Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-28 / 114. szám

12 OLDAL m ÄRA l'l, dinár Faétartes p|$^ss-s! XXVI. évfolyam Subofica, KEDD 1925 április 28. ÍMB—BXBWBÜ 114* smm KUgjsLgíuk minden reggel, ünnep alán é* hétfős délben Telefon szára; Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Hőiket esi ár negyedévre 135 dinár KíadéMvaiáh Sebotica,Aleksan&ovg oL!, * Lcifciisb-jjiiáta's Szerkerrtoiég; Aleksanárcrs nL 4. (Rossia-FoacRre^lots) A jelszavak győzelme Aligha tuíozzok a német vá­lasztás eredményének jelentősé­gét azáltal, ha azt mondjuk: a marne-i támadás összeomlása óta nem érte Németországot olyan csapás, mint most H’ndenbmg legújabb győzelmével. Csodálatos jelenség, hogy a le­győzött népek cselekvéseit még ugyanaz az idegállapot kormá­nyozza, melyet a legléktelenebb, a tényéktől s az igazság őszinte­ségétől minden vonatkozásban el­szakadt háborús jelszavak mér­geztek meg. A német nép több­sége ime azt a férfiút ülteti az államfői székbe, akinek személye, neve, programja Németország há­borús politikájának inkarnációja. A német nép még mindig nem látja be, hogy háborúját azok vesztették el, akik fölidézték s hasztalan volt a hősiességnek, szenvedésnek, kitartásnak és éh doratkészségnek ÍCK 3 tor >h ajt. Németország csak addig hihette magót a háború győztesének, ‘‘á mig a háború kitörését el tudta, vagy el akarta hárítani. Németor­szág összeomlásáért, területi vesz­teségeiért, hegemóniájának buká­séért s mindazért a fölmérhetet* len szenvedésért, amin a történe­lem eseményei átkorbacsolták a német népet, a háború politikusai a felelősek. S a német nép mégis a háborús politika megtestesítőjét választja még — Vilmos császár utódának. ügy látszik, a jelszavak részeg­sége tovább tart, mint amennyi idő alatt az értelem feleszmél. A német nép újra szembeszáll a világ közvéleményével épen úgy, mint ahogy a kilencszáztizenne­­gyedik év júliusának végén szállt szembe s nem törődve a fenye­gető következményekkel, nem számolva a lassan zsendülő nem­zetközi kapcsolatok megszakítá­sának gazdasági hátrányaival, újra megrontőihoz, tönkretevőihez, bu­kásának fölidézőihez fordul. Ki kételkedhetek abban a német ha­tárokon kívül és belül, hogy Né­metország mai állapotában csak az a politika segíthet, mely a megtorlás hadjáratának befejezé­sét követeli s Európa kataklizmás gazdasági problémáit függetlení­teni akarja a katonai győzelem és katonai vereség kizárólagos szempontjaitól. Németország csak eftől a politikától várhat könnyí­téseket, csak ettől várhat elnézést és nyugalmat. A német népet a rásulyosodo gazdasági rendsza­bályok Prokrusztesz-ágyából csak az a politika segítheti fel, mely szakit a háború politikájával, mely békét hirdet éa békét teremt győ­zőnek és legyőződnek egyaránt. S a német nép többsége mégis ahhoz a politikához szegődik, mely s Ruhr*vidék megszállásá­nak fentsrtésát, újabb katonai garanciákat, a békeszerződések érintetlenségét, a jóvátételt köve­telések kiméletnéiküH behajtásét követeli. Mi kergeti a nemet népet az öngyilkosság politikájába ? Arra van mentség, hogy a háború megindításakor a német nép nem láthatta a háború befejezését. A diplomácia* s a különböző érde­kek összefutó szálain rángatott sajtó évtizedes munkája majdnem kizárólag az volt, hogy a dicső­ség drapériáját, a legyőzhetetlen­ség balhitének diadalkapuit ál­lítsa a valóság és a jelszavai: közé. Da ma már több idő telt el a há­ború befejezése óta, mint ameny nyi a háború megindításától a háború befejezéséig tartott s a német nép a munkás Ebert he­lyébe most választotta meg Hin­der, bury marsait. Ebert vezette ki a német népet abból az ör­vényből, amelybe « lii,ndenbur<r politika taszította be, — Ebert ve­zette ni e német népet a jobb* ös baloldali puccskísérletek fenyege­tésein, a német márka papirten­­geréri keresztül a gazdasági újjá­éledés útjára, a császárság romjai közül a demokrácia köztársasá­gába s ennyi siker, eredmény, ennyi megvalósult reménykedés és tetté vált várakozás után a német nép a béke teremtő poli­tikája helyett a romboló politika megtestesítőjét jelöli ki államfő­jének. A német népet még mindig n háború démonja tartja megszállva, A német nép még mindig jobban íjizik a tőle elvett fegyverekben, mint a neki visszaadott motorok­ban. A háborút be lehetett fe­jezni, a háborús dinasztiákat le­hetett detronizélni, de a háború jelszavai tovább élnek ,s hatal­muk megtöréséra nem rendelkez­nek elég erővel az ertelem, a ticziárlátás - a fények logikája. Ősszel alakítanak koalíciós kormányt a radikálisok a Radics-párttal A kormány rendeletileg meghosszabbítja a régi lakáslörvény érvényességét Beogradbói jelentik •' A Rsdics­­párt főbizottságénak vasárnapi határozata rendkívül élénken fog­lalkoztatja a politikai közvéle­ményt. Általában úgy találják, hogy bár a főbizottság a határo­zatban igyekezett megvédeni Ra­dies István presztízsét, mégis tel­jesítenék Rallies Papiénak a parla­mentben tett Ígéretét, hogy a párt főbizottsága, mint a legfelsőbb párt­­fórum hivatalosan meg fogja sza­kítani az összeköttetési a moszkvai parasztiniernaiconáléval. Így Ra­­dicsék megtették ezzel azt a lé­pést, amit a radikálisok vártak tőlük és most mér a Radics-pért várja a megegyezés érdekében a radikálisoktól a további lépéseket. Általában politikai körökben úgy látják a helyzetet, hogy őszig larlhatnak el az előkészületek a szerb-horvái megegyezés kérészi át­vitelére és a mai kormány-koalíciót ősszel felválthatja már a radikális— Radics-párti koalíció, amely aztán hosszú ideig tart­hatja kezében a hátaimét, A parlament keddi megnyitá­sára való tekintette! hétfőn mór nagyszámban érkeztek meg .a kép­viselők Beogradba és rendkívül nagy élénkség volt már a patie­­mentben. Az ellenzék valatneny­­nyi vezetője, így Korosec, Spahó, Radios Pavle is megérkezett Beo­gradba, azonban az ellenzéki ve­zérek külön tanácskozást hétfőn nem tartottak, főleg azért, mert Dqvkíqvícs Ljuhai családi gyász érte, meghalt ugyanis egyetlen leánya és Davidovics távollété­ben az ellenzéki pártok vezetői semmiféle tanácskozást nem akar­tak kezdeni. Bel- és külpolitikai vita a radikális-klub ülésén A radikális-klub hétfőn délután ülést tartott, amelyen ugyan már nagyobb számban jelentek meg a képviselők, mint vasárnap, azon­ban még mindig igen sokan hiá­nyoztak. Az ülést Protics Andrlja, a k'ub ideiglenes elnöke nyitotta meg, majd Pastes miniszterelnök emelkedett szólásra és szövdtette, hogy sok képviselő távolmaradt az ülésről. Kijelentette a minisz­terelnök, hogy most a leginten­zívebb munkára van szükség és ezért — mondotta — az, aki nem akar dolgozni, jobban tenné, ka már most lemondana mandátumá­ról és másnak erind át helyéi. Hang­súlyozta, hogy mivel nincs jelen a klub minden tagja, nem hoz­nak semmiféle határozatot, azon­ban felszólította a képviselőket, nyilatkozzanak a kormány pro­gramjáról és a parlament elé ter­jesztett javaslatokról. Elénk vita fejlődött, amelyben sok képviselő vett részt, fovano­­vics Ljuba felszólalásában kifogá­solta, hogy a pénzügyminiszter ren­des költségvetés helyett iizenketie­­dekkel dolgozik, amit - nem tart helyesnek. Stojadinovics pénzügyminiszter nyomban válaszolt Jovanovics­­nak. Kijelentette, hogy magé -sem helyesli, fogy rendes Költségve­tés helyett tizenkeltedekkal der goznak, az idő rövidsége folytán azonban kénytelen volt ehhez a módhoz folyamodni, hogy az 01» szag elkerülje a>: ex-lexet. .... Kojics Dragutin felszólalásában azt követelte, hogy o jágkárosul­­tak segélyezéséről szőlő törvényt a kormány sürgősen készítse eí és szavaztassa meg a parlament­iéi. Miiefics Krszta földművelés­ügyi miniszter válaszában elmon­dotta, hogy a kormányt e tekin­tetben nem terheli mulasztás, mert még 1923-ban beterjesztette a követeit törvényjavaslatot, a parlamentben azonban nem ke­rült eddig nap'rendre. Orgia Dusán dr. élesen megtá­madta Prizmán agrárieformminisz­tert főleg azért, hogy a magyar­­országi optáltak még most sem kaptak föltíet-A.' ■ /"vegén SU.*:> miniszter ■ elnök újból felszólalt és rámuta­tott arra, hogy tekintettél a súlyos külpolitikai helyzetre, szükség van megértésre és '-Összetartásra. -Meg­említette Hindenburg megválasz­táséit is, mint olyan eseményt, a melynek még súlyos külpolitikai következményei lehetnek és be­jelentette, hogy Gyurisics szociál­politikai miniszter súlyosan meg­betegedett és helyettesítéséről -a mai minisztertanácson fognak gon­doskodni. ■■ Az iiiés este hal órakor éri véget Prlbicsevics Szveiozér a királynál A kormány rekonstrukciója még mindig nem következett Its. Po­sies miniszterelnök nem jelent meg kihallgatáson az udvarban; a kormány tagjai közül csupán Pribicsevics Szvetozár volt a tided:-.' cián a királynál. Az esti órákban fankovics Dragutin felkereste Pa­stes miniszterelnököt, tárgyalásai­ról azonban semmi hír nem szi­várgót ki. A rekonstrukció kérdésével kap­csolatban újabb kombinációk nem merültek fel. Általában meglehe­tős nagy a bizonytalanság ebben a kérdésben, még a radikálisoknál is, mert Püsics miniszterelnök szo­kásához híven teljesen magának tartja fenn a döntést. Me grendsza bálgez zák a bolgár emigránsokat A bolgár emigránsok elleni rendszabályok az emigránsok kö­rében valóságos pánikot idéztek elő. Különösen nagy izgalmát keitett a kormánynak az a szán­déka. hogy az emigráns-tábort Nisböl áthelyezi. Az emigránsok egyik frakciójának vezetői, Ata­­naszov és Sztojanov volt miniszte­rek lekeresték a külügyminiszter helyettesét, »kit kértek,; hasson ode. hogy a kormány a] állton, szándékától.

Next

/
Thumbnails
Contents