Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-12 / 100. szám

TINTA • S9 Jaj de csángók mggunkt kimondom, mi történt ezen az első fényes napon. Kószálni indultam. Egy­szerre kibukkant á felhők m ög üi for­rón, tündökölve, rettenetesen a Nap. Nem az, mely eddig pislákolt fö­löttem, hanem az ősUvs^t. mely. nem ösmer irgalmat, a fényszóró, az egyet­len fényszóró, — az isten fényszó­rója. Kibontotta fény-mőtringját, melyei télen gombolyított fS!, szétteregeíte láng-pászmáját, lóbáíta villogó söprű­jét s véglgsöprüzte az uccákaí, te­reket. Olyan világosság támadt mindenütt, mint a mütő-teremben, melyben tíz Ív­­lámpa ég s észre lehet venni a por­szemeket, még talán a láthatatlan baktériumokat is. Szemetet láttam magam körött, piszkot, düledező házakat, fakó ron­gyokat, vak tükröket s embereket, embereket. Télen nem látni Sírét, Akkor ka­­hátok mennek előttünk, nadrágok, boák, botok, színpadi szereplők, ki­ket figyelemre se méltatunk. De ilyen­kor a verSíány átvilágít mindent, szinte tudományos szakértelemmel: a ruhát, a testet, a csontokét s lát­szik a csontváz, mely hordja a pety­hüdt izmokat, vagy a kis pocakot és a koponya, mely emberbőrre! var, bekötve s szemgödrében viseli a ko­csonyás szemet, Járcmcaontján a husi. Még téliesen voltak Öltözve ember­társaim, készületlenül erre a szemte­len szikra-támadásra, ennélfogva za­vartan fogadták s a leleplezés hatása alatt illegtek, szájukat csücsörítették, hogy szebbek legyenek. Mert érezték, hogy nem szépek. Nem születtem arra, hogy hazud­jak, ezért kiabálni kezdtem. Jaj de csúnyák vagyunk, testvéreim. Min­denki csúnya ezen a ragyogó tava­szon, csak az ég szép meg a gyere­kek. Maga Is csúnya, gyönyörű-szép. Nyissa ki száját, öltse ki nyelvét, mondja hosszan : á. Lám, nyelve vér­szegény, nyeldeklője halvány s mikor nevet, fogazatában Is megpillantok egy szuvasodó fogat. Ön pedig, uram, egyszerűién förtelmes. Micsoda rogya­dozó térdek, micsoda krómsárga orr, micsoda bőr, olyan szakadozó hit­vány, mint a szalma-papiros. Mért nem tornászik? Te, fiatal barátom pedig rügyezel, akér a gallyak, piros és sárga rügyet izzad a véred, a homlokodon. Vájjon milyen lomb fa­kad belőle nyárára ? Amerre nézek, gondtól pókhálós arcok, nyomortól szürke halántékok, barna száJaV, csöpü-hajak, szösz-bajszok, nyiszie.í derekak, ferde gerincek. Szépitősze­­reket ide, rizsport, pirositót, szemöi­­dökfestáket küldjétek nekünk, vaggon­­szám, egész vonatokkal, szereíetado­­mányul. Kozmosz, adj egy kis koz­metikát. Tudom, csak eleinte ilyen bor­zasztó ez. Később majd megszokjuk. Vagy ml magunk alkalmazkodunk a napsugárhoz. A tavaszt azonban ne dicsérjük. Ez a legszörnyübb évszak. Ha érke­zik, fussatok szobátokba, zárjátok be az ablaktáblákat, gyújtsatok világot, — de ne villanyt, hanem gyertyát, melynek tompa, tétova fényében még Segszebh az ember —- üljetek tükrö­tök elé s vezekeljetek, sírjatok. Kosztolányi DezsS 1925. április 12.__________ BACSMEGYEI NAPLÓ HÍREK • a* Egy kritikus aibumábái Az álmok — hiába akarnak egyebet következtetni belőlük — sohase vonat­koznék a jövőre, de mindig összefügg­nek a múlttal, amely az álomban írag­­mentáriiisan és kuszáltan (álomszerűén) újból életre ksl, megismétlődik, az emlé­kezetünkbe hozza magát. Az álomnak Épp oly kevés köze van a jövőhöz, mint a naprendszer legtávolabbi csillagához, mert élményeken alapszik, s természe­tesen olyanokon, amelyek már elmúltak á' nem olyanokon,. amelyek még várnak ránk. Minden vonatkoztatása az álom­nak a jövőre és minden következtetés belőle a Jövőről: gyermekes és oktalan játék, hogy néha felnőtt, sőt komoly emberek is Hy értelemben foglalkoznak vele, csak azt bizonyítja, hogy felnőtt és komoly emberek Is szeretnek játsza­ni, s néha gyermekesen Játszani. ¥ Közelről a dolgok távolról se olyan szépek, mint a messzeségből. Csak egyedül a nő az, aki esetleg nyer azál­tal, ha közeledik a szemlélőhöz. ¥ Vannak urak, akik cselédeknek és cse­lédek, akik uraknak születtek. M/st kép­zeljék el annak a cselédnek a helyzetét, aki urnák született és kénytelen szolgál­ni egy urat, akinek tulajdonképpen a cselédszobában a helye! * összes Ismerőseim közt — mondta egyszer valaki — legjobban szeretem az Istent, ö mindig akkor jön hozzám, amikor otthon vagyok, s őt mindig megtalálom, ha szükségem van rá. * A tehetséges ember olyat akar, amit tud és mfttdent tud, amit akar: a tehet­ségtelen olyat akar, amit nem tud és nem tudja, amit akar. * Az élet és a morál majdnem Inkom­patibilisek. S amikor erkölcstelenül foly­nak a dolgok, akkor mégis azt mondják rezignációval: C’esi la vk * A gondolkozás a legnagyobb semmit­tevés, s a gondolkozás a leghasznosabb tevékenység, aszerint, hogy ki az, aki gondolkozik. * Á kérdéseiről jobban meg lehet álla­pítani valakinek a szellemi nívóját, mint a feleleteiről. ★ Az Igaz ember könnyen tanul meg ha­zudni, de a hazug semmifféle módszer­re! se tanítható meg arra, hogy igazat mondjon. Ehhez egészen különös tehet­ség szükséges. * Koldusok közt legnagyobb a kenyér­irigység. * A nyárspolgár, ez a kellemetlen, de bölcs ember: ura a világnak. Még akkor is, amikor a népjogokat beiktatják a törvénykönyvekbe. Még a forradalmá­rok közt is azok boldogulnak, akik egy­szersmind praktikus nyárspolgárok. * A nyárspclgár ritkán tudja, hogy ő: nyárspolgár. A legtöbbször azt hiszi, hogy ö valami fenegyerek. Senki se nézi le annyira a nyárspolgárt, mint éppen 6. * A jó erkölcsök fölöslegesekké tehetik a törvényeket, de a legjobb törvények se pótolhatják a tisztességes erkölcsö­ket. * Mielőtt az ember meghasonlilc a vi­lággal, már meghasonlott sajátmagával. * Egy erényes, s az erényességében ri­deg emberről gáncsolva mondta valaki: neki Is megvannak a maga erényei. S ezt olyan hangon mondta, mintha azt akarta volna konstatálni, hogy nefd te] megvannak a maga hibdi. # Ä szolgalélek akkor is lakáj marad,“ ha miniszteri székbe ül. — az előkelő szellem akkor is független marad, ha rabszolgaságba jut. * Az Időnek van egy rossz Szokása, az, hogy elmúlik. S egy másik, amely nem kevésbé rossz, hogy amikor megállítani szeretnők, akkor fut, s ha tullenni óhaj­tanánk rajta, akkor cammog. # A durva ember egyetlen nyájas sza­va jói esik nekünk, a finom ielküek egyetlen hűvösebb szaváért megappre­­hendáiunk. Mf-Kegyetlen társadalomban a legjobb törvények mellett is sok igazságtalan­ság történik. Egy ideális társadalomban törvények nélkül vagy rossz törvények mellett is az igazság uralkodna. # Nagyon fogós kérdés, ha azt kérde­zik vaiakitői, hogy mit tart Advról s mi a véleménye a költészetéről? A kérdés fogós és a felelet sokat árulhat el. Ha a felelet őszinte, akkor esetleg jellemzőbb a választadóra, mint a költőre, akiről szó van, mert benne lehet minden, amit a politikáról, a nemzetéről, az emberi jogokról, a kultúráról gondol. Nem az, amit a költő gondol, hanem az, aki a kérdésre felel Baedeker '* A Bacsmegvel Napló legközelebbi száma a közbeeső ünnet» -miatt szerdán reggel a resides időben Je­lenik meg. — A kisebbségi kérdés az inter­­parlamentáris konferencián. Becsből jelentik: Az Iníerpar'airientáris Unó meghívására a világ különböző parla­mentjeinek képviselői április 17. és 20. között nemzetközi konferenciára gyűl­nek össze Rómában. A konferencián szóba kerü'nek a dunai államok kisebb­ségeinek ügyei, a magyar csoportnak az elmúlt évben beterjesztett panaszai -és indítványai kapcsán, amelyeket a konferencia az illetékes albizottság refe­rátuma alapján részletesen fog ez alka­lommal tárgyalni. — A noviszádi radikális párt és a kiszélesített tanács. Noviszadrói jelen­tik : A noviszádi radikális párt Popo­­vics Dáka elnökletével csütörtök este tartott ülésén a kiszélesített városi ta­nács tagjainak kicserélésével foglalko­zott és elhatározta, hogy a 91 tagsági helyből a radikális párt 70 tagsági he­lyet tart fenn magának, amelyeket ak­ként oszt fel, hogy ezekre a helyekre 30 földmiveíőt, 20 intellektuell és 20 kereskedőt és iparost jelöl. A többi 21 tagságot a többi párt tölti be. Helyet kapnak a Pribicsevics-, Davidovics-pár­­tiak, magyarok, németek és zsidók. A radikálispárti jelöléseket a szerda estére egybehívandó pártgyülés ejti meg. — Jugoszlávia csatlakozása a szer­zői jogot védő nemzetközi egyez­ménybe!:. Beogradból jelentik: A Nép­­szövetség felhívást intézett a kormány­hoz, hogy csatlakozzon az Írói és sze - emi munka szerzői jogának védelmérő szóló 1907. évi nemzetközi konvenció­hoz. A kormány válaszában közölte, hogy az SHS. királyság csatlakozása az egyezményhez a szerzői jog védelméről -zóló hazai törvény elfogadásától függ, amelynek tervezetét a közoktatásügyi minisztérium rövidesen beterjeszti a nemzetgyűléshez. Az uj sajtótörvény­­javaslatban is külön fejezet intézkedik a szerzői jog védelméről. Mihelyt a parlament a két javaslat valamelyikét elfogadja, az SHS. királyság is aláírja ö nemzetközi egyezményt. — A moszkvai parasztinternacionálé ülése. Moszkvából jelentik: A földmive­­lésügyi népbiztossá* tisztviselőinek klubjában pénteken kezdődött a paraszt­internacionálé plenáris ülése. Kalinin és Svidercki üdvözlő beszéde után uj el­nökséget választottak, amelynek élén Dómból áll. Az uj elnökség üdvözölte a a moszkvai szovjetet, majd megkezdte a tárgysorozaton lévő kérdések vitáját. I A plenáris ülés egy hétig fog tartani ■ 5. oldal — Radislcs Lázár df, — Igazságügyi államtitkár. A király az igazságügymi­niszter előterjesztésére dr. Radislcs Lá­; zár volt szombor: polgármestert és bácsmegyei alispánt igazságügyi állam­titkárrá nevezte ki. Radislcs az igaz­ságügy-minisztérium vajdasági osztályá­nak vezetését fogja átvenni. — Magyar áldozatai is vasmák az amerikai tornádónak. Newyorkból jelen­tik: A borzalmas tornádónak, mdyi már­cius ÍS-án végigsüvöltött ö: állam térü­ltté felett, magyar áldozatai is vannak. West-Frank: nbar: agyonütöttte a be­ömlő mennyezet Barkó Adómé iöldmi­­vesasszonyt, nyolcéves kislányát pedig felkapta a levegőbe ős azután a föld­höz vágta a vihar ereje. A kislányt ko­ponyatöréssel a kórházba vitték. Fel­épüléséhez alig van remény. Barkó Adlni maga; a szomszéd városban alsó­kar- én bordatörést szenvedett Az em­beréletben és anyagi javakban esett kárt véglegesen megállapították. A ha­lottak szánra eszerint SíO, a sebesülte­ké 2939. Ebben a számban azonban' nin­csenek benne a könnyebben' sérültek, a kik nem tettek sérüléseikről jelentést. Az anyagi kár 58,000.000 dollár. Rend­kívül súlyos veszteség,, ez. mert a ká­rosultak túlnyomóan szegény emberek, akik egész, évi munkáját vesztették el pillanatok alatt. — Pravoszláv papképző nyílik AI* bániában. Tiranából jelentik: Az albán I ormány megengedte több görög iskola megnyílását Albániában. Jóváhagyta az aíb-'n kormány ezenkívül egy pravoszláv papképző iskola megnyitását Is. — A vajdasági ügy véd jelöl tszöveteég közgyűlése. Noviszadrói jelentik: A vajdasági ügyvédjelölíszövetség áprfiis 26-án az ügyvédi kamara taehdségeEbee tendkivüii gyűlést tart, amelyen uj tisz­tikarát választja meg.-- Közigazgatási tanulmányút. Mirka­­vies Andrija a közegészségügy! minisz­térium referense május 2-án a minisz­térium megbízásából Budapestre és ■lőcsbe utazik közegészségügyi kérdé­sek tanulmányozása céljából. Útjára el­kíséri Gdiffy György szuboticai gyógy­szerész, a magyar radikális-párt elnöke. — Felára vasúti jegy a Nevea dalegylet jubileum n résztvevők szá­mára. Novisadról jelentik: A közleke­désügyi miniszter f. évi február lis-án kelt rendeletével féláru jegyre szóló kedvezményt engedélyezett az összes dalárdáknak, amelyek a novisadi Neves» zerb iparos daloskor június 7-éa és 8-án tartandó 25 éves jubileumára és zászlószentelésére Novisadra jönnek. A kedvezményes jegyek junius 3—13-áig érvényesek és ez elindulási áliomáson váltott egész menetjegyek a visszauta­zásra is érvényesek. — Eljegyzés. Dr. Lederer Imre or­vos eljegyezte Schaffer Macát Sombor­ban. (Minden külön értesités helyett.) — Egyenruhát kapnak az állatai hivatalnok-kisasszonyok. Beogradból jelentik: A minisztertanács' legutóbb el­határozta, hogy a minisztériumok hiva­­a'nok-kisasszonyai a hivatalban hosszú, fekete ruhát, hosszú újakkal és magas gallérral tartoznak viselni. Az egyes minisztériumok külőn-külőn rendeletik» ben fogják elrendelni a tisztviselőnők­nek az erkölcsös egyenruházati előírás betartását. — A berlini kereskedők tiltakoz­nak a Bcdapester Strasse átkeresz­telése ellen. Berlinből jelentik: Azok a kereskedők és üzleti cégek, amelyek­nek helyiségei a Budapesté? Strasse-n vannak, a városi tanácshoz és a reed­­őrfőnökséghez kérvényt nyújtottak be. Ellenzik, hogy ezt az utat Friedrich Ebert Strasse névre kereszteljék, mert rájuk nézve súlyos teher volna, ha üzleti nyomtatványaikat nem használhatnák tovább és újakat kellene helyettük ké­jszittetni. Jelzil: kérvényükben a keres­kedők, hogy ha felszólalásuknak nea: lesz foganatja, kártérítési port fognak I indítani a városi tanács ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents