ítélet ho­zatalára kötelezte.

Next

/
Thumbnails
Contents