Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-11 / 99. szám
8 OLDAL » XXVI. évfolyam Snhotica, SZOMBAT 1925 április 11. 99. szám Eícgjeieinik inindeo reggel, ünnep után ét hátid» délbe» Telefon uim: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 3—!0 Előfizetési ár negyedévre 1SS dinár Kiadóhivatal! Snbotica,Alekiendrova ul.l.(Lelbach-paIota) SzerkenrtSségi Aleksandrova oL 4. (Ro»i;a-Fopciare-palotal A Vajdaság — a vajdaságiaké Irta t dr. Vágh Lajos Az itt következő gondolatoknak a kitűnő cikkíróra való tekintettel adunk helyet, anélkül, hogy a kifejtettekkel minden tekintetben azonosítanánk magunkat. Ä Vajdaság inteliieenciáia a mafyarorszáKi viszonylatban magasabb kulturnivón állott, mint az ország egyes más vidéki részeinek intelligenciája. Kétségtelen, hogy ez a nlvókülönbség a jugoszláviai viszonylatban is a Vajdaság javára állapítható meg. A csehszlovák köztársaságba bekebelezett szlovák felföld kulturnivója azonban minden tekintetben alacsonyabb a cseh tartományénál. És Így Szlovákiában és Ruszinszkóban. ha talán nem is emelkedett, de bizonyára nem sülyedt sem az ieazsáyszolírá! tatás, sem a közigazgatás régi erkölcsi és értelmi nivóia. Ezzel szemben a Vajdaságban mindén igazgatási ágban sülyedt az értélmi és erkölcsi nívó. Ez a tény az esetek tömegével bizonyítható. Igaz. hogy a csehszlovák köztársaság kedvezőbb helyzetben volt emberanyag tekintetében, mert az ausztriai cseh tartománynak tnég a háborít előtt tetemes feleslege volt intellektuellekben. Ennek ellenére egyedül Szlovenszkóban több régi magyar tisztviselőt vettek át. mint a többi utódállamok együttvéve. A mi politikusaink rosszul alkalmazott sovinizmusból szélnek eresztették a régi. kipróbált munkaerőket, annak dacára, hogy tudták, hogy hosszú időn belül megfelelő utánpótlás nem állhat rendelkezésre. Ha alkalom adatnék nekünk, számtalan példával tudnók bizonyítani, hogy kiválóan alkalmas, minden tekintetben megbízható, nyelvismeret szempontjából sem kifogásolható tisztviselők sem maradhattak meg állásaikban. noha erre hajlandóknak nyilatkoztak. Ez a rövidlátó sovinizmus. melyet a kezdet zavarai szültök. az országnak pótolhatta« anyagi és erkölcsi kárt okozott. Az igazságszolgáltatás nívójának sűlyedését nemcsak belföldi, de külföldi viszonylatban is sínyli az ország. Bár a baj — kétségtelenül — csak átmeneti. de amit ezen a téren oly könnyű volt lerontani, nehéz lesz helyrehozni. Aztán a bírói és ügyészi kar dotációja olya« silány, hogy arra a mindinkább nagyobb számban képzett fiatal ügyvédek nem pályáznak. A pénzügyigazgatás terén a Vajdaságban ugyanezek az állapotok. Ezen a téren nemcsak az a hiba, hogy rosszul hajtják vágrel í az egyébként jő törvényeket, hanem a törvényerővel bíró rendeletek ellen fs alapos a kifogás. Nagy az arámtalansdg az adókivetés és nagy a rendszertelenség az adóbeszedés körül! A közigazgatásban sem sokkal rózsásabbak az állapotok. A községek éjére mind jelentékenyebb számban kerülnek oly szerb királvsáebeli fiatalemberek. akiknek nemcsak kvalifikációjuk nincs, de nem ismerik az itteni törvényeket szokásokat és a lakosság nagyrészének nyelvét sem. Az elcsapott kvalifikált és munkabíró tisztviselőknek pedig fizetheti a nyugdijat a falu és a város. Mindezt tudták, látják és saját testükön érzik a vajdaságiak nemzed és felekezeti különbség nélkül. Mégis mit látnok? Csehszlovákiában. ahol erre igazán kevesebb az ok. már évek előtt megindult a mozgalom. amelynek jelszava: Szlovénszkó a szlovenszköiaké. Raszinszkó a raszinszköiaké! Mennyivel jogosultabb és szükségesebb volna nálunk ez a politika! A vajdasági politikusaink kezdetben elfogadták a szerb királyságbeli politikai kereteket és ennél a mai iap is kitartanak. Az a tekintélyes számú képviselő, akiket a Vajdaság a szkupstinába küld. valósággal auantiíé negligeáble a Vajdaság érdekei szempontjából. Hiába adott a február 8-i választásnál a Vajdaság a kormányzó radikális-pártnak huszonnégy mandátumot, mert ennek egyrésze — még pedig a ponderáló része — nem is vajdasági és mert egy speciális és hatékony akció kifejtésére a pártfegyelem bénitólag hat. Ha tehát a Vajdaság komolyan akarja, — aminthogy, ha élni kíván, akarnia kel! — hogy a speciális vajdasági anomáliák megszűnjenek, akkor ennek csak egy útja, egy módja van: az egységes és önálló vajdasági párt. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kell, hogy nem gondol itt senki szevaraüsztikns törekvésekre, mert az itteni szlávság vájjon kitől szeparálja magát? Ettől az alakulattól mi sem állna tőle távolabb, mint a mindenáron való ellenzékieskedés. Politikájának világszemlélete egy jottányit sem változna a maitól, de ezzel szemben volna önálló szervezete, amely alkalmassá tenné az ország közérdekével nem ellentétes, sőt azzal teljesen összhangzó speciális helyiérdekek kivívására. A mi a többi utódállamokban már megtörtént, vagy éppen történik, hogy a jogi és gazdasági konstrukciójukban eltérő országrészek speciális érdekeik védelmében önállóan szervezkednek: annak itt is meg kel! történnie. A vajdasági szlávság magas intellektuális képessége erre kiválóan alkalmas. Kötelessége ezt megtenni nemcsak g* Vajdaság, de az egész ország érdekében, mert egy gazdaságilag leromlott, kultúrájában elmaradt és elégedetlen Vajdaság nem lehet érdeke az országnak. Milyen súlyt képviselne a Vaj dar ság 30—56 mandátuma egy szervezetbe tömörítve, amidőn a feleanynyi önálló demokraták jő néhány miniszteri tárcára tarthattak jogos igényt. Aligha lehet vita tárgya, hogy e kívánatos oárialakulaítal szembe» milyen állást foglaljanak e! az itt élő nemzetiségi kisebbségek. A vajdasági kisebbségek és vajdasági szlávság gazdasági érdekei elválaszthatatlanul azonosak. Kulturális érdekeik sem ellentétesek. Egy ilyen pártalakulás alul a számottevő vajdasági tényezők nem vonhatnák ki magukat. A Vajdaság mai jogi és gazdasági helyzete annyira sérelmes, hogy minden vajdasági embernek ösztönösen éreznie kell, hogy az a mód, amellyel a Vajdaság az országos politikában részt vett, nem volt megfelelő. Nem elégíti ki sem a választóközönség vitális érdekeit, sem a politikusainak jogos ambícióit. A Vajdaság, évszázados-fejlődésnek eredményeként gazdaságilag elhatárolt külön egész. A külön oltalom és védelem ideáia minden vajdasági ember lelkében él. Ennek a gondolatnak megvalósulása: tőriténelmi szükségszerűség. Ünnepi csend a politikában jovanovics Ljuba tanácskozása Pasiccsal Nagypéntekre teljes politikai csönd állott be Beogradban. Az egyetlen jelentős esemény az volt, hogy jovanovics Ljuba meglátogatta Pasics miniszterelnököt és hosszabb ideig tanácskozott vele. Politikai körökben ennek a tanácskozásnak nagy fontosságot tulajdomtenalc, mert Jovanovics Ljuba mint a megegyezés politikájának előhnrcosa ismeretes és úgy vélik, l ogy a pénteki megbeszélés a Radics-párttal való megegyezés kérdéseire is kiterjedt. A jelek arra vallanak, hogy a Radics-paríta! való megegyezés a legjobb utón halad. Általános feltűnést kelt a pártok körében, hogy inig a bírói és a sajtótörvény tervezetét mér letárgyalta a minisztertanács, a sokkéi fontosabb rokkant-törvényjavaslat még mindig nem készült el. Gyurisxs Márko szociálpolitikai miniszter többször megsürgette mér a kiküldött minisztéuumi bizottságnál a törvényjavaslat kidolgozáséi és a bizottság néhány nappal ezelőtt át is nyújtotta a kész javaslatot, amelyen a miniszter most végzi az utolsó simításokat. A törvényjavaslatot husvét után tárgyalja le a minisztertanács, azután benyújtják a parlamentnek és bizottsági megvitatása után sürgősen napirendre tűzik. Husvét után folytatják a jugoszláv-magyar tárgyalásokat A jugoszláv-magyar delegáció vezetői pénteken délelőtt tanácskoztak és elhatározták, hogy e húsvéti ünnepek miatt a tárgyalásokat felfüggesztik és azokat a pravoszláv husvét után folytatják. Azt remélik, hogy a tárgyalások újbóli megindulása után a még függőben levő kérdéseket gyorsan el fogja a két delegáció intézni. Pastes miniszterelnök üdülése Pastes miniszterelnök még nem utazott el Beogradbó! i és még a legközelebbi Hívei sem tudják, hogy hol akarja szabadságát tölteni. A miniszterelnök üdülésére nézve két útiterv van: vagy a dalműciai Cavtat fürd be megye 'miniszterelnök, vagy pedig Beocsinba utazik, ahol a pravoszláv kolostornak lenne a vendége. Ennek az utóbbi útitervnek az ad érdekességet, hogy Pasics a Szerénységben is listavezetője volt a radikális-pártnak és az ottani radikálisok különös figyelemnek vennék, ha n húsvéti ünnepeket körükben töltené. A jngoszláv-török tárgyalások Jelentette már a B icsmegyd N iplő, hogy Törökországgal a közeljövőben tárgyalások fognak megindulni. Lufti bej, beogradi török konzul pénteken felkereste Markovics Jovant, a külügyminiszter helyettesét, akihez kérdést intézett, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások. A török konzul érdeklődött aziránt is, hogy dr. Ribarzs Ottokár, okít a kormány konstantinápolyi követté nevezett ki, mikor foglalja el hivatalát. A külügyminiszter helyettese kijelentette Lufti bejnek, hogy a kormány még nem döntött a jugoszláv delegáció vezetőjének személyére nézve és így a jugoszláv-török tárgyalások időpontja még nem állapítható meg. A tárgyalások Konstantinápolyban lesznek, Ribarzs Ottokár, a jelenleg Firenzében tárgyaló jugoszláv delegáció elnöke egyébként szombaton Beogradba érkezik és referálni fog a jugoszláv-olasz trireyalások jelenlegi stádiumáról. Ribarzs beogradi útja összefügg a Törökországgal küszöbön tevő tárgyalásokkal is. A jugoszláv-gorög szövetségi szerződém A jugoszláv-görög szövetség! szerződés ügyében a tárgyalásokat Beogradban rövidesen folytatni fogják. A jugoszláv delegáció elnökévé Boskovics Mátét, a párisi jóvőtételi bizottság jugoszláv kirendeltségének főnökét nevezték ki. A delegáció alelnoke Gavrilovics Pánté volt külügyminiszter-helyettes athéni követ lett. ,aki a tárgyalásokat eddig ?s v»zette
