Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-18 / 104. szám
12 OLDAL » ÁRA 1*|2 DINAR PoXtarína plaéena! Siegjclenik inindca reggel, ünnep után és hétfőn d-ííbsa íelcfoia szám: Kicdóhivatul 8—58. Szerkesztősé« 5—10 Üdültetési ár cegjrsdšvre 335 dinár Kiadóhivatalt Sabetica, Alaksandrova uL l.(Leiéach-paIotaf Szerkesztősé}!! Aleksandrova ul. 4, (Resiia-Fcnciére-palűta) KqzbeszólAs Bátrak vagyunk különvéleményt jelenteni azzal a kívánsággal szemben, mely a magyarság politikai szervezkedésének kérdését ki szeretné vonni a magyar sajtó megbeszéléseinek anyagából.’ Nem jelenthetjük be azonban ezt a . különvéleményt ,anélkül, hogy őszinte örömmel s igaz jóérzéssel ne köszöntsük a-t az állásfoglalást, amelynek szempontjait ugyan nem osztjuk, melynek érveit ugyan meggyőzéseknek nem tartjuk, de amelyik a saját portájában mégis megmutatta, hogy a magyarság nagy ügyeinek, fájdalmas kérdéseinek tár gyalását nem kell okvetlenül beszenynyezni alantas egyéni szempontok előtérbe tolásával. Soha nem az, elvi, rmndig a személyi kontroverziák mélyítik ki a meg nem engedett érzékenységig s viszik a magyarság érdekeinek kockáztatásáig a vitát. Az ellentétes álláspont nem jelenti &t, hogy az ellentétes álláspoht védelmezője t— ellenség i§. .A,magyar párt. Vezetőséghez' várd tartozás — sajnos —■ nem teszi csalhatatlanná az állásfoglalást. Figyeljük csak meg a tujsó parton lévő harcosokat. „Kik hivatottak vezérül a népnek“, azoknak minden állásfoglalását a mérséklet, a magyar nyilvánosság megbecsülése, a békére való őszinte törekvés jellemzi. Apró senkik kapaszkodnak csak be nagy szavakba, mint ahogy az ökörszemek bújnak nieg a sas szárnyai aiait, lenge jelentéktelenségek hivják fel magukra a figyelmet rikoltó rágalmaikkal. Természetesen-nemcsak ezek a rokkant titánok bűnösek a sajtó hangjáért, hanem azok is, akik módot adnak nekik arra, hegy túlságosan alacsonyrendü egyéni kedvtelésüket a magyarság nyilvánossága előtt s a magyarság érdekeinek kockáztatásával- elégítsék ki. *■ De azt még a jószándék és nemes gondolkodás példaadói se kívánják, hogy a magyar sajtó a• magyar szervezkedés kérdését vegye le a napirendről. Mert ma csak az ujságközlemények tartják fenn az érdeklődést a magyarság politikai \ szervezkedésével szemben. Ha ezek a cikkek nem lennének, nem lenne semmi. Inkább arra kellene kérniük a magyar lapokat, hogy szünet nélkül, meg nem szakított folytonossággal Írjanak erről a kérdésről, világítsák meg valamenynyi szempontból, taglalják minden álláspontnak megfelelően, csak — az isten szerelmére — írjanak, írjanak,' Írjanak p51a. , Ha olykor tévednek is, kisebb hiba, mintha ballgatrak. Ha netán olykor túl is lőnek a célon, még mindig kevesebbet ártanak, mintha nem is vesznek kezükbe fegyvert. A magyar párt ma csak annyira él, arfiennyit Írnak róla. Ha a választások után a magyar sajtó nem foglalkozott volna az elkövetett hibákkal s a szerzett tapasztalatokkal, joggal hihette volna a magyarság, hogy ez a süket csönd a magyar párt halálát jelenti. Mc-rt mi történt a magyar pártban február 8-ika óta ? Folytatták a szervezkedést, folytatták az agitásiót, tettek, mondtak, dolgoztak valamit V Ha a kisebbségi sors Diogenesei fölfedező útra indulnának, hogy fölkutassák, mit tett február 8 ika óta a magyar párt, bizonybizony mondjuk, nem találnának egyetlen i betűt, amire a magyar párt önérzetes, büszke és elégedett vezetősége — a pontot föltette. # Az a kavarodás, ami a nqvisadi polgármesteri állás körül kerekedett, kézzel íoghatóan dokumentálja a közigazgatás mai rendszerének tarthatatlanságát. Mert reméljük, az önkor mányZat egyetlen hívét se elégíti ki az ' a rendszer, hogy a város első tisztviselőjét pártkörben választják. A kőzgyülé • választott tagjait mégis csak tisztu'tabb közszellem s nagyobb egyén! felelősség vezeti a választásnál, mint a pártkör tagjait, akik kizárólag személyi vonaíkozásokaíjés politikai tekinteteket kötelesek figyelembe venni. Ha a radikális pártkör vá lasztja a polgármestert, bizonyára a legjobb radikálisra esik a választás, de a legjobb radikális is lehet gyönge polgármester. Nem a párthüségen a a pártérdek legtökéletesebb szolgálatán mu'ik a polgármester alkalmassága. A cél inkább az lenne, hogy a köz igazgatást függetlenítsék a pártérdekektől s ehelyett a mai rendszer a közigazgatást a pártérdek vazallusává teszi. Pedig a megoldás kézenfekvő : ha már úgy is. választják a polgármestert, válassza a közgyűlés. Amíg a partfrakciók harcától a miniszteri megerősítésig eljut a jelölt, megtépáz zák jóhirét, kícsorbitják tekintélyét, lelohasztják kedvét és megbénítják energiáját. S akinek volna is kedve, hivatotísága és hozzáértése a polgár rpesíeri tisztség betöltésére, nincs kedve, hivatottsága és hozzáértése a pártharcok megvívására és intrikák legyőzésére. Csak a polgárság választása adhatja meg a tekintély teljességét s az elhfvatás kétségbev.cnhs.ís.tiansi^.áh Petro vies Nasztáz 'közzétette a Davidövics-kormány és Radies megállapodását . Radios négy hívét, köztük Radios Pavlét delegálta Davidovics Nagypénteken beállt a teljes csend a politikai életben. Sem a parlamenti klubokban, sem a miniszterelnökségen nem történt semmi jelentékeny esemény é a kormány tagjai sem jelentek meg hivatalukban, sőt azok a miniszterek is, akik eddig még Beogradban voltak, szintén elutaztak vidékre. A politikai élei újabb megélénkülése csak a pravoszláv húsvéti ünnepek utánra várható és jói értesült körök szerint április 25. és 28. közötti időben várható a kormány rekonstrukciójának végrehajtása. Ez a kérdés is sokat veszteit azonban 'érdekes ségéböl azóta, amióta nyilvánvalóvá lett, hogy nagyobb átcsoportosítás nem várható az uj kormányban, hanem csak néhány tárca fog gazdát cserélni. Nagy érdeklődéssel várják a rekonstruál) kormány deklarációját, amely nyilvánosságra fogja hozni a kormány munkaprogramnijáí. A mindéi részletre kitesjesztő deklarációt a kormány valószínűleg a parimén! első ülésén fogja beterjeszteni. Politikai körökben nagy feltűnést kelt és élénk kommentárokra ad alkalmat Petrovics Nasztáznak, a Davidovicsrkormány volt belügyminiszterének a Novosti húsvéti számában megjelent vezércikke. Petrovics Nasztáz ebben a cikkben ismerteti a Davidovics kormány és a Rodics-párt közölt létrejött megállapodás szövegét. Rámutat Petrovics Nasztáz arr8, hogy Radics Pavle beszéde nem Iforraáuyába jelentett számáru semmi újat, azonban teljes elégtételt ad úgy neki, oki a radikális-párton beiü energikusan dolgozott a megegyezés érdekében, mint Davidovics Ljubának és pártjának is, amelyről kiderül most, hogy nem futottak politikai ábrándok és megvaósiihatatlan eszmék után, hanem reális politikát folytattak. Radic Pavle beszéde a legilletékesebbi módon dönti meg a becsületes j! szerbek tömege előtt azt a hie-j delmet, hotry a szerbek és hör-1 vátok között nem lehet békés f megegyezés. Ezután Petrovics Nasztáz közzéteszi annak a jelentésnek szövegét, amelyet a Radics-párt vezetőivel Zairrebban folytatott tar: >'*lásairól a Davidovics-kormunynak és a koronának előterjeszteti. A jelentés megállopitja, hogy I. Radics nem akar tárgyaióso• at és jegyzőkönyveket, mert a szerbek és horvátok nem két külön, nép, hanem, beleértve a szlovénoka is, egy etnikai egység, amelynek részei nem tárgyalhatnak úgy, mintha külön népek volnának. Ezen az egységen beiül joggal követelhetik a horvátok, hogy kívánságaikká! számot vessenek, de nem tárgyalások és szerződések utján. A szerb-horvát konfliktus úgy ke'etkezett, hogy az egyik fél sem törekedett megegyezésre, hanem rá akarta erőszakolni a maga akaratát a másik félre. Azok el len, akik így dolgoztak, Radics az összes horvátokkaí együtt nyílt harcba lépett, ez. a harc azonban nem a szerbek, hanem. 1 habozok és erőszakosok positiája, Pasics és Pribicsevics ellen irányul. Most azonban az 'erőszak politikája megbukott, sor kerül a szerbek, horvátok és szlovének megegyezésére és a Davidovics - kormánynak sikerült elérnie azt, hogy a horvátok éráik a kormány becsületességét és igazságos voltát, amriy nem engedi meg az erőszakosságokat és mindenki számára biztosítja a törvények és az igazság uralmát. 2. Radics erős államot akat és nem engedi meg, hogy azt bárki is meg merje támadni. Énnek i üisö biztosítására ö is kötőnél készültséget kivan, azonban Radies és az egész horvát nép i? pacifista és nem akar imperializmust, sem pedig olyan katonai készü tséget, amely, ezzel agyéttelmü volna. 3. Radics másféle belső barett•Jezkkivtvi Ifczy 0 . •rálizmus, autonómia, vagy angol önkormányzat iegyen-e, as a kormányban és a parlamentben való megegyezéstől függ. Ebből « megegyezéses munkából lehet majd legjobban megítélni, hogy mi lesz számukra a leghelyesebb, azonban mér most meg lehet állapítani, hogy a belső besenöezés tekintetében bizonyos különállásról lehet szó Horvátország, Szlovénia és — megfelelő formában — Bosznia tekintetében.' Radics maga is tudja, hogy menynyire fájdalmas pont Macedónia a szerbek számára, éppen ezért, az ö részükről ezt a kérdést nem fogják bo'ygatni. Minderre azonban majd csak ez őszinte megegyezés után kerülhet sor. E kérdéseket az alkotmány revíziója utján kell rendezni. A,végleges döntés előtt azonban szükséges uj választásokat lefolytatni, hegymeg lehessen állapítani, helyesli-c a szerb nép a megegyezéses politikát. 1 4. Radics és az összes horvétok köztársaságiak, ózonban úgy Radics, mint hívei taktikai okok-' bél választották ezt a jelszót. A szörnyű háború után ugyanis egyrészt meg kellett ölni a Habsburgiegitimizmust Horvátországban, másrészt pedig a horvát parasztokat meg kellett menteni a bolsevizmustól. Ezt csakis a köztársasági elvekkel lehetett elérni és e módszerrel Radics teljes sikert is ért el mindkét irányban. A köztársaságot azonban nemcsak formailag, hanem elvileg is elfogadták a horvátok. Radics István demokratikus parasztkormányi akar, a néptöbbség kormányát, amilyent legjobban a köztársaság tud biztosítani, elismeri mindamellett, hogy monarchikus államban is el lehet ezt érni, Angliát hozza fel példa-