Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-16 / 102. szám
1925. április 16. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élet e is® A kisebbségek ne asszimilálódjanak \ — mondotta Goga a román kamarában] a szászrégeni mandátum körül folyta- 3 íott vita kapcsán. Csúcsán valóban kö-1 íött Goga választási paktumot a ma-, gyarsággal és ezt a paktumot annak j idején nyilvánosságra fogja hozni. Ez! a választási paktum — folytatta Goga j — a magyarság részére nem biztosit még annyi jogot sem. mint a gyulafehérvári határozatok, amelyeknek a kisebbségekre vonatkozó részét veié együtt az egész román nemzet visszautasítja. A gyulafehérvári határozatokban ugyanis benne van, hogy a kisebbségeknek joguk van saját nyelvükön bíráskodni és részt vehetnek a kormányban. hía ezt őszintén akarta a nemzeti \ párt, miért nem adott helyet a magya- í roknak a kormányzó-tanácsban? — Ne-1 künk az az álláspontunk a kisebbségek-i kel szemben, -- fejsze be beszédét Goga J — hogy ha elismerik az allami szuvere-j tiltást, mi biztosítjuk nekik kulturális f szabadságukat. Nemzeti jövőnknek biz- \ tosítéka csak az ő ragaszkodásuk lehet, j amelyet türelmes politikával el lehet ér-1 ni. Sokat szenvedtünk a múltban, de éppen ezért nem láthatjuk helyesnek a megtorlást. £ A komáromi kárház homlokzatán ez a magyar nyelvű felirat volt eddig olvasható: »istenben bízzál és reméli«. E napokban a csehszlovák hatóságok utasítására tűzoltóság vonult ki hatalmas létrákkal a kórház elé. A utcabeliek összefutottak és villámgyorsan elterjedt a hir, hogy ég a közkórház. A hir nem bizonyult valóságnak, nvar t, ;» tűzoltóság csak a magyarnyelvű murát eltávolítására vonult ki. A városi bizottsági tagok elhatározták, hogy követelni fogják a felirat visszahelyezését. j A háború csirái címmel Robert’ Birkhill angol publicista könyvet adott ki ] az utódállamokban szerzett tapasztala-j tatról. A szerző arra n rat;: állapításra jut, hogy a békeszerződések ti! háború •csiráit rejtik magúkban. Soka' foglalkozik Birkhili könyve a. nemzeti kisebbségek problémáival. Ismerteti az utódállamoknak a kisebbségekre nézve hozott törvényeit és azokat a gyakorlattal öszszevetve, arra a következtetésre jut, hogy a kisebbségek jogai csak papiroson vannak meg. A földreform, az iskolák és az egyházak kérdéseit is tanulmányozta a szerző és ezekkel kapcsolatban rámutat arra, hogy a kisebb- ; ségek helyzete egyre rosszabbodik, ■ nincs más hátra számukra, mint a ki- j vándorlás. Szerinte a nagyhatalmak érdeke és kötelessége, hogy az utódáila- ■ raok nemzeti kisebbségeinek sérelmeit! orvosoltassák, mert a kisebbségi pro- • bléma megoldatlansága áz európai bé. i két veszélyezteti. A legjobb megoldás-1 nak Birkhili az Európai Egyesült-Állá-1 mok megalakulását tartja, amelyben* minden nemzet cgfjkrangu tényezőként foglalna helyet- ^ I * Az erdélyi árvák vagyona is meg-! beszélés tárgya a román-magyar tár- ] gyalásokon. Az irnpérium változás aí- j halmával ugyanis a távozó városi ható-! Ságok igen sok esetben a. kezelésük alatt1 álló árvaszéki pénztári és más értékeket 5 is magukkal vitték, sok helyütt még az < árvákra és gondnokoltakra vonatkozó jj aktákat is, úgy hogy az árvaszékek gyámságára bízottaknak ellátása nagy nehézségekbe ütközött, igen sokszor pedig teljesen lehetetlenné is vált. Pop Viktor, a kolozsvári árvaszék elnöke a román-magyar tárgyalások erre vonatkozó eredményéről a következő nyilatkozatot tette: — Miután az árvák és a gondnokoltak, ügye teljes egészében a humaniiárizmus j kérdése, sikerül azt a többi tárgyalási ] anyagból kikapcsolnunk és n maximális j lehetőségeket elérnünk. A szegény árvák j és gondnokoltak, akik esztendőkön átj remegtek kis vagyonukért, megnyugod-j hatnak*, az árvaszékre bigott vagyon-• kájukat teljes értékben kapják vissza, mindakét állam megbízottai a leghumánusabb álláspontra helyezkedtek és még az időközi kamatlábat is igazságosan tizenhárom százalékban állapítottak meg. Természetesen a megállapodások kölcsönös természetűek és Románia is garanciát vállal azoknak az értékeknek visszaszolgáltatásáért, amik magyarországi állampolgárokat illetnek meg. Az egyezmény bürokratikus lebonyolítása inég bizonyos időt igénybe vesz, de ellentétek nincsenek. A legtöbb kérdések egyike a hadikölcsönkőtvények dolga volt, de miután kétségtelenül bebizonyosodott, hogy a magyar pénzügyi kormányzat kényszeritette rá az árvaszéket, hogy a gyámoltak vagyonát ilyen kötvényekbe fektessék be, természetesen a magyar pénzügyi kormány azt is nemes valutában és az azóta esedékes kamatokkal téríti vissza. Ä «emel elnökjelöltek küzdelme Marx a megegyezés politikáját hirdeti — Tirpitz szerint Ilmí!enbm•g• elnöksége nem jelentené a monarchia visszaállítását Berlinből jelentik: Az elnökválasztást megelőző agitáció változatlan hévvel folyik. Marx dr. volt birodalmi kancellár, a blokk jelöltje. Kőnigsbergben nagyszámú hallgatósás: előtt kifejtette politikai nrograrnját. Beszéde során a leghatározottabban állást foglalt a megegyezés politikáidnak folytatása mellett. Balgaság volna a gyanakvó külföldet itiból és uiból bizalmatlanná tenni oly nagy szavak hangoztatásával, a melyek mögött sem erő. sem hatalom nem áll. Mindent el kell kerülni, ami a. német szövetség szilárdságát és Németország békés fejlődését megzavarhatná. Az ui birodalmi elnök személyében oly férfiút kell a külföldnek bemutatni, aki hajlandó mindent elkövetni a nyugodt fejlődés érdekében. A jobboldali blokk vasárnapra nagy uccai felvonulásokat tervez Berlinben. Jövő csütörtökön, három uífbpal a választások előtt. Hindertbarg a berlini Svortváiast-han tartandó nagygyűlésen ki fogfa fejteni programját. Ezenkívül még Münchenben fog Hirodenbarg személyesen megjelenni. hogy agitáljon megválasztatása érdekében. Tirpitz tengernagy beszélgetést folytatott egy amerikai uiság tudósítójával. aki kifejtette előtte, hogy külföldön azt tartják, hogv Hindenburg bizonyára fel fogja vetni a monarchia visszaállításának kérdését- Tirnitz erre azt válaszolta, hogy ez rágalom. mert aki Németország helyzetét tényleg ismeri. tudja, hogy néhány fanatikustól és fantasztikus álmodozótól eltekintve, senki sem tartja Németországban ezidőszerint tanácsosnak és kérésziülvihetőnek a monarchia visszaállításai. Már pedig a fanatikusokhoz és álmodozókhoz mi nem tartozunk -- tette hozzá Tiroitz. Akik különben Hindenburgot ismerik, tudják. Hogy a volt vezértábornagy teljesen képtelen arra, hogy párthiveinek ] adott szavát megszegje. ] A Daily Telegraph diplomáciai munkatársának jelentése szerint a német birodalmi kormány valamenvnyi tagja azon fáradozik, hogy Hin• denburg tábornagyot visszalépésre ‘ bírja. Ez a törekvés a német néppárt i köréből indult ki. Ez a párt meg , akarja győzni a tábornagyot arról, drog:/ elnökjelöltsége végzetes hatás- J sál lehet a szövetséges nagyhaial- I makra- és Németország nemzetközi {helyzetére, különösképpen most. miikor a német birodalom nagyon is : rá van utálva'a külföld bizalmára, jhogy sarunciapaktninot lehessen lét- rehezni. ték a banditákat, velük ment a megsebesült udvari soffőr is. csak az udvari vadász holtteste maradt az összetört udvari gépkocsiban s mellette Ilcseff tanár, aki megsebesül az első támadáskor. A királv rémülten látta, hogy időközben a banditák megölték és kirabolták a f>atal tudóst. A király az autóbuszon a katonákkal az országút árkán keresztül vette üldözőbe a rablókat és megkerülte az erdő szélét. A sűrűségből még a banditák visszafelé lövöldöztek, maid mélyebbre vették be magukat az erdőbe és megszűnt a tüzelés. A király az autóbuszon az utasokkal együtt a kora délutáni órákban sértetlenül ért vissza Szófiaija. Szófia lakossága a királv megmenekülésének örömére szerdán ünnepet tartott- Délelőtt a fő székesegyházban hálaadó istentiszteletet tartottak. az államhivatalok nem működtek. az iskolákat bezárták, Cankov miniszterelnök a parlament dísz-ülésén a törvényhozás örömét felezte Jd a király megmenekülése fölött. Beszédében megjegyezte, hogy a rablóbanda ötvenhat agrárkommunistából áll. akiket most Orchanie környékén a katonaság üldöz. Metkov bécsi bolgár követ kijelentette a bécsi lapok munkatársai előtt hogy a királv elleni támadás nem előre elkészített merénvlet müve vob. Az Orchanie—Szófia- közötti útvonalon mindennaposak ? rablótámadások, mert ezt az utat használja kirándulásai alkalmával a gazdag városi lakosság. A mali évben is ugyanezen az utón támadtak meg a rablók Boris királyt amikor azonban felismerték, sértetlenül és bo* csánatkérések közt tovább engedték. Vádirat a Címrogi kommunisták ellen A bolgár király revoherharca fegyveres banditákkal Rablók támadták meg- Boris király auláját — Egyik kísérőt és a sofíőrt agyonlőtték Szófiából jelentik: Kedden reggel az Orchaniteből Szófiába vezető utón fegyveres rablók megtámadták Boris királyt, aki autón' Szófiába tartott. A támadók lövései egyik kísérőt és a soffört halálosan megsebesítették, a király azonban sértetlen maradt. . A támadás részleteiről a következőket közük: Boris király kedden délelőtt automobilon elment megnézni az Entomologen királyi múzeumot. Vele volt Tomatoíi lovas kapitány, ilcseff, egy fiatal természettudós tanár, egy udvari vadász és a soffőr. A múzeum megszemlélése után a király Orchanieből az országúton autózott vissza Szófiába. Gyorsan haladt az udvari automobil es megelőzött egy autóbuszt, amely zsúfolva volt utasokkal. Az autóbuszról felismerték és lelkesen éltették a királyt, aki barátságosan viszonozta az üdvözlést. Az udvari autó aztán nagy sebességgel rohant tovább Szófia felé, mikor egy fordulónál az országúi két oldalú felől golyók süvítettek a király és kísérői felé, Egy rablóbanda lesett az országúton, utasokra. A banditák kiugrottak leshelyükből és vadul lövöldöztek. Egv golyó megölte az udvari vadds~t. a soffőr arcán sebesült meg és hdtráhanyátlőtt. Mindez néhány perc alatt történt. A király kísérői előkapták revolvereiket maga a király is többször lőtt \a rablók közé. 1 Ezután a király, aki a kormányfkeréktől balra ült, maga ragadta meg a kormányt, de akkor már a megsebesült soffőr erősen kanyariíott rajta és befékezett. Az automobil nagy zökkenéssel megállóit, a következő pillanatban azonban csúszni kezdett visszafelé, mert azon a helyen, ahol a rablótámadás történt, a fordulónál nagyon meredek nz országút. Az udvari automobil az '■ országát szélén egy terebélyes fa törzséhez ütődött és darabokra törött. J.4 király és kísérői, köztük Ilcseff S tanár is, akit időközben a banditák j egy golyója megsebesített, magas I ívben röpültek ki az összezuzódott |iautomobilról az országút árkába. I időközben az autóbusz utolérte a 1 királyt és a támadás helyén a király j intésére megállóit. Most az autóbusz utasai is előrántották revolvereiket és tüzeltek a menekülő banditák utáni'., akik eltűntek a közeli erdöség- I ben. Most a király felült az autó-1 * buszra, amelyről az utasok leugráltak és a sofförnek megparancsolta, hogy a lehető legnagyobb sebességgel hajtsa a kocsit vissza Orchanie- 5 be. Ott a király riadót hivatott a I helyőrségi katonáknak. Mindössze j harminc főnyi legénység van ott. .4 Ikirá’y a katonákat felparancsolta az autóbuszra és már is a legnagyobb sebességgel rohant vissza a gépkocsi a rablótámadás színhelyére. Az autóbusz utasai Tamatoff kaoHáfiy vezetésével messze az erdőbe üldöz-Államforma clfeni lazítással vádolja az ügyészség - Julias 18-ikán lesz a főtárgyaló s A_ Bácsmegyei Naptó beszámolt annak idején az egész Dél-Bácskára elágazott kommunista szervezkedésről. A ^kommunista szervezkedésnek élén Czfvenestes Nikola, noviszádi biztosítási hivatalnok állott, Á csendőrség Czrvencsics Nikola letartóztatása után, a lakásán tartott házkutatás alkalmával a kommunista sejtek névsorának birtokába jutott és igy kerültek letartóztatásba a mozgalomban résztvevők. A noviszádi törvényszék vizsgálóbirája az ügyészség előterjesztésére vizsgálati fogságba helyezte a szervezkedés valamennyi szereplőjét, akik közül a fekcticsiek ellen már néhány hét előtt vádiratot adott az ügyészség, inig a csuroglak ellen most készült el a vádirat. Dr. Lemaics János állan:ügyész Buacs Dusán csurog! borbélyt, Rasko'v Stoiko, Csenovics Zsárkó, Glavics Radivoj, Csekits Száva, Szácsics Joco és Stonfcia Jovan csurogj , földmiveseket és Szabó Péter csurogi cipészt azzal vádolja, hogy a kommunista párt moszkvai szerkesztésű falragaszait és nyomtatványait terjesztették. Az ügyészség azzal is vádolja a letartóztatásban levő csurogi vádlottakat, hogy tagjai voltak egy forradalmi szövetségnek, amely av államrend és államforma erőszakos megváltoztatását célozta. Mindezek alapján az államvédelmi törvény alapján lazítás és izgatás elmén emelt vádat ellenük. A noviszádi törvényszék Gomirac tanácsa 18-ára tűzte ki a kommunista per ti’rsrya'ását. < A vádlottak hozzátartozói arról paj naszkodnak, hogy a nyomozati eljárás I! során a vád’ottakat súlyosan bántalmazták és hogy most a főtárgyalás etőlt nem kapnak védőt. A hozzátartozók az ügyvédi kamarához fognak fordulni védők: kirendelése végett.
