Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-06 / 63. szám

6b oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. március 6, A bizottság a további szakaszokat vita nélkül fogadta el. csuoán ti­zenegyedik szakasznál oszlott meg a bizottsági tagok véieménve. Ez a szakasz előírja, hogy a iönemesi családoknak csak azok a tagjai jo­gosultak választásra, akik évi há­romezer aranykorona évi földadót Űzetnek. Szijj Bálint kissrazdaképvi­­selő azt javasolta, hogy a cenzust szállítsák le háromezer aranykoro­náról kétezerre, inert félő. hogy a 102 választásra jogosult főrend kö­zül nem lesz hetven olyan, aki a passzív választójogi kellékeknek megfelel, nevezetesen* eléri a 35 éves korhatárt. A javaslatot a jelen­levő miniszterelnök magáévá tette. Kimondották, hogy az egyes várme­gyei és városi törvényhatóságok annyi tagot választhatnak a felső­­házba. ahányszor négy képviselőt küldenek a képviselöházba. vagyis minden négy képviselőre egy-egy felsőházi tag esik. — ■— urnáin —---­Kiraboltak egy szerbiai bankot A betörők magukkal vitték a tiz méter­mázsás pénzszekrényt Beogradból jelentik: Racsa község főszolgabírói hivatalát szerdán reggel arról értesítették, hogy megelőző éjsza­kán a községi bankban betörők jártak, akik a banknak csaknem az egész va­gyonát elrabolták. A főszolgabirós ig nyomban megindította a nyomozást. Detektívek és rendőrök kimentek a helyszínre, ahol megállapították, hogy a betörők a bank főbejáratán keresztül hatoltak be a helyiségbe és ugyanezen az utón vitték el a tíz métermázsa súlyú pénzszekrényt is, amelyet az épü­let előtti nyomokból következtetve ko­csin szállítottak tovább. A betörők, te­kintve a páncélszekrény nagy súlyára. nyo!c*íize.n lehettek és ugyanők húzták a kocsit is, amelyen zsákmányukat el­vitték. A koesinyomot követve, a de­tektívek csakhamar megtalálták a pénz­szekrényt, a szántóföldeken. A betörök ott feltörték a szekrényt, a benne levő pénzt magukhoz Vették, míg az érték­papírokat szétdobálták. A pénzszekrény felületén ujjlenyomatokat és bársonyos szövet lenyomatát fedezték fel a detek­tívek, akik nagy aparátussa! folytatják tovább a nyomozást a vakmerő tettesek kézrekeritésérc. Tizenötévi börtönre ítélték a bécsi irénő gyilkosát Unokaöccse ölte meg és rabolta ki Hugh-HsUnruth Hermint Becsből jelentik: Az esküdtbiróság szerdán iié'kezett Hug-Hellmutk Rudolf tizenkilencéves bécsi kereskedelmi al­kalmazott felett, aki múlt év nyarán meggyilkolta unokanővérét, Hag-Heü­­muth Hermint, az ismert pszichoanali­tikus írónői. A gyilkosságot Hug-Hell­­muth Hennin szobalánya vette észre. Orvost hivatott, aki semmi különöset sem talált a holttesten és az első per­cekben az volt a vélemény, hogy az írónő álmában hirtelen meghalt. A rend­őrség azonban hamar megállapította, hogy Hug-Heümuth Hcrmin bűntény áldozata. Alaposabb vizsgálat után a holttest halántékán halvány kék foltot találtak, a holttest alatt pedig az egyik párna tele volt vérfolttal. A rendőri nyomozás rövidesen megállapította, hogy a «tettes nem lehet más, mint Hug-Hell­­muth Rudolf, a meggyilkolt unokaöccse, akit meleg benső viszony fűzött nagy­néniéhez. Hug-Hellmutb Hermin pszi­­choanalitikai tanulmányait mindig ele­ven anyagon végezte, gyermekeket ne­velt, hogy megfigyelhesse őket. Ilyen tanulmány-anyag volt számára unoka­öccse is. A gyilkosnál letartóztatása alkalmával megtalálták azokat az éksze­reket is, amelyeket a gyilkosság után áldozata lakásáról elrabolt A tárgyaláson Hug-Hellmuth beis­merte, hogy ő követte el a gyilkossá­got, de tagadta, hogy előre készült a gyilkosságra. A bizonyítási eljárás befe­jezése után az esküdtbirós g Hug-Heü­­muthot rablással párosult gyilkosságban mondotta ki bűnösnek és tizenöt évi súlyos börtönre ítélte. Rejtélyes bolgár repülőgép Oélszerliiáliao A katonai hatóságok őrizetbevették a bolgár pilótákat Beogradból jelentik: A délszerbiai Pirct város közelében szerdán dél­után váratlanul egy bolgár repülő­gép ereszkedett le a mezőre. Aföid­­mivesek, amikor az aeroplánt észre vették, rögtön értesítették a hatósá­gokat, ahonnan bizottság ment ki a helyszínére. A repülőgép utasai Krsztov Györgye hadnagy és Csermankov Iván pilóta kijelentették, hogy a sürü kőd miatt tévedtek jugoszláv terület fölé és mert a benzinjük eifogyoít, voltak kénytelenek leszállói. A piroti katonai parancsnokság megállapította, hogy a repülőgép a szófiai katonai hangárból származik, rádió-felszerelést, fényképező gépeket, katonai térképeket találtak rajta. Minthogv az a gyanú merült föl, hogy a bolgár katonai repülő terep­felvételeket végzett a jugoszláv hatá­ron belül, az ueroplán mindkét uta­sát kihallgalásuk után őr Leibe vét lék. A repülőgép leszállásáról és a bol­gár katonai személyek őrizetbevéteié­­rői a beogradi bolgár követség is értesült. Vakarelszki bolgár követ ezért az esti órákban felkereste Mar­­kavics külügyminiszter-helyettest és közölte, hogy az aeroplán utasai pi­lóta-önkéntesek,- akik repülőgyakoriat közben eltévedtek. Egyben kérte a követ, hogy a kormány engedje meg a repülőgép és utasainak zavartalan visszatérését Bulgáriába. Angol-francia konfliktus a genfi egyezmény körül Anglia csak módosítással fogadja el a genfi jegyzőkönyvet Londonból jelentik: A kormány szer­dán este lord Balfour bevonásával harmadfél óra hosszat tanácskozott a genfi jegyzőkönyvről. Végleges határo­zatot nem hozott a minisztertanács, csak éppen tisztázta, hogy a genfi jegyzőkönyv 16 fejezete közül 9 olyan, hogy azokat Anglia ebben a szövege­zésben nem fogadhatja el és a többi fejezet is módosításra szorul. Chamber­lain, a Times szerint, az alsóházi vita során legközelebb felvilágosításokat fog adui a szükséges módosításokról. A Daily Telegraph diplomáciai munka­társa a lap szerdai számában azt irja, hogy Anglia a biztonsági probléma dol­gában még nem foglalt végleges állást, csők azt az egyet mondotta ki, hogy nem engedi a háborús tartozások ren­dezését kapcsolatba hozni a biztonsági kérdéssel és nem kíván résztvennt egy olyan szövetségközi konferencián, amely együttesen tárgyalná a függő politikai kérdéseket, tehát a genfi jegyzőkönyvet, a biztonsági problémát, a kölni zóna ügyét, a leszerelést, a Ruhr-terület ki­ürítését és a szövetségközi háborús tar­tozások szabályozását. A Daily Express jelenti, hogy Frank­­lin-Botdllon, az ismert nevű francia keleti politikus legközelebb Herriot megbízá­sából ismét Angorába utazik. Ennek a látogatásnak az a célja, hogy előkészít­sen egy francia-Iengyel-török szerződést arra az esetre, ha Anglia nem hajlandó Franciaországnak a területi integritás érdekében megfelelő garanciát nyújtani. Londonból jelentik: A szerdai mi­nisztertanács határozatáról a Times a következőket irja: Chamberlain pénte­ken utazik el Londonból. A péntekről szombatra virradó éjszakát a párisi angol nagykövetségen fogja tölteni és szom­baton utazik tovább Genfbc. Párisi tar­tózkodása alatt Chamberiainnak nem hii’atalos találkozása tesz Herriot mi­niszterelnökkel. Ezekről a határozatokról az angol kormány táviratilag értesítette a dom> niumokat és egyben közölte azok kor­mányaival azt is, hogy az angol kabipet milyen álláspontot foglal el a genfi jegyzőkönyvvel szemben. Parisból jelentik: Az Echo de Paris azt irja, hogy a francia kormány még nem döntött a biztonsági javaslatról, a tanulmányozást és tanácskozást még nem fejezte be, de máris biztos, hogy Herriot a berlini javaslathoz csak a következő feltételekkel hajlandó hozzá­járulni : 1. ha Franciaország, Anglia és Bel­gium katonai egyezménnyel garantálja a biztonsági szerződést; 2. ha Németország belép a Népszövet­ségbe ; 3. ha a Lengyelországot és Cseh­szlovákiát érintő döntőbírósági szerző­déssel foglalkozó német jegyzéket meg­változtatják. — ————— -Skicc Pelletier Doisyról, a francia sport koronázatlan királyáról Paris tebr. végén (A B. N. kiküldött tudósítói ától.) Ami a sportban Finnországnak Nur­­mi, az Franciaországnak Pelletier Doisy. Zz a kétnevü fiatalember Paris igazi primadonnája és nem Chevalier a ko­mikus, Mistinqueit a nagy dizőz, Cail- Icaux a jövő miniszterelnöke vagy Car­­vernier, a boxbajnok. Pelletier Doisyra a franciák büszkébbek, mint Voltaire­­re, jobban dicsőítik mint Sora Bern­­hurddol és nagyobb tekintélynek tart­ják, mint Painlexét. * Ezek után még mindig sokan akad­nak Bázeltől keletre, akiknek fogalmuk sincs, hogy ki az a Pelletier Doisy és mivel szerezte a dicsőséget. Az olva­sók nagy többsége kedvéért tehát meg­mondjuk. hogy ki az a Pelletier Doisy és mit követett el. Franciaország bál­ványa repülőtiszt és két bravúrt köve­tett el. Először leverte egy német re­pülő sebességi rekordját. Ha egyebet nem csinált volna soha, már ezért he­lyet szorítanának neki a sport-Pantho­­cnban. De ö nem elégedett meg az első hőstettel. Elrepült Tokióba, Párisból. Egy szuszra. Minek kedve van hozzá, számítsa ki, hogy ez hány kilométer. Aztán Pelletier Doisy visszarepült Pá­­risba. Ez körülbelül ugyanannyi kilo­méter. Parisban úgy fogadták, mint az egyiptomi diadalmas hadjáratból haza­térő fiatal generálist, bizonyos Bona­parte nevezetűt — * Peileüer Doisy jóképű fiatalember. Negyven felé jár, de nem látszik rajta. A háborúban repülőtiszt vilt, mérsékelt sikerrel. Nagyon kedves, jámbor em­bernek mondják azok a szerencsések, akik személyesen ismerik. A plakáto­kon, képes lapokban és a mozi vásznon mindig jókedvűen mosolyog, Könnyű neki. Ő az, az ember, aki a. levegőből is megél. Es még hozzá elég jól. * Ezt a diadalmas francia repülőt fur­csa néven becézi Páris. »Pivoló«-et a becéző neve. Senkise mondja ki a dup­lanevét, mindenki egyformán Pivolónak hívja. Honnan ered ez a különös név? Alig emlékszik már rá valaki Párisban. Hosszú utánjárás után tudtam meg, hogy a háború végén szerezte Pelletier Doisy ezt a nevet Akkoriban repülő­­iskolában működött mint kiképző tiszt A kiképzés után mindig eszekkel a sza­vakkal indította útnak a fiatal repülő­ket: »Et puis vola haut!«. (»Aztán ma­gasan repülj!,.) Az önkényes francia ar­got egy kicsit megkurtitotta a poneti­­kusati: »epüivoló ,-tiak hangzó monda­tot és igy lett belőle: pivoló. Ha Pel­letier Doisy mosolygó feje megjelenik a mozi vásznon, mindig akad a teremben egy lelkes francia, aki clkiáltja magát: — Vive !c pivoló! * Most különösen sokat beszéltek róla. A francia sportakadémia tízezer frankos jutalmat ajánlott fel annak, aki 1924. évben a legnagyobb sportbravurt végez­te. Ezt a dijat a terv szerint mindert év­ben kiadják. Nagy és beható vita előzte meg az első évi díj kiosztását. Nem csak a 10.000 frankról volt szó, — ami ugyan 35.000 dinárnak felel meg, tehát elég tekintélyes kis summa — hanetn a dicsőségről, amit ennek a jutalomnak az elnyerése jelent. Az akadémia zsű­rije hosszú és beható vita után két ko­moly jelöltet talált a díjra, az egyik természetesen Pelletier—Doisy, a má­sik pedig Nurmi, a finn csodafutó, aki minden öt percben megjavít egy világ­rekordot. A zsűri nagyrésze azon az ál­lásponton volt, hogy a repülés nem any-, tiyira kifejezetten sport, mint amit Nur­mi csinál és a finn javára akarta a kér­dést elintézni. Ekkor azonban közbelé­pett a francia közvéiemény és követel­te, hogy a Pivolónak adják a dijat. A sajtó, az ucca, a mozi és minden egyéb propaganda szerv akcióba lépett és vé­gül is a zsűri egyhangúlag a francia repülőnek adta ki a nagy dijat. #­Megérdemli, az kétségtelen. És meg­érdemli az elismerést hű munkatársa is, a sergeut Bezirt, aki vele együtt repült Tokióba. Valószínű, hogy Pelletier Doi­sy jobban megérdemli a nagydijat, mint Nurmi, ha nem is az abszolút testedzést iizi. Mert viszont minden nap az életét teszi kockára a sikerért. E« ha a sze­rencse elfordul tőle, egyszer A is úgy fog járni, mint a levegő többi hősei... (s, a.) Müorülfség az Ítélethirdetésnél Elmebajt szimulált egy három évre Ítélt tolvaj Budapestről jelentik: Novak István betörőt néhány hónappal ezelőtt a bün­­‘tetőtörvényszék egyik tanácsa lopás miatt háromévi legyházra ítélte, A többször büntetett előéletű ember nem nyugodott meg az ítéletben, íelebbc­­zett. Az ügy bejárta a felsőbíróságokat, de a hároméves fegyházbüntetést min­den fórumon helybenhagyták. Amig reménykedett Novak, hogy valahol d­­botlik az igazság és bűnössége ellenére felmentik vagy legalább is mérséklik büntetését, addig szinjózan volt, azután taktikát változtatott. A büntetőtörvényszék Zakariás-tanácsa csütörtökön hirdette ki előtte a jogerős ítéletet. Amikor a tanácselnök az ítélet* kihirdetéskor ahhoz a passzushoz ért, amely szerint a királyi kúria is helyben­hagyta a hároméves fegyházbüntetést, Novak, akit szuronyos fegyőrök vezettek fel a mai tárgyalásra, szemeit vészesen forgatva őrültséget kezdett, szimulálni. Forgott önmaga körül, érthetetlen szavakat morgott, hadonászott, dobogott, úgyhogy a tanácselnöknek abba kellett hagynia az ítélet kihirdetését. Egyszerre csak Novak István hirtelen lendülettel a teremben tartózkodó altisztre vetette magát és karmolni kezdte az arcát. Per­cekig tartó dulakodás támadt a rab és az altiszt között, ami a kis benterem nagy riadalmat és konsternációt keltett. Hosszú percek után sikerült csak a fegyőröknek és a teremben tartózko­dóknak a rabot lehúzni a védekező altisztről. Novak Istvánt ezután a fegyházőrök megkötözve vitték a Markó-uccai fog­házba.

Next

/
Thumbnails
Contents