Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-29 / 86. szám

<?. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925 március 29. Purgly Sándor meghalt Budapestről jelentik: Purgly Sán­dor dr., Szabadka város, majd Baja, Bácsmegye és Zombor egykori főis­pánja szombatra virradó éjszaka Buda­pesten, a Fasor-szanatóriumban hosszas betegség után meghalt. Betegségében néhány nappal ezelőtt még javulás ál­lott be és kezelőorvosai remélték, hogy sikerül teljesen felgyógyulnia, azonban pénteken újabb komplikációk lép' ek fel, amelyeknek a beteg szervezete már nem tudott ellentállni. Purgly Sándor Subotícától távol, Veszprémmegyében született, azonban élete az idők folyamán teljesen össze­nőtt ennek a városnak történetével, amelyben hosszú évtizedeken át jelen­tős szerepet játszott. A közigazgatás szolgálatában került Suboticára. ahol 1910-ben főispánná nevezték ki. Hét éven keresztül viselte a főispáni mél­tóságot Szabadkán, majd Baján, Zom­­borban és B*.c:megye élén. A legnehezebb időkben, a h ború rettenetes éveiben teljesítette híven feladat, mindenkinek a legnagyobb meg­elégedésére. Működésével még po itikai ellenfelei körében is nagy tiszteletet szerzett magának. Hét évi főispánság után, 1917-ben az Eszterházy-kormány felmentette állásától és azóta teljesen visszavonultan élt családja körében. Néhány héttel ezelőtt Purgly Sándor Budapestre utazott, férjnél ievő leányai meglátogatására, közben megbetegedett és baja oly rohamosan fejlődött, hogy bekellctt szállítani a Fa őr-szanatóriumba. Életét már a leggondosabb ápo'ás sem menthette meg. Csal dja még nem in­tézkedett az elhunyt temetése felöl. ’Dr. Purgly Sándor halé. a általáno részvétet ke tett Szubo'icán, ahol nagy számban élnek barátai és tisztelői. „Mert nem szorgalmazták“ Miért zárták be a petrovoszelói olvasóköröket riumban négy éven keresztül nem In­téznek el aktákat, hanem az, hogy nem szorgalmazzák az elintézést. A minisz­térium nem azok ellen járt el, akik négy éven át hevertetlk az aktákat, hanem az egyletek ellen, akik nem sürgetik a* el­intézést Az alkotmány pedig garantálja az egyesülés és gyülekezés szabadságát Petrovoszelón is. Az oüasz kamara bizalmat szavazott Mussolminek Helyesli a kormány külpolitikáját Rómából jelentik : A parlament­ben Mussolini miniszterelnök e külügyi vita bezárása után be­szédet mondott. Kijeientette, hogy a legfontosabb problémákban csak legközelebbi napokban fog óllast­­foglalni. Bejelentette ezután, hogy Olasz­országnak jogi álláspontot elfog­lalni a Dodekariezosz-kéidésben nem szükséges. Az annekszió de * I * I facto megtörtént és ennélfogva for­málisan fölösleges azt még külön kijelenteni. Mussolini beszéde után követ kezett a szavazás. A kamara 257 szavazattal 7• ellenében elfogadta azt a határozati javaslatot, hogy a kamara a nemzeti kormánynál, külügyi politikáját, amely Olaszor­szág méltóságának és presztízsénél: megóvására irányul, helyesli. Hogyan forgatták ki Habsburg Károlyt készpénzvagyonából ? Szélhámosok elkezdték Svájcban 40 millió értékű papírjait Becsből jelentik: Legitimista kö­Közvetlenül a választások titán, mint ezt megírtuk, Bácspetrovoszeló község­ben bezárták a római katolikus legény­egyletet s közvetlen ezután a többi összes társadalmi egyesületet s olvasó­kört, ahova a petrovoszelói magyarok jártak szórakozni, művelődni, időt töl­teni. A községben egyesek arra magyaráz­ták azt, hogy politikával nem foglalkozó ártatlan egyleteket becsuknak, hogy egyik magyar egyesület a másik ellen intrikált s egyik a másiknak a helyisé­gét pecsételtctte le. Minthogy minde­nütt vannak olyanok, akik az ilyen rosz­­indulatu pletykákat elhiszik, a rágalom nagyon gyorsan terjedt.- Pedig a hír­nek semmi alapja nincs. A petrovoszelói magyar társas egyleteket azért csukták be, meri a minisztériumokban nem túl­ságosan sietnek egyes akták elintézésé­vel. A petrovoszelói egyesületek, mint másutt Is valamennyi egyesület, — 1919 év végén, vagy 1920 elején leíordittat­­ták a már régebben a magyar belügy­minisztérium által jóváhagyott alapszabá­lyaikat és azokat beterjesztették felül­vizsgálat végett a belügyminisztérium­hoz. Minthogy semmi értesítést nem kaptak s mert volt jóváhagyott alap­szabályuk s mert *az érvényben lévő rendelet szerint, ha a minisztérium 40 nap alatt a felterjesztett alapszabályo­kat nem intézi el, az egyesület működ­het, a petrovoszelói olvasó és társaskö­rök is működhetnek. A választás után, bár egyik sem politizált, becsukták őket. Most kerül nyilvánosságra, hogy ez miért történt. A hivatalos indokolás szerint a petrovoszelói egyesületek be­terjesztették ugyan alapszabályaikat, de elmulasztották négy esztendőn át a: el­intézést szorgalmazni. A baj tehát nem az, hogy a minisztér rökben éléilk megbeszélés tárgya, hogy Habsburg Károly özvegye, Zi­ta csak a legnagyobb takarékosság­gal kénes a rangjának megfelelő élötmódot folytatni. A magyar kor­mány nagyobb összegeket szokott ugyan folyósítani az ex-királynénak a ráckevei koronauradalom jövedel­méből. de ezek az összegek csak éppen arra elegendők, hogy a szám­űzetésben élő család szükséget ne I szenvedjen. A bécsi legitimista vezérek Stei­­]ner Bninó báró volt konzulátusi ^tisztviselőt és Schlegel zürichi ke­reskedőt vádolják azzal, hogy Habs­burg Károlyt svájci tartózkodása alatt kiforgatták tekintélyes kész­pénzvagyonából. amelyet sikerült kivinnie. IV. Károly i919-ben 40 millió koronái érő értékpapírokkal érkezett Svájcba és ahelyett, hogy azokat bankban helyezte volna ei, Steiner Brúnó báróra bízta kezelésü­ket. A báró visszaélt a volt uralko­dó bizalmával és az akkor óriási tő­két Schlegel üzletébe fektette be. Schlegel aztán csődöt mondott és kiderült, hogy Habsburg Károly 14 millió koronával szerepelt hitelezői között, de nem jelentette be követe­lését. nehogy a neve összeköttetésbe kerüljön a nyilvánosság előtt a szél­hámos kereskedő tízeiméivel. Steiner bárón és Schlegelen kívül mások is akadtak, akik a volt csá­szár-király hiszékenységét és befo­lyásolhatóságát kihasználták és en­nek tulajdonítható, hogy a Svájcba kimentett nagy vagyon csakhamar elúszott és Habsburg Károly özve­gye most sulvos anyagi gondokkal küzd. 100.000 dinár értékű árut loptak, hogy Raguzában nyaralhassanak Becftkerekről jelentik : Erzegán Tódor füszerkereskedö íe jelentést tett a rend­őrségen, hogy üzletéből igen nagy mennyiségű áru hiányzik. A feljelentés alapján megindhották a nyomozást és megállapították, hogy Erzegán segédje, Mikics Antal- már hónapok óta fel­tűnően költekezik. Vaüatóra fogták Mi­­kicset, aki beismerve, hogy Horváth Imre kereskedősegéddel, Szelczsanov Radivoj földművessel és I’ijevics Torna, kcreskedösegéddel együtt hónapok óta lopkodták Erzegán áruraktárát. Beva'­­lotta, hogy főnöke üz eíébö! 23 üveg belföldi pezsgőt, 10 üveg francia pezs­gőt, 1 láda szardíniát, 1 láda csokoládét lopott el s. azt is elmond a, hogv 11ije­­vics Toma a jelenlegi főnökétől Oswald Pál Beogradski-pu i füszerkercskedőtől is sok mindent ellopott. Megállapítot­ták, hogy llijevics ebopott Öswáldtól többek között 700 kgr. cukrot, 500 kgr. diót, 50 kgr. kávét, 300 kgr. sót, 25 kgr. teát, 150 kgr. gyertyát, 300 kgr. rizst és 35 kgr. csokoládét. A rendőrség letartóztatta Mikics An­talt és Horváth Imrét, valamint két kiskorú inast, Ilijevicset és Szclezsano­­vot nem lehetett letartóztatni, mert a Ropott árukért kapott pénzből Raguzába mentek üdülni. A francia szenátus a kormány költségvetése ellen Nem tűri, hogy minden adófizetőt adócsalónak tekintsenek Párisból jelentik: A szenátus pénz­ügyi bizottsága lényeges módosításokat tett a költségvetésen és a pénzügyi fel­­hatr.tmazási javaslaton, úgyhogy előre­láthatólag ellentét támad majd a ka­mara és a szenátus között, Berenger szenátor előadói jelentése, amelyet ki­osztottak a szenátus tagjai között, ki­emeli, hogy nagy érdeme van a kor­mánynak, hoffy sikerült a jövő évi költségvetést kizárólag az adójövedel­­mekbő! egyensúlyba hoznia és nem szorul újabb kö’csönökre, de hibáztatja, hogy a pénzügyi törvény minden francia á'lampo gárban, aki adófizető, adócsalót lejt, ez okból a szenátus pénzügyi bi­zottsága szükségesnek tartja, hogy ezeket a rendelkezéseket kiküszöbölje, de kiilö­­iönös tekintettel van arra, ho y a költ­ségvetési egyensu yt meg ne bontsa. A jelentés kifejti, hogy a pénzügyi kormánynak 1925-ben több mint 21 mil­liárd frankra van szüksége, mert csak így felelhet meg kötelezettségeinek és rámutat, hogy a pénzügyi kormány ok­­ta:anul üldözi a részvénytulajdonosokat és tuliő a célon, mert mikor gátat akar vetni a vagyonkimentésnek, hogy meg fogia az adóalanyokat, nem gondol arra, hogy néhány százmillió eh ejtett vagyon felkutatása céljából néhány milliárdnyi vagyont a külföldre kerget ki, ami soha sent fog visszatérni. A kamara baloldali karteijéuek négy pártárnyalata együttes ülést tartott, hogy meghatározza álláspontját a szenátus pénzügyi bizottságának módosításai kö­vetkeztében. A tanácskozás, mely hosszúra nyúlt, időnként nagyon szenvedélyes volt. Elhatározták, hogy helyre fogják állítani az együttműködést a szenátus demokrata hátoldalával és közösen fogják megálla­pítani, hogy mely adóreformok szüksé­gesek feltétlenül. A kamara baloldali karte'jének egy küldöttsége hétfőn fogja megvinni Herriot miniszterelnöknek a kartel határozatát. Az a szándék vezeti a kamara bal­oldali kartelpártjait, hogy a miniszter­­elnök szerezzen érvényt^a kamara hatá­rozatának, de a vitás javaslatok első olvasásakor ne vesse föl a bizalmi kér­dést, mert a kariéi nyitva akarja tartani azt a lehetőséget, hogy ha a költség­vetési előirányzat a szenátustól vissza­érkezik a kamarához, a kormánnyá egyetértőleg jelölje meg azokat a kőlt­­égvetési rendelkezéseket, amelyeken a baloldali kartel nem tűr módosítást. A biidsé azután ismét visszajut a szenátus­hoz és majd ha a kamarában elkövet­kezik a második olvasás, akkor vesse föl Herriot a bizalmi kérdést a kamara által megszavazott adóreformoknál. Re­mélik. hogy a pillanatnyi kormányválsá­got igy elháríthatják. „FIOÜAMTA" krém ćs szappan halasi? csodás 563 Lerakat „SOA“ drogerija Noviaad Gyilkosság a falu főutcáján Ismeretlen tettesek fényes nappal leszúrtak egy novacrnyai legényt Becskerekről jelentik: Véres gyilkos­ság történt a napokban a Becskerektői harminc kilométernyire fekvő Nova- Crnya községban. Ismeretlen tettesek a falu főutcáján fényes nappal és nagy tömeg szemeláttára meggyilkolták Nagy Ferenc huszonnégy éves novacrnyai földmivest és mire a csendőrség érte­sült a történtekről, a gyilkosok elme­nekültek. Március 25-ikén, szerdán délután Nagy András földmives a föuccán lévő házából kocsin a szállására igyekezett. Amikor a kocsi az udvarból kigördült, két ide­gen parasztszekér hajtott el a ház előtt. Az egyik szekér lovai Nagy kocsijától megijedtek és megbokrosodtak. A sze­kéren ülő ember megfékezte a lovakat, majd leugrott kocsijáról, odament Nagy­hoz és ütlegelni kezdte a kezében levő ostorral. Hamarosan nagy tömeg gyűlt össze, néhányan Nagy segítségére siet­tek és ki akarták szabadítani a támadó kezei közül, aki azonban kést rántott és ráorditott az emberekre, hogy aki kö­zeledni mer, azt agyon szúrja. A lár­mára kijött a házból Nagy András bátyja, Ferenc is, aki odament az isme­retlenhez és megakadályozta, hogy to­vábbra is ütlegelje testvérét. A másik szekér gazdája erre szintén leszált ko­csijáról és most mar mindaketten Nagy Ferencre vetették magukat. Nagy Ferenc védekezett, de egyszerre csak az egyik támadó késével hátbaszurta. A legény nyomban összeesett. A támadók erre kocsijukra ugrottak és elhajtottak a köz­ségből. Nagy Ferenc még az nap bele­halt sérülésébe. A csendőrség nyomban megindította a nyomozást az elmenekült gyilkosok kézrekerltésére. A nyomozás folyamán azonban eddig csupán annyit sikerült megállapítani, hogy a gyilkosok melencei illetőségű józsefmajori telepesek. A Nagy-család iránt nagy részvét nyilvánult meg, amelyet még fokoz az a körülmény is, hogy Nagy Ferenc aty­ját, Nagy Istvánt két évvel ezelőtt szin­tén meggyilkolták. Nagy István ugyanis, egy vasárnapi napon a nagyvendéglőben borozott, amikor a legények összevere­kedtek és a verekedés hevében egy sörösüveggel Nagyot is fejbeverték, úgy hogy az nyomban meghalt.

Next

/
Thumbnails
Contents