Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-27 / 84. szám
PoStarfea piatenai XXVI. évfolyam Budapest Kertész-ucca 37 1? "'.DAL * ÄRA 1’|2 DINÁR Megjelenik mieden reggel) ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Suboiica, FEMTEK, 1925 március 27. Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova uí.l,(Le2bach>palota) Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Foncisre-palota) KQZBE5ZÚLA5 Polics doktor, a zagrebi egyetem volt rektora, a közjog hírneves . és tekintélyes tanára a nemzetgyűlésen tegnap elmondott beszédében arra vállalkozott, hogy az államvédelmi törvény homlokára süsse az alkotmánysértés bélyegét. Amikor a politikai küzdelem az alkotmány érintetlensége s az alkotmány revíziója kö-' rül folyik, nem érdektelen az az érv, mely áz alkotmányvédelem leghatalmasabb eszközéről mutatja ki, hogy sérti azt az alkotmányt, amit meg akarnak vele védeni. Poiics doktor az alkotmánynak az államvédelmi törvény egyes rendelkezéseinek ősz szevetésével igazolja ezt az állítását. De hivatkozik a régi Szerbia legnagyobb és legtiszteltebb jogászinak, Jovanovics Sziobodánnak, a beogradi egyetem büszkeségének véleményére is, mely szintén az 6 álláspontját igazolja. A helyzet most tehát az, hogy az alkotmányvédők az állam védelmi törvényt akarják a revizionisták eilen alkalmazni,- a_ revizionisták pedig az alkotmány védelme címén azt követelik, hogy az alkotmánysértő államvédelmi törvényre terjesszék ki — az államvédelmi törvényt. Tisztelettel indítványozzuk, hogy a nemzetgyűlés ideiglenes elnökét válasszák meg a nemzetgyűlés végleges elnökévé is. Mert ki tudja a parlamenti rendet jobban és leleményesebben megvédeni, mint äz ezidősžerinti speaker. A pap reggel imád kozzon s ne jöjjön ' ide zavart csinálni — mondotta az ideiglenes el nők az egyik ellenzéki papképviselő nek. Az orvosképviselőktől, ha föl akarnak szólalni,, majd azon a cimen vonja meg a szót, hogy menjenek a betegeikhez. Az ügyvédeket tárgyalásokra küldi, a gazdákat szántani, a kereskedőket elküldi ötért túróért, az iparosokat visszaküldi a műhelybe, a tanárokat a katedrára, az írókat az íróasztaluk mellé. Es végre csend lesz, béke lesz, nyugalom lesz és egyetértés lesz a parlamentben s az országban. De hova küldi majd, mondja elnök ur, hova küldi majd a — politikusokat? * Újra kezdődnek a kiutasítások, — adtunk hirt mai számunkban a fenyegető veszedelemről. A gazdasági életnek valóban sok a baja. Az üzletek — a gazdasági helyzet barométerjei — panganak, existenciák úgy hullanak el, mint az őszi legyek és egyik legkeresettebb olvasmány lett a ivényszeregyezségről szóló törvény. Ezekben a válságos időkben ha tudnánk még, örülni kellene, hogy a közállapotok uj életpályákat nyitnak föl s mint Mózes kősziklából a vizet, a gazdasági élet sivár sivatagából a mai közszellem uj kereseti lehetőségeket fakaszt föl. Aki nem tudott boldogulni, mint tisztviselő, ügyvéd, .ortes vagy politikus, az boldogulhat még, mint kijáró. Nem kell hozzá más, csak egy kis rémület, egy kis jogi rendezetlenség s elég egyetlen praecedens. Amíg a kijárók élnek, vigadnak és keresnek, addig a korrupció elleni küzdelmet nem lehet komolynak tekinteni. S amíg Pribicsevics és Davidovics azon vitáznak, hogy mikortól fogva hozzák nyilvánosságra a panamákat, addig a korrupció elleni küzdelem tervét sem szabad komolynak tartani. A korrupciónak egy ellenmérge van: az állampolgári egyenlőség s a kijáróknak egyetlen hatásos irtószerük: az igazság. * A Radios párti mandátumok már a siralomházban várják sorsuk beteljesedését. A Radfcs-párti képviselőket más- azzal a kímélettel hallgatják meg, amit a halálraítéltektől nem tagadhat meg az emberi irgalom. Igaz ugyan, hogy ők is úgy beszélnek, mintha utolsó kívánságaikat mondanák, lebegnék el. S a nemzetgyűlés tagjai csudálkozva néznek a jövevények^ s. ‘ tárnáivá hallgatják.szarvaikat.' Ezek az állam jólétéről, a közös munkáról, a békés fejlődésről beszélnek és ezek A parlament csütörtöki ülése ismét bővelkedett izgalmas jelenetekben. Az ülésen a Radicspárt felvonultatta néhány szónokát és péntekre is húsz Radicspárti szónok van feliratkozva, azonban ezek közül sokra mér alig fog sor kerülni, mert a vitát pénteken be kell fejezni. Az ülést délelőtt féltizenegykor nyitja meg ez elnök és bejelenti, hogy Spaho lemondott sarajevói mandátuméról és a tuzlait tartotta meg, dr. Polics pedig a varazsdini mandátumról mondott le és a szerémségit tartotta meg. Áttérnek ezután az igazoióbizottság jelentésének folytatólagos tárgyalására. Az első szónok 77- motijevics Koszta demokrata beszédében nagyrészt megismétli azokat az érveket, amelyeket már az igazolóbizottság ülésén elmondott. Annak a véleményének nd kifejezést, hogy még a kormány oldalán is sokan vonnak, akik nem tudják, miképen keli a Radics-párti mandátumok ügyét rendezni. Elmondja az államvédelmi törvény történetét. Az 1920-as választások után meglepetésszerűen nagyon sok kommunista került a parlamentbe és ezután következtek a merényletek és íerrorisztikus cselekedetek. Összehasonlítást tesz ezután a radikális-párt és a Radics'pért között és megdulatu parasztok, ellen vonultatják fel az ország legféktelenebb, legelszántabb és legveszedelmesebb belső ellenségei ellen kovácsolt fegyvereket ? Úgy látszik, a politikában is érvényesíteni kellene a bűnvádi eljárásnak azt az elvét, hogy a vádlott meghallgatása nélkül nem lehet büntetést kiszabni. A törvénytevők csak ügyészi vádiratokból, bírósági feljelentésekből, vezércikkekből és kormányjelentésekből ismerik azokat, akik felett törvényt keli ülniük. A vádlottak most megjelentek s más hangon szólalnak meg s más beszédeket mondanak, mint amilyeneket a nyomozó rendőrség jelentései s az ügyészi vádiratok után várni lehetett tőlük. Nein lehet tagadni, hogy egy pillanatnyi meghökkenést okoztak ezek a beszédek s az első zavar első pillanatai alatt megszületett a békekészség. Hogy ez a békekészség szegény kicsi féreg-e, a melyik nerh tud megnőni, vagy első sugara a nemzeti megbékülés napjának, — ezt a kérdést talán már a Jegkc£ti«bbi órak eldöntse. Sál csak azt kívánjuk az ország érdekében: ojyan legyen ez a döntés, hogy a történelem ítélőszéke ne tagadhassa állapítja, hogy , Radícsék tulajdonképen ugyanazt csinálják, amit a radikális-párt csinált ifjú korában. A radikálisok is harcban álltak az akkori dinasztiával, sőt külföldi összeköttetéseket is kerestek, épen Oroszországban. Annyira felforgatónak és forradalminak tartották a radikális pártot, hogy az első radikális miniszterelnöknek Szentpétervárra kellett mennie, hogy a cár előtt bebizonyítsa, hogy pártja nem kommunista. A horvátok mostohagyermekeknek tekintik magukat —- mondja — pedig ha Játnék, hogy nálunk szerbeknél sem jobbak a viszonyok, hogy a hadikárpótlésból mozdonyokat és vasúti kocsikat vettünk és Beogradbói nem lehet kimozdulni a sár miBtt, akkor látnák, hogy nem is mostohagyermekei az országnak. A szerb-horvát konfliktust mielőbb likvidálni kell, hogy végre a gazdasági kérdések rendezésére kerüljön a sor. Az országnak nyugalomra van szüksége és nem szabad egyes politikusok személyi ambícióinak az országot katasztrófába vezetni. (Lelkes éljenzés és nagy tetszés a: ellenzéken.) A belügyminiszter a Rádiósnál talált okmányokról Ezután Ma feszi movies belügyminiszter szólal föl, aki a legkülön* eilen a csöndes szava, nehéz moz- majd meg a megerősítését A Radics-párti képviselők erélyesen tiltakoznak a boisevizmus vádja ellen Vihar Radies PavSe beszéde miatt Pénteken fejeződik be a vita az igazoló bizottság jelentése fölött bözőbb adatokkal bizonyítja, hogy a parasztinternacionáié azonos a harmadik internacionáléval. Nagy részletességgel iúfejli a harmadik internacionálé programját, ismereti szervezetét, A vörös internacioná!é célja a társadalmi rend megváltoztatása a hatalomnak forradalmi utón való erőszakos meghódítása által. Bizonyltja, röpiratokkal, az orosz szovjetvezérek nyilatkozataival, hogy a parasztinternacionáié csak egyik szervo a harmadik iaternacionálénok. A belügyminiszter beszéde közben Zsenics. Radics-párti képviselő heves szóváltásba keveredik Vi derrel és Pribicsevics Valériánnal. Az einök a vitatkozó képviselőket csak nehezen tudja elhallgatatni. Maksziinovics belügyminiszter e zaj Iecsillapulíával különböző rőp- i rátok bői, a haimadik internacionőié határozataiból., vejerniní Sí* P.ovjev égd beszédéből olvas fel részieteket, ismerteti a parasztinternacionálé felhívásait, amelyek frazeológiája ugyanaz, mint a harmadik internacionálé raenifesztumaié. Hohnyec: A nyelv is ugyanaz, orosz. (Nagy derültség) Makszimovics: Hivatkozik a nála levő okmányokra, amelyek Radicsnak az orosz kommunistákhoz való viszonyára vonatkoznak. Felkiáltások az ellenzéken: Miiyen konyhában főzték ezeket? Makszimovics: Ezek hiteles okmányok, amelyeket Rádiósnál találtak, amikor rejtekhelyéből kihúzták. Felolvassa az egyes okmányokat az ellenzék nagy lármája közepeit. Zsamics (Radics-párti): Friedjung-fé!e iskola. Ma kszi movies .‘Tiltakozik az ellen, hogy ezzel az üguyel kapcsolatban utaljanak a Friedjung-pörre. Egy képviselő közbeszól: Ezek butaságok! Makszimovics: A közbeszóló kérjen szót és bizonyítsa be, hogy ezek butaságok. Ajanovics (muzulmán). Hamis okmányok. Makszmovics: Visszautasítja a hamisítás vádját és azzal fejezi be beszédét, hogy az okmányok“ kétségtelenül bizonyítják Radicsék bűnösségét. Trumbics személyes kérdésben válaszol a belügyminiszternek, aki nyomban felel Trumbicsnak, majd Uroics Radics-párti reflektált személyes kérdésben a belügyminiszter kijelentésére. Unneplik a franciákat Suboiics elnök ezután félbeszakítja a vitát és bejelenti, hogy ma ven tizedik évfordulója annak, hoi y a francia iskolákban szerbnapot tartottak az akkor élet-halálfiarcát vivő szerb nép tiszteletére.
