Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-29 / 115. szám

1925. épriiis 29. 8ACSMEGYEI NAPLÓ Környel meghalt A magyar operaház gyásza Budapestről jelentik: Környei Béla. az operaház világhírű tenoristája ked­den rövid szenvedés után megha t. Környei három nappal ezelőtt bete­gedéit meg. Csütörtökön még fellépett az Aidá-ban és nagy sikert aratolt. Pénteken nem énekelt; hanem a Fészek- Klubban töltötte estéjét, amelynek igazgatója volt. A klubban este rosszul lett, hazament, másnap már harmincki­lenc fokos láz gyötörte. Orvosainak megállapitása szerint orbáncot kapott. Hétfőn komolyra fordult állapota és az ezzel kapcsolatos magas láz következté­ben kedden délután eihunyi. Környei Béla 1875-ben született. Sokáig vidéken szihészkedett, maid Budapestre került a Király Színházhoz, ahol operettekben lépett föl Szamoss7 Elzával együtt, akit később feleségül vett. 1907-ben a budapesti operaház tagja lelt, 1915-ben a bécsi operához szerződőit, amelynek kötelékében hat esztendeig énekelt. 1921-ben Ameriká­ban vendégszerepelt, ahonnan egy év múlva tért vissza Budapestre. Hangja élete végéig megőrizte kivé teles "szépségét, amely tenoristákná szokatlan színészi képességgel párosult Az Aida-n kívül a Bajazzók-ban, az Othello-bar. és különösen Erkel Ferenc Bánk-bán-jában voltak sikerei. Környei háromszor nősült. Első házas­ságából született Paula leánya, aki most a Nemzeti Színház tagja. vec Tané bűnügyi rendőrkapitány maga is megállapította, hogy magánjogi vita áll csak fönn a felek között és ezért Pavonicsot kedden szabadlábra helyezte, az ügy aktáit azonban áttette a szubo­­ticai ügyészséghez. Az ügy azonban ezzel nem nyer be­fejezést, mert Pavonics Valentin dr. Ludaics Milos sentai ügyvéd utján föl­jelentést tett a sentai rendőrség ellen’ amiért őt perrendellenesen negyvennyolc órán túl is fogvatártották, anélkül, hogy kihallgatták volna, bár csak magánjogi igényeket támasztottak eüene. Pavonics ezenkívül' — mihelyt ügye bírói elinté­zést nyer — büntető feljelentési tesz fel­­eéntöi ellen a becsfiletsértő hamis vád miatt. Qtveo éves háború 25,000 hold földért Konferenciái* rendezik a dunai oblözelek használati jogát Szabádtábrahelyczték a letartóztatott zagrebi fakereskedot Pavonics Valentin zagrebi fakereskedő letartóztatása érdekes bonyodalmakra vezetett. Mint a Bácsmegaei Napló már jelentette, a tekintélyes és gazdag ke­reskedőt — aki az utóbbi időben Szu­­boticán lakik — a sentai rendőrség pén­teken délután letartóztatta épen akkor, amikor el akart utazni Sentáró:. A le­tartóztatott kereskedőt azonban a rend­őrségen se szombaton, se vasárnap nem halgatták ki. Az idős embert az izgal­mak annyira megviselték, hogy a rend­őrfogdában megbetegedett, úgy hogy a gsntai kórházba kellett szállítani. A megbetegedett kereskedő kihall­gatását csak hétfőn kezdték meg és ak­kor derült csak ki, hogy mivel vádolják. Az az egyik vád ellene, hogy még 1923-ban mintegy kétszáz vagon fát adott el egy szuboticai fakereskedőnek és négyven vagont a sentai ipartestület­nek. Az ipartestületnek azonban csak huszonhat vagon fát szállított le, szu­­boticai szállítási kötelezettségének pedig egyáltalán nem tett eleget. A másik feljelentést Kaupert Boldi­zsár! a sentai Eugén- és Royal-szállodák bérlője tette meg Pavonics ellen csalás és okiratharnisitás elmén. A feljelentés szerint Pavonics 1923-ban 750.000 di­nárt adott kölcsön Kaupertnak és Csó­­vicsnak, amikor azok 1923-ban a szu­boticai Városi-kávéházat megvették. Erről az összegről Pavonics fedezeti váltókat kapott. Amikor Kaupert és Csóvics a Városi-kávéházat eladták, Pavonics a kölcsönadott összeg biztosí­tás-ra a kávéház uj tulajdonosaitól is teljes összegű fedezeti váltókat vett. Ennek ellenére Pavonics érvényesítette Kaupert Boldizsár váltóját s 1924 de­cember 31-én — számítva az Eugén­­kávéház nagy szilveszteri forgalmára — megjelent Kaupertnél és megfenyegette, hogy bezáratja a kávéházat, ha nem fizeti ki nclfii azonnal tartozásának leg­alább egy részét. Pavonics kihallgatása alkalmával azzal védekezett, hogy nem károsított meg senkit, ellenkezőleg még a feljelentői tartoznak neki jelentős összeggel és feljelentés csupán bosszú müve. Egyéb­ként is az ügy kizárólag magánjogi ter­mészetű. Becskerekről jelentik: A belügy­minisztérium rendeletére április hó 30-ikán a Délbánáti Opova község­ben konferencia lesz a harmadik, negyedik és ötödik dunai öblözetben levő rétek és legelők birtoklása ügyében. A dunai öblözetek tulaj­donjoga a telekkönyvi bejegyzések szerint a kincstárt illeti, a haszon­­élvezetén azonban évtizedes hábo­rúság folyik az árterület mentén fekvő bánáti és a Duna másik part­ján elterülő szeretni falvak között. A vitás terület ugyanaz, amelyen a múlt század hatvanas éveiben Kö­nigsdorr. Albreehtsdorf és Gizella­­heim nevű falvakat telepítették és a még mindig dúló birtokháboru Kez­dete arra az Időre nyúlik vissza, a mikor d német telepesek megunva az áldatlan harcot a Dunával, végleg elhagyták az obiözeteket. Ettől kezdve a környező községek lakos­sága — Barátid; Opova. Szevkerin. Barcsa. Crepaía. Batainica és Zc­­nnm a Duna balpartján, a szert-nii Gidairól pedig Sztarapazova és Szta­­ribanovei -— azon az alapon, hogy ők a határőrvidéki kiváltságok örö­kösei. hittokba vették ezeket a kincs­tári földeket, amelyeknek kiteriedé se meghaladja a huszonötezer ka­­tasztrális holdat. A községek a jogszokás alapján hamarosan magukénak tekintették a föld egy-egy részét és ettől kezdve örökös volt a birtokháboritási össze­ütközés. A községi rendőrök ha módját ejtették, behajtották a szom­széd falunak a közös réten legelő marháit, örökös volt a panasz, pör­lekedés. végre is ötven évi háborús­kodás után 1920-ban a belügyminisz­térium és a íöldmiVelési miniszté­rium együttesen úgynevezett réti bizottságot szerveztek azzal az uta­sítással. hogy a bizottság; teremtsen rendet a dunai öblözetekben. Ez a bizottság azután úgy döntött, hogy 20—30 évi birtoklás alapján az árte­rület legnagyobb részének használati jogát a bánáti Baránd községnek ítélte, a szerémieket pedig teljesen kizárta az öblözetekből. A szerémiek fölebbeztek de elé­gedetlenkedtek a többi bánáti közi ségek is. úgy. hogy rövidesen uiabb rendezés vált szükségessé, mire To­­rontálmegye és Szerémtneeve kép­viselői tanácskoztak 1923-ban — eredménytelenül. Ezen a tanácskozá­son érdemlegesen csak abban tud­tak megegyezni. ' hogy az érdekelt községeket felhívták a status quo íentartására. mérsékletre és kölcsö­nös jóindulatra oktatták őket. de nem végeztek semmit. Ezért vált szükségessé az ügy uiabbi rendezé­se és a belügyminisztérium utasítot­ta az érdekeit Vármegyéket és köz­ségeket. hogy közös megállapodás­sal jelöljenek meg ideiglenes demar­kációs vonalat, amíg a birtoklás ügyét az államtanács végleg el nem dönti. Az opovaf értekezleten az érde­kelt községeken kivül részt vesznek Alekszijevics Mita beogradi kerületi főispán. Rajics Szvetiszláv torontái­­megyeil alispán, dr. Vászics András vármegyei főügyész. Nikolics Dusán tiszteletbeli főjegyző. Lázics főmér­nök, a kovacsica! és pancsevói fö­­szolgabirák. Szerémmegye részéről pedig a iőspán. alispán és több dele­gátus. Torontálmegye közigazgatási1 bi­zottságának ülését, atnelv április 30-ra volt kitűzve, az értekezlet miatt május 8-ra halasztották el. találni. Mindenekelőtt a szerbiai és boszniai házi szövőipar termékeit mutatják be. de éppúgy ki van állít­va a trbovliei szén és a vajdasági búza és liszt is. Nagy hiba azonban, hogy az olaszok a legtávolabb eső szögletben dugták el a jugoszláv pa­­j Villonokat, de még nagyobb, hogy az farra illetékesek nem nagyon igye­keztek felkelteni az érdeklődést a jugoszláv csarnok iránt. Az SHS. ki­rályság milánói konzulja —- akinek nevét nem sikerült megtudnom —­­valószínűleg maga sem nagyon ér­deklődik a kiállítás jugoszláv vonat­kozásai iránt, aminek kétségtelen jele. hogy az ideérkezett jugoszlá­viai kereskedők és gyárosok útba­igazításának kötelezettsége alól is szemmellííhatóan kivonta magát Vásári zsivaj az uccukon és a tel­jesen egyforma vörös autótaxiik — amelyeknek még a tülkölését lg uni­formizálták eszeveszetten szágul­danak és szállítják az idegeneket a kiállításra és a város látványossá­gaihoz. Még sincs fennakadás, az uccákon a megnövekedett forgalom mellett is a legnagyobb rend és a tisztaság. Ez különben most érthető is. mert váriiák a királyt, aki ünnepé­lyesen be fogja zárni a kiállítást. Emiatt mindenütt uaav számban cir­kálnak a félrecsapottkalaou kakas­tollas csendőrök, a komikus öltözetű, Napoleon--kalapos, frakkos carabl­­nierik. A házakat már lobogózzak, villany-guirlandük keresztül húznak az uccákon. nagy teherautók pedig fekcteínges. feketesaokás fasisztákat .szállítanak ismeretlen belvre. isme­retlen rendeltetéssel. Farkas frigy«* Lemondott jsoTiszacíi radikális-párt százas bizottságának Ssarmfidvésze Képek a milánói vásárról — A Bács megyei Napló kiküldött tudósítójától ~~ Vásár Milanóban: ez valahogy ugyanazt jelenti, mint otthon: vá­sári zavart, csak olasz értelemben, zsarolással párosítva. A nemzetközi kiállítás alkalmával tulajdonképpen nem a kiállítók, hanem a szállodák, büffék. éttermek csinálnak ió vásárt. Szoba nincs — ez az első válasz, amit az idegen kap. de akii megérti az olaszok Urai kedélyét, azelőtt a legkényelmesebb lakosztályok tárul­nak ki, A hatósági árakra fütyülnek, ezen a téren; még Mussolini seni tu­dott rendet csinálni1. A Pincérek pe­dig dupláznak a fordításnál és. bár előzékenyen és szívesen -válaszolnak franciául, németül, angolul, mindig négynek mondják azt, ami olaszul kettőt jelent. A Scala-szinház sem marad el a drágításban, mert a kiállítás tiszte­letére felemelt helyárakkal játszik. Földszinti ülőhely — amelvet csak estélyi ruhában szabad elfoglalni — 100—160 lira, a harmadik kakasülö hátsó sorainak ára 40 és 50 líra. ami azonban nem jelenti azt. hogv ennyi­ért lehet is jegyet kapui. Az előadás napján már csak a tábla függ kinn. hogy minden iegy elkelt — négyezer jegy. ennyi nézőt tud ugvanis befo­gadni a Scala. Aki azonban nem saj­nálja az utánjárást és a pénzt, an­nak akad jegy nyolcvan líráért az A kihaUgltís dk «Imával £«fá-ötvenlirá$ helyre -á? -kétszázötvenért- dennentö a százötven lírásra. Az idegen pedig rendszeriint nem sajnálja, hiszen ki tudja, mikor jut újra Milanóba? Erre számit és ebből él itt mindenki, kü­lönösen, vásár ideién. p Jő aratásuk van a milánóiaknak, hiszen naponta százhúszezer ember fordul meg a; mintavásáron, csaknem mind idegen. A bensziilötteket nem érdekli a kiállítás, amelyen tulajdon­képpen nincs is semmi különös látni­való. Talán kereskedőt szempontból érdekes, de mint látványosság egy­általán nem. Egyedül az automobil­­kiállítás Impozáns. A Fiaí-gvár min­den kocsi-tipust kiállított. Az olasz iparnak az adtó-gyártás a büszkesé­ge. az ipar egyéb ágait a nagy né­met gyárak dominálták. Franciaor­szág is gyáriparával képviselteti magát. Az,angol pavilion közelében van az oroszok vöröslobosrós csar­noka. egész szerény kis házikó, a melyben gabonát, bőrt. szenet és petróleumot mutat be a szovjet. A hivatalos Németország Zeppelin- és Rotor-motort állít ki. A középeurópai államok közűi csak Jugoszlávia és Csehszlovákia van képviselve, az utóbbi bányásza­tának és üvegiparának csinál propa­gandát. a jugoszláv oavillonban ez­zel szemben az egész ország min­pj'od’tlriy.maíf ■* Ismeretesek a noviszadi polgár­­mesteri állás körüli 'bonyodalmak. Ismeretes az is, hogy Pcoovics Dá­liát. aki kizárólag elvbarátai felszó­­litására vállalkozott hogy elfogadja a belügyminiszter által neki felaján­lott polgármesteri állást, n belügy­minisztériumnak több mint kétheti huzavonája elkedvetlenítette és kö­zölte a belügyminiszterrel, hogy a polgármesteri állást még kinevezts­­tése esetére se vállalja. Popovics Dáka lemondott a radi­kális-párt elnöki' tisztéről is. Párthí­vei a vezérüket ért mellőzésben s párt és maguk sérelmét látják és hogy ennek a külsőségekben is kife­jezést adjanak, vasárnap és hétfőn aláírási ivet köröztettek, amelyben bejelentik a párt elnökének, hogy a százas bizottsági tagságukról lemon­danak. s ez a lemondás eevu-ttal a kiszélesített városi tanácsba történt ielöUetésüktől való visszalépést is jelenti, Ezideig huszonöt százas bizottsági tag irta alá a lemondást bejelentő ivet és az aláírók szerint ez a szám harminc-harmincötre fog emelkedni, úgy. hogy a bizottsági tagok több mint egy harmada Ponovics Dáka iránti szolidaritásból kilép a kiszéle­sített városi tanácsból és lemond a százas bizottsági tagságáról. ■ Ezideig a lemondást bejelentő ivet á következők Írták alá: dr. Borota Branimir tőzsdei jogügyi titkár. Graics Mita. Katyanszki Milán (köz­ben hirtelen meghalt). Gvursycvacs­­ky Lázár. Jovanovics Vakin Milán. Timarov Yásza. dr. Jovanovics Gyu­­ra. dr. llics Radoszláv. Ponovics Alimpija plébános. Pervúcz Jóca. Kolarics Száva. Lázics Sztankó. Gra­­jics Iliin. Ribarov Paia. Jakovlievics Fája. Kerac Száva. Minit vön Gyóka. Katyanszki Radovan. Gavrilovics (Bujara) Gyóka. Szamnda Láza. Kerac Gavra. Szimics Koszta. Tyu­­lum Jován. Bales Laka és Zamtzro­meg lehet * vies Aleksza tanár I Vádlottból vádló

Next

/
Thumbnails
Contents