Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-02 / 90. szám
Első utazás az autóbuszon Az autóbusz megindult. Az autóbusz bevonult városunk közéletébe és ezentúl számolni kell vele, mint közéleti tényezővel!. A gyöngébbek kedvéért közöljük rövid ezemélyleirását is. Az autóbusz magos, hosszúkás és; négyszög-’ íetes. Pirosra és fehérre van föstvc. Ez a szlnvakok miatt történt igy, hogy ha valaki netán nem reagálna a fehérre, okvetlenül feltűnjön neki a piros és viszony ha a piros iránt közömbös a recehártyája, észrevegye a fehéret Elő! ül a soffőr, hátul van a perron. Más testi hibája nincs. Nem rúg és nem harap. Jellemző és alapvető tulajdonsága, bogy lassan jár, mert az a rögeszméje, hogy igy tovább ér. A villanyteleptol ez egy igen humoros idea, hogy direkt tendenciózusan ápriíis elsején inditotía el az autóbuszt, világkörüli utjava. Természetes, hogy až elsők közt dicsekedhettem azzal, hogy auíóbuszoitam, Halasl-ut et retur. Reggel nyolc ómkor betek azzal, hogy autobuszoltam. Haticai elektrlzált omnibusz küszöbét. Bandérium és dalárda nem volt, csupán a kalauz intézett hozzám rövid, de megható beszédet: — Szakaszt teccik parancsolni? Alapos megfontolás tárgyává tettem a kérdést, aztán hasonlóan elérzékenyülve, igy válaszoltam: — Egész végig kérek és vissza — mire ő aprólékos műgonddal leszakította, a zöld cédulát, figyelmesen kilukasztotta és elegánsan összehajtva nyújtotta át A kocsiban csend honolt és festékszag. Főleg a festékssag dominált. Általában igen ünnepélyesek voltunk, a kocsivezető, a kalauz, az ellenőr és én. ez UTAS. Az első, de nem az utolsó. Ezt reméli maga a direkció is. A kalauz kötelességtudóan ízgett-mozgott és mindenáron szórakoztatni akart — Szép idő van — mondta. Kölcsönösei udvaroltunk egymásnak és kelletne tesked tűrik Kiki a maga tehetsége szerint. Aztán uj utasok jeientb ez tok. Egyszerre ugrattak fel a perionra, igy tehát nem tudtam hitelesen megállapítani az utókor számára, melyik volt a 2-ik és melyik a 3-lk. Két jnunkásember volt. Eleinte rém szégyenlősen viselkedtek, de azért igyekeztek megőrizni hidegvérüket. A jegyváltás lélekemelő látvány volt A két proli nem mert leülni a ragyogó fapadokra. Egymásra röhögtek és kimentek a perionra. Itt, a helyzet magaslatán, megtették megjegyzéseiket. — Jó kilátás van Innen — mondta az egyik. i~ Jó, csald hintáz, mint a bölcső, —• magyarázta a másik. — Lassan megy. A pesti autwnobs- Insz gyorsabban jár. — Nem bilusz — oktatja a másik — hanem óasz. Autóbusz. Aztán áprilisi vicceket meséltek egymásnak. — A Palit rémesen beugrattam — bem cég a Ids vörhenyes — mondtam neki egész komolyan: siess ki a szerszámládával a Wolffékhoz, elromlott a vezeték. Rohan a bolond, mert ott jó borravalókat szokott kapui. Hát persze kidobták, hogy: április bolondja! höhfihö — és szélesen, egészségesen röhögött szegény Palin. Egy katona várt a megállónál egy nővel és habartak. —■' Felszáll! unk? — kérdezte a nő. A kalauz bőséges gondolkodási időt hagyott, Rövid tanakodás után a párocska mégis beült a kocsiba. Nagyon tetszett nekik az újdonság, — Kellemesebb a villamosnál — szögezi le a nó és büszkén kihajol az ablakon. — Szervusz Nevenka! — lóbázta a karját egy gyalogos hőre, aki meghökkenve nézett a piros kocsira. A kiabáló tő pedig boldog volt hogy ilyen feitü-i 925. április 2. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldat nést keltett A tartana meghámozott egy narancsot Az első pillanatban a padlóra akarta szórni a héját, aztán a fényes, a vadonatúj padló zavarba hozta. Nem merte ledobni a narancshéjat, hanem zsebretette. Ez volt az egyetlen lélek--------------wwmmuWRB.;-:. tani megfigyelésem a Halasj-ut végéig és vissza. Muszáj már vonatra ülni és elmenni messzire, hogy különb megfigyeléseket tehessek. Szerencsét próbálok a tengerrel. <t i.) A jugoszláviai, választások miatt interpelláltak a magyar nemzetgyűlésen Eckhardt Tibor a Népszövetség elé kívánja vinni a kisebbségek sérelmeit Budapestéi jelentik: A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén ez interpellációk sorén. Eckhard' Tibor fajvédő képviselő a jugoszláviai választási atrocitásokról interpellált. Az uj házszabályok értelmében egy-egy interpelláló csak tizenöt percig beszélhet, a nemzetryülés azonban Ec!< harcisnak kivételesen engedélyt «dott arra, hogy negyvenöt percig beszélhessen. Eckhardt Tibor interpellációjában kifejtette, hogy a legutóbb! jugoszláviai választásnak az volt a célja, hogy a nemzeti kisebbségeket letörj\ Hivatkozott arra, hogy a magyar párt egyetlen képviselőt se tudóit beküldeni n szkupstinábe és cs*!' a német pártnak sikerült öt meri' dátumot szerezni. Nem tudort van-e ereie a Népszövetségnek — mondotta Eckhardt — de ha van, akkor ebben az esetben érvényesítenie kellene azt. Nemesek a manynr, de a német kisebbség érdekében is azt a kérdést intézte 3 ' ' lügfyminiszterhez, hajlandó*e n Népszövetségnél interveniálni a jugoszláviai n mzeti kisebbségeket ért sérelem orvoslása érdekében. Az interpellációt kiadták a kulit uv miniszternek. Május elején tartják meg a Msantant koEÍereuciáját Csehszlovákia nem ellenzi Lengyelország belépését a kisantantba Bukarestből jelentik: Az Argus ciniü lap tudósítója Prágában beszélgetést folytatott Ben es csehszlovák külügyminiszterrel, aki kijei''•’tette, hogy a kisaníant konferenciáját május első felében fogják megtartani Bukarestben. Benes a beszélgetés folyamán hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia nem kifogásolja Lengyelország belépését a kisantantba. minthogy a csehszlovák köztársaság és Lengyelország közt semmi konfliktus sincs és a két ország érdekei sem ellentétesek. A német garandajavaslatről a külügyminiszter kijelentette, hogy nem ismeri ugyan a javaslat részleteit. Csehszlovákia azonban kész a javaslatot elfogadni, amennviben az a békeszerződések határán belül marad. A kisantant konferenciáiét már másodízben halasztották el. A második határidő március 23-ika volt, amelyet azért nem tartottak be. mert egyrészt Nincslcs külügyminiszter, másrészt Benes kérte a konferencia elhalasztását. Nincstcs külügyminiszter Dúca román kftjgevminisztert értesítette, hogy a jugoszláv kormány a belpolitikai helvzet tisztázása után vehet csak részt a kisantant összejövetelén. Benes csehszlovák külügyminiszter viszont azért tartotta a második dátumot is korainak, mert még nem fejezte be a nagyhatalmakkal azokat a tárgyalásokat, amelyeknek eredménye a konferencia döntéseinek alapját képezné. A most bejelentett uiabb dátum is előreláthatólag eltolódik, mert az utódállamok között az aktuális diplomáciai kérdésekben olyan mélyreható ellentétek állanak fönn. amelveket összhangba hozni valószínűleg még sokáig nem sikerül. A remáa útlevél-panama a bíróság előtt VaitöíauK tábornok négymillió lei értékű iugyen-részvényt kapott Bukarestből jelentik: A bukaresti törvényszéken szerdán kezdték meg Vaitoianu tábornok utlevéloanamapörének tárgyalását. A tárgyalótermet zsúfolásig megtöltötte a közönség. mert a pör politikai vonatkozásaira való tekintettel az egész országban rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul a tárgyalás iránt. Elsőnek mint vádlottat Fillpovicit. a Petrolul Nációnál ügyvezető igazgatóját hallgatták ki. Filipovici kijelentette, hogy a Vaitoianu tábornok által jegyzett táviratokra és aktákra ö hamisította a tábornok nevét. abban a tudatban, hogy Vaitoia«u utólag beleegyezését adia az intézkedésekhez. A tábornok négy millió, ttranasovici államtitkár pedig egy millió lei értékű insven-részvényt kapott. Egyik igazeatótársa. Haralambia Georgescu. akt szintén a vádlottak közi van. valamint Vaitoianu tudtak azokról a tárgyalásokról. amelyeket a parasztokkal folytatott Braziliába való kiszállításuk tárgyában. Ezeket a kivándorlókat nem mint emigránsokat, hanem ! mint propagandistáiig! vitték Brazíliába. Az elnök megkérdezi, hogy hogyan engedhették útra ezeket az embereket Pénz nélkül, mire Filipovici több keresztkérdés után bevallja. hogy a kivándorlók közül ötvenötén leienként százharminc dollárt és ötezer leit adtak neki az útlevelek megszerzésére és liven módon rövid idő alatt két és fél millió leit szedtek össze. A másik vádlott. Haralambia. a Petrolul Nacionalt komoly vállalatnak mondja, melynek nyolcezer hold földje volt. Filipovlcit azért vették be az Igazgatóságba, mert összeköttetésben volt az angol petróleum-tröszttel. Megemlíti, hogv Vaitoianu tábornok kapott négy millió lei ingyen-részvényt, de ezek úgynevezett alapítási részvények voltak, amelyeket nem lehetett eladni. hanem csak az osztalékban való részesedésre jogosítottak. Hranasovici államtitkárnak eev millió lei értékű részvényt ajánlottak fel fizetés ellenében, azonban az államtitkár nem akarta a részvényeket kifizetni és igy á részvényeket visszavették tőle. Kát titokzatos öngyilkosság Zimonyban Főfc előtte magát egy kereskedj» Az öngyilkosság hírére a cselédieáay hugrott az emeletről Zimonyból jelentik: Miiöseaoijevkt Győka zimonyf kézmöáru-kereskcdő kedden délután üzletében öngyilkosságot követett el. Délután két makor, amikor a segédek az üzletbe érkeztek, a, főnököt az irodában találták, karosszékébea hátradőlve, szájából folyt a vér és a kezében görcsösen szorította a revolvert. Mire a rendőrs :g a helyszínére érkezett, Miloszavljevics már halott volt. Megáilapították, hogy a golyó a száján hatolt he és az agyát átfúrta. Az öngyilkos buc «leveleket is hagyott hátra, amelyekben súlyos anyagi helyzetével indokolta tettét. A kereskedő viszonyaival ismerős emberek azt vallják, hogy az öngyilkosságnak más oka van. A kereskedő öngyilkosságának hire azonnal eherjedt a városban és rövid, idő múlva újabb . öngyilkosság történt» A Kratj Petar-ucca 24. számú ház udvarán egy asszonycsoport tárgyalta az öngyilkosságot, amikor az emeletről egy női test zuhant le közéjük az udvar kövezetére : Fiiess Karolina cselétüeány, aki e’őző’eg az emeleti ablakban foglalatoskodott és eszméletlenül terült el ez udvaron. Kórházba szállították, ahol egy pillanatra magához tért és elmondta, bogy amikor meghallotta k gazdag kereskedő öngyilkosságának hírét, a saját szerencsétlen sorsára gondo't és eszméletét vesztve lezuhant. E vallomása után a leány meghalt. A rendőrség a leány hozzátartozóinak vallomásából megállapította, hogy szerelmi bánata miatt már hosszabb ideje foglalkozott öngyilkossággal. Ledererék ópiummal kábították el Ködeikét Egy gazdag nagynéninket is meg akarták Sin! Budapestről jelentik : Ledéremét szer* dán újra kihallgatta a vizsgálóbíró 8 fe'o vasta előtte a férje vallomásáról készült jegyzőkönyvet. Lederer elmondotta vallomásában,, hogy m r az elmúlt év elején sokat idegeskedett a felesége, mert nem volt pénzük. A gyilkosság gondolatával már ekkor kezdtek fogla kozni. Meghivták egy gazdag nagynénjüket s ópiumot ön'öttek a likőrbe azzal a szándékkal hogy1 végezzenek az dkábitott öregasszonnyal. Nagynénjük azonban nens fogadta el a likőrt s igy kénytelenek voltak akkor tervüktől elállni. Kodelkával is először ópium segítségével akartak végezni. Egy alkalommal ópiumot kevertek borába s mikor elaludt, felesége szüntelen ösztönzéséi« Lederer felvágta ereit. Kodelka azonban a fájdalomtól magához tért, erre Lcdererné ijedten bekötötte sebeit s elhitette vele, hogy álmában leesett a díványról s olyan szerencsétlen volt az esése, hogy fölvágta karját. Mikor a végzetes estén Kodelka újra eljött, ek' or is ópiummal kábították el s mikor már aludt, Lederer közvetlen közelből lelőtte. A feldarabolást Ledereroé egyedül végezte cl. A va’Iomás szerint Lederer olyan lelkiállapotban volt, hogy le akarta lőni feleségét s önmagával is végezni akart, Ledéremé azonban arra hivatkozott, hogy gazdagok lettek s boldogan fognak élni s igy sikerült férjét megnyugtatni. Ledéremé a jegyzőkönyv felolvasását sokszor szakitotta meg heves tiltakozással: —- A férjem hazudik, gazember, zsivány! — mondotta több Ízben. A vizsgálóbíró lelkére beszélt, hogy valljon őszintén s mondjon el szépitgetés nélkül mindent Ledéremé azonban hajthatatlan maradt. Mikor visszavezették cellájába, az ajtóból még visszafordult a vizsgálóbíróhoz: — Csak hagyjanak pár napig nyugodni, mindent el fogok mondani.
