Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-11 / 99. szám

1925. éprilis 11 BAC5MEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élet ®SS© Eperjesen a zsidó templomban a régi királyimét mondják az istentiszteletek alkalmával, csak a király nevét Masaryk elnök nevével helyettesítik. Egy ilyen ima alatt dr. Rosenberg Mór ügyvéd ülve maradt,' mire a hitközségi elnök felszólította, hogy ha nem akar felállni, távozzék a templomból. Azóta az ügy­véd a királyima megkezdése előtt min­dig eltávozott. Egy alkalommal két de­tektív jelent meg a templomban, akik megfigyelték, hogy dr. Rosenberg, mi­kor a kérdéses ima megkezdődik, feláll és elhagyja a templomot. Erről jelen­tést tettek és az ügyészség a rendtör­vénybe ütköző elnöksértés miatt vádat emelt dr. Rosenberg ellen, mert a Masaryk elnökért való ima megkezdése előtt tüntetőleg elhagyta a templomot. A vád ellenebeh dr. Rosenbergnek az a védekezése, hogy az imát azért nem hallgatja végig, mert a megfejelt régi királyima antidemokratikus, egyenesen taonarelasztikus és szervilis, * Csikországban szenátorválasztás lesz. Florea prefektus a kormány jelöltje, míg a magyar párt dr. Gyárfás Elemér nevével megy bele a küzdelembe. Szász­­régenben az azonos nyelv sorsközössé gében élő kisebbség példás fegyelme­zettséggel állt amellé a jelölt mellé, aki ezidőszerint legtöbbet használhat ügyé­nek. Most a csíki szenátori kerület vá­lasztási harca teszi erős próbára a többségben levő magyar választók ön­tudat osságát. A próba kétségtelenül súlyosabb, mint a szászrégeni, mert egyfelől a magyar pártnak hivatalos je­löltje van Csíkszeredán, másfelől az ellenjelölt a kormány embere, aktiv prefektus és a hatalom jól bevált fegy­vertárán kivül rendelkezésére áll az a népszerűség, amelyet a lakosság köré­ben a korrupt Spatar-rezsim eltakarítá­sával szerzett. A Keleti Újság a ma­gyar álláspontot a választás alkalmából a következőkben foglalja össze: — Florea prefektus kötelességet tel­jesített, ha rokonszenves kötelességet is, amikor az izig-vérig korrupt Spatar­­rezsim feje fölött meghúzta a lélekha­rangot Ezt az egyéni érdemét el lehet ismerni, de a magyarság általános szem­pontjait nem szabad összetéveszteni személyi tekintetekkel. A székelyek csak akkor remélhetnek jó vezetőt, európai közigazgatást, csak akkor remélhetik ezerré'e panaszuk, sérelmük orvoslását, ba vérükből való vér ad hangot elesett­­ségüknek a parlamentben. Szászrégen pé d it adott és ezt a példaadast kell szemelőtt tartania Csikország népének. * A.s öreg nyugdíjas sorsa egyformán siralmas minden utódállamban. Megdöb­bentően jeleinző erre az az eset, ami a nagyváradi főorvosi hivatalban játszó­dott le. Megjelent a főorvosnál egy nyugalmazott városi tisztviselő és en­gedélyt kért arra, hogy felesége holt­testét más sírban helyezhesse el. — .Szegény [nyugdíjas vagyok“, — mon­dotta — »a nyugdíjból alig telik ke­nyérre. Azt gondoltam tehát, hogy Oda­fordulok, ahonnan jussom van hozzá. Feleségem tiz évvel ezelőtt meghalt és utolsó kívánsága szerint minden éksze­rét vele temettük. Ezek az ékszerek több százezer leit érnek, miért ne hasz­nálhatnám fel ezeket öreg napjaimban?“ — Ha igy áll a dolog — mondotta a főorvos — akkor nem adhatom meg az engedélyt. Hullarablást nem lehet engedélyezni. Az öreg csüggedten távozott s csak ennyit mondott: — Pedig jussom vau hozzá... * A szlovenszkói magyar egység zászló­vivője, Szent-Ivány József, a múlt na­pokban Kassán nyilatkozott akciójáról és többek között a következőket mon­dotta: — A leghatározottabban ki kell jelen­tenem, hogy az akció nem a szabadkő­­ruüves-páliojyokbíui született. azokkal semmiféle vonatkozásban nincs és egy­általán nem áll szabadkőműves érdekek szolgálatában. Nem Irányul a keresztény gondolat ellen, csupán Szlovenszkó ma­gyarságának óhaját fejezi ki. A keresz­tény szocialista pártban szervezett szlo­vák testvérekkel, sőt a szlovákság na­­vobb tömegeivel való együttműködést a legősziníébbeu óhajtom és vélemé­nyem szerint ennék egy nemzeti irányú magyar párt nem Iahet akadálya, mert azt a magyar politikust aki a szlovák­ság ellen foglalna állást és a szlováksá­got akarná nemzeti életében megrövi­díteni, úgyis kiselejtezné az idő. Hason­lóan áll a dolog a németségre vonatko­zóan is azzal a k ülő mb seggel, hogy a magyar-német jó viszony ápolása mind a két nemzetnek nemcsak itt, de euró­pai vonatkozásban is érdeke. Az antant rendszabályokat foganatosít Biodenburg megválasztása esetén „Hindenburg elsőkké választása feldúlná a nemzetközi békét“ Berlinből jelentik: A német néppárt baloldali szárnyának egyik számottevő tagja a következőkép nyilatkozott Hin­­denburgnzk a jobboldali blokk tegnapi ülésén történt jelöléséről: — Stresemann mindent elkövetett, hogy Hinderburgnak jelölését megaka­dályozza. Az egész német néppárt osztja Stresemann nézetét, hogy Hindenburg jelölése politikailag nagyon elhibázott lépés volt, amely súlyos bonyodalmakat fog előidézni, A kedvetlenség Hindern burg je'ölése miatt még a német nem­zetiekhez közelá ló gazdasági és pénz­ügyi kötökre is kiterjed. Misem mutatja jobban ezt, mint az, hogy az a pénz­ügyi választmány, mely a jobboldali blokk keretén belül az elnőkvá’asztási költségek előteremtésével foglalkozott, Hindenburg jelölésére egyszerűen fel­oszlott. A Germania ezt írja: Hindenburg el­nöksége könnyen olyan harcok kitöré­sére lehet a je adás, amelynek következ­ményei Németország gazdasági életét a legérzékenyebben kell, hogy sújtsák. Ép­pen gazdasági körö-ből emelnek szót emiatt Hindenburg je'ölése ellen, Párisi jelentés szerint a meglepetés, amelyet Hindenburg jelölése Parisban keltett, annál nagyobb, mivel azok a külső körülmények, amelyek között a jelölés történt, nem hagynak fenn két­séget arra nézve, hogy Hindenburg je­lölése nem csupán II. Vilmos volt csá­szár tudtával, hanem egyenesen a volt trónörökös és bizalmasai ajánlatára történt. • A helyzet megítélésében az egész francia politika a jobb- és baloldalra való minden tekintet nélkül teljesen egységes. A politikai körök tisztában vannak azzal, hogy Hindenburg megvá lasztása esetén — saját bevallása sze­rint — nem volna más, mint a Hohen­­zollemek helytartója. Hindenburg elnökké választása olyan nemzetközi bunyoda'­­makat idézne elő, amelyek egyenesen katasztrófával fenyegetnék Európát. Né­metország iegimperialisztikusabb és leg­­katonaibb egyéniségének, a revanseszme legtökéletesebb megtestesítőjének el­nökké választása feldúlná a nemzetközi békét. Franciaország kénytelen volna el­­enrcndszabályokat foganatosítani, első­sorban predig a Ruhrvidék és a kölni zóna megszállásának meghosszabbí­tását. Politikai körökben az a meggyőző­dés, hogy a kormány a napokban véle­ménycserét fo'ytat az antant többi kor­mányaival, hogy a szövetségesek megálla­podhassanak, mi lesz a következménye, ha Hindenburgot elnökké vá'asztják s ezzel a monarchia restaurációjának ve­­szélye előtérbe lép. Herrioi visszaveri a támadásokat A kamara bizalmat szavazott Herriotnak Összeomlott a szenátus támadása is PárísbÓl jelentik: A kamarának feszült érdeklődéssel várt ülésén az elnök bejelentette, hogy a kormány pénzügyi politikáidnak ügyében in­terpellációt terjesztettek be. Herriot nyomban arra kéri a kamarát, hogy az interpelláció fölött azonnal indul­jon meg a vita, — Boldog vagyok. — mondja Herriot — hogy végre téliés nyílt­sággal tárhatom fel a pénzügyi kér­dést. Itt van végre az idefe. hogy véget vessünk annak, hogv riasztó kampánnyal Franciaország hiteléi a külföldön aláássák- Már í920-ban látta a radikális-oárt 0s kl is jelen­tette. hogy a pénzügyi válság meg­oldásának egyetlen módia a va­­gyonvdltség. Kérdi, mit tett a Poin­­caré-kormánv akkor az ország sza­nálása érdekében, amikor balfelől egymásután érkeztek be indítvá­nyok? 1923 márciusában volt ez s a kormány pártja akkor az indítvá­nyokat mind elutasította. Az a 160 milliárd kölcsön, amelv a háború utáni időből származik, sokkal ve­szedelmesebb. mint az egész hábo­rús adósság, amely nem tesz ki töb­bet 145 miliiárdnál. Herriot megálla­pítja. hogy a belföldi dlamadósság jelentékenyen kisebb a külföldi köl­csönöknél. A Poincaré-konnány új­raépítési minisztere tudia a legjob­ban. hogy az akkori kölcsönfölvételi kísérlet kudarccal iárt. 1924-ben kí­sértet történi kölcsön fölvételére és ez a kísérlet a szent cél ellenére ba­lul ütött ki. Szememre hányhatják, hogy túlságosan sokáig voltam disz­krét. de Franciaország érdekében lévőnek tartottam ezt most azonban* végre, ugyancsak az ország érdeké­ben. támadásba kell átmennem. Her­riot ezután okmányokat olvas fel. ä melyek arra vonatkoznak, hogy a Poincaré-kormány. hatalmának utol­só hónapjaiban miiéle titkos előlege­­keit vett fel. Részletesen fejtegeti pénzügyi politikáját és kijelenti, hogy vállalja a felelősséget az inflá­ció elleni nyilatkozatáért. Herriot beszéde után határozati javaslatot terjesztettek be. amely szerint a kamara a kormánnyal együtt a helyzet gyógyulására ve­zető leghathatósább megoldást haj­landó megvalósítani- Bizalommal el­vária a kormánytól, hosrv a nem­zetközi béke. a szociális haladás és az adózás igazságosságának politi­káját fogja folytatni a máius 1-én kifejezésre jutott népakarat, szelle­mében. Herriot kijelenti, hogy az indítvánnyá! egybeköti a bizalmi kérdést is. A kamara ezután 291 szavazattal 242 ellenében elíogadja Cazale bizalmi indítványát. Szava­zás után a baloldal melee ünneplés­ben részesítette Herriot-t. Az ülést ezután felfüggesztették. A szenátusban is uiabb heves tá­madást próbáltak meg Francois-Al­­bert közoktatásügyi miniszter e>lién. A szenátus 298 szóval egyhangúlag törölt a közoktatásügyi költségve tésnek megfelelő szakaszából ezer franknyi hitelt, hogy igy Leblay ta­nítónak az állásban való maradását lehetetlenné tegye. Leblav volt az a tanitó. aki a megszállás alatt a né­met érdekeket szolgáló Gazette des Ardennes elmü lapban dolgozott. A szenátus ülésén Franeots-AWert közoktatásügyi miniszter kijelentet­te.'hogy ez a tanitó Miilerandtól ke­gyelmet kapott. Ekkor szólásra je­lentkezett Millerand és kiieientette, hogy őt a hadügyminiszter úgy in­formálta. hogy ez a tanitó a háború­ban vitézül harcolt és meg is sebe­sült- Ezért irta ő alá a kegyelmi dekrétumot. Abban azonban — mon­dotta Millerand — nem lehet véle­ményeltérés. hogy ez a tanitó a fran­cia Hiúságot többé nem nevelheti. Ezután következett a szavazás, amelyben a kitelt törlő 298 szavazat ellenében egyetlenegy ellenszavazat sem akadt. A 48-as szoba titka Az elitéit Carüer kapitány ügyében májas 4-ikén dönt 3 bíróság & perujilásről Beogradból jelentik: Ismeretes, hogy Carliemek, a Beogradban gyilkosságért húsz évi fegyházra ítélt francia kapitány­nak védője a bírósághoz beadványt in­tézett, amelyben a per uirafelvételét kérte. A védő beadványában bizonyíté­kokat tárt fel arra vonatkozólag, hogy nem Carüer kapitány gyilkolta meg Palace-szállóbeli szobatársát, Iselli Jean svájci kereskedőt. Ezek között néhány érdekes körül­ményt sorol fel a védő, amelyekkel kapcsolatban harmadik személyeket gya­núsít és vádol. így kifejti, hogy Iselli kávésedényeit csak a gyilkosság után négy nappal küldték meg az ál’ami vegyvizsgáló laboratóriumnak vizsgálat végett és közben az edények egész idő alatt lepecséteíetíenü! álltak a szállodá­ban, tehát bárki, akinek érdekében állt, elhelyezhette a bennük lelt mérget. Gyanús körülménynek tartja a védő azt is, hogy az illetékes rendőrtiszten kivül a rendőrség egyik központi tiszt­viselője is beleavatkozott a nyomozásba és eljárása összefüggésben van az edé­nyek körül történt szabálytalansággal. A 48-as szoba ajtaját a főkulccsal is ki lehetett nyitni, amelyet Cechner Haas, a szálló igazgatója őrzött és az a sze­mély, aki ilymódon bejutott a szobába, ki is ugorhatott az ablakon, minden veszély nélkül. Leginkább Cechner Hans igazgatót és lsel’inek egy Stricker nevű zagrebi lá­togatóját gyanúsítja Carüer védője. Ezenkívül két misztikus nr szerepléséről számol be a beadvány, akiket a gyil­kosság éjjelén láttak bemenni a szállo­dába. Kint a közelben egy üres, kivilá­­gitatlan autó várakozott és amikor á lövés eldördült a szobában, az egyik ur sietve távozott, a sötét autóba ült és gyorsan clhajtatott. A bíróság elhatározta, hegy mielőtt az újabb fötárgyaiást kitűzné, előzetes tárgya'áson fogja megvizsgálni a védő által nyújtott bizonyítékokat, amelyekre vonatkozólag az érdekelteket is kihall­gatja. Ezt a tárgyalást május 4-én fog­ják megtartani és ki fogják hallgatni ekkor az elitéit Curlier kapitányt is, to­vábbá a meggyilkolt Iselü fivérét. Az ügy fordulatait Beogradban nagy érdek­lődés kíséri. AVASZ1 NŐI ÉS FÉRFI £ DIVATLAPOK I KÉZIMUNKA KÖNYVEK | VÍG KÖNYVKERESKEDÉSBEN Tft,flfon 57 SUBOTICA»”571

Next

/
Thumbnails
Contents