Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-25 / 82. szám
6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. március 25, Erőd, egészség, élet A kiserdő ott fekszik a temető mellett és a temető ott fekszik a kiserdő mellett. Fentit a dombon kápolna áll, komor pásztor a botjára hajolva, aki a sírok nyáját őrzi. És a nagy csöndességben rügyeznek az orgonabckfok. Micsoda pompa, élet, illat lesz itt egy! hónap múlva, ha majd nyilnak az akácok és a fű térdig ér, akár az árviz! Ebben a kertben virág fog teremni, nem kenyér, a lélek és a szem illatos kenyere nő itt és ünnep lesz minden hétköznapja. Most öltöztetik a nagyasszonyt. Kertészlegények széles gereblyékkel fésülik zöld íB-haJát, fekete ollókkal nyírják, friss vízzel öntözik és síró talicskák szaladgálnak a töltés mentén. Ezek mind az ő szolgálói. Az ébredő földnek ma van a szüle'tésnaaja és ajándékul kapta uj ruháját, a tavaszt. Ki beszélgetett már a földdel? Ki hallgatta a tavasz ébredését, mikor ásítva nyújtózik és felnyitja roppant szemeit! Az ég, a mező. az orgonasövény lilába játszik és lent a föld szivében megszólal egy rejtett orgona. Boldog bogarak és nedvek kúsznak fel a gyökereken, szörcsög, lélegzik a nagy gyomor és a vad zenekar iáradhatatln-j mil muzsikál. Ennek a kis erdőnek nincs múltja, se jövője, se tegnapja, se holnapja, még neve sincs, iák és bokrok gyülekezete ez az erdő, közbe ácsorognak és hátuk mögött a halott zsandár, a temető. — Hej, haj, fogd meg! -- rikolt egy éles gyerekhang futás közben és ragyog az arca a napsütésben, mint az arany. Játszanak. Két pöttöm kis lány hirtelen odatopog elibém: — Bácsi, gyüjjön kalácsot szedni! — és hivóan rángatják a kabátomat. — Mit? — kérdeztem barátságosan. —• Kalácsot szedni a temetőben! Az első percben azt hittem, hogy ez valami ismeretlen virág és megindultam velük a sétányon. Útközben bővebb fel - világositással szolgáltak. — A fiuk mindig elveszik tőlünk a kalácsokat és netn is engednek oda a sirhoz, hogy mi is szedhessünk, mind betyárok a fiuk, folyton ordítoznak ránk és kővel dobálnak és ha látják jönni a szerb asszonyokat a kaláccsal, már köriiláilják a sirt és ellopják az utolsó morzsát is a lacfbetyárok! De maga erős, maga erősebb a fiuknál! ... * Mindebből kitűnt, hogy a görögkeleti temető halottainak kitett kalácsokról van szó, amelyeket kegveletcs szokásból helyeznek el a sirokon és amelyek bő! Aztán a kis csibészek vidám lakomákat rendeznek. Ezekért a süteményekért szívós és elkeseredett csatározások folynak, ami lélektanilag is igen érthet", hiszen a kalácsok, javarésze mazsolával, sőt sokszor dióval és mákkal van bibéiéivé és a proligyerek szemében ez a legcsodálatosabb étel a kerek vflágoa. Szóval elindultunk kalács böngésző •ltunkra a sírok között. De a sírok ie voltak tarolva mind egy szálig és kalácsnak se híre. se hamva. Ez bizony kétségbeejtő volt és a gyerekeknek lelógott az orruk: — A lopók már elvittek mindent! — nyafogott a nagyobbik pöttöm — a laclbetyár lopók! — és szidta őket. mint egy mosónő. Ennek a kis békának folyton ez volt a szavajárása: lucthelyar FJiztos a papájától tanulta és egész biztos, hogy szobafestő a papája, vagy udvaros. de az sincs kizárva, hogy kertész. az ilyen foglalkozású emberek ra gaszkodtiak öszvércsökönyösséggel a speciális szidalmakhoz. Mér éppen befejezettnek akartuk nyilvánítani expedíciónkat. amikor egy gyaszbaöltözött nő tűnt fel a kápolna mögött. Lesbeáütunl: türelmesén, kivártuk, míg imádkozik, aztán lecsaptunk az elemózsiára, amely eredetileg egy 64 évet élt öreg urnák volt szánva. A gyerekek tudták, mire kötelez a zsiványbecsület, megosztoztak velem, még a mézből is adtak, amit egy lekötözött kis bögrében találtak. Hogv lemondtam jogos osztalékomról, határtalan lelkesedésbe törtek ki. Nagylelkűségem emberileg abszolút érthetetlennek tűnt fel előttük és a kicsi pöttöm meg is kérdezte: — Hát nem viszi haza a mamájának? — Éppen tegnap vett a mamám egy kiló mézet — mentegetőztem. . — Haj, az rengeteg sok méz lehet! síörnyülködtek — tengersok méz! Ugyancsak elcsapnánk vele a hasunkat. Ök már ilyen gyakorlatiasak voltak. Aztán leültek a bokoraljába és ettek mohón, éhesen, teli szájjal. Öröm és egészség. Mennyi egészség! Éljen az egészség, a tavasz, a fiatalság. És illetlenül. hangosan, a százezeréves örök pátosszal csodáltam meg őt, a Földet: anya, anyácska, anyám! (t. i.) Revolveres botrány a budapesti tőzsdén „Minden tőzsdeügynök csaló“ Budapestről jelentik: Csöndes, szürke nap volt kedden a budapesti tőzsdei!. A lecsüiigetés mán azonban izgalmas botrány tört Ki. Az egyik tőzsdetag. Heidelberg Vilmos, az Olajipar rész\ enytársaság egyik főnöke, akinek nagy ebb tömegű részvényt kellett volna vennie, azonban a magas árfolyamok miatt ez lehetetlenné vált, a lecsöngctés után, amikor az ügynökök leszámolták üzleteiket, hangosan kifakadt a középárfolyamon 'Történő üzletkötések ellen és a következőket mondotta: — Minden ügynök csal, akár Schwarz Jakabnak hívják, akár Kőim Mórnak! Csaló társaság valamennyi! A tőzsdeügynökök felháborodva hallgatták a sértéseket és azonnal értesítették a kijelentésről a személyébe ti aposztrofált Sclivarz Jakab tőzsdetanu esőst, aki erélyesen kikérte magának a sértéseket. Ekkor már egész tömeg vette körül Hcidolberget és az egyik vérmes tőzsdetag — aki kitűnő vivő -rendkívül sertő kifejezésekkel illette Hcidelberget, kifejezve azt a reményét, hogy le fogja vonni a konzekvenciákat Heidelberg erre revolvert rántott és r. következőket ordította: — tn nem hátrálok meg senki előtt és reszkessen az, aki rámtdmud! A revolverrel hadonászó Heidelberget néhány tőzsdeügynöknek sikerült megfékezni és kivinni a tőzsde épületéből. Az üggyel foglalkozni fog a tőzs de fegyelmi választmánya. A tőzsdeügynökök azt kiválnak, hogy Hőidéibe. • get tiltsák ki a tőzsdéről. Cigányok a bíróság előtt Fötárgyalás a snboticai törvényszéken Kedden egy cigányházaspár: Dimovics Daniié és felesége. Janhovics Szóka ültek a szubotieat törvényszéken a vádlottak padján, betöréses lopás vadjával terhelten. Egy egész cigánykaraván kísérte a vádlottakat a tárgyalásra. A bűnügyet Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa tárgyalta, a vádat Vttszi- Ijcvics Ljuba dr. államügyész képviselte. Dimovics Dartiló magas, szélcsváilu. öszbevcgyiilö, siirii. nagy bajuszu, igazi clgánytipus. A felesége fekete télikabátban. fekete fejkendővel — megilletődve áll mellette. A személyi adatok bemondásánál széles gesztussal, büszkéit mondja, hogy pravoszláv vallásit és állandó tartózkodási helye Szubotica. Az elnök: Nős vagy nőtlen? .1 vádlott: Au ja! Itt ál! mehettem a feleségem — és nagy szeretettel az aszszony felé fordulva, ragyogó arccal mondja — ugv szeretjük egymást, mint a körte meg az alma. Az elnök: Azzal vannak vádolva, hogy 1924 októberben Radios Martin szállásán betöréses lopást követtek el | és több ezer dinár értéket meghaladó! ruhaneműt és ágyneműt vittek el. Bii-i nősnek érzi magát? A vádlott: Au ja, dehogy vagyok élt' bűnös. Sohase loptam én — se a felesé-I gém — egy szál cérnát se. Nem voltunk mi büntetve sohasem. — Az lehet, hogy cigányok loptak azon a szálláson, de azok nem mi voltunk és nem idevaló cigányok voltak, hanem magyar sátoros kóborcigányok. Annyi igaz, hogy a feleségem, amikor arra járt, talált egy szoknyát és egy ágyteritőt, amit azok ott hagyhattak. Ez az Igazság, de fiát lopás itt nincs, nem is lesz. Az öreg cigány felesége, Szóka hasonlóan adta elő védelmét. Az asszony vallomása alatt a hallgatóság soraiból egy hatalmas szál cigány többször közbeszólt, kiegészítve az asszony vallomását. Amint később kiderült, a közbeszóló a vádlott asszony fivére volt. A bizonyítási eljárás után a bíróság Dimovics Danilót felmentette, az aszszonyt azonban 40 dinár fő- és 20 dinár mellékbüntetésre ítélte, mert a talált tárgyakat nem szolgáltatta be a hatóságnak. Miután az ügyész megnyugodott az ítéletben, az jogerős lett: és az elnök kijelentette, hogy vagy a kiszabott pénzbüntetést fizetik le, vagy az asszonynak három napot kell ülni. Erre újból jelentkezett a hallgatóság soraiból az előbbi közbeszóló cigány, odalépett az ügyész asztalához és lefizette a 60 dinár pénzbüntetést és amikor mondották neki, hogy még 50 dinár ítéleti illetéket is le kell fizetni, kinyitotta a pénztárcáját és kivett 2 darab százdinárost é$ örömmel mondta: — Még 200 dinárt is fizetek szívesen a testvéremért. Amikor a biróság és a bélyegilleték le volt fizetve, megmozdult az egész karaván és diadallal kikisérték a Diniővics-házaspárt. Újabb botrány a „Halló Api éri ka“ előadásán Halmag Tibor megverte a göríice primadonnát, a görlicék megverték Halmayt Budapestről jelentik: A nagysikerű »Halló Amerika^ hétfő esti előadása alatt és után parázs botrány színhelye volt a Fővárosi Opcrettsziiiház. A tettlegességig fajuló afférnak főszereplői Halmay Tibor a színház népszerű táneoskomikusa és Lala Collins a Haskellgörliee primadonna, aki jó viszonyban van Halmayval. Nem sokkal az operett megkezdése után a színház tagjai arra lettek figyelmessé, hogy Halmay Tibor és Collins kisasszony között élénk szóváltás támadt. melynek során egyre súlyosabb kifejezésekkel illették egymást. Egyszerre csak a vita hevében Halmay Tibor. Collins kisasszonyt a szó szoros értelmében a kezével hallgattatta el. A táncosnő eszméletlenül terült cl a padlón. A különös eset egész előadás alatt foglalkoztatta a Fővárosi Operettszinház tagjait. Halmay Tibor-pedig kijelentette, hogy Lala Collinstól még este, mielőtt a girlök elhagynák a szinház épületét, meggondolatlan és lovagiatlan viselkedéséért bocsánatot fog kérni. Erre azonban nem került a sor, mert amikor az előadás befejezte után leengedték a vasfüggönyt, a még a színpadon tartózkodó Halmay Tibort az angol táncosnők egyszerre megrohanták és mielőtt a színész védekezni tudott volna, alaposan elverték. Csak az ottartózkodó diszletmunkások és egy-két színész, akik a nagy zajra berohantak a színpadra, tudták kimenteni a társnőjükön esett sérelem miatt felháborodott girlök kezéből Halmay Tibort. Miután szétválasztották a verekedőket, Halmay Tibor eltávozott a szinház épületéből, úgyszintén a girlök is és ezzel a hangos csetepaté látszólagosan befejezést nyert. Collins kisaszszopv különben még az előadás alatt, miután ájulásából felmosták, lemondta szerepét, helyette más játszott, ő pedig lakására sietett,' hogy az átélt" idegizgalmakat kipihenje A kocsis és a gazdája adója Szuboticán « kocsis fizeti a nagyobb adót Az adójával soha senki sincs teljesen rendben. Az is, áld pontosan fizeti az adót, kénytelen tapasztalni, hogy mindig hátraléka van. Ezek általános bajok. Suboticán azonban vannak speciális udóniizériák is. Ezek közé tartoznak a következő panaí szók: A \ árost pótadó s egyéb pótlékok Suboiicáu az állami adónak körülbelül ötszörösét teszik. Ez a pótadó az 1920-as állami .adóalap utáu.'van megállapítva. Ezt az adókivetést a miniszter megsemmisítette s most vetik ki újra az 1920., 21. és 22-re az állami adót. Az uj kivetés lényegesen nagyobb, mint az eiőbbi volt. Lehetetlen tehát ez után is 500%-os pótadót szedni. Lehetetlen, de azért szedik. Sőt azoknál az adózóknál — mint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál —, ahol az állami adót már 1923-ra is megállapították, ez után a negállapitott magas adó után fizetik az T0 százalékot. Aki 1920-bán 200 korona állami adót fizetett, az fizet mintegy 1000 korona pótadót, de ha időközben az állami adóját 1000 dinárban állapították rvj, fizet 5000 dinárt, holott csak 25Ü-et •kellene fizetnie, A negyedik osztályú kereseti adó, amelyet az állandó alkalmazottak fizetnek. 1921 óta nincs kivetve. Az sem fizetheti, aki akarná. Ebbői rengeteg kár éri az államot, mert az adókötelesek egy része elköltözik, elhal, de károsodás fenyegeti a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat is, mert ezek felelősek az adóért. Egy további anomália, amely egzisztenciájában veszélyeztet minden magán-, közalkalmazottat, a következő: A háború alatt, 1916-ban, életbe léptetett XXVI. t.-c. végrehajtási utasításai úgy intézkednek, hogy az a IV, osztályú kereseti adó fizetésére kötelezett alkalmazott, akinek évi összes illetményei 20.000 koronát meghaladnak, az ezen összegen felüli jövedelmei után jövedelmi adót is tartozik fizetni. Nyilvánvaló, hogy ez nem vonatkozhat a mai viszonyokra, hiszen 1916-ban, amikor ez a törvény életbe lépett, 20.000 korona nagy pénz volt, niig most 5000 dinárnál lényegesen több jövedelme van akár egy mindenes cselédnek is évente. Iliinek ellenére, ha egy alkalmazott útlevelet kér, mielőtt az adóbizonylatot megkapja, a törvény legújabb suboticai értcímezése szerint köteles jövedelemadót fizetni. így esik meg aztán, bogy a kocsis 1921., 22. és 23. évekre tizet 4000 dinár állami adót, 20.000 dinár városi pótadót, egyéb pótlékokkal együtt 26— 28.000 dinárt, a gazdája, akire III. osztályú kereseti adó van kiróva, ennél lényegesen kevesebbet. Ha egyéb adónemeknél a koronát dinárra változtatták, legalább annyit kelleni megtenni, hogy a 20.000 korona adóalapról is kimondanák, hogy azok, akik 20.000 dinárnál, nagyobb fizetést élveznek, fizessenek jövedelmi adót. Mert ha az összes illetményeket veszik figyelembe a városi és állami tisztviselők is rengeteg adót fizetnek. Még jó, hogy az állami tisztviselők nem fizetnek várost pótadót. mert egy bíró vagy tanár 192L, 22. és 23-ra 80.000~100.000 dinár adót fizetne, s ez esetben aligha marad állami vagy városi tisztviselő Suboticán. [■ Gummi fűzők 350'— dinártól Haskötő és Gradhalter orvosi rendelésre. HasfSzö, Gyomors7oiitó, Melltartó, Régi fűzőket divatosra átalakítok. Virág Leontin Aleksandrova ulica 11.
