Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-27 / 84. szám

T925. március 27. BACSMEGYEI NAPLÓ A JÓ V • ü e Csók az állomáson A chikagói vasúti állomás főuökc, amim azt a lapokban olvasom, szigorú rendeletbe« megtiltotta, hogy az utazó vagy búcsúzó közönség csókolózzcn az állomáson, mert a vonatok sokszor emiatt késtek. Alulírott öreg legény, akinek íásult szive még egyszer megdobban erre a hírre, ünnepélyesen megróna az áilo­­másfőnök urat. mint akinek semmi ér­zéke a n oázishoz. Ha a szolgálattevő személyzet feladata magaslatán áll. ak­kor semmi köze hozzá, hogy mi törté­nik a oerronon. A fütő fiitsön. a moz­donyvezető tartsa kezét a féken a ka­lauz kalauzoljon, a pakiikocsi fejedelme oaMzzon. Ha valaki lekésik a csókoló­­zás miatt, az az ő baja. A vonat járjon azért rendesen. Mert járt az én időmben is. (Titokban árulom el. hogy ez akkor történt, ami­kor még csöngettek a vonatnák. Most a vonat fütyül nekünk.) Akkoriban ugyanis szerelmes voltam mondjuk -- Manciba. aki örök hűségről biztosított, mint ahogy, valóban, örök is maradt szivében a szerelem . egészen nagvmiama koráig, mindössze a Tárgya változott, szezononkint néha többször is. Érző szívtől ez is sok. Azonban Manci a mondott időben engem szeretett, együtt kószáltunk az utcákon, de lehe­tőleg messze az általános emberi töme­gek meglátó körétől. A szülők elfogult emberek voltak, mindént a párti szem­üvegén keresztül néztek. Csodálkozza­nak: én nem váltam nekik elég. pedig én írtam verseket nem a nagykereske­dő fia. akinek fogalma sem wait a met­rumokról. csak a méterrendszerről,. A szülők ennélfogva mindenfajta ravasz fogással igyekeztek tőlem távoltartam Mancit. Az irodalomtörténet föüegyzi a mama szavait épu.gy. mint Uöthcét. Nekem nincs raita mit szégyenkeznem, hát re­produkálom: — Annak a csirkefogónak betöröm a derekát, ha sokat mászkál utánad, te pedig kapsz néhány egészséges nyakle­vest. így az erélyes anya. aki a csirkefogó tisztséggel kétségtelenül engem tüntetett ki. De az igazságos Isten meg is fize­tett érte. mert szivelzsirosodásban halt meg száztíz kilós állapotban. Mindig hittem a végzetben és tudom, hogy megbántásom miatt történt így. Rendkívül nehéz volt a sorsunk. Vi­déki városban mindig a világ szeme előtt van az ember.^egy ártatlan csó­kot se válthattunk s*Uránt 'oly kétség­beesetten zengett, hogv a pesti lap,ok szerkesztői vérkönnyoket sirtak. A ver­seimet is csak azért nem közölték, mert tartottak tőle. hogv búskomorságba esik sók ifin olvasójuk, akik hasonló lelki tragédiákon mentek át Történi azonban egyszer, hogv elha­tároztam. fölszaladok Pestre, utána né­zek. micsoda gaz intrikusok gátolják meg az érvényesülésemet. Manci aki a szülők szerint zotigoraóráti volt. több oldalról féltett. Először is elcsábít a bűnös főváros, ahol száz primadonna leselkedik az ifiu tehetségekre. Azonkí­vül voltak már vonatkisiklások számos emberhalállal, mit lehessen tudni, hátha nem térek vissza. — Elkísérlek az állomásra. — jelen­tette ki és hirtelen kömjveani kezdett. Képzeletben ugyanis, már fekete ruhá­ban látta, magát, amint engem gyászol. Szén szőke haj koronájához pompásan illett a sötét szín. A kapus elsőt'csöngetett, az emberek tolongtak. — Ugy-e. írsz? — mondta Manci. — írok — nyugtattam meg balsejtel­mekkel tele. — ígérd meg. hogy nCm jársz az Opera kulisszái mögé. — Esküszöm! — Akkor Isten veled. Magam sem értem zz csotet. de át­öleltem Mancit és bánatomban csókolni kezdtem. — Viszontlátásra! Viszontlátásra! Mellettünk, körülöttünk szintén könv­nveztek és csókol6zd^.k emberpárok, senki se törődött a szomszédjával. — Hü maradi! — zokogta Manci. — A síron, tu! is. — feleltem én. Tartottam a karomban és még mindig rsókólóztunk. Ed agy a környezetünk. Közben a vonatnak harmadikat is csen-7. oldal. gettek, elindult s mi fásult közönnyel néztünk utána. — Ez elment. — mondta végül sze­relmem. —- Ez el. — hagytam én rá és ballag­tunk vissza a városba. Velünk, előttünk, mögöttünk .még számosán, akik szintén addig búcsúztak, amíg lemaradtak. Mikor másnap újból kimentünk az ál­lomásra. sok ' tegnapi ismerőst láttunk viszont, a kapus elsőt csöngetett, nn csókolózni kezdtünk s mivel ez senkinek sem tűnt fel, megszerettük az á[h>roást. idővel a főnök idegeskedni kezdett, ha késtünk A vonat késhetett, annak sza­bad volt.— nekünk nem. Ismeretsége­ket is kötöttünk. óriási útitervekről hazudtunk egymásnak, a harmadik csön­getés után pedig indultunk vissza a városba. Gyönyörű idő volt. eltartott vagy két hónapig. Akkor ugyanis Manci szakított elem s én mélységes bánatomat tlic­­:dni csakis az állomáson próbálhattam meg v.gv másik Miauéival. Olyan rés volt. hogv már elfelejtettem. — talán nem is Mattéinak hivták. De ott volt néhai szerelmem is aki az, első csön­­;etósjiél görcsösen borult oey Bálámnál­­sokkal tehetségtelenebb költő nyakába biztosítékot követelt tőle. hogy. nem jár az Opera kulisszái közé és elke­rüli az ott található démonokat. Azért nem tudtam meg soha. ki ás­kálódik ellenem a pesti redukciókban. Bob. A suboticai jogászegylet az ügyvédek adójának leszállításáért Küldöttség a főispánnál A szuboticai jogászegyesület legutóbbi ülésén foglalkozott az adókivetésekkel és elhatározta, hogy a tulmagas adók ellen mozgalmat indít. A mozgalom eredményeképpen csütörtökön délelőtt dr. Matiojlovics János, a jogászegyesület ale'nökének vezetésével küldöttség ke­reste fel Gyorgyevics Dragoszláv fő­ispánt és feltárta előtte a szuboticai adófizetők sérelmeit. Dr. Manojlovics János közölte Gyor­­sydivics főispánnal, hogy Novisadon maga az ügyvédekre kivetett adó nem rúg oly nagy összegre, mint Suboticán a megállapított adóalap, holott az adó az alapnak három-négyszáz százalékát teszi ki. Kérte a főispánt, járjon közbe az aránytalanul szigorú adókivetések megváltoztatása érdekében. Gyorgyevics főispán válaszában meg­ígérte a küldöttségnek, hogy eljár az illetékes fórumoknál, hogy mindaddig, ainig az adófelszólamlási bizottság össze nem ül, az adóvégrehajtásokat függesszék fel. Egyben intézkedést Ígért arra nézve is, hogy az adófelszólamlási bizottság minél előbb összeüljön. A küldöttség a főispán válaszát meg­nyugvással vette tudomásul. Bandi, nem gyilkolt Bevallotta, hogy néni dobott senkit a Dunába Budapestről jelentik : A rendőrségen csütörtökön újból kihallgatták Bandi Benjámin közlegényt, aki mint ismere­tes, azt állította magáról, hogy vasárnap éjjel bajonettjévcl leszúrt és ezután a Dunába dobott cgy ismeretlen polgári ruhás férfit. A detektívek kezdettől fogva nem adtak hiteit Bandi elbeszélé­sének, mert a megjelölt helyen nem találtak vérnyomokat: és mert Bandi minden alkalommal másképpen mon­dotta el az állítólagos gyilkosság tör­ténetét. Csütörtökön délben kivitték Bandi Benjámint a Ferenc József-hidra és fel­szólították, mutassa meg, hol dob*a áldozatát a vizbe. A közlegény kaptákba vágta magát, szalutált és trees hangon bejelentette: — Alázatosan jelentem, hogy nem igaz a gyilkosságból semmi. Azért ta­láltam ki ezt a mesét, hogy ne kapjak büntetést az önkényes eltávozásért. Elmondotta ezután, hogy engedély nélkül hazament két napra a falujába. Mikor visszatért, félt a büntetéstől és hogy ezt elkerülje, kitalálta a gyilkos­ság meséjét. Azt remélte, hogy nem fogják megbüntetni azért, mert önvéde­lemből fegyvert használt egy civellel szemben. A rendőrség valószínűnek tartja, hogy Bandi csakugyan ártatlan a ma­­gáravállalt bűnben, mindamellett vissza­­kisécték a Margit-köruli katonai fog­házba, mert az eljárást egyelőre nem szüntetik meg ellene. Megrágalmazott bírák FStárgyalás a suboticai törvényszéken Sitzan Vinkó, a tooolai dobrovo­­ljácök telep-felügyelője ez év január havában, a topolai Casino-szálloda helyiségeiben azt a kijelentést tette Nepokoj Rudolf dr. és Gralili Vladi­mír dr. járásbirákat. ho«v korrup­tak, mert megengedték, bogy az ő kukoricáját egy tartozás főiében le­foglalják. A megrágalmazott bírák följelen­tésére megindult az eljárás Suzan ellen. Az ügyet csütörtökön tárgyal­ta a szuboticai bíróság. A vádlott: Suzan Vinkó nem érzi magát bűnösnek. Ott volt ugyan a Casino-szálloda helyiségében, lehet az is. hogy panaszkodott, mert a ku­koricáját lefoglalták, de azt a kifeje­zést. hogy a járásbirák korruptak, nem használta-A vádlott védekezésével szemben a kihallgatott tanuk, akik a kérdéses időben a helyiségben tartózkodtak, azt vallották, hogy hallották, amikor a vádlott a két járásbiróról azt mon­dotta. hogy korruptak. A vádlott a tanúvallomások után io megmarad tagadása mellett. Ezzel a bizonyítási eljárás véget ért és a perbeszédc.k irtán a bíróság a vádlottat bűnösnek mondotta ki hatósági személyek megsértése vét­ségében és ezért, enyhítő körül­ménynek véve büntetlen előéletét, egy havi fogházra Ítélte. HÍREK • H« Sirás—nevetés—halál Ez egy egészen szokatlan mulatság. Kísérteties, nagyszerű, tíátborzongtató. Este a mozi tárt ajtókkal játszik..Bernit, a sötét teremben emberek ülnek egy­más mellett szép sorjába, kereskedők, ügyvédek, orvosok, iparosok, diákok, asszonyok és gyerekek, 'mint egy titkos gyülekezet. Künnt állok a folyosón. In­nen, a világosból nem láthatok senkii, de tudom, hogy ott a sötétben embe­rek vannak, hallom a lélegzetüket, ér­zem a melegüket. A fekete csöudesség­­ben hirtelen felharsan a nevetés. Hullám­zik a levegőben, megszakad, ismét erő­södik és zug, kattog, sipit, mint holdas háztetőkön a szerelmes macskák kaca­gása. Ez így kívülről, társtalanul, bor­zasztó és kómiküs. Háromszáz száj hú­zódik szélesre, háromszáz szem hunyo­rog, háromszáz ember taktusra röhög, akár egy automata zenekar. Háromszáz ember röhögő közössége. Én nem tar­tozom a társaságukba, én nem is rö­höghetek. Az én rekeszizmaimban csönd és szomorúság ül és eláraszt, elborít a vad röhej árvize. Furcsa és idegesítő: ezek most mind vidámságra vannak hangolva, egy ügyes gépezet két óra­­hosszat gyúrja, dagasztja, masszírozza a lelkűket, amit minden óvadék nélkül engedtek át a mozinak. A mozi azt csi­nálja vele, ami neki jól esik. Ha akarja sir, ha akarja nevet. A néző gazdag ember persze kiröhögi a másik gazdag embert, akinek elszök­teti a lányát a szegény fiatalember. Megértő, megbocsátó, jóság-os és bőke­zű. Drukkol, Örül, gyűlöl, szeret, meg­hal és feltámad. A film kiprésel a lei­kéből minden emberséges indulatot. Itt valami viíűátékot adnak- Hirtelen felordit valaki, kirobban belőle a neve­tés és utána zudul a nyáj, a többi 29y rekeszizom röhögése. Ügy látom őket meztelenül innen a folyosóról* a kaca­gásuk nyitott ablak a lelkiiköu, amely fekete, gonosz és durcás, mint az éj­szaka. Közömbös és bántó ez a zagyva kacaj. Odakűnnt az uccán sirhat egy kis gyermek, ók röhögnek. A ház rádöí az édesanyjukra, a villám felgyújt egy er­dőt, ebben a pillanatban tiiz támad a városban, földrengés, világ vége ők tovább röhögnek csukladózva. Egy má­sik, moziban, talán a szomszédságban, drámát játszanak, tragédiát, sok gyász­­szál és scik halottal és háromszáz em­ber, — férfi, nő — sóhajt, nyögdécsel, mint egy temető. Háromszáz zsebken­dőbe hatszáz szem hullat könnyét (az évegszem persze nem számit), ki koc­kás kendőt tart a szemé elé, ki simát, ki azsur.osat, ki hímzettet, ki monogra­­inosat, ki nem monografttosat, vagy az öklével törli a szőni ét és bőg, szenved, jajveszékel, kitalált, hazug sorsokon. És ha kimegy az uccára él érzékeny ült, csö­pögő szivvcil. nem látja, hogy az ég kék, a levegő friss, a fák zöldek, nem állja a szive ketyegését. - — holnap, vagy még az éjjel, ismét visszavedíik -- és a sarki koldus lilába lengeti.nyo­morúságát átszellemült orra előtt. ((. i.) * Kihallgatások a királynál. Beogradból jelentik: Csütörtök délelőtt a király Pastes miniszter­­elnököt, majd fűvanovics Ljubáf fogadta hosszabb kihallgatáson. Nagy feltűnést keltett, hogy dél­ben dr. Spa/io is kihallgatáson jelent meg a királynál. Spalio ki­hallgatása, hír szerint, nem poli­tikai természetű. Csütörtökön dél­után a király Kragujevácba uta­zott. Uj adóügyi tanácsnok Becs­kereken. A belügyminiszter Bognár Sándor becskerekí adóügyi tanácsno­kot felmentette áüásátóí és helyére Prodanov Branko volt pénzügyigaz­gatósági tisztviselőt nevezte ki." — Az olasz király üdvözölte Mus­­solicit felgyógyulása alkalmából. Komából^ jelentik: Pasqualino gróf, a királyi ház minisztere felkereste lakásán Mussolini miniszterelnököt és tolmácsolta neki a király üdvözletét felgyógyulása alkalmából. Mussolini azonnal audien­ciát kért a királytól, őtven napo* be­tegsége után csütörtökön először jelent meg Mussolini a kamara ülésén, hogy a külügyi vitában részlvegyen. — Illeték-vita Noviszad város és az államkincstár között. Noviszadról jelentik: Noviszad város mint isme­retes — közkórházit három millió di­nárért eladta az államnak. A pénzügy­minisztérium most leiratot intézett a városi tanácshoz, hogy a kórház eladása fo!ytán felmerült illetékeket, háromszáz­­ezer dinárt, haladéktalanul fizesse be az állampénztárba. A városi tanács ez­zel az üggyel legközelebbi ülésén fog foglalkozni. A tanácsnak az az állás­pontja, hogy az illetéket az állam kö­teles fizetni, t — Levegőbe repült egy tankhajó a hamburgi kikötőben. Hamburgból jelentik : A wedeli gátnál emelőrudáídtal magasra húzták ki a vízből a Satum nevű tankhajót, amelynek acélburkolatu bordázatán rés támadt és forrasztani kellett. A munkások valószinüleg vigyá­zatlanul bántak a forraszt ólánipással, robbanás támadt és az egész tartályhajó a levegőbe repült. Az explozíó ereje olyan nagy volt, hogy a kikötS raktár­házainak tetőzetét leszakította. Eddig tizenkét halottat találtak, a romok alatt és a sebesültek száma igen nagy. — Vizbefult tengerész. Nóviszad­­ról jelentik : Kuna János tengerész csütörtökön a noviszadi téli kikötő, ben horgászott. Horgászás közben beleesett a vizbe és mire segítségére mentek, megfulladt.

Next

/
Thumbnails
Contents