Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-25 / 111. szám

6. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925 április 25. Barátnöf vagy jegyes ? Az ítélőtábla erkölcsi felfogása más, mint a törvényszéké Budapestről jelentik: T. A. buda­pesti kereskedő másfél évve! ezelőtt — mint a Bócsmesvei A’avítt annak­idején megírta — kártérítési port in­dított vök menyasszonya, ccv elvált asszony ellen, akitől visszakövetelte azokat a nascyértékü ajándékokat a melyeket jcjryessésriik alatt neki adott. Az ex-mesiyasszonv. aki idő­közben férihezment esrv amerikai kapitányihoz, a kártérítési keresettel szembe®/ azt állította, hosrv a jegyes­­séget meírdőzőlesr barátnőié volt a kereskedőnek és az ajándékokat nein mint menyasszony, hanem mér; mint metressz kapta s iev azok nem tekint hét ők iegyakíítdfkoknak. A törvényszék annakidején az alperes asszony védekezését fogadta el: ki­mondta. hogy az a viszony, amely a telek közt a jejryesséz előtt fennál­lott. a jóerkölcsökbe ütközik és en­­nélfoirva törvényes védelemre igényt nem tarthat, az ajándékok nem vol­tak ieKvajándékok és így vissza sem követelhetek. Az ítélőtábla pénteken foglalko­zott a fellebbezéssel és helyig adott a felkeres kereskedő érvelésének: ki­mondotta. hogy nem osztia a tör­vényszék erkölcsi felfogását. — Az életben — mondta a táblai határozat — gyakori eset. hogy va­laki a volt barátnőiét veszi el felesé­gül. ez tehát nem lehet diffamáló. Az eljegyzést nem lehet meg nem tör­téntnek tekinteni azon az alapon, hogy a felek előzetesen viszonyt folytattak egymással. Az ítélőtábla ezen az alapon el­rendelte a bizonyítást arra vonatko­zólag. hogy menyasszony volt-e az özvegy, vagy csak barátnő, amikor az ajándékokat kanta? AZ ELLOPOTT HANGYÁK PLÁGIUMVÁD EGY MAGYAR IRÓ ANGOL REGÉNYE ELLEN Budapestről jelenük: Á londoni könyv­piacon néhány hónappal ezelőtt nagy feltűnést keltő regény jelent mez Han­gyák címmel, anidyet a könyv címlap­ja szerint Timotheus Tklimm el irt A regényt, amely a hangyatársadalam ter­mészettudományos hűséggel megfestett képében az emberiséget rajzolja szati­rikus formában, 'Hűimmel álnév alatt egy magyar iró, Ferenczy Árpád irta, aki érek óta Londonban él és rnár ré­gebben is forditgatta magyar írók mű­veit angolra. A budapesti lapok leg­utóbb beszámoltak Ferenczy-Thiimtnel angliai sikeréről és ezzel kapcsot atban Palágyi I-ajos, az ismert költő, az aláb­bi sorok közlésére kérte te! a lapokat: — 10jO-bcii írtam Hangyák cimü sza­tirikus könyvemet, mely a liangyák életének megfigyelése és természetrajzi tanulmányozás alapján az emberi tár­sadalmak szatíráját nyújtja. A könyv akkoriban a Kisfalaiig Társaság egy pá­lyázatán vett részt, ami a társaság ak­kori jelentéséből is hitelesen megái la-, •pftbató. Egyébként is évek óta több iró­­társam olvasta munkámat s Szemesre László dr. több év előtt németre fordí­totta. Ferenczy Árpádnak, aki több év előtt gyakran kereste tel a *Margit- Park?-bon társaságomat, ismételten be­széltem munkámra',, mint pályám főmű­­véről és Ő abba betekintést is nyerhe­tett. A könyvre kiadóm nem volt s csak tavaly nyopmtftrrUam ki a magom költségén. Könyvpiacra azonban nem bocsáthatóm most sem. mert, fájdalom, igaznak érzem legjobb barátaim és iró­­társafi» vélekedését, hogy ma n/Uank a szatírát könnyért félreért!!: s tdcstrvk­­ti\u motívumokat magyarázhatnak bele, ami rám. úgyis' szorongatott' helyze­temben, snlyos követkéz'lényekkel Jár­­• h»t Egy éjeként is nem feltűnés előidé­zésévd, hanem mindig csak munkáim irodalmi értékével kívántam hatni több mint negyven éves Írói pályámon. Nem cacért iram ezeket, mintha Peren czy Ár­pádot plágiummal akarnám vádolni, hi­szen müvét nem is olvastam. Csalc a tnagatn írói reputációja érdekében —­­nehogy később bárki engem vádolhas­son — keli e.l mondanom ezeket. S meg kell védenem müvem alapötletének, gondolatának edsósé&ét. Állításaim iga­zolásául idemellékelve kézirat gyanánt tisztelettel küldöm tavaly kinyomatott s még könyvpiacra nem jutott Hangyák cumi müvem egy példányát. Kívánatra kész vagyok bármily pártatíajt irodalmi zsűri elé állani. Ugyanez érresitértt a mai napon megküldöttem az Evening News, az Evening Standard, Daily News és Now end Then angol lapoknak is. Véres összeütközés Parisban a nacionalista ifjúság és a kommunisták között Négy halott és huszonhárom súlyos sebesült Párisból jelentik: Csütörtök este a battalias ifjúsági szövetség a Rue ues Championettesen nagy népgyü­­lést tartott, amelyen Taittínger jobb­oldali képviselő is felszólalt. A gyű­lés végeztével a kommunisták meg­rohanták a nacionalista ifjúságot és r reviver ékből tüzeltek rájuk. Né­gyen meghaltak és huszonhármán súlyosan megsebesültek. A rendőrség nagyszámú kommu­nistát tartóztatott le, akiknek val­lomásából kitűnt, hogy a kommu­nisták: a támadást előre megfontol­va követték el és hogy a népgyülés résztvevői semmi okot nem adtak az összeütközésre; A kommunista vezérek lakásán házkutatások alkal­mával igen sok kompromittáló ok­mány került a rendőrség kezére. Clerk kommunista, akit fegyverrel a kezében tartóztattak le, beismerő vallomást tett. A teres támadás ügyében a ka­mara pénteki ülésén Taittínger és Ibemegaray képviselők meginter­­pellálták a belügyminisztert, tiki nyomban válaszolt az interpellá­ciókra. Kijelentette, hogy a kor­mány a támadást a legélesebben el­itéli és megállapította, hogy a rend­őrséget nem terheli mulasztás. A kormány meg fogja védeni a pol­es á ri szabadságiogokat. P ainlevé miniszterelnök szólalt fel ezután és megbélyegezte a me­rénylet tettesét A vizsgálat fogja úderiteni, hogy az eseményekért kiknek kelj a felelősséget viselnie. A kormánynak elhatározott szándé­ka, hogy a polgárok biztonságát egyesülési és gyülekezési szabad­ságát megvédje. IA kamara végül 330 szavazattal 204 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. Szubotica tiltakozása a jogi fakultás áthelyezése ellen Viharos gyűlés a városházán — A jogi fakultás tanári kara nem jelent meg- a gyűlésen — Deputáció viszi a város memorandumát Beogradba Szubotica város társadalmát a vá­rosi tanács péntek délelőttre nyilvános ankétre hívta meg, hogy tiltakozzanak a jogi fakultás áthelyezésének terve el­len. A gyűlésen a lakosság minden ré­tegének nagyszámú képviselőin kívül megjelent Vrhovac Radivoi, a novisxadi Matica elnöke, TarontáJ-Temes várme­gye képviseletéiben Zubkovies Pavle becskerekl főjegyző és a szuboticai ke­rület nemzetgyűlési képviselői: Juries Márké, Sztrifícs Béla. Alarkasev Milán. Jelen volt a gyűlés egy részén a jern­­zsdlcmi net rí arc fut is, aki n pénteki napon átutazóban Ssuboticán tartózko­dott és a főispán vendége volt. A főispán beszéde Györgyevics Dragoszláv főispán dél­előtt tíz órakor nyitotta meg a gyűlést és ismertette a ténj'áfiást, A jogi fa­kultás — mondotta — nem az első in­tézmény, amelyet Szubottcáról el akar­nak vinni. Ugyanaz történt az ünkén­­fes-eszLadromsaL az altiszti önkéntes­­iskolával, folyton kísért a vasntigazga­­tóság átfjelyezésének teive, el akarják vinni a tanítóképzőt, est most a legko­molyabb formában felmerült a jogi fa­kultás elvételének terve. Minden azzal az indokolással történik, hogy Szuboti­­ca határváros. Pedig ez az okfejtés fordítva igaz: éppen azért, mert Szubo­­tic a határváros, van szüksége minél több kulturális és egyéb áltatni intéz­ményre. Ezért Szubotica értelmiségének és a többi vajdasági városoknak !s til­takoznia keil a terv ellen. Közli, hogy ugyanezzel a programmal a városi ki­szélesített tanácsot is rendkivffii köz­gyűlésre hivt? össze és végül üdvözli a megjelent vendégeket. A Vajdaság farija ni or. egyetemeket Pruties Mát hó görög-keleti lelkész, felszólalásában elmondotta, hogy az uj főiskolai «örvényt előkészítő bizottság nem akartak árum az ügynek, de meg keli állapítania, hogy véleménye szerint Príbicscvics miniszter még nem is látta z egyetemi törvény tervezetét. Továb­bá szükségesnek tartja, hogy ha ez a város igényt tart a fakultásra, akkor te-1 remise is meg itteni fennmarad hatású-, nak feltételeit. A város vezetőinek la­kásról kell gonQoskodniok az egyetemi tanárok számára, mert természetes, hogy olyan városhoz, ahoi elemi szük­ségletekért kell harcolni, senki sem vonzódik. Dr. Manojlovics Jócó ügyvéd felhá­borodásának ad kifejezést, mert — mint hallatszik — a fakultás tanári kara se hideg, se meleg álláspontra helyez-. Erdeit Reméli azonban, hogy még­sem igy történt és elégtétellel látja, hogy dr. Milks tanár támogatja a pol­gárság akcióját. (Nagy zaj. Közbeszó­lások: Szégyen volna, ha nem így ten­ne!) Vihar a tanárok semlegessége miatt Gyorgyevies Dragosziáv főispán közli, hogy a jogi fakultás tanári karát 'fel­hívta, jelenjenek, meg testületileg a gyű­lésen. A dékán azonban átiratban azt válaszolta, hogy a tanártestület hivata­losan nem vehet részt a gyűlésen, mert azt határozta, hogy a kérdés eldönté­sét az illetékes faktorokra bízza. A fő-1 ispán véleménye szerint a tanári kar* nak energikusan átlóst kellene foglalnia a fakultás ügyében. Meg kell állapíta­nia, bár nem szívesen teszi ezt, hogy a tanárok helytelen magatartást tanúsí­tottak. Végül bejelenti, hogy dr. Rado­­nics Jován képviselő Beogradból táv­iratot intézett hozzá, amelyben beje­lenti, hogy már lépéseket tett Pribiese­­vics közoktatásügyi miniszternél és a fakultás valószínűleg Szvboticán fog maradni. Az akcióra azonban még min­dig szükség van, mert a miniszter a javaslatot még nem terjesztette a kor­mány elé. A gyűlés ezután megválasztotta a határozat megszövegezésére kjküldciidő bizottságot. Dr. Mitics ivó ismét íeiszó!al és a ta­nári kar szintek«? határozatát azzal ma­gyarázza, hogy a testületen belül el­lentétes felfogások voltak, továbbá, hogy a sznboticai egyetemi tanárokét nem hívták meg a főiskolai törvényt előkészítő bizottságba. Dr. Magaraseyics Sándor ügyvéd csodálkozik arson, hogy most szüksé­gesnek tartják dl venni azt, amit egy­szer szükségesnek tartottak megadni Végül csak a vámhivatal marad meg Szuboticdn s vigasztalódhatunk azzal, hogy azt sohasem viszik el. Megálla­pítja, hogy jogos a fakultás tanárainak igyekezete, hogy elkerüljenek Szuboti­­cáről, ahoi még lakáshoz sem juthat­nak. Manojlovics Jócó (közbeszól): Kicsi­nyes szempont! (Nagy zaj. Viharos til­takozások.) Györgyevics főispán válaszol .Maga­ra se vies fójeftenjtésére. Megállapítja, hogy ha a: tanárokat csak a lakásszem­­pontok vezetik e.nnél a kérdésnél, ak­kor ez kicsinyességre vall. A tanárok r.em azért jönnek ide, hogy miliőt ta­láljanak, hanem, hogy miliőt teremtse­nek’ maguknak és ebben a hatóságok támogatják őket >1 wíros rendkívüli közgyűlése A nyilvános gyűlést ekkor felfüg­gesztettéit Miután a megválasztott, bi­zottság megszövegezte a határozati ja­vaslatot, háromnegyed tizenkét! órakor Ny orgy evics főispán megnyitotta a rendkívüli városi közgyűlést. Gálffy György városi képviselőtestü­leti tag, a magyar radikális klub elnö­ke volt at közgyűlés első szsóiwfa, A jogi faktritás ügye — mondatta —‘ nem­csak a szerb polgárokat érinti, hanem Szubotica és a Vajdaság magyar nem­zetiségű polgárait is, afrik a békeszer­ződés életbelépte óta alkalmazkodtak a változott viszonyokhoz, mindig betar­tözoíte a szuboticai jogi fakultás Sza­­ajevóba való áthelyezésének tervét, nii e a fakultás tanári kara azt vála­szolta, hogy se milyen irányban sem bglalhat állást. Azonban a helyi és vaj­­lasági polgárságnak érdeke, h-'gy a fa­cultas Sznboticán maradjon. Inkább egy izredet vigyenek cl, vagy bármi mist, le nem a jogi fakultást, amely becsületére kálik Szuboticánnk és az ország kultú­rájának. Nemcsak hiúsági kérdés ez, rtert azt is tekintetbe kell venni, hogy ? Vajdaság fizeti a legtöbb adót, amely­re! eltartja az ország többi egyetemeit s és hogy Szubotica város a földjeit igrárpoütikai célokra adta. A magyar ncntzietisésü lakosság is belátja, hogy ri kel! telnie az állameszmével, épngy, ahogy a szerbek is jó magyar polgá­rok voltak. A magyaroknak is előnyös, fa' a fakultás, ez a nemzeti kultúrintéz­mény, itt marad. Indítványozza, hogy 3 gyűlés bizottságot küldjön ki, a rend­kívüli közgyűlés elé terjesztendő tilta­kozó határozat megszövegezése céljá­ból. Dr. Piskulics Zvonimir ügyvéd java­solja. hogy memorandumban részletesen fejtsék ki a jogi fakultás ittmaradásá­­r?ak kulturális és nacionnlts szükséges­ségét. Vrhovac Radivoj, a noviszaűi .Matica elnöke elmondja, hogy egyizben szó volt a jogi fakultásnak Noviszadra való áthelyoacésáröl. Ezzel . Nóviszad sokat nyerne, de sokkal nagyobb volna Szn­­botica vesztesége, minden szempontból. Ezért a Matica a fakultás meghagyását kívánja. Dr. Müics Ivó eKretemi tanár első­sorban helyesbíteni kívánja' a szuboti­­ca? lapokban juegident tudósításokat, hogy az intézet áthelyezésére a fakul­tás tanár: kara. adta az inieiativáf, más­részt. hogy az áthelyezés a közoktatás­­ügyi miniszter politikai bosszúja volna. Meggyőződése hogy. a magyar, lapok

Next

/
Thumbnails
Contents