Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-12 / 100. szám

12. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. április 12, Negyven éves a szerb radikálispárt a Vajdaságban 1885—1925 A rćsi Magyarországban a szerb ra­dikális-párt születését, létét és 'nagysá­gát Tomics Jásónak, a Zasztava elhunyt főszerkesztőjének, a kiváló és fáradhat­­tanu! lelkes politikusnak köszönhette. Tomics Jása 1883-ig a Skreisovsky cseh politikus és történetiró által alapí­tott és vezetése alatt állott Parlamen­tär című bécsi lap szerkesztője volt. A Parlamentär pánszláv tendenciájú volt és a monarchia nemzetiségi problémái­val foglalkozott. De Tomics Jásót fő­ként a magyarországi nemzetiségi kér­dések érdekelték és ecélból Noviszaüra jjítt, ahol azonban egy ideig működésé­re nem nyílt tér, mert akkortájt Mi fe­ttes Szvetozár, a magyarországi szerbek nagyszerű vezére irányította a magyar­országi szerb nemzetiségi politikát. Mi­­letícs nem rokonszenvezett Tomics Já­róval, — aki utóbb veje is lett. — mert Tomics, amikor 1881-ben egy .alkalom­mal Bécsből Novlszadra jött. résztvett .Miletics által Noviszadon tartott egyik öépgyülésen és amikor a szerbek bál­ványozott vezére: Miletics Szvetozár nagy beszédet tartott és nemzetiségi­­politikáját fejtegette, Tomics bözbekiál­­tott: — Nem nemzetiségi politika, kenyér kell a népnek! Miletics, — aki hozzá volt szokva, hogy beszédeit templom! csendben hall­gatják meg, — nagyon felbőszült és To­­micsot közbeszólása miatt elkergette a népgyŰIésröl. De Tomics már akkor nem volt egyedül, kisebbszámn fiatal emberekből álló gárda csoportosult kö­rülötte, ezek telítve voltak szocialista eszméktől. De mert Miletics tekintélye és népszerűsége a magaslaton volt, Ta­rries visszatért Bécsbe. ahol Bebel, a német szocialisták nagynevű vezére ak­kor indította meg a Vorwörtset, amely­nek Tomics Jása munkatársa lett. A Vorwáíts-bc irta szocialista cikkeit, de mert Tomics az idők folyamán észre­vette, hogy Bebel szocializmusa mellett erős német nemzetiségi veleitásokkal van telítve, Tomics Is föleszmélt, ha Bebel lehet német nacionalista, úgy 6 is szocializmusa mellett lehet szerb nem­zetiségi is. Tomics sokkal később: 1910- ten megjelent cikksorozatában irta meg,- miért fordított hátat a szocializmusnak. Tomics 1883-ban lejött Novlszadra. Miletics Szvetozár már akkor beteges­kedett, politika] szereplése hanyatlóban volt és nem volt itt megfelelő személyi­ség, aki Miletics örökébe léphetett vol­na. Tomics ott folytatta, ahol Miletics abbahagyta. Nemzeti párt-nak hívták eleinte azt a csoportosulást amelyből később Polit Mihály a liberális pártot alkotta meg. A nemzeti párt adta ki a Szrpszko Kólót, amelynek szerkesztője Tomics lett. A Zasztava, — amelyet 1866-ban ala­pítottak, — közben Bekies Tosó kezébe került, közel állott a magyar guverr.e­­mentális politikához és Így nem felelhe­tett meg az akkori nemzetiségi irány­zatnak, úgy, hogy a Szrpszko Kolo in­dult meg. amelyben erélyesebb nemzeti­ségi politikát csináltak. Tomics szereplé­se eleinte egybekapcsolódott Polit Mi­hály politikai tevékenységével, akitől azonban később lassan-Iassan elvált, a mikor a második garnitúrához tartozó dr. Makszimovlcs Nikola 18S4-bcn ősz­­szeállltotta a híres kikindai programot, amelynek súlypontja abban állott, hogy a szerbség, — amely számszerüeleg Magyarországon csak kis egység volt, — nem folytathat örökké nemzetiségi poütikdt. A kikindai program a Tisza Kálmánnál váló megegyezést célozta, de bizonyos nemzeti követelések teljesítésé­nek feltétele alatt. Csakhogy ezt a közeledést maga Ti­sza Kálmán l/lusította meg, aki semmi­féle engedményt sem volt hallandó ten­ni, hanem az ű politikájához csatlako­zott szerb előkelőségekkel: dr. Stojacs­­tovics miniszteri tanácsossal, az öreg Pesckávat, — Pescha Miklós Fehértem­plom volt képviselőjének atyjával, — továbbá dr. Dimlirijevics Milossal, a Matica Szrpszka akkori elnökével és másokkal, akik nyíltan és fentartás nél­kül csatlakoztak Tiszához, akarta a sa­ját politikáját érvényesíteni és elutasí­tott minden közeledési kísérletet, ame­lyet a Makszimovlcs Nikola vezetése alatt állott nemzetiségiek kíséreltek tneg. A Makszimovlcs pártiát akkor a notabilitások pártjának hívták és To­mics -ezekkel szemben a legerősebb el­lenzékbe ment, de akikkel szemben Po­ll: Mihály, aki akkor a nemzeti alapok főügyésze volt, nem akart nyíltan fel­lépni. Tomics ekkor elhatározta, hogy önállóan lép fel és önálló pártot alakit, amelyben erőteljes nemzetiségi politikát kezd. Tomics a nagyklkindal program ellensúlyozására a Versecz melletti Ul­­md-ra összehivatta politikai barátait és ott tiltakoztak a nagykikindai gyűlés béktílékeny határozatai ellen. Az ulmal gyűlést a hatóságok vérbe­­fojtottdk. Huszárokkal körülzárták a népgyülés résztvevőit és kivont karddal verték szét, közben sok sebesült vére festette be az uimai templom előtti te­ret. A nép ellenszegült a huszároknak, de azok legázoiták és összekaszabolták őket. A vezetőket, köztük Tomics Jásót letartóztatták, de nemsokára szabadláb­ra helyezték. A két szerb párt közti szakadást töb­bé nem lehetett egybeforrasztani, miért is Tomics Jása ÍSS5. has vét héttőjére Szenttamásra népgyülést hivott egybe, A népgyülésen Polit Mihály is megje­lent. A gyűlésen azonban Tomics és Po­lit hivel közt szakadás állott be. mert a népgyülés kisebb része Pólitot akarta a népgyülés elnökének, mig a nagy több ség Czveics György versed tekintélyes ügyvédet, dr, Hadzsi Koszta apósát KÖNYVEK © m © Paul Géraldy (Te meg Én — Előzmény/ — Szeretni) Paul Qéraldy Franciaországban a há­ború alatt lett divatossá, amikor min­denki menekülni akart durva, véres, megrázó eseményektől és olvasmányok­tól. Géraldy volt a finomság, a vigasz­taló, áhítozott hárfamuzsika, mely elfe­lejtette a rosszkedvű, véres hadijelenté­seket. A magyar olvasóközönség most ismerkedik meg vele, most ion divatba. Valószinüleg hamarosan több könyve fog megjelenni és műsorra kerül többi darabja is. Népszerű kezd lenni — és vitatkoznak e népszerűség jogosságán. Akik kicsinyíteni akarják, azt mond­ják róla, hogy a nők költője, ami bur­koltan a felszínesség, a mulóártékü di­vatosság vádját foglalja magában. Van­nak francia kritikusok, akik a »poéte mondain« vagy »počte tradicionaliste« szavakkal intézik cl, de ebben több a felületes lebecsülés, mint az alapos és őszinte ítélet. Hangja, beszélő modora mindenesetre könnyed, vonzó, bájos, csevegő. Versei csilingelnek, csipognak, csobognak s eb­ben a lenge, szökellős muzsikában sok­szor csak kedvességet és ügyességet látunk. Nem hoz újat, nein hoz forradal­mat a szó apoílinairc-i értelmében, min­den eredetisége kedves, könnved, kelle­mes köntösbe bugyolált s éppen ezért nem megrázóan feltűnő. Versei cseve­­gésszerüek és minden szépségük és rlm­­készségük mellett közeljárnak a minden­napi beszédhez jóformán sohasem érez­zük a kötött formát. Talán ez a valószerüség,' ez a könnyelmű őszinteség okozza a költe­mények népszerűségét. Valami fanyar üdeség csapódik fel verseiből, mely olyan, mint friss virágillat áporcdott ucca-lcvegőbec. Talán csakugyan Ilye­választotta meg. Az ellentételt végle­ges szakításhoz vezettek a radikális és konzervatív nemzetiségi irányzatok kő­éit. A szenttamási gyűlésen alakult meg a Tomics Jása pártja, amelynek akkor még nem volt radikális-párt a neve és csak 1887-ben keresztelték át a de facto 1885-ben megalakult radikális-pártot, a mely addig nemzeti párt elnevezés alatt működött. A szenttamási gyűlés után Tomics a Zasztava szerkesztőle lett. A másik csoportból lett a liberális­­párt és megindította a Branikot. Tomics ós Polit közt erős harc indult meg, úgy, hogy családi momentumoknak a politi­kába való belekeverése után történt lS88-ban, két nappal karácsony előtt az a tragikus eset, amelynek Dlmitríevics Mihály, a Branik szerkesztőié esett ál­dozatul és mely napot a lucindáni ka­tasztrófa napjának neveznek. Tomics Jásó ennek konzekvenciáit viselte, mig barátai a vezér szellemében ió sikerrel folytatták tovább a szervezés munkáját, úgy, hogy már 1890-ben a szremsk! karlovei-i egyházi nemzeti kongresszu­son már tizenegy radikálispárti került be a kongresszusra. Ez annál nagyobb eredmény volt, mert a radikális-pártra eleinte, mint a lenézettek pártjára tekin­tettek és egyszerre tizenegy tekintélyes reprezentáns, — csupa ügyvéd, orvos és magas műveltségű intellektuel, — ke­rült be a kongresszusra. A pártnak ek­kor a legrégibb és legelőkelőbb szerb nemesi család egyik sarja: Csarnojevlcs pátriárka egyik utóda, a Vajdaság leg­gazdagabb birtokosa, Csarnolevics Pé­ter lett az elnöke, akinek tetszett az a szerep, hogy ő legyen a lenézettek pártjának elnöke. A radikális-pártot* ettől kezdve más szemmel nézték. A párt mozgékonyabb lett, elveinek teljes épségbeníártásáva! csinált politikát, jó! tudva, hogy az ál­lamhatalom ignorálásávai semmit sem lehet termi és ezért sok eredménnyel kezdte a megértés politikáját hirdetni. A radikális-párt volt az első, amely­nek nemcsak politikai téren, hanem a hatalmas egyházi birtokok leioglalásá­nek vagyunk valójában, talán ez az igazi lelki naturalizmus. Finom megfi­gyelések, az indulatszavak és felkiáltá­sok bőséges használata, szomorú józan­ság a tegáhitatosabb kábulatban — ezek teszik kedvessé, frissé és vonzóvá Gé­raldy verselt. Semmi émelygős árado­­zás, szerelmesében nem Iát tökéletessé­get, idegesen felfigyel mindenre: a meg­­imásra, fakuló szenvedélyekre, igazta­lan, megokolatlan nyugtalanságokra. Könnyedén beszél a nagy érzelmekről, de mély meglátással és kis kegyetlen­séggel is. Szerelmét kecses, kedves cse­vegések között, de szeplősen, foltosán állítja elénk s ezért az esztétikai élve­zésben enyhe ellentétek harcolnak, vala­mi csempe, csüggedt érzés fog cl a köl­temények olvasásakor. Szépen, könnye­dén muzsikálnak, mégis mélyre markol­nak. Nem lehet tehát felszínességről szó, azonban a mélységből nem vetődnek fel gondolatok és nagyszerűségek. Egyedül a mélység fanyar hűvösségét érezzük, de a mélység kincseire csak sietős fény hull és nem csákánycsapás. Itt-ott fel­csillan egy kis meditálás. némi bölcsel­kedés. azután megint kedves csacsogás csobog tova tiszta, egyszerű, gyönyörű muzsikában. Ahol történetet ad. ott mindenesetre értékesebb. Nagy, finom, de sohasem következetes és megokolt lelkek ismer­tetője. Gyönyörűen bimbóznak, biborla­­r.ak az érzelmek, indulatok és ősszerez­­diílésck, de azután hirtelen megakad vi­rágzásuk: elfakulnak, elfogynak, lehul­­lanak. A szeszély és a kiszámíthatatlan­ság nagy szerephez jut Géraldy léikéi­nél. A regényben (Előzmény) még van­nak megokolások, emelkedések és lejté­sek, melyek ellentétes magaslatokat és mélységeket kötnek össze, de a drámá­ban (Szeretni) a zökkenők a dráma ter­mészeténél fogva sokkal szembetűnőb­bek. A regény nyugodtabb bepillantást enged a férfi és a nő beiáíhatlan lelki világába. A gazdag végtelenségből tér-. nak és a nép között való felosztásának követelésévei, de gazdasági és szociális téren nagy sikerei Voltak. Nehéz volt ehhez a kormány és a feudális agráriu­sok hozzájárulását megnyerni. Az agráriusok irtóztak ettől a »felfor­gató« reformtól, de ellene voltak a fő­papok és az egész hierarchia is, amely e gazdasági politika inaugurálásával saját exisztenciáját látta veszélyeztetve. Az agráriusok és a hierarchia akkor két nagyhatalom Volt és nehéz volt velük szemben a reformokat keresztülvinni. Mindez azonban sok megértéssel, politi­kai tapintattal sikerült, noha a bécsi po­litika irtózott a radikális-párttól, mert tudta, hogy a pártnak a nemzetiségek közt erős gyökere van és hogy a párt Becs hatalmi érdekei ellen tört. Mégis sikerült a reformokhoz a magyar kor­mány hozzájárulását megnyerni. Tomics Jásónak és hűséges politikai barátja: dr. Hadzsi Koszténak nagy si­kerei voltak. Az ő munkájuk folytán vált a radikális-párt posszibilissé a kormány és parlament előtt, úgy, hogy a koalí­ciós kormány oly rokonszcnwel visel­kedett a radikális-párttal szemben, hogy a szerb nemzetiségi és egyházi autonó­miai kérdések tárgyalásánál megtörtént az a ritka politikai esemény, hogy To­mics Jásót, a szerb radikális-párt vezé­rét bevonták a minisztertanácsba is. A koalíció bukása után a radikális­­párt újra ki volt téve a kormányok, fő­leg Khuen-Héderváry, Andrássv és We­­kcrle-kortnányok támadásainak. Ezek­nek a kormányoknak exponensei a leg­nagyobb vehemenciával rontottak neki a radikális-pártnak, hogy tönkreiegyék a szerbség előtti nagy tekintélyét. * Amint Tomics Jása nagy utat tett meg a politikai fejlődés terén az emlé­kezetes Miletics-féle népgyülés ifjúságá­tól az 1855-ikl husvét párt alakító gyűlé­séig, majd azután a közeledés s megér­tés politikájának hirdetéséig, épugy vaj­dasági párt is megelégedéssel tekint vissza a megalakulástól a mai napig el­telt múltjának negyven évérc. Mayor József mészetesen igy is csak részleteket kap­hatunk, kiszaggatott perceket és képe­ket, de lélektanilag érthetőbbé válik a szeretésnek az a sok változata és vibrá­lása, amely elénktárul. Mert Geraldytiái mást jelent a szerelem, mint például Paul vagy Victor Margueritte regényei­ben, avagy a romantikus, modern fran­cia lírában. A »szeretni« igének nála nás az értelme, más a csengése. A sze­relem nála teljesen betölti az életet, következőleg a szerelem fő bölcseim! téma, de bölcselkedése nem tudományos és nem rendszeres, inkább csevegés­­szerű. apró megállapítások, eleven meg­figyelések érdekes egymásutánja. Böl­cselkedésében erősen szubjektív. Költő. Alakjait nagyszerű nyugtalanságok űzik. A fő mozgató erő majdnem min­dig ugyanaz: a nagy vágy a tökéletes szeretés után Nagyon csiszolt lelkek ragyognak re­gényében, de különösen a drámában. Fi­nomak, érzékenyek, távdiak. Szavakkal már néni tudják az érzelmek árnyalat­változásait és apró felrebbenéseit kife­jezni, éppen ezért hatalmas színészi munkát követel a »Szeretni« megjátszá­­sa. Olvasva szaggatottnak találjuk a lelki történéseket, az események nem kapnak támasztékot. Mentsége: az élet szaggatottsága és illogikátlansága. Vi­gaszunk: az a finom, lenge, arabeszkes érzelmi kultúra, melynek megnyilvánu­lása szavakba gyöngyözése magas gyö­nyörök kábulatába ringat Ne gúnyolódjunk a Paui Géraldy di­vaton és népszerűségét ne tévesszük össze a Courtbs-Mahl erek népszerűsé­gével. Heine »Buch der Lider«-jét ugyancsak nők olvastak elsősorban s Heinének nem ártott ez a női népszerű­ség. Talán Géraldynak se fog ártani, akiben határozottan van érték: finom­ság és mélység, mely talán idővel ma­radandóvá mélyülhet. Ssenteleky Kornél

Next

/
Thumbnails
Contents