Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-27 / 84. szám
BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. március 27 2. oldal. Az elnök bejelentését a páriámén tagjai állva hallgattak végig. Ugyancsak állva hallgatják meg Spalujkovics párisi követet, aki rövid beszédben ünnepli a francia népet, majd Radics Pavle kezdi meg ünnepi szónoklatai, amelyet- a képviselők pártkiUÖnbség nélkül szintén állva hallgatnak. — A francia népet — kezdi Radics Pavle — úgy ünneplem, mint a szabadság eiőharcosát és az elnyomottak védőjét. (Mozgás a radikálisok között.) Az osztrákmagvar monarchiával szemben mindig támogatta az elnyomott szerbeket. Most mi érezzük úgy magunkat, hogy el vagyunk nyomva... Kitör a vihar Radios Pavlénak erre a kijelentésére vége van az ütmem hangulatnak" és kitör a vihar. A • radikálispárt egyes .tagjai öklüket emel sietik Radics Pavle felé, a miniszterek pedig méltatlankodva kifelé máidnak 'a teremből. — Vonja meg a szót! ... kiáltják az elnök felé a jobboldalról. — Étien Franciaország! — kiáltja egyik radikális képviselő. (Lelkes ellenzés a kormánypárton és az ellenzőkén.) — Étiének a szerbek! — mondja Supcrina Radics-pérrti képviselő. (Éljenzés az ellenzéken.) Az általános lármából kiharsosr egy hang; — Üljünk le! A radikálisok leülnek, az ellenzé-' azonban állva marad és Radios Parié sápadtan, de nyugodtan folytatja beszédét. Vázolja Franciaország küzdelmeit, amelyeket egyéb országok felszabadításáért folytatott és a radikálisok ellentmondásai közben megismétli, bogy a horváfgk elnyomottaknak érzik magukat. Beszéde után az elnök fél _ kettőkor bezárja az ülést ét* folytatását öt órára tűzi ki. A délutáni ülés fél hat órakor kezdődik. Az első felszólaló dr. Superina Radics-párti képviselő, aki a Radics-nárt magatartására nézve néhány fontos kijelentést, tesz. — Mi azt mondjuk, hogv alávet- j jiik magunkat az alkotmánynak", de ebben :az alkotmányban vannak szakaszok. amelyek arról szólnak, bogy az alkotmányt meg lehet változtatni. Amikor mi az alkotmány néhány szakaszának megváltoztatását követeljük, ez még nem jelenti azt, hogy ellenségei vagyunk az államnak- A kormány azt állitiu. hogy mivel beléptünk a párasztintemacio- Tiáléba. kommunisták vagyunk. Ez az állítás nem fele! meg a valóság nak. mert mi nem vagyunk kommunisták és nem is akarunk a kommunista iiiternaoionáló taeiai lenni. (Nagy zaj. Az elnök néhdnv radikális képviselőt rendreutasit.) Pártunk belépését a parasztintcrnacionálvba sohasem tárgyalta le a párt főbizottsága. amely erre illetékes lett v -m Ezt csupán a párt volt kémviselői fogadták el.-már pedig a liorvát népképviseletre nézve nem kőtelező a képviselők határozata. A februárban megválasztott Radics-párti képviselők csak saiát cselekedeteikért fele lősek. (Taps az ellenzéken.) Csak uent gondolják önök komolyan, hogy a. horvát nép . kommunista? Pártunk a parasztdemokrácia pártja. pacifista, evolúciót akar és nem revoluciót. A kommunisták nem idealisták, hanem szigorúan materialisták- A forradalom kezdetén sok templomét és keresztet is leromboltak. Ilyesmire a horvát nép söhse lenne kapható. Mi békeszeretö nép vagyunk és iól tudjuk, hogv egy kis nép nem csinálhat forradalmat. Beszél a parasztság súlyos helyzetéről, maid igy folytatja: — Amikor láttak, hogy a köztársaság követelését a szerbek nagy sérelemnek tekintik, akkor ellő gadtuk a monarchiát, tNagy taps.) Beszél Radics üldözéséről és letartóztatásáról. továbbá a választási terrorról. Kijelenti, hogy a Radics-párt nem szeparatista, hanem csak önkormányzatot követel. A horvát és a szerb egy nép — monáia — és a párt már 1903-ban készült programjában is ezt vallotta. Azt követelik tőlünk, hogy tagadtuk meg Radicsot. Ez súlyos megaláztatás volna számunkra. Radics most a börtönben iii. ám Ítélkezzenek felette. A horvát nép megmarad azok mellett, akik a javát akarják. Mi a kompromisszum alapján altunk és a- számunkra az alkotmány ugyanúgy szentség, mint sokaknak önök közül. (Tans.) Nem vagyunk és nem leszünk kommunisták. akárhogy akarják is ezt önök. (Zajos tavs az ellenzéken.) Jagatics Máté (Radics-párti) hasonló értelemben beszél, maid Dragnvies radikális polemizál a Radicspárti szónokkal. Dr. Maser a nemzetiségi s zervezkedésröl Ezutáir dr. Moser János németpárti képviselő lép a szónoki emelvényre. Azzal kezdi beszédét, hogy a választások alkalmával a német párt. ellen is nagy erőszakosságok történtek. Az elnök, figyelmezteti, hogy eltér a tárgytól, mire Moser az elnök felé fordulva igy szól: — A szerémségi és a szlovéniai kerületben a néniét pártnak is volt jelölőlistája és most ezeknek a kerületeknek a mandátumairól van szó. Maid felsorolja azokat az erőszakosságokat. amelyek a választási agitáció idején történtek. Elmondja a dr. Kraft elleni merénylet történetét és azt. hogy hogyan zavarták szét Schumacher nćmet^ képviselő eservenkai gyűlését, Fúrnia, hogy Stari-Sove községben a választások napján félig agyonverték _az egyik német urnaőrt . megemlíti, hogy Franzfeld. Mramorac. Plocsiai közlitikai pártot teremtettek érdekeik biztosítására és védelmére. Az önálló nemzetiségi pártokra szükség van — mondja — i\ert senki sincsen, aki a kisebbségek jogait megvédetté. Kijelentem társaim nevében is, hogy sohasem törekedtünk arra, hogy az arbiter szerepét játszszuk a szerbek és horvátok között, sem pedig az a szándékunk nem volt. hogy ebbe a konfliktusba beavatkozzunk. Nem is döntöttük el ezt a konfliktust, mert hiszen az még. most is fennáll. Az alkotmány 74. szakasza alapján azonban nemcsak a saját választóinkat, hanem az egész országot képviseljük ebben a házban és igy jogunk van ahhoz, hogy minden kérdésben, amely a parlament elé kerül döntsünk. Két év előtt is azért jöttünk a parlamentbe, hogy kötelességszerüen, lojálisán és becsületesen működjünk közre a viszonyok javítása és az ország konszolidálása érdekében, hogy igy szép hazánk javáért dolgozzunk. (Nagv taps az ellenzéken.) Az elnök ezután berekeszti az ülést és a legközelebbi ülést péntek délelőttre tűzi lei. Balfour megérkezett Jeruzsálembe A keresztény és arab munkások tiltakozó sztrájkkal tüntetnek Kém engedik meg Balfournak a szent helyek látogatását A keresztény és arab lapok gyászkeretben jelentek meg Kall óból jelentik: Lord Balfour, aki a?, angol kormány képviseletében Palesztinába. utazott, hogy jelen legyen a jeruzsálemi cionista héber egyetem megnyitásán, megérkezett Jeruzsálembe. Balfour autón tette meg az utat Kairótói Jeruzsálemig, ahol Sir Samué! Herbert főbiztos palotájában szállt meg. Lord Balfourt megérkezése alkalmával a cionista lakosság lelkes ünnepléssel fogadta és fellobogózták tiszteletére a várost. A rendőri és katonai készültségnek sikerült megakadályozni az ellentüntetéseket. A keresztény és arab lakosság gyászzászlóit mindenütt eltávolították a házakról. Egyiptomban a legnagyobb izgalom uralkodik, mert ha nyílt incidensekre még nem is került a sor, lord Balfour látogatásának már megvan az az eredménye, hogy Egyiptomban kitört az általános sztrájk. A sztrájkban résztvesznek a keresztény munkások is. A sztrájk kiterjed a-z iskolákra is és a keresztény és arab 'okosság tiltakozása jeléül nem engedi gyermekeit az iskolákba. Lord Baifour védelmére a hatóságok* minden intézked st megteltek. A Kairóból Jeruzsálembe vezető útvonalon mindenütt páncélautók és katonaság alkotott kordont. A palesztinai kongreszszus két tagját, akik Balfour ellen tüntettek, letartóztatták. Az arabok között főleg azért olyan nagy az izgalom, mert az a hir terjedt el, hogy Balfour azért jött Palesztinába, hogy a zsidók királyává kiáltássá ki magát. Balfour látogatásának tulajdonképeni célját szigorúan titkolják. A mohamedán és keresztény lakosság elhatározta, hogy Balfourt nem engedi a szent helyekre. A mohamedán lakosság majdnem az egész napot a mecsetekben tölti, ahol mohamedán szónokok tartanak tiltakozó beszédeket Balfour látogatása és az augoi uralom ellen. Kairóból egy lovashadoszlály érkezett Jeruzsálembe a rend fenntartására. Az uccák teljesen népielenek és mindenütt erős rendőri és katonai járőrük cirkálnak. Az arab lapok gyászszegéllyel jelennek meg. A hatóságok a szlrájkoiókkal szemben tehetetlenek és az általános sztrájk már egész Egyiptomra kiterjed. Becskerek törvényhatósággá akar átalakulni sédekben a esettek-szervezetek terrort fejtettek ki. Beszél az igazolványkériyszerről, irtaid rátér a Radics-párti mandátumok megsemmisítésének kérdésére. Kifeiti. hogy jogi véleménye szerint a parlamentnek nem volna szabad preindikálni a bíróság döntésének, a parlamentnek meg kellene várni a bírói Ítéletet és csak azután határozni a Radicspárti mandátumok megsemmisítéséről. Azt javasolja, hogy mint Raiks Tósó becskereki radikális képviselő esetében a parlament igazolja a horvát mandátumokat, mert később, ha a bíróság esetleg marasztaló ítélete: hoz. alkalma lesz még a parlamentnek döntését revideálni. Az orszne törvényei, szerinte, a kollektiv felelősség elvét egyébként nem ismerik, egy pártot teliát nem lehet .egyesek cselekedeteiért felelőssé tenni. Moser János ezután rátér az önálló nemzetiségi párt létezése jogosultságának kérdésére. A nemet part — mondja minden nehézség ellenére, néhány ezernél több szavazatot kapott, mint a múlt választáson. A kisebbségi politikát mozgalmat. — ez is bizonyítja — nem lehet erőszakkal letörni., hanem csak úgy lehet a nemzetiségek önálló pártokba való tömörülését megakadályozni, ha teljesítik alapvető kulturális és gazdasági követeléseiket. Ezekkel a problémákkal azonbaneddisAcgyetlen politikai párt sem foglalkozott komolyan. A német választók jóváhagyták a párt politikáját, szükségesnek tartják az önálló politikát, a kisebbségi pártot. A nemzetiségek egyébként mindenütt ezen az utón haladnak, igy a szláv kisebbség is Olaszországban, ahol hasonlóan a jugoszláviai. népietekhez, önálló poA kiszélesített tanács viharos közgyűlése Becskerekröl jelentik: A kiszélesített városi tanács csütörtök délelőtt a vármegyeházán közgyűlést tartott, amelyen a beteg Alekszücvics üűgoi.iub polgármester helyett Nádaski Gyúró főjegyző elnökölt. A közgyűlésen résztvett Bodies Rafael beogradi érsek is, akt mint. bánsági apostoli adminisztrátor tagja a ki-A napirend előtt Dósán Vojiszláv kért szót és bejelentette, hogy a városi adóhivatal elleti mindenfelől panaszok hallatszanak- Indítványozta, hogy a panaszok kivizsgálása vésett a közgyűlés küldjön ki e.gv bizottságot. Bodnár Sándor adótigvi tanácsnok felszólalása után a közgyűlés a bizottság kiküldésére vonatkozó indítványt elvetette. Nádaski Gyúró főjegyző ezután megindokolta a városi tanácsnak azt a javaslatát, amelyben felhatalmazást kér arra. hogy a kormánynál a város vezetősége lépéseket tehessen aziránybari. hogy Becskerek várost törvényhatósági joggal ruházzák ici. Beszédében rámutatott arra. hogy Becskerek város, ipari és kereskedelmi életévéi párhuzamosan nem fejleszthette ki eddig az adminisztrációját. mert a vármegye gyámsága alatt nem állt módidban a szükséges anyagi eszközöket megszerezni. Megemlítette, hogy mint rendezett tanácsú város Bééskerek évi másfél millió dinárt fizet vármegyei vótadobe. és útadóba, amelvet. ha a város megkapná a törvényhatósági jogot, az adminisztráció tökéletesítésére és egyéb közhasznú intézmények alapítására fordíthatnák. A vitát, amely rendkívül heves és szenvedélyes volt. Ankics Bózsó. a radikális-párt kerületi titkára nyitotta meg. aki a javaslat ellen fogleit állási, kimutatván, hogy a törvényhatósági jog megszerzése olyan anyagi megterheléssel járna, amit a város nem bírna ki. Ugyanilyen értelemhen szólalt fel Steiles Koszía radikális tanács-tag. A többi felszólaló: dr. Dósán Vojiszláv. Rabies Lázár és Stefanovics Milos a városi tanács javaslatát elfogadásra ajánlották. A vita után Nádaski Gyúró főjegyző újból felszólalt és kijelentette, hogy a javaslat ellen csak azok foglalnak állást, akik tulajdonképpen nem is becske rekiek és ezért nem viselik szivükön a város érdekeit- A főjegyző kijelentésére nagy vihar tört ki. amelynek során a radikálisok a főjegyzőt élesen támadták. A rendet csak nagy nehezen sikerült helyreállítani. A szavazás a legnagyobb izgalmak közt folyt le. Fősének Rodics Rafael beoeradi érsek adta le szavazatát a javaslat mellett. A kibővített tanács a javaslatot Inegyven szavazattal harminckilenc ' ellenében elfogadta. A javaslat ellen szavazott a radikális tagok nagy része. A közgyűlés napirendiének második pontja az a javaslat volt. hogy' a város kérje a kormánytól, hogy Beograd kerületi székhelye Becskerek legyen. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Ezután Aleksziievics Bogoljub polgármester hatezer dináros segélykérelmét tárgyalták. A polgármester kérelmét _a kiszélesített tanács szótöbbséggel elvetette.
