Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-28 / 114. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 1025 április 28. 4. oldal. helyzete, úgy. hogy a legnagyobb óvatosságra van szükség. Németor­szág — mondotta Painlevé — állan­dóan sértő magatartást tanúsít és mindig uiabb követelésekkel ált elő. mai helyzet ugyanolyan — mon­dotta a francia miniszterelnök — mint a háborít előtti volt. és ezért a francia nép testvéri összeadására van szükség. A francia sajtó a re vans­háboni rémét idézi fel . A francia lapok a legnagyobb pesszimizmussal imák a német el­nökválasztás eredményéről. Az Ere HouveUe szerbit Hindenburg megvá­lasztásának komoly következményei tehetnek. A vezértábornaev pacifista nyilatkozatai' nem keltenek semmi­féle illúziót a külföldön. Hindenburg ellenzésre a német demokráciának. .4 német köztársaság 1919 óta állan­dóan távolodott a köztársasági esz­métől és ma már olyan területre ér­kezett. amely a császársághoz és a rávans-hdbőruhoz van közel. A lan egyébként annak a véleményének ad kifejezést, hogy a német reakció győzelme a Ruhr--megszállás követ­kezménye. A Journal szerint a választás a né­met müitarl'zmus győzelmét jelenti. Hindenburg programja a lan szerint befelé a monarchia visszaállítása, ki­felé pedig Elzász-Lot barin gio. újbóli visszafoglalása, valamint a Lengyel­­országhoz csatolt német területek visszaszerzése, a Dmves-t érv etet el­­szaboíálása cs harc a népszövetség ellett. Hinder, burggal együtt — írja a lap — a nagy hadiszállás is vissza­költözik a Wilhelmstrassera. Anglia és Amerika higgad­tabban fogadja Hindenburg győzelmét .Angliában és Amerikában koránt­sem keit Hindenburg megválasztása olyan izgalmat, mint Franciaország­ban. Angol politikai körökben annyi­ra higgadtan Ítélik meg a helyzetet, hogy egy nercig se hiszik, hogy An­glia és Amerika békenotítikáia a kontinensen megváltozhatna. Az amerikai lapok egyrésze llinden­­hurgban ugyan a Hohenzollemek helytartóját látja, másrészt azonban cáfolják, hogy Hindenburg megvá­lasztása folytán Amerika megvonná a hitelt Németországtól. Az angol la­­ook is nyugodtan írnak a német el­nökválasztás eredményéről, azonban rámutatnak annak nagy fontosságá­ra. A Daily Cronicle azt iria. hogy egv katonának német köztársasági elnökké való megválasztása a német karakter megnyilatkozása. Német­ország részéről ez az akaratnyilvá­nítás sértőnek látszik ugyan, azon­ban nem a békeszerződés megsérté­se. Anglia feladata — iria a lan — hogy Németországot visszatartsa a végzetes cselekedetektől. Jugoszlávia védekezik a kommunista agitáció ellen A kormány lépéseket tesz az osztrák kormánynál a Balkán felé iránynló akció megakadályozására Beogradbói jelentik: A kormány­hoz a legutóbbi időben újból olyan jelentések érkeznek, amelyek a kom­munista szervezkedés megélénkülésé­ről számolnak. Bár a kormánynak az a véleménye, hogy közvetlen veszély nines, mert az országban csak kevés kommunista van, a külföldön tapasz­talható agitációra való tekintettel ,mégis szükségesnek tartják nz elő­­vigyázatosságot. Megállapították, hogy a kommunista agitáció központja Becsben van, ahon­nan, hír szerint, most különösen a balkáni államokra akarják koncen­trálni a kommunista propagandát. Ez a tevékenység Jugoszláviát is érint? s ezért a kormány ellenintézkedésekre készül. A „Pravda“ ezzel kapcsolatban ar­ról értesül, hogy a kormány elége­detlen az osztrák kormánynak a kom­munista propagandaközponttal szem­ben tanúsított passzív magatartása-Zagrebböl jelentik: Minden hivatalos ünnepély nélkül, de a közönségnek igen nagy érdeklődése mellett vasárnap dél­előtt megnyílt a negyedik zagrebi min­tavásár (»Zagrebački Zbor«). A vásár első látogatói között volt Surmin György dr. kereskedelemügyi miniszter, aki a vásár elnökének Prevedan Fran nagykő­re kedönek, Helnczel Alajos mérnök fő- V "íánnester, Alexander. S. D„ a Gyár­iparosok Országos szövetsége. Arko Vladimir, a zagrebi kereskedelmi és iparkamara, Svetlfaga Stanko dr., a zág­rábi tőzsde, Vrbanics György dr., a pénz­intézetek szövetsége, Milica Milan az Idegenforgalmi Egyesület, Alexander S. A. a Horvát Kereskedők Egyesülete, Grütiwáld Ernő a Kereskedők Országos Szövetsége elnökeinek valamint a kül­földi konzulok, a polgári és katonai ha­tóságok fejeinek kíséretében végignézte az egész kiállítást s nagy érdeklődést tanúsított az ipar és kereskedelem min­den ága iránt. A Marties utcában maz épülő uj. tőzsde­­palota közelében levő erre a célra szol­gáló helyiségekben rendezett kiállítás úgy a kiállítók száma, mint a kiállított tár­gyak száma és értéke szerint jóval felül­múlja az eddigi vásárokét. A »Publicitás« sajtóvállalat kiadásában megjelent dí­szes hivatalos katalógus 640 kiállító cé­get ölel fel, a katalógus szerkesztésének befejezése után azonban még 80 cég je­lentkezett, úgy hogy a kiállítók száma 720-ra emelkedett. A tavalyi kiállítók kö­zül 120 cég az idén nincs képviselve, ezek bizonyára a gazdasági krízis követ­keztében maradtak el. Helyüket kivétel nélkül jó hírnevű régi cégek vették át. A kiállítás mintegy ötszáz méter hose­­szu haliból és körülbelül 40 külön pavil­onból áll. Az »A« és »B« hallban van elhelyezve a jugoszláviai ipar. a »C«, íD-i és »E« hallókban pedig a külföldi ipar és a jugoszláviai nagykereskede­lem. ízléses kiállítású külön pavillonjaikkal feltűnnek az >Alat* zagrebi szerszám­gyár, az *Arko« zagrebi likőr- és szesz­gyár, a Zagrebi Hordógyár, a Bauer Henrik és társa zagrebi cég tégla- és cserépgyára, a Csaklovies grafikai mü­­intézet, a CsucsekAéXt ptuji pezsgőgyár, a sFcrnim* és »Ferrosttd« zagrebi vas­ipari cégek, a »Höntsch R.-T.* Brodban székelő jugoszláviai képviselete, a zag­rebi kátránygyár, -a »Konopjuta« zagre­bi zsineg és zsákkészitőgyár, a »Niaga­ra* és Jávor zagrebi tűzoltó felszerelés gyárak, a Laus Gyula és tsa bjelovari mezőgazdasági gépgyár, az Első Horvát Gépgyár és Vasöntöde (Zagreb), a Aío­­krovlcs zagrebi sajtkereskedö cég, a -Plug zagrebi mezőgazdasági gépgyár, a Horvát Papír gyár r.-t„ a »Zagorka« zagrebi épitésziparí r.-t., a szlovénai Rogaska Slatina (Rohitsch-íürdő). a »Si­lo* zagrebi gépgyár, a Split cement­gyár, a »Timex« zagrebi gépgyár, az 3Union« zagrebi esokoládégyár, a Vidá­­kovlcs Testvérek zagrebi redönygyár, a íZagrebi Sörgyár, az »Interrektám« és »Publicitás- reklámválialatok, a Dal­­matia« cementgyár, a Schmidt-féle zag­rebi acélgyár, az »4. D.* beogradi vag­­gongyár és a »Bata* csehországi cipő­gyár. A bőripart 21 belföldi, 2 belga. 1 fran­cia és 1 német cég képviseli. A legin­kább Horvátországból és Szlovéniából való belföldi cégek leginkább nyers és feldolgozott bőrt, ritkábban szijat és galantériát áhítottak ki. A két belga cég gépszijakat, a francia cég finom bőrt. a némtet cd* pedig sportcipőket val. A kormány ezért a legközelebbi időben lépéseket fog tenni a bécsi kormánynál és követein! fogja, hogy az osztrák kormány akadályozza meg a szomszéd államokat veszélyeztető kommunista akciókat és kommunis'a propagandát. állítottak ki leginkább. A kosár ionó-, zsineg-, belekötő- és parafaszakmából 15 belföldi és 1 német cég állított ki. A Vajdaságot ebben a csoportban az Apatini Kosárfonó r.-t. képviseli Ízléses bútoraival. A fa- és bútoripar 19 céggel van kép­viselve. Kivétel nélkül belföldi, hisz ez az ág Jugoszlávia iparának föurőssége. Csak horvátországi és szlovéniai gyá­rak állítottak ki. A textil- és ruhaiparban 81 belföldi cég, 15 osztrák, 1 csehszlovák, 14 fran­cia, 1 angol, 1 német, 1 román és 4 svájci cég versenyeznek. A túlsúlyban levő horvátországi és szlovéniai (főleg zagrebi) kereskedőcég mellett — a bel­földi gyár c szakmában igen kevés — van néhány boszniai és szerbiai házi­ipari cikkeket kiádlitó cég. A Vajdaság­ból csak a szubotlcai Általános Hitel­bank trikolázsgyára van Itt. A külföldi kiállítók közül majdnem valamennyi gyárképviselet. A díszműáru és ékszer szakmából ki­állított 23 belföldi, 2 osztrák, 11 fran­cia és 4 német cég. A belföldiek közül itt is túlnyomó a horvátországi és szlo­véniai, van azonban egy boszniai és két macedón cég szép mohamedán arany- és rézműves dolgokkal. Egészségügyi- és optikai cikkekből az 5 belföldi cég leginkább piperecikke­ket álitott ki. Itt van a londoni Kodak­­fényképező áru cég, két francia és 1 német cég. Az üveg- és porcellán szakmából résztvesz' a kiállításon 10 belföldi, 1 cseh, 1 francia, hajlított üveget kiál­lító cég. Feltűnő a németországi üveg és porcelánipar távolmaradása. A papír- és grafikai ipart 28 belföldi, 3 osztrák, 1 angol, 35 francia és 6 né­met cég képviseli. A Vajdaságból is van itt két cég Krisztián Pál Noviszadról és Wilheiin és társa Szuboticáról. Mind­kettő iroda berendezéseket állított ki. A többi belföldi kiállító legnagyobbrészt nyomdavállalat, néhány papírgyár és kereskedőcég. Ausztria számológépeket, Papirt és reklámeszközt, Anglia iroda­bútorokat- Franciaország könyveket, képeket, kottákat, Németország irodai gépeket, nyomdai berendezéseket, gra­fikai díszműárut állilott ki. Mezőgazdasági terményekkel és élel­miszerekkel 33 belföldi, 2 osztrák,' 2 an­gol. 13 francia. 2 csehszlovák, 1 orosz és 4 svájci cég van képviselve. A ju­goszláviai kereskedők és termelők gyarmat és fűszerárut, szeszes italokat, húskonzerveket, cukorka és csokoládé­­árut, teát, sajtot és dohányt állítottak ki. az osztrákok csokoládé- és cukorfé­léket, az angolok és oroszok teát, a franciák likőröket, bort. pezsgőt, a svájciak sajtot és csokoládét. Feltűnő a vajdasági élelmiszer iparnak teljes távolmaradása. Jugoszlávia vegyi iparának fellendü­lését 29 belföldi kiállító cég bizonyítja. Ausztria 3, Belgium . 3, Franciaország 10 Hollandia 1 és Németország 1 cég­gel van képviselve. A legkülönfélébb ipari szükségletek mellett a petrolem mot. csilé-salétromot, szappant, gyer­tyát, piperecikket, festéket és lakkot, robbanóanyagot és esszenciát is kiállí­tottak a belföldi cégek, melyek között nincs egyetlen vajdasági sem. Az osz­trák cégek leginkább tisztítószereket és Szappant, a belgák festéket, azbesztárut és srappant, a franciák parfümöt, toi­lette- és piperecikkeket, szappant, ci­pőkrémet, a hollandok esszenciát, a né­metek Pedig toilette és piperecikket ál­lítottak ki. Az építési iparban 13 belföldi mellett csak ogy külföldi cég: van (belga). Itt a tégla-, cserép- és épületfa mellett re­­dönyfélék, malomkő., kályha, kerámiái minél. Az elektrotechnikai és mechanikai ipar köréből 14 belföldi cég, 4 osztrák. 3 bdga, 1 olasz és 3 német cég állított ki. A legkülönfélébb e szakmába vágó cikk közül a legfeltűnőbb a sók rádió­­készülék. A kiállításon a legszámosabban-a gép­es fémára ipar van képviselveu 73 bel­földi cég mellett kor.kurvái itt még 2 északamerrkfcti, 9 osztrák, 14 belga, 2 csehszlovák, 2 angol, 9 francia, 1 olasz, 26 német, 1 magyar és 1 svájci cég. Jugoszlávia jellegét mint mezőgazda­­sági államot felismerve természetesen túlsúlyban vaunak a mezőgazdasági gé­pek. Ezeken kiviil kiállítottak leginkább: Jugoszlávia szerszámot, fémeket (bronz), írógépeket, vasárut, maiomberendezé­­seket, kazánokat, pálinkafőző üstöket, tüzoltókészülékeket, ekéket, fűrészgépe­ket, bádoganyagot, fémbútort, mérlege­ket, szőiőfecskendőket, fegyvereket, harangokat, kovácsanyagot, honyhabe­­rendezést, láncokat, lakatosanyagot, vas­úti anyagot, lőszereket, Amerika: var­rógépeket és mezőgazdasági gépeket, Ausztria: írógépeket, motorokat, fiirész­­telepberendczéseket, kötőgépeket, az­­bcsztárut, szabadalmazott apró tömeg­cikkeket és fülönféle gyári gépeket, Belgium: nafta-motorokat, tengelyeket, fémfeldolgozó gépeket, vadászfegyve­reket, nraiomberendezéseket. bányabe­rendezéseket, tejipari gépeket, szivő­­gáz generátorokat, Csehszlovákia: me­zőgazdasági gépeket és malonibercn.de­­zéseket, Anglia: vas- és acélipari ter­ményeket, Franciaország: sodrony-, kö­tél- és láncárut, mezőgazdasági gépe­ket, lakatosanyagot, szerszámot, Olasz­ország: mezőgazdasági gépeket, Né­metország: ekéket, gyári berendezése­ket. kályhákat, mezőgazdasági gépeket, malomberendezéseket, motorokat, épi­­tésipari gépeket, varrógépeket, külön­féle fémet és fémárut, Magyarország: mezőgazdasági gépeket és Svájc: gyári berendezéseket és fémeket. A vajda­sági gépipart két cég képviseli: a Bár­dos és Brachfeld noviszadi műszaki és elektrotechnikai vállalat, valamint a szuboticai Vas- .és fémbutorgyár. A legfeltűnőbb az idei kiállításon az automobil ipar rendkívüli nagy verse­nye. A tavaly Zagrcbban tartott külön autó-ldállitásnak oly nagy sikere volt, hogy ma az autóosztálya a kiállításnak betölt közel két nagy pavillont. Jugo­szláviát 4 cég (valamennyi külföldi képviselet). Ausztriát fi, az Egyesülí- Áliainokat 4, Belgiumot 3, Angliát. 1, Franciaországot 17, Olaszországot 8 és Németországot 3 cég képviseli. A főbb versenyző márkák a következők: »Au­stro Daimler», »Graf és Stift«, »Austro- Fiat«. »Steyer«, »Puch« és »Traut­­mannsdorff* (Ausztria), »Ford«, »Lin­coln.«, »Oakland«, »Buick«, »Chevrolet«, .-Hudson« és »Essex« (Amerika), »Sa­­rolea« és »Speeđspcvrt« (Belgium), »Cit­roen«, »Bcrliet«, »Westwood«. »Miche­lin... »Bow den«, »Lombard«, Monet &. Goyon« és »Renault« (Franciaország), ' »Ausaldo«, »Bianchi«, »Diato«, »Fiat«, »Lancia«, »O. M.« és »Pirelli« (Olasz­ország), »Bosch«. »Eisemami«, »N. A, G« (Németország). A kiállítás mindewuff? reggel 8 órától este 6 óráig van nyitva és hétfőig, má­jus hó 4-éig bezárólag tart. A kiállítás minden .látogatója féláru vasúti jegyét kap Jugoszlávia összes vasutain. E cél­ból külön vásárigazolványok válthatók minden nagyobb banknál, melyeket le kell pecsétleltetni a,z elindulási állomá­son és Zagrebban. Zagrebba egész je­gyet fizetnek az utasok, de ezt a je­gyet használ hatják visszafelé. Megnyílt a zagrebi mintavásár Vajdasági iparosok és kereskedők a kiállításon

Next

/
Thumbnails
Contents