Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-19 / 105. szám
4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. április ig. CIRKUSZ • ír. • Idegenvezető vagyok Pár is, április hó Közismert anekdotával kell kezdenem ezt a történetet. A gazdag vidéki zsidó liánitanitót keresett a fiához. Az volt a idtétd, hogy ez illetőnél; franciára is meg kell tanítani a nebulót Egy vállalkozó szellemű »bocker« jelentkezett az állásra. Akceptálták is. Bár egy szót se tudott franciául, azért n‘n akarta cíveszitesú a jó pozíciót tehát elvállalni az állást. Gondolta magában, hogy egy ilyen gyereknek úgyse sokat kell tudni, ő majd egy nappal előbb bevágja ' a másnapra való leckét. így is történi. Ára, a kisfiú jőeszü gyerek volt és a leckén kívül sűrűn kérdezősködött — Tanitó ur, hogy mondják franciául »kalap«? A boclier nyelt egyet, fogaim se volt róla, de féltette az állását tehát nyugodtan így szólt: — Kalap? Tecau! A gyerek beírta a szótárba: kalap —tecau. És igy tovább. Három hónap alatt pár száz hamis francia szó sorakozott fel a szótárban, kínos gondolkodás után kiagyalt szavak, amelyeket a bocher költött. Egy szép napon aztán a házitanitó súlyosan megbetegedett. Halálos ágyán kis tanítványát óhajtotta látni. — Gyere fiam, — szólt hozzá — én rövidesen meghalok. Hadd beszélgessél még utoljára egyszer franciául * Most jön a történet. A napokban Párisba is megérkezett dr. Szubotical Baritone Én kalauzoltam. Te ntór jól ismered Párlst, - mondta — legalább mindent elmagyarázol. — Hogyne. Ezt a kis városkát úgy Ismerem, mint a tenyeremet. Megállapítottuk, a programot és én mindent szépen bevágtam másnapra. Tudtam, hogy az InvaUden.vh.cz és a tuxembourg-Uuz megyünk holnap, jól elkészültem tehát ezzel a két leckével. Egész este Napóleont és a császár gyűjteményeit olvastam az ágyban. Másnap aztán nagy fölénnyel elindultam az. útra. — Fejből tudom a Napoleoo-muzeum minden osztályát, ismerek ott minden képet és minden szobrot Tudod mi van a császár sírjára vésve? Barátom nem tudta. Én se még tegnap. De ma? Tudtam: —- Je désire que nies cendres reposónt sur les bords de. la Seine... És igy tovább. De barátom szinten szeret érdeklődni a dolgok után és igy ahogy kiíéptniik! a házból megkérdezte egy szoborra. — Kinek a szobra ez? — Ez . . . kérlek alásan ... ez . % Victor Hugo szobra. — Szép. Nézzük meg közelebbről. — Nem érdemes, —■ mondtam. De azért mégis vetettem az aljára egy szempillantást, láttam a Sardou nevét bevésve. Sok száz szobor van Parisban, a barátom mindegyiknek a magánügye! [fant érdeklődött. Én pedig som elmondtam mindent Ha lovas volt áz iető. akkor Gambettát, Lafayette:! vagy a sok Lajos közül valamelyiket mom tant ha csak egyszerű gyalogos, akkor Írót vagy költői. Az egyetemek élőt tudóst — Ez kinek a szobra? — kérdezte barátom a Sorbonne előtt. — A Pasteur-é, — feleltem nyűgödtan. — Hiszen az orvosegyetem előtt azt mondtad egy szoborra, tfogy a Pasteuré?! Erre megsértődtem. — No hallod! Egy ilyen nagy tudós »391 érdem*! meg két szobrot a jazl ától? Csak nem vesztek meg, Sogy ezt a csekélységet sajnálják tőle. Dr. Szuboticai Barátom beírta ezt is a noteszába, mint minden tőled! nyert értesülést. Do később nem elégedett meg a szobrokkal A házakat kezdte kérdezni: — Ez milyen palota? — Az orosz követség. — fis ez a nagy? — A külügymtalsztérüm — A Baedeckerben az áll, hogy a külügyminisztérium a Quai d.Orsay-n van. Fel voltam háborodva. — Ha to jobban hiszel a harminc éves Baedeckemek, mint nekem, akkor én már nem is vezetlek. Indulj csak a Baedscker után. Abban azt is megtalálod, hogy a Credit Lyonais egy' frank és négy ceníimot ad egy magyar koronáért. Ettől kezdve a Barátom úgy hallgatta a szavaimat, mint a szentirásl A lóversenyen minden nevezetes párisi embert megmutattam. — Látod, az a magas monoklis ur a Csehszlovákia megszünteti a vízumot Csak a magyar- és oroszországi útleveleket kell láttamoztatni Cafllaur, kis kecskeszakállu odébb az Poincaré, az a mosolygókéba a híres Peleüer Daisy, az a joviális ur pedig Briand... mellette a csinos nő a Mistinguette. Közbevágott. — Hiszeu az vait a lapokban, Hogy a köztársaság eánöke ma délután 4 őrikor magához rendelte Brian dot .és most pont négy óra... Gúnyosan elmosolyodtam. —• Na és ha neked választanod Kellene Doumergue ur egy 65 éves államfő, vagy Mistinguette kisasszony között, melyiket választanád?! Nem mert feleink —< Na látod! így van vele Briand is Inkább Mistingue-ttet választja, a kisasszony még nincs 65 éves, csak 63.?. Nevetett: — Hogy te mennyire benn vagy párisi dolgokban! Erre nem válaszoltam semmit De halálom lelőtt megtnvitálom Pátisba a noteszével, hogy még egyszer utoljára járjuk körül a műemlékeket, amelyeket olyan jól ismer.... Stella Prágából jelentik: A Prager Tagblatt jól informált helyről kapott közlése szerint a csehszlovák kormány meg akarja szüntetni a külfölddel való forgalomban a vízumkényszert és vissza akar térni teljesen a békebeli állapotra. Ezért a csehszlovák kormány valamenynyi országhoz jegyzéket intézett, hogy az ezirányu tárgyalásokat vegyék fel. Csak két ország nem kapott ilyen fel-Hét évre ítélték Lobi Józsefet A bíróság enyhítő körülménynek vette, hogy zsidó Budapestről jelentik: 4 Lőbl-pör szombati tárgyalására — noha a törvényszéki tárgyalások nyilvánosságát törvény biztosítja — a detektívek senkit sem engedtek be és Így a hallgatóság részére fentartott padsorokban csak néhány jogász foglalt helye. A főtárgyalás megnyitása után Langer Jenő dr. elnök az egyik védő, Szőke Sándor dr. felé fordulva a következő kijelentést tette: Lőbl József védője, dr. Szőke Sándor ügyvéd ur, tegnapi védőbeszédében olyan kijelentéseket használt amelyek miatt az iratokat esetleg át kell tennem a királyi ügyészséghez, hogy az ügyvéd ur ellen az ügyészség eljárást indítson. Az ügyvéd ur ugyanis tegnap, a perben szereplő katonatanukat azzal vádolta meg, hogy hamis vallomást tettein Mielőtt az ügyészséghez tenném át az iratokat, felkérem az ügyvéd urat, magyarázza meg, hogyan értette ezt a súlyos vádat, Szőke Sándor dr. a következőket válaszolta az elnök szavaira: Én nem büntetőjogi értelemben vett hamis vallomást, vagyis tudva tett hamis vallomást értettem, hanem azt értettem, hogy a katona-tanuk vallomása valótlanságot tartalmaz, aminek indoka lehet a katonák részegsége, indoka lehet zavaruk, elfogultságuk, tévedésük. Azt értettem tehát, hogy objektive veit va lótlan az, amit mondottak. Az elnök az ügyvéd klmágyarázködásáv jegyzőkönyvbe vétette. A »sakterkés« Dencső Károly detektivfelügyelő tanúkihallgatása következett, aki a követbe? zö vallomást telte: — Jelen voltam, amikor a verekedés után Lőbi Józsefet megmotozták. Mielőtt azonban megmotozták Lobit, állandóan volt mellette egy hatósági közeg, Így tehát lehetetlen, hogy valaki a zsebébe csúsztathatta volna a kést. Lőbl zsebében találták meg annak a késnek a nyelét, amelynek pengéje az ablakpárkányon volt s amely Tremmel Mátyás vérétől volt yérfdtos, Lőbl József azonnal szőlitást: Oroszország és Magyarország Egyelőre a terv némi nehézségbe ütközik, mert számos állam attól tart, hogy a honi munkáspiacot külföldről bevándorló elemek fogják túlságosan elárasztani. Csehszlovákia a megszüntetést fokozatosan akarja keresztülvinni és pedig úgy, hogy először mérsékelné, majd teljesen megszüntetné az útlevélkiállításért járó dijakat. i magáénak ismerte el a zsebében megtalált nyelet és a párkányon megtalált pengét. A kés: sakterkés volt. Kollmann védő: Honnan veszi azt, hogy sakterkés volt? Dencső: Úgy gondoltani, agy véltem, hogy sakterkés. Kollmann (az asztalra csap): íme megtaláltuk a forrását annak a gyalá-j zajos hírnek, hogy sakterkéssel ölték meg Tremmel Mátyást. Ön terjesztette ezt a hirt, ön hintette el ennek a hírnek a magvát a közvéleményben, csak azért, mert az ön feltevése az, hogy ez az egyszerű konyhakés: sakterkés. A tanú valló-mása után Lőbl József is magából kikelve halottsápadtan áll fel és szinte önkívületi állapotban kiáltozta a tanú felé: — Hazudik, nem igaz. amit mond! Nem igaz az, hogy állandóan mellettem lett volna valaki. Hosszú Ideig magam voltam. Igenis bele tehette a zsebembe akárki a kés nyelét. Az elnök: Rendreutasitom, ha ilyen hangon beszél Lőbl: Hazugság, hazugság, nem tudom szó nélkül hallgatni. Az elnök: Figyelmeztetem, hogy hallgasson, mert súlyos fegyelmi büntetéssel sújtom. Lőbl azonban tovább zokog és hiába próbálja csillapítani a fegyőr. A védő felmentést kér Szőke Sándor dr. védő folytatta ezután pénteken félbeszakított védő beszédét: — Az ügyben szereplő katonákat, — mondotta — köztük a meggyilkolt Tiensmelt úgy állították itt be, mintha azok csak feketézni mentek volna be a Lázár-kávéházba. Pedig abból a tényből, hogy az első perctől kezdve zsidóztak, lámáztak, renitenske-dtek a kávéházban, nem az következtethető, hogy ártatlan feketére mentek csak be. Én csak a katonákat nem értem, akik nem szeretik a zsidókat és mégis bementek abba a kávéházbe, amelyről tudják, hogy zsidókkal van tömve. Lőbl (/iset és Bárd Szigfrid felmentését érem, ne engedje a bíróság, hogy az gyoddaiuan felizgatott közvélemény ullámai a bírói székig taraj osodjanak, anem hozzon ai bíróság Igazságot, üögnyngtató: fölmentő ítéletet. Dr. Soóky ügyész nem kívánt repítázni a védőbasZédekre. Az utolsó szó jogán Löbl József Sees zokogás között ezeket mondotta: — Méltóságos elnök ur! Ártatlanul 'agyok itt, áldozata vagyok a hanguatoknak, melyek mindenáron bennem gyekeznek meglátni a bűnöst és engem gyekeznek börtönbe juttatni. Hé* év! Langen Jenő dr. főtárgyáé áaj elnök élben egy órakor hirdette ki az ttélcet. A bíróság bűnösnek találta Lőbi ózsefet szándékos emberölés bűntetteden és ezért hét esztendei tegyhásm télte. A másik két vádlottat, Gronteh -aj őst és Bárd Sándort felmentették. Amikor Langer elnök elkezdte az itéet indokolásának ismertetését, künn a olyosórii még semmit se tudtak az ité* étről. Itt várakozott Lőbl József fele, ;ége és leánya, akik halálsápadtan várák a hirt, hogy mi lesz Lőbl sorsa, A nikor Lőblné megtudta, hogy férjét hót ivi fegyhazrg Ítélték, az idős asszony sikoltozni kezdett, leszaggatta magáról i ruhát és a haját tépte, a lánya Is rangosán zokogott. A szolgálatban lévő endőrtisztviselő intézkedett, hogy az isszonyt és leányt távolítsák el & tör.’ényszék épületéből, ami azonban nenn n-ent könnyen, mert Lőblné nem akart iltávozni, majd, amikor mégis levezet;ék, az első emeleti folyosón éktelen izitkozódásban tört ki és csak nehezen ehetett lecsillapítani és a törvényszék jpületébő! eltávolítani. Az Indokolás Langer tanácselnök ezalatt megkezdte az ítélet indokolásának ismertetéséi. " áz indokolás kimondja, hogy a bíróság nem helyezkedhetett a védelem álláspontjára és nem fogadhatta él azt az érvelést, hogy az ügyben közelről érdekelt katonák tanúvallomása nem felel meg a valóságnak. Az a körülmény, hogy a katonák nem emlékeztek jól az eset részleteire és a bíróságtól kérték, hogy frissítsék fel emlékezetüket a rendőrségen annak idején tett vallomásukkal, nem jelenti azt, hogy a katonák tanúvallomása megbízhatatlan. A biróság az indokolás szerint három mozzanatot tart fontosnak. Az első az, hogy Lőbl József a kávéházból távozó katonákat gúnyos megjegyzésekkel sértegette és a tanúvallomásokból különben is bizonyítva látja, hogy Lőbl József magatartása agresszív volt. Súlyosan terhelő bizonyíték Lőbl ellen az is, hogy amikor többen fenyegetni kezdték a katonákat, Lőbl azt mondott ta, hogy az egyik már le van szúrva. A tanúvallomások szerint Lőbl megából kikelve verte a földön fekvő Tremmel Mátyást és úgy kellett lehúzni áldozatáról. A biróság bizonyítva látja, hogy Lőbl szúrta le Tremmelt, más nem lehetett a gyilkos, miután más nem is dulakodott Tremmel Mátyással. Ami a bűnjelként lefoglalt kést illeti ■ mondja azI indokolás — ez a speciális célokat szolgáló kés alkalmas az ölésre és aki ezzel szúr, az gyilkolni akar. A jogos önvédelmet a biróság nem állapította meg, mert úgy látta, hogy Lőbl kezdte a verekedést. Súlyosbító körülménynek vette a biróság, hogy Lőbl büntetett előéletű és »remmelt még halála után is ütötte. Enyhítő körülménynek tekintette, hogy az orvosszakértők véleménye szerint Lőbl beszámithatósága korlátolt és felekezeti érzésében jogosan meg lehetett bántva, Soóky ügyész Lőbl terhére, valamint a másik kéjt vádlott felmentése miatt felebbezett. és indítványozta Lőbl vizsgálati fogságának fenntartását, amit a biróság el is rendelt, dr. Szőke védő pedig Lőbl bűnösségének kimondása-
