Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-26 / 112. szám
m oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925 április 26 fő! magasabb ranggal, méltósággal az uralkodók, hogy egy hercegnőn fennakadni valóságos szőrszálhasogatás. Három kapitányok újabban keveset emlegették a hajdani tündéreket, inkább a Rendeleti Közlöny legújabb számait böngészték s a Fremdenblattot bújták, hogy a modern sorban élők kötelezettségéhez képest alapos tájékozást nyerhessenek mindenről, ami a világban történik. A kávéházi ülésük már korán délután kezdődött, még csak kezet sem fogtak a találkozásnál. Lelkűk mélyén azonban szívélyesen átölelték egymást, mint elválaszthatatlan jó családtagok. Az utcán elhaladókat közönyös szemmel nézték, egy-egy szóval tudtak inár kifejezni sok olyasmit,. amihez másnak órákra van szüksége, de ok' ezt az órát tovább gondolkoztak a' kérdésen.- S ha lenne tudós, aki megnyitva a koponyákat, elolvassa az agyvelő gondolatait, föltétlenül egyforma ■ véleményt talál mind a három helyen. Az utolsó felfogásig, szóig, felkiáltójelig egyformát. (Nem felkiáltójelet, még sem. Három, csöndes kapitányok még a gyakorlótéren sem szoktak kiabálni.) Estefelé sétálni mentek a hegyek .főié, halkan ott is. Ooretzky mondta legföljebb: ' '■ — Die Frau Romanecz! A másik kettő szótlanul bólintott rá s gondolták ugyanazt. Meditáltak Romanecz telekkönywczetőnén, akiről délben holmi könnyelműségeket állapított meg főhadnagy ur Reiner. • Vacsora után megint egy kis kávébúzazűs következett, csakis a Glóbusban és kizárólag az esti vonattal érkezett-bécsi lapok tiszteletére. Tizenegy órakor egyszerre, szinte parancs-Szóra nyújtózkodni kezdtek, hazamentek, lefeküdtek. Sok május és sok november érte őket így. A kalendáriumnak csupán ez a két hónapja számított s mikor az előléptetéseket böngézték, egy- sereg név volt akkor is minden beszélgetési vezérfonál köztük. — Blantz! — szólt Schaumeier. A másik kettő tudta, hogy generális lett s ez a név rengeteg szívósságot, hihetetlen energiát jelentett tengernyi rosszakarat ellenében. — Donnerberg! — jegyezte meg elmélázva Hutter. És ott állt- képzeletükben a beosztott tábornok, aki a legutóbbi manőveren tönkre akarta tenni Blantzót. ahelyett a maga nyakát törte ki. \ novemberek azonban a Glóbus-kávé ház három kapitányának csak esőt. néha korai havat hoztak, a májusok ellenben szelet A csillagesőt mindig másfelé irányították a hadi asztronótnusok. Többnyire az Elite tájékára, ahol a törzstisztek {anyázták, ellentmondást nem tűrő; hangon téve meg a polgári etemet érintő' kijelentéseiket. Aztán jött egy május, épp olyan szeles, mint a többi, a kályhákat még fűtötték- s az utcán olasz ibolyát árultak a mezítlábas parasztlányolv. A kávéházakban mindenki elfoglalta a szokásjog alapján megszerzett helyét, jött Goretzky és jött Schaumeier is, de ezúttal alig ejtettek ki annyi szót. amennyit a legkivételescbb esetekben szoktak kiejteni. Örökké nyugodt teiáperameiüumukbau valami hiba esett, új,' eddig nem tapasztalt gesztusok, rángatózások történtek, flutter késett; a bőr zubbonyos Hutter, aki ina szerepléshez jutott a Rendeleti Közlönyben, egyszóval. minek cifrázzuk', őrnagy leit. A két kapitánynak nem ízlett a kávé, elsőizben történt, hogy szelíd, hangon ugyan, mégis vitára ' keltek a pincérrel, az újságokat csak felületesen lapozták végig, egyebekben sóhajtoztak. Kezdte az egyik, s folytatta; mintegy visszhang, a másik. — Háttéri — mondta Goretzky és Schaumeier bólintott rá. Azt gondolom én is. amit te! — jelentette ez most a kiejtett szó helyett. Hat óráig clmeditáltak, aztán — még mindig hiányozván a harmadik. — egyszerre keltek föl'a helyükről, "egyszerre vették fel a köpenyüket, s kiléptek az utcára. Ez meglehetős feltűnéssel járt, mert a távozási idő szabványosan;- fél' hét volt mindig, — vájjon mi okozza most a rendtől való eltérést? Az ütjük az Elite-kávéház előtt vezetett el, óvatosan bepillantottak a törzstiszti asztal felé, ahol együtt voltak az ezredesek, az alezredesek, az őrnagyok, és köztük ült Hutter. A két baj társ ott meggyorsította a- lépteit, csak a sarkon álltak meg, ahöl már véget ért a város. Megálltak, megszorították egymás kezét, s míg néma tekintetük rengeteg sok mindent íeiezett ' ki élénk és fájdalmas párbeszédekben, homlokukról lassan ícshnuít a felhő. Aztán már fölemelt fejjel, bizonyos tekintetben megkönnyebbült lélekkel ballagtak tovább a hegyek felé. — Hutter! — jegyezte meg Schau-* meier. Goretzky pedig azt válaszolta: — Ja, ja! Csöndesén, alig észrevehetően, finom lappangó ködével közeledett az este. Az utca túlsó oldaláról pedig ugyanakkor szokatlanul barátságosau átszalutált egy öreg főhadnagy. Jókai agyveleje Hogy balzsamozzák a holttesteket? Hollós József dr.-ral, aki szegedi és temesvári orvosi működése utá'n .most Amerikában kórházi főorvos és boldog villa tulajdonos ’ lett, elutazása előtt, beszélgetést folytattam azokról a tapasztalatokról, melyeket ő hosszú- kórbbncolói működése alatt szerzett. Hollós dr a következőket mondotta: — Ismeretes, hogy a nők agyveleje rendszerint kisebb mint a íériiaké. Ez a különbség súlyban kb. 100 grammot tesz lú. —Természetes, hogy az általánosságban is vannak kisebb eltérések, de a férfi agy vele jenek súlya átlag 1350 gramm, mig a nőé csak 1275 gr. Tény, hogy lángeszű embereknek lényegesen nagyobb snlyu az agyvelejük. Amióta a tudomány figyelemmel kiséri zseniális emberek anatómiai sajátosságait, igy agyvelejük rendellenességeit is. még sohasem akadtak oly hatalmas agyvelőre, mint amilyen Turgenyevé a nagy orosz íróé volt. Turgenycvet halála után feiboncolták, agyvclejét kivették, megmérték és az több mint 2000 gr-mot nyomott Goethe agyveleje csak 1700 gr. súlyú veit. — Magam boncoltam többek között Vajda Jánost, a kitűnő magyar poétát, akinek szintén rendellenesen nagysnlyu, 1500 gr-os agy veleje volt. Más szempontból érdekes Szilágyi Dezső agyvelejc, amelyet szintén kiboncoltam, a ha lett koponyájából, lemértem és az várakozás alul csak 1380 gr. súlyú volt. Emellett rögtön feltűnt nekem az agyteker vénynek természetellenes szélessége és mélysége, ami az agy felületét növeli. A nagy agyfelülct szintén zseniális agyvelő sajátossága. Szilágyi agyvelején rendkívül fejlettek voltak a Ualáutéklebbertyek tekervényei. Tudni-kell. hogy a beszélőképesség gócpontjai a halántéklebbínycken vannak. Szilágyi pedig a legnagyobb magyar parlamenti szónok volt' a' maga idejében. Arra a kérdésre, hogy- milyen1 volt Szilágyi Dezső a boncasztalon. Hollós dr elgondolkozik, majd élénken adia meg a felvilágosítást: — Soha életemben olyan atléta izomzatot nem láttam, mint az övé volt. Életében erős sportokat űzött, kitűnő vivő és úszó volt, sokat evett és ivottá ez az életmód hozzájárult korai. 61 esztendős korában bekövetkezett halálához, amelynek'közvetlen oka. krónikus vesebaja és óriási mértékű ütőér clkeményedése folytán beállott szivbénulás volt. — De ne gondolja, folytatja érdekes előadását Hollós, hogy rendkívül nagy agyvclejc csak lángeszű embernek lehet. É:i magain boncoltam Neuschloss Marcze.lt, a híres pesti gyárost; akinek 1600 grammos agy veleje volt. bár nem valószínű, hogy 120 grammal zseniálisabb lett volttá Szilágyi Dezsőnél. Érdekes példa az eíaita kivételekre az eddig bonckésem alá került leghatalmasabb agyvelő, amely 1600 grammnál jóval súlyosabb volt és jámbor tulajdonosa nem más volt, mint egy szubi.otelügens analfabéta galíciai lengyel zsidó. Jókai Mórról roppant érdekes dolgokat mondott cl • Hollós dr. — Amikor Jókai meghalt, forró májusi időjárás volt, én a pesti kórbonctan intézet vezetőjének Pertik Ottó proieszszornak fiatal tanársegédje Voltam, ' A nemzet nagy halottját, a Nemzeti M'u z'cutn előcsarnokában ravatalozták ' fel és temeté.'-ét 5 napra halála titán tervezték, hogy a főváros gyászoló népe leróhassa kegyeletét a koporsónál. — Égy éjszaka, amikor a nagy hő-, ség miatt alig tudtunk aludni, felzörget engetn és családomat Vészi József a Budapesti Napló szerkesztője és magasabb helyről nyert megbízatása alapján megkért, hogy távollevő professzorom helyett azonnal balzsamozzam be Jékai fel ravatalozott holttestét, mert az igy riem tartható tovább a meleg időjárás miatt. Hivatkoztam arra, hogy ezideis még nem végeztem önállóan bcbalzsa inozást, <le feleségem ösztönzésére mégis elvállaltam a föladatot. — Éjjel 12 óra tájban kocsira ültünk, felkerestem dr. Fleischmann László kollégámat, aki vállalta a segédkezést, ezután dr. Strickerrcl, Jókai házi orvosa val együtt a Nemzeti Múzeumhoz hap tat tünk. miután útközben beszereztük ‘ a szükséges szereket és eszközöket. Egv darabig kerülgettük az épületet, sehol egv árva lélek: a bezárt nagykapu kulcslyukán keresztül .láthattuk Jókai virág- és koszorutengerben álló ravata lát. Hosszú és eredménytelen keresgélés után döngetni kezdtük az óriási kaput, de az előcsarnok sejtelmes visszhangján kívül semmi választ nem kaptunk. Végre' mégis csoszogott valaki belülről, a Múzeumot őrző szolga volt. de ez sehogy sem akart bennünket az éjszakai órában beengedni. Végül is cselhez folyamodtunk. Az angol király koszorúját hózzuk— mondottam. Erre megcsikor dúlt a zár, kitárult a kapu. az ámuló szolgát fait accompli elé állítottuk. — Két yillanylámpa állott a ravatal nál, ezeknek a fénye elegendő volt munkánkhoz. Jókai holtteste magas katafafkon álló érclcoporsóban feküdt, nem férhettünk volna hozzá, ezért az időközben lecsillapodott szolgától egy hossza asztal féle bútordarabot kértünk. A szolga hozott is egy alkalmas hosszú padot: Jókai holttestét kiemeltük a koporsóból és. öt órai munka után befejeztük a bebaizsamozást.. A reggeli órákban távoztunk el az'előcsarnokból, miután , a holttestet visszafektettük az érckoporsóba, amelyre aztán üvegfedelet készítettek. Sajnos,' Stricker doktor megtiltotta, hogy Jókai agyvelejét kivegyem és igy a viliág egyik legnagyobb és legtermékenyebb regényírójának agyvelejéről másnap reggel a Budapesti Hírlap kiváncsi riporterének semmiféle felvilágosítást nem adhattam. Annyi bizonyos, hogy a bebalzsamozott Jókait ma is iöl lehetne ismerni érckoporsójának üvegfedele alatt.-— Ha már Jókai agy-velejéről nem is beszélhetek —- folytatta Hollós — elmondom, hogy- a tüdejében 'tyúktojás nagyságú elhegesedett tuberkulotlkus gócot és ígéri sok tuberkulotikús hegedőst találtam. Köztudomású, hogy Jókai fiatal korában sokáig szenvedett tüdővészben, és köhögésben: betegsége higiénikus életmódja folytán később teljesen megszűnt.— Érdekes még felemlíteni, hogy Jókai volt az, aki a Budapesti Hírlapban egy vezércikkel megindította Magyarországon a tüdővészellenes mozgalmat és ezzel alapját vetette meg az Erzsébet .tüdőszanatóriumnak. Az Ady Endrére vonatkozó kérdezőskö•dösre-sajnálkozó választ, kapunk.'-. - ' .. — Szomorú dolog és a tudományra nézve nagy ■ veszteség, hogy ezt az óriási magyar zsenit nem boncolhattuk fel. Kétségtelen, hogy felvilágosodott ember előtt ez még csak halvány árnyéka sem lett volna a kegyeletsértésnek, hiszen alig hiszem, hogy nálam fanatikusabb Adyimádó élne a világon és én nyugodt Klekkel raktam vo-lna a tudomány oltárára azokat a ritka és érdekes tapasztalatokat, amelyeket Ady felboncolásáná! okvetlenül megszerezhettem volna. De nem tartózkodtam akkoriban -Budapesten és a zavaros plámoros időben kinek jutott volna az eszébe? Ezért nem is balzsamozták be Ady Endrét...-T-, Jól van, ha kiváncsi, elmondom, hogy mi is tulajdonképen az ,a bebalzsamozd?.. :A szó maga ősrégi eredetű és egyáltalán nem föd! a mai eljárást. Az egyiptoiniak úgy balzsamozták be halottaikat, hogy az orron keresztül kiszedték az agyvelőt, a végbélen keresztül pedig a csigereket. A megürült helyekre különböző üló-olajokba, balzsamba itatott gyapjúszöveteket tömködtek es a testet huzamosabb ideig dörzsölték balzsammal, . majd ugyancsak ilíó-olajokban ázott vászonba becsomagolták a halottat. A bebalzsamozásnak ez a módjá hetekig eltartott. Ma egészen másképpen csinálják a bebalzsamozást. Az egész eljárás hatnyolc órát vesz igénybe. A holttest nyakárt, hónalján és a combokon felpraporáüák a főereket és az artériába erős nyomással befecskendezik a fertőtlenítő folyadékot, például karbolspiritust vagy szubíimátumot. A dezinficiáló szer felszívódik a hajszálereken és a vénákon jön ki. így az egész test átitatódik a konzerváló folyadékkal, amely meggátolja á rothadási bacillusok - szaporodását és ezzel elejét veszi a test felbomlásának. Idővel hosszú esztendők után a folyadék kiszárad, ám a test ezután sem rothad el, hanem összeszikkad,, mumifikálódik. — Ez ugyan nem tartozik szorosan a dologra, de ha érdekli hát megmondom: 1.000 koronát kaptam Jókai bebalzsamozásáért, Fleischmann kolléga 500-at. a szolga, aki szintén segédkezett. 100 koronát kapott. Az ezer koronából zongorát és varrógépet vettem a feleségemnek.' Ez volt életem legnagyobb orvosi honoráriuma . . . — Később tudtam csak meg, fejezi be a beszélgetést Hollós doktor, hogy a .kényelmes szolga, aki a hosszú asztalt rendelkezésünkre bocsájtotta. az egyik régészeti gyűjteményből azt a padot hozta elő, amelyen gróf Ráday Gedeon annak idején a puszta betyárait, szegénylegényeit, igy többek közt Rózsa Sándort is deresre huzattá . . . Rózsa Sándor hatalmas, tragédiás figura. Jókai nem kevésbé jellegzetes és amellett dicső alakja nemzetünknek. Az élet .csodálatos módon rendezte meg a találkozót. Vájjon a' nagy regényíró szárnyaló fantáziájában támadhatott-e volna Ily bizarr gondolat? Ormos László. ILLATOS MOLYIRTÓ „HERMELIN“ a neve, kérje mindenütt DEPOT „S0A“ DROGERIJA H0VISAD sSiSS*, hamui nih „Kuícs“-harisnya? A legjobb és legolcsóbb harisnya, mert 1 pár „Kuljcs“-jeggyel ellátott harisnya (Vörös, kék vagy arany jeggyel) annyi ideig tart mint " 4 másik pár. Gtiil miiül t|M! Nagybani árusító oi és M SuMica 1 3615
