Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-12 / 100. szám
16. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 12. 'A tudakozódó irodában awa! fáradták. hogy már nincs látogatási idő. János idegesen feleselhetett, a hivatalnokok közönyösek voltak és udvariasak. — Az istenért uraim. legyenek könyöriílettel velem szemben — remegett és koldulhatott János. — Ezer kilométereket rohanok, száguldók gyorsvonaton, hogy láthassam nanvbeteg menyasszonyomat s Önök most kinpadra húznak bürokratizmusukkal. Legyen kis szív önökben, uraim . . . könvöreök . . . Az idősebb, kecskeszakállas ur Ievétt egy nagy könyvet és nyugodtan kérdezte: — Kit keres uram? János sietve válaszolt, még a felvétel napját is meg tudta mondani. A kecskeszakáüas két könvvben is utána nézett maid felpillantott. — A kisasszony már nincs a kórházban. — Talált meghalt?! — csattant fel János és megfogózkodott az asztalba. A kecskeszakállas köhögött kissé. — Nem. uram. A kisasszony tíz nap előtt eltávozott a kórházból. János most Genevieve lakására hajtatott. Lejében kavarogtak az eshetőségek. mint varangyok a boszorkány-üstben. Talán jobban van, talán meghalt talán másik kórházba ment talán tévedett a kecskeszakállas. talán ő fog ajtót nyitni . . . Megálltak. 0. a drága kis kanu. mely előtt annyiszor bucsuzkodtak csókkal, ígérettel, bíboros boldogságban! S mellette a kis papiriizlet meg a cafétabac. ahol Geneviévet várta, ha esett az eső . . . örült módiára rohant fel a lépcsőkön. A házmester valamit utána kiált. de úgy zug a fiile. hogy egy szavát sem érti. Egv idegen kislány nyit ajtót. János nem tud beszélni, kérdezősködni, a lázas sietség egészen elfullasztO'tta. Feltét« az ebédlő ajtót. Az ablaknál Genevieve anyja ül feketén, öregen, görnvedten. — Madame! — szakad fel Jánosból és lerogy a ráncos öregasszony előtt. Feje belehui! az ölébe, mint ]enye sett fürt és a feketeruhás asszony remegő kézzel fogja át az ölébe hullott fejet. Lehailik. heves zokogás rángatja testét és csak nagysokára tudja kinyögni: — Fiam . . . szegény, kicsi fiam... Orvosi és nem Irta: df. Műnk Arthur Hipnózis Ha, ezt a szót elolvassa a szorgalmas olvasó, önkéiiytdenül is oríeumi, kávéházi bűvész vagy íakirmutatványra, szemfényvesztésre és minden egyébre gondol csak nem komoly — orvostudományra. Bizonyára akad olyan olvasó is, aki a hipnózist társasjátéknak képzeli, amellyel szúrós szemű, gömbölyű u]ju urak produkálják magukat hölgytársaságban. Ha még hozzávesszük azt is, hogy ma már a képzettebb, jobb nevelésű vonatrablók is hipnózissal »dolgoznak«, sőt a rendőrségen is hipnózissal ütik a gyilkosok nyomát, akkor érthető, ha a komoly orvos meggondolja magát mielőtt hipnózissal gyógyítaná ki betegét. Az ilyen orvos valóban hazáid játékot űzne prakszisával, jó hírnévévé!- és bizonyára hamarosan el is veszítené jól jövedelmező »házait.« Pedig ez öreg hiba, mert úgy látszik, hogy a ma még lenézett és kóklerségnek nevezett szuggeszitló és annak fokozása a hipnózis a közel jövőben már komoly orvosi tényezővé fog válni. A hipnózis története különben a legrégibb időkig nyúlik vissza. A Fáraók udvarában élő tudósoktól kezdve, a bibliai példákon keresztül egész a Krisztusi tömegszuggesziiokig senki se tudta a jelenségek igazi magyarázatát adni: az éggel, a csillagokkal magyarázzák a dolgokat egész a középkorig, amikor már áliatl (emberi) mágnességről, delejességről beszéltek a tudósok. Később, a !6. században Hell páter már mágneses vesszejével, delejez, gyógyítja a betegek ezreit és valósággal csodákat müvei. Vagy fél századdal később a betegek gyógyításával foglalkozó Puységur márki betegei annyira elszaporodtak, hogy nem győzte egyen- Tvint idelejeznU őket, úgyhogy kénytelen volt megdeiejezm egy terebélyes szilfát és a fa alá ültette betegeit. A hatás ugyanaz volt: a betegek így is gyógyultak, egyesek alvaldrók lettek, mások kinzó fájdalmaiktól szabadultak ineE. Nagy ugrást jelentett a hipnózis történetében — éppen száz év előtt — James Braid angol bányaorvos módszere, aki a szemek merev nézésével, kifárasztásával hipnotizált, amíg a hatvanas évek híres orvos-hipnotizőrje a francia ‘Llebeault doktor már pusztán szavakkal szuggerált, hipnotizált. Módszerét később Benhelm orvostanár (Nancy) az orvosi gyógymódok közé sorozta. Egészen uj fejezetet jelent a gyógyrzuggesztto történetében a francia Emi! Coué, a naucy-i patikus eredeti módszere. Coué ugyanis a gyógyulást nem a szuggeráló egyéntől, hanem magától a betegtől, annak képzelő erejétől, az autúszuggesztiotól várja. A szuggesztió és autószuggesztió példáival tele van mindennapi életünk. A napilapok cikkei, hirdetései szuggosztiv hatással vannak az olvasóra. A kereskedő szuggerálja a vevőt, az adós a hitelezőt. Jó példája a szuggesztiónak annak az asszonynak az esete, akinek fuldoklási rohamát az orvos puszta megjelenése már — megszünteti. Az orvos további szuggerálásáOiik feladata az volna, hogy a beteg asszony egész lényét, lelkét áthassa, gondolkodását maija az a megnyugtató tudat, hogy nem kap több rohamot. És a roham nem Ismétlődik egészen addig a pontig, amíg a beteg újból el nem veszti hitét, amíg szabadjára nem engedi képzelő erejét — amikor aztán újból jelentkeznek a rohamok. Hogy mennyire' iilgg a szuggeráló személytől a szuggesztió sikere, annak Í eklatáns bizonyítéka, hogy: egy és ugyanazon orvosság jobban használ, ha azt a betgg a iwki szimpatikus orvos kezeiből kapja. Az orvosság nem használ, ha az orvos személye a betegnek — nem tetsző. Falvakban, tanyákon, a külvárosokban ma is gyógyítanak nagyhírű kuruzslók. kenő asszonyok, ráolvasó, ráimádkozó asszonyok és sok esetben sikerrel. Mi az Ilyen »gyógyításnál« a siker titka? A szuggesztió. Más példa. Egy ur álmatlanságban szenvedett. Orvosa, aki mellesleg hipnózissal foglalkozott azt ajánlotta neki, hogy éjjel, iia netalán ieíébred, kenje be a homlokát tiszta szesszel, akkor majd újból elalszik. Egy ilyen átaludt éjszaka után a beteg arra ébredt fel, hogy a homloka tele van fekete tintával. Rájött, hogy éjjel a sötétben szesz helyett tintával kente be homlokát és — nagyszerűen aludt. Az is köztudomású dolog, hogy az álmatlan neuraszténiás embert nagyszerűen elaltatja az altatószer, ha ott van mellette az éjjeli szekrérsyfiókban. A mozgópostás otthon csak akkor tud irni, ha a fia rúgja az asztalt. A fúvó« hangszeren játszó muzsikus nem tud játszani hangszerén, ha előtte citromot szopogatnak. A szuggesztló fokozása a hipnózis. Egyik német ideggyógyász tanár definíciója szerint »a hipnózis az éber állapottal szemben olyan elváltozott lelki állapot, amelyben a kísérleti egyén fokozottan befolyásolható állapota áll fenn a kísérletező sugallatával szemben.« Maga a hipnózis ma már mentes minden hókusa-pókusztól, nem úgy mint évtizedek előtt, amikor a hipnotizőr meresztgette szemeit és kezeivel komikus uszómozdulatokat csinált a levegőben. Pusztán szavakkal, olykor csak e szőval: *aludjón el*, hipnotikus álomba lehet vinni az arra alkalmas médiumot. Megállapíthatjuk azt is, hogy csalt az tud sikerrel hipnotizálni, csak az tud a szuggesztiós gyógymód nagyszerű hangszerével bármi, akinek kifelé meg van már a hírneve, nimbusza, vagy nem bánom hírhedtsége. Ehhez még nélkülözhetetlen kellék: a szuggesztlv atmoszféra a szuggesztióval telitett légkör, vagy mondjuk igy: zóna, amelybe a beteg azzal a hittel, tudattal lép be, hogy itt el fog aludni, fájdalmai megszűnnek, visszanyeri egészségét. Talár, még ennél is fontosabb az, hogy a Ijlcnotizorök műhelyét kizárólag olyan, többé-kevésbbé fanatikus betegok keresik fel, akik feltétlenül hisznek e gyógymódban, akik egy szóra alszanak egy érintésre — meggyógyulnak. Ezzel a szuggesztióval telített légkör varázsos hatásával magyarázhatók a hires budai, retek-uecai hivatalnok-kuruzsló gyógj eredményei. Ez a magánhivatalnok zsíros vattával, varázsos itallal »dolgozik« és kétségkívül vannak gyógyult esetei. Az már más lapra tartozik, hogy a nem gyógyult esetek és ra, hogy mentői egyenesebbek legyenek a vonalak. Egyszer csak a bolond divattal kapcsolatos »fogyó kúrák« miatt halálesetekről, súlyos betegségekről számoltak be a francia és egyéb kük földi orvosok. Az ügybe beleszóltak az orvosi szaklapok, az orvosi akadémia — míg végre a divatkirályok beadták derekukat és Eljelentették, hegy csakis a mólét nő lehet igazán szép. (De a kiskésit neki: tudtuk mi ezt ő nélkfi- 1 lök is!) Ugyan tegyük mi férfiak a kejzünket a szivünkre vagy nem bánom az (imádott hölgy, szivére és valljuk be ! őszintén, hogy nem vagyunk rajongói ü női csontoknak. Különösen nálunk, a bőséges Bácskában a molett, gömbölyű idemu. az u. u. Rubens-nő volt minden idők favoritja. A sovány nő csak meszsziről jó — a szemnek. Csak teoretikus értékű. A mesterséges lesovjinyitáson kívül a kóros soványság oka lehet veleszületett (konstitucionális), lehet átmeneti (pl. a szoptatás alatti lesoványodás) és lehet szervi megbetegedés következménye is. Az előbbi okoknál könnyű a segítség. A hízó kúra fő elve, hogy nagyobb legyen a szervezet bevétele, mint a kiadása: fekvő kúra, kevés mozgás, jó táplálkozás, gondtalan életmód. Első sorban zsírokat kel! bőségesen a szervezetbe juttatni. Hizlal a vaj, a szalonna, olajos Italuk, zsíros mártások, sajtok, tojássárgája, a kakaó, mandula $tb. Erősen hizlalnak a tésztafélék — általául halottak — hallgatnak, nem kiabáljak tele a világot, de talán ennek is kell lenni. (Talán ha a betegek ismernék egy nem gyógyult beteg esetét, ők se gyógy trillának olyan könnyen.) Az minden kétségen felül áll, hogy a hipnózis nagyszerű gyógymód a hozzáértő orvos kezében. A beteg sohase kéri számon az orvostól hogy hogyan gyógyítja ki. Neki nem kellenek ijesztő diagnózisok fekete jövendölések, cifra gyógyszerspeciúlitások: neki csak egy valami kell, az — egészség,- vagy legalább is az egészség kellemes érzete. Hogy a hipnózisnak gyógyító hatása van egy csomó idegbetegségnél, hisztériánál azt már régen tudjuk, de újabban szervi elváltozásoknál is alkalmazzák az u. u. gyógyhipnózist, mondván: nem elég a beteg szervet gyógyítani, a lelket, a pszichét is kezein! kell. A gyógyhipnózis kővetői* egyelőre megelégszenek azzal, hogy a morfiumfecskendő helyett a verbális szuggesztíót, a hipnózist alkalmazzák. Eljárásuk persze még csak tapogatódzás járatlan utakon, a szélhámossággal határos tágas tereken, de néhány sikeres eredmény után Ítélve nagy jövőt jósolhatunk e gyógymódnak különösen napjainkban, amikor a háború utáni idők idegbetegsógei meghatványozódtak és az emberek mohón keresik a misztikus csodákat. Érdekes kuriózumként említjük meg, hogy már nem egy külföldi sebész végzett hipnotizált betegen vakbél és egyéb hasmiitéíet, szüléseket vezetnek le hipnózisban, fogat húznak fájdalom nélkül, szuggerált betegeketn. Ransburg a fares ideggyógyász mondja egy könyvében; »itt az ideje, hogy a szuggesztiós gyógymódokról a csodaszerűség fátyola, a miszticizmus lehulljon.« Úgy látszik, hogy a hipnózisos gyógymód rövidesen ki fog kerülni a vásári mutatványos hipnotizőrök kezéből, Hogy a hozzáértő orvos keiében hathatós gyógyeszközzé váljék * A nők kóros soványsága már ieíünőben van. Ez !s Pirisbó! jött, mint minden női hóbort. A párisi divathölgyek az utóbbi években már valósággal indiai fakir módjára fogyasztották magukat. Borzadály fog el, ha viszszagondolok a pár év előtt látott csontváz hölgyekre: a vértc'en, hosszú csontos ujjakra, karokra és pipaszár lábakra. A nők versenyeztek a koplalásban, rekordot állítottak fel a zörgő csontokban minden ami lisztből. készült —, a kenyér, édes sütemények, azután a tejfel tejes ételek. Az italok körül ne feledkezzünk meg az étvágycsináló borról és a; hizlaló dupla maláta sörről. Végül jó! jegyezzük meg: a viz nem hizi lal! * Nyers gyümölcs kúra Ez is divat most külföldön. Azoknak a jómódban ciő embereknek ajánlható, akiket a jólét, a bőség a túl táplálkozás tett — beteggé, Á nyers gyümölcskura, amely vesebajoknál, csuznál, köszvéuynél, cukorbajnál, zsugorvesénél, magas vérnyomással járó érelmeszesedésnél ajánlatos, abban ál!, hogy a beteg h<> tenkint két böjtnapot tart, amelyen folyadékot nem iszik és nyers gyümölcsön kívül semmit se eszik. Erre a kúrára a legalkalmasabb az alma. (Körülbelül másfél kiló almát számíthatunk egy napra). A nyers gyümölcs-kúra fő célja: a folyadék és fehérje mennyiség redukciójával í—1 napra teljesen elvonni a' konyhasót is a szervezettől. Mondanunk se kell, hogy ezt a nyers gyümölcs-kúrát elhízott hölgyek és urak is kipróbálhatják. Az eredmény bizonyára jobb lesz, mint azoké a bizonyos sokat hirdetett »labdacsoké«... MŰLÁBAK MŰKÁROK EGY ENESTAUTÓ FŰZŐK,BETEGTOLÓ KOCSIK SCHÖNBRUNN-nál SubotlCí», Pssje Jíyju-džlća 20. I KEMSKALIJA N0V8SAD l FUT0ŠKI PÜT 27. * *♦**#-#«»»»»*«*♦«.***»« »-9A I Országunk fejlődő ipara megköveteli, J * hogy az üzemekben szükségelt kemiká- « J liákat vizsgázott szakemberek által ve- * * zclett, biztos és szolid alapokon álló * J forrásból szerezhesse be. * Megemlítésre méltó cikkek: sósav, kéu-{ * sav, ammóniák, kálisalátrom pottasché, J * oxalsav, aotiehlor, (fizimatrou), stearin,« j ceresin, paraffin, borkősav, citromsav, J * salieyl, kamphor, glaubersó, klórmész, J * Bimsstein pp. stb., melyek a fenti cég- * $ nél nagyban és állandóan a világparitási * áron szerezhetők .be. 308S J twn Hm* HtHfMiHi mmum if
