Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-04 / 61. szám
1925. március 4. BACSMEGYEI NAPLÓ Kisebbségi Elet tg a© A bukaresti »Cuvautul« legújabb szánig — olvassuk az erdélyi magyar lapokban — keserűséggel állapítja meg, hogy a jugoszláviai románok az utolsó képviselőválasztások alkalmával egyetlen képviselőt, sem tudtak küldeni az uj parlamentbe. A sikertelenség okát a lap abban találja, hogy a jugoszláviai román párt nem volt jól szervezve és különösen pedig: nem voltak gyökerei a nép között. Ennek a megoszlást előidéző szervezetlenségnek legerősebb bizonyítékul a »Óraiul Romaneses megállapítása alapján azt említi meg, hogy az egyik kerületben egy Mihajlovies nevű radikális képviselő egyedül ezer román szavazatot kapott. Teljesen megértjük — írják komm.eiitárul a cikkhez a romániai magyar lapok — a jugoszláviai román kisebbség panaszát, melyek joggal siratják az elveszett két román mandátumot. De tisztelettel kérdezzük a »Cuvantul -tól és a mögötte álló román közvéleménytől: ez a százezer főnyi jugoszláviai román kisebbség sorsát féltő érzékeny lelkiismeret miért nem háborodik fel a sokszázezer lelket számláló romániai magyar kisebbség választási kudarcain és hogyan tud beletörődni egy erőszakos kormánynak abba a törekvésébe, hogy -ezt a hatalmas kisebbséget megoszlásra bírja? Károly i dormátus püspök Angheieseu érettségi-javaslata eiiea mondott ^g£átusi deklarációjáról Így nyilatkozott az egyik kolozsvári lap munkatársa előtt: Beszédem felolvasását gyengélkedésem miatt Popovici szenátor vállalta, aki azonban kijelentette, kegy azt eg> gramofon meggyőződés teleaségóvd Íí-srjii előadni. A szenátusi tárgyalás egyébiránt - míg.:igyei<%iil •szerint — uélbiilöztc ezt a kemoiu^ot amelyet egy ilyen súlyos természeti két des incgkivánt volna. Ha valamelyik kisebbségi szenátor a jav .slat kifogásolása közben sérelmes intézkedésekre hivatkozott, alig marad el a közbeszólás: -Ez a jó törvény! A szenátusban előterjesztett reformjavaslat különben javaslatot már a szenátus tárgyalja, őszinte örömömre szolgái Nagy Károly dormátus püspök barátomnak a szerűátusban tegnap elhangzott beszéde, melyhez teljes lélekkel csatlakozom.« * A kolozsvári lapokban olvassuk: A marosvásárbelyi elemi iskolák igazgatói — az ui népoktatási törvényre vaió hiatkozássa! — néhány héttel ezelőtt hirdetményt tettek közzé, amelyben felszólították a város területén lakó analfabétákat az írás, olvasás elsajátítására. Munkatársunk érdekiődött az eredmény után s megtudta, hogy egyetlenegy analfabéta sem jelentkezett a kurzusra. A város területén, tekintve i régi fejlett kulturális viszonyokat, minden valószínűség szerint különben is csak nagyon kevés analfabéta lehet. Mindenesetre annyi tény, hogy ez a felszólító hirdetmény, — akár jó, akár rosszhiszemű okokból — igen ravaszul volt megfogalmazva. Tudniillik nem lehetett kiokoskodni belőle határozottan, hogy vájjon azt értik á felszólításban, hogy mindenki analfabéta, aid románul nem tud, vagy valóban a tényleg Írástudatlan emberekre gondoltak-e. Természetes, hogy a magyar anyanyelvű emberek nem nagyon siettek 1 jelentkezni e gyanús invitálásra. A „horvát népképviseleti“ az angol tiposu monarchia álláspontjára helyezkedik A keddi eiőérfekezlcí a horvát köztársasági parasztpárt programjának megváltoztatása mellett döntött Zagrebból jelentik : A horvát köztársasági paraszipárt és a Zajednica megválasztott képviselői c’s a két párt számos kültagja kedden este elöéríekezietet tar tóttal:, hogy a „horvát népképviselet'“ szerdai ülésének tárgysorozatát megvitassák. A „horvát nápképviselet"-et azért hívták össze, hogy döntsön az ellenzéki blokk határozatai felől. A blokk ugyanis azt kívánja, hogy a horvát köztársasági parasztpárt mondjon 1c a köztársasági államforma követeléséről és fogadja el az angol tipusu monarchiát, amely mellett Radies a Davidovics-kormány.alatt állást foglalt. Az előértekezieten a megjelent képviselők többsége az ellenzéki blokk határozatainak elfogadása mellett szólalt fel és így biztosra vehető, hogy a szerdal konferencia a horvát frögtátsasugi pari.:-:ipart p ragra rn jó u a le meg vá Hozta tó ?<i i fogja elhatározni a blokk kívánságai értelmében. Mir szerint a „horvát népképaz államforma a Radics-párt viselet" nemcsak kérdésében fogja programját módosítani, hanem el fogja ejteni a gyökeres és gyors atkoimányrevizióra vonatkozó követelését is és ki fogja mondani, hogy az alkotmánymódosítás a politikai helyzet alakulása szerint fokozatosan hajtandó végre. A zagrebi „Rijecs“ jelentése szerint a horvát paraszt-párti képviselők dr. Trumbits Ante közbenjárására engedélyt, kaptak arra, hogy Radios Istvánt meglátogassák és vele megbeszélést folytassanak. A lap mröi is tud, hogy a horvát képviselők Radiccsal a vizsgálóbíró szobájában találkoztak és hosszas eszmecserét folytattak vele, úgyhogy a horvát. népkép viselet konferenciáján minden határozatot Radiccsal való teljes egyetértésben fognak hozni. A döntő fontosságú konferencia szerdán reggel nyolc órakor kezdődik és határozatairól szerdán délután hivatalos jelentést acl'na.k ki. Április végén választ uj elnököt Németország Megállapították a szerdai gyászszertartás programját nem a kamarába:: előterjesztett alakjában, hanem, toldásukkal kiegészítve került a szenátus elé. A magyar iskolák sorsát legsúlyosabban érintő toldás a javaslat következő kiegészítése: Az 1898. évi felső- és középiskolai törvényi az 191?. évig hozott módosításaival együtt az egész országban alkalmazzák a középiskolai oktatásra nézve. Eunek a toldásnak nyilvánvaló tendenciája nem lehet inás, mint az. hogy eddig érvényes összes középiskolai törvényeinket hatályon kivii! helyezze.« * A szenátusi deklaráció kijelentéseihez egyébként csatlakozott Ferenc József erdélyi unitárius püspök is. * »Nagyon sajnálom — mondotta az érdeklődő újságírónak —, hogy előrehaladott korom és különösen a hirtelen változó időjárásra való tekintettel ufcm kockáztathattam meg a Bukarestbe való leutazást, hogy részt vegyek a szenátusnak gyűlésén, és élőszóval is kifejezzem a magam és egyházam nevében a jogos megütközést és tiltakozásomat az érettségi ja-1 vaslattal szemben, amely évszázados autonómiánkat gyökerében támadja meg. A királyhoz; valamint a kormányclnökhöz és a minisztérium több tagjához már a javaslat megismerésekor elküldött« egyházunk, épp úgy, mint a többi kisebbségi egyházak, az alaposan ki-' dolgozott és megokolt memorandumát, amelyben rámutattunk a javaslatban foglalt sérelmekre és a pedagógiai képtelenségekre és kértük őfelségét, valamint a kormányt, hogy vonassa, illetve vonja vissza ezt az ország konszolidációját igazán nem szolgáló törvényjavaslatot. Sajnos, e memorandumok nem találtak meghallgatásra, s most, amidőn a Berlinből jelentik: A kormány tagjai végérvényesen megállapították a szerdai gyászszertartás, programját. A megállapítás kissé nehezen ment — tradíció libán, de végül is elfogadták a kancellár előterjesztését. amely szerint a szertartás szerdán pontosrm délután három órakor kezdődik az elnöki palotában. A koporsót a palota nagytermében ravatalozzák tel. Ebben a teremben legfeljebb kétszáz személy fér el és ebhez képest megszabták, hogy . a .gyászszertartásnak a teremben lefolyó részén csak meghívott vendégek lehetnek jelen, még pedig: a birodalmi kormány tagjai, a szabadállamok kormányainak képviselői. a parlamentek képviseletei, a legfelsőbb birodalmi hatóságok fejei. a hadsereg, a haditengerészet kiküldöttei és a legközelebbi hozzátartozói. A gyászbeszédet itt dr. Luther birodalmi kancellár fogja tartani. A szertartást az állami Opera kórusa nyitja meg az Eroica második tételének eléneklésével. A kancellár beszéde után a koporsót leemelik a katafalkról és leviszik az uccára. A koporsó mögött legelsőnek dr. Luther birodalmi kancellár fog haladni. Löbével. a birodalmi gyűlés elnökével. Ezután következnek majd a birodalmi kormány tagjai, a tartományi német kormányok képviselői, a diolonjáciai testület tagjai, majd három kocsi a családtagokkal. A birodalmi gyűlés szabad iépcsőzete előtti téren elhelyezik újra a koporsót és helvetfoglalnak maid a koporsó körül a birodalmi gyűlés tagjai. A gyászbeszédet itt Löbe. a birodalmi gyűlés elnöke fogja tartani. A gyászbeszéd után a menet megindul a Sféges-Allen keresztül a pályaudvarra. A pályaudvar előtt a téren, nagy Irataialkot emelnek, ráhelyezik a koporsót és a koporsó előtt, elvonulnak maid az egyletek küldöttségei, aztán félhet órakor a koporsót a már készen lévő különvonatba helyezik. A különvonat viszi a koporsót Heidelbergbe. A vonattal utazik a. család is. továbbá Ebert barátai, valamint dr. Luther birodalmi kancellár. Löbe birodalmi gyűlési elnök, a birodalom és a szabad államok képviselői is. Az egész berlini szertartás három és fél óráig fog tartani. Heidelbersben a menet a Pályaudvartól az úgynevezett Bercfriedhofig vonul, ahol Ebertet örök pihenőre fogják helyezni. Az ui elnök megválasztása A Vossische Zeituns jelentése szerint az uj elnököt április 26-ikán választják meg. A birodalmi gyűlés szerdán ilyen értelemben fog határozni. Jelölteket még nem crnleget-3. oldal. ■ MT.H i 1 ni ■». wn i i Hl"1" «'B* nek. đe a 'demokrata lapokban esy* ségesen kifejezésre fut az a kívánság. hogy a'köztársasági Pártok közös jelöltben állapodjanak meg. raeíogy szavazataik szétforgácsolod járnak. Valószínűleg Marx volt birodalmi kancellár személyében fognak megállapodni. A »jő elnök« elindul a West- Szanatúriuinból Egy berlini magyar újságíró a következő képet festi az elnök holttestének a birodalmi elnöki palotába való elszállításáról: Barna, íafaragásos koporsó. Rajta bársony-lobogó. Narancsvörös. Hatalmas vörös sas figuráját hímezték rá. Hideg van. Feltörjük a gallérunkat. A kalapot le kell venni. Tizenkét íeketeruhás, feketecilinderes ember viszi a koporsót előttünk. Kevesen vagyunk. < isszenézüiik. Újságírók, minisztériumi tisztviselők rendőrtisztek. A Wett-Szanatóriumból éjjel, szinte titokban, szinte lopva hozzák az elnök halott testét. Már megadott a kocsi a kapu előtt. Nem automobil. Nem. Egyszerű, feketedrapériás, csiszoltüveges, egykedvii-kocsisok, négylovas kocsi. Betolják a koporsót. Furcsa. Milyen kövér ez a koporsó. Becsukták utána az üvegajtót, húsz-harminc acélsisakos, fegyveres katona összecsapta a bokáját és elköszönt az elnöktől. Az ncca másik oldalán egyszerre feltűnt hét-nyolc finom sziluett. Karcsú, fekete lovak húztak — nem i: húztak, inkább kecsesen gördítettek -• hét-nyolc «árt. fekete bintöt. \ bakon Napoleonkalapos kocsisok ültek, a világ 'egkarvsubh ostorát tartották a kezükben és (ÍT'inéritif simogatták az estorheggye! a lovak hátát. Aztán befordultak, szép kört írtak íe és . . . Most egyszerre eszembe int mindem A délutáni lapok hozták: Jesssert, .az opera intendánsát Fizta meg a kormány a temetés megrendezésével . . . F.z a szerencsétlen színpadi mestérernbűf nyilván főpróbát tart. Kapucinus klastrom-bnnguiatot hoz ide. francia márkikat ültet a lovak mögé, betanítja bokaütésre a katonaságot és rendőrkordonnal bermeticc elzárja a tömeget a koporsótól . . . Hirtelen egymásután két csarianás. Mintha rakétát bocsátanánuk fői a felhőkbe. Vakító világosság. A fotográfusok dolgoznak ... Lefotografálták a német birodalom dsö elnökének üaiottaskocsiját. Lapoknak. Újságoknak. A dübörgő rotációs gépeknek. A világ nagyközönségének. Az idő, a rohanás, a szenzáció, a történelem melegen simogató szele suhant el mellettünk. Megilletődik az ember. A történelem — az más. Az szent valami. A fejlődés. A rüld, a humusz hallatlan e,reiü indulása lobog még benne... És Ébert, aki most boldogan álmodik a íafaragásos barna koporsóban, nagynagy játékosa, nagy-nagy drámai művésze volt ennek a történelemnek. Ezt, igy megértem. És most én js odanichetek talán a koporsóhoz a magam —• ebben a pillanatban már — könnyes fájdalmával és kisírhatom magánt a jó elnök koporsójának széfén. Csak azért mindössze, mert olyan nagyon jó és — szerintem — olyan nagyon nagy ember volt. Ezért szerettük, — akik néha láttuk! És azért néztük, a pályája ívelésének vonalát olyan csodálattal, mert meghajtjuk a fejünket minden emberi munka kápráztató ritmusa előtt... • Mit csinált ez a nagy művész, ez a ió elnök, akivel most lassan elindulnak a négy fekete lovak az iviámpás éjszakába,? Semmi különöset. Csak átvezette a döbbenetes erejű népet, a germánokat a tűzvészen, a vízáron, a forradalmakon, a kétségbeesésen, a szenvedésen, a mérhetetlen fájdalmon'— máig. A büszke újjászületésig.
