Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-25 / 82. szám
82* szám t? ni dal » Ara n dinar Budav Kertész-ucca XXVI. évfolyam Sobotica, SZERDA, ‘925 március 25. Pošterhu pLaóeaa’ Megjelenik rcindea reggel, ünnep alán és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Sufcotlca, Aleksandrova uI.I.fLjíbm'h-jtóloU') Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4, (Rcssia-Fonciére-palotai KÖZBE5Z0LR5 A nemzetgyűlés most a választások igazolásával foglalkozik. Ez a tevékenység: bírói funkció. El kell dönteni a törvényhozásnak, hogy alaposak-e azok a panaszok, amelyekkel a kisebbségben maradottak egyes választások érvényét támadják meg. Ha nem olvasnánk a parlamenti tudósításokat, azt kellene hinnünk, hogy az állam szuverénitásának legfőbb reprezentánsa : a törvényhozás ezt a bírói funkciót a bíróságokat jellemző elfogulatlansággal, objektivitással, érdektelenséggel és egyéni ós párttaktikai szempontokon felülemelkedő fölénnyel végzi. A bl&h funkció azt kívánná meg, hogy földerítsék a panaszolt tényei; valóságát s hogy a megállapított tényállást összevessék a törvények rendelkezéseivel. S ehelyett mi történik. A képviselő urak nagyon baragusznak egymásra s haragjukban megfeledkeznek arról, hogy ők most közjogi bírák, akik hivatva, de, kötelezve is vannak a legelemibb és legáltalánosabb áiiampoi CJaJ i jog gyakorlásának módja felett Ítéletet mondani. A képviselő urak ehelyett arról . vitatkoznak s ez a vita robbantja ki a szenvedély tomboló viharait,*hogy Zserjav tizenöt évvel ezelőtt kinek a titkárja volt s hogy a szuboücai hat évvel ezelőtti zsirszállitásná! történtek-e visszaélések. Illő tisztelettel kérdjük, hogy tartozik Zserjav tizenötéves foglalkozása s a szuboticai zsirszáüitás ide, hogyan tartozik a vita egész anyaga ahhoz a kérdéshez s annak a kérdésnek eldöntéséhez, hogy szabályszerűen folytak-e le a maribor celjei választások. Az Ítélkezésre hivatott képviselő urak a személyes ügyeik fáitól nem látják az ország érdekeinek erdeiét. * Az egyenesadók beogradi vezérigazgatósága arra az álláspontra helyézkedett, hogy a kereskedők felszólító levelei is illeték alá esnek, mert ezek a felszólító levelek helyettesíthetik a számlákat s az államkincstár elesnék a számlabélyegek bevételeitől, ha a kereskedők számla helyett felszólító leveleket küldenének adósaiknak. Aki azonban olyan követelés megfizetésére szólítja fel adósát, amelyről már. bélyeges számlát küldött, annak joga lesz a felszólító levélre kivetett illetéket és bírságot .visszakövetelni. Áhitatos ámuiással állunk ennyi találékonyság, ennyi fantázia, ennyi invenció előtt. Shakspeare ötsoros mondatöredékekbő! meg tudta alkotni a világirodalom flrmamentumáí, de — attól tartunk — az ő fantáziájából sem pattant volna elő a kereskedők rneghaiszolásának ez a legújabb gondolata. Csak az inkvizíció mestereiben fejlődött ki ilyen egyoldalú képesség ilyen borzalmas tökéletességben. Eddig az volt az elv, a vád bizonyítson, most először jön a lelet, azután kikényszerítik a fizetést s véttül ha s kereskedőnek lesz ráérő ideje, energiája és költsége, bebizonyíthatja idejét s vagy húsz Íróasztaltól kérheti vissza az egyszer már lerótt illetéket. Nem lenne egyszerűbb kiterjeszteni az illeték alá eső okiratok körét a magánbevátelekre is ? Fák, ebben a fagyos tavaszban még meggondolhatjátok magatokat, szijjátok vissza duzzadó rügyeiteket. Fák, ne levelezzetek, mert jön a finánc és illetéket ró ki rátok is. * A gondoiatszegénység túlsó partjáról megint nyilakat lövöldöznek felénk. Ne csodálkozzunk rajta : egész gondolatvilágukat a mi értesüléseink megcáfolása, megállapításaink kétségbevonása, az örökös ás konok s csakazéríis ellentmondás teszi ki. Nincs egyetlen uj gondolatuk, uj hangjuk, uj igéjük, uj ötletük, de mert valamit tenni, mondani, írni mégis kell, hát — ellentmondanak. Az ellentmondásnak ez a kétségbeesett kényszere most például nem átallja velük azt mondatni, hogy veszélyeztetjük a jugoszláviai magyarság választójogát azzal, hogy írunk a magyarországi választói törvény javaslatáról Milyen bornirtság kell olyan bornirtságot feltételezni az utódállamok kormányairól és diplomáciájáról, hogy pont a Bácsmegyei Naplóból vesz tudomást arról a törvényjavaslatról, amit a nyilvánosság előtt tárgyalnak Budapesten s amivei az európai sajtó vezető lapjai is már szinte kivétel nélkül foglalkoztak. Még a gondolkodásnak ez a módja sem az övék, még azt is azoktól tanulták, akik a gazságok megírását nagyobb gazságnak tartották, mint azok elkövetését. Ha a magyarországi választójogi törvény hatással lehet az utódállamok magyarjainak választójogára, akkor talán még sem mi veszélyeztetjük a magyar kisebbségek választójogát, akik erre a hatásra figyelmeztetünk, hanem azok, akik azt a törvényt megalkotják. Ha nem Írhatunk a magyar választói törvényről, mert ezzel kockáztatjuk az itt élő magyarok választói jogát, akkor nem írhatunk az Amerikában pusztító tornádóról sem, mert vihart idézünk fel vele itt is s nem írhatunk a svájci hidegekről sem, mert,majd mi leszünk okai a tavaszi fagynak. Ez az a gondolkodásmód, amivel valamikor megverték az oro szokat, mert őket vádolták a ragályos terjesztésével. Ők azt rikoltják : „semmi közünk hozzá!“ ’ ml azt mondjuk : „mindenhez, közünk van, amit csak jogcíműi, például igazolásul, jogforrásul is akarnak felhasználni a kisebbségi magyar élet megnehezítésére." ¥ A belügyminiszter ur azt mondotta tegnap, hogy a németek nem avatkozhatnak be a szerbek és horvátok házi perpatvarába. Bár mi is mindig ezen az állásponton voltunk és vagyunk ma is, mégis megkérdjük, az alkotmány melyik rendelkezése szabja meg, hogy az államunk egyes problémáival az állampolgárok melyik csoportja foglaikozhatik ? Da meg — ha a nemzetiségek nem foglalkozhatnak a legnagyobb jelentőségű problémával, hogyan tehetnek eleget a szláv pártok invitálásainak ? Hiszen, akármelyik szláv pártba lépnek is be a magyarok és a németek, már állást foglalnak a szerb-horvát probléma megoldásának módja tekintetében. Ha az ország kisebbségei hallgatnak a belügyminiszter urra, akkor nem lehetnének tagjai ■— mondjuk — a radikális pártnak, mert mint radikális párti, kénytelenek lennének a radikális párt álláspontját magukévá tenni s igy beavatkozni a „házi pertpatvar“ba. Azt lehetne mondani, a nemzetiségek csak azért alakítottak nemzeüségi pártokat, hogy ne legyenek kénytelenek beavatkozni a „perpatvarába. Mert ebben a' kérdés ben. minden pártnak van álláspontja, csat a- — magyar pártnak nincs. A-magyar párt programja tehát megfelel a belügyminiszter ur felfogásának, csak a magyar párt létezése nem De ki segíti ki a magyarságot abból a gyötrő alternatívából, amibe a belügyminiszter ur felfogása sodorta A magyarság csak úgy tud távolma. radni.a perpatvartól, . a önálló pártot alakit, de ha önálló pártot alakit, vét — szerintük — a 'loyalitás s a nemzeti állam eszméje ellen. Vagy más fogalmazásban: a magyarságnak a szláv pártokban keli megszer vezkedni, ámde bármelyik pártba való belépés állási foglalást jelent a szerb-horvát küzdelejnbtn, mitől viszont á belügyminiszteri meggyőződés tiltja el. Ezt a két kívánságot tehát egyszerre nem teljesítheti a magyarság, mert ez a két kívánság egymásnak ellentmond. Volna egy megoldás, ami megfejtené a problémát s á magyarságot kivezetné ebbő! á súlyos alternatívából. Ez a. megoldás eddig senkinek, nem jutott eszébe. Ez a megoldás egyszerű és biztos: a jogegyettíősjg. Megkezdődött a vita a parlamentben a Radics-párti mandátumokról Zserjav miniszter szerint a katholicizmus az állam egyik legsúlyosabb problémája Beogradból jelentik: A keddi napon a politikai helyzetben sem miféle változás nem állt be. Sem a parlamenti vita, sem a nemzetgyűlésen kívüli politikai tanácskozások nem segítették elő a kibontakozást. A parlamenti Vila ugyan már kedden megkezdődött a Radics-párti mandátumok igazolásárólolyan módon, hogy a kormánypárt egyik szónoka beszélt erről a kérdésről, azonban annak részletes és programszerű tárgyalására csak e nemzetgyűlés szerdai ülésén kerül sor. Úgy a kormánypártok, mint az ellenzék teljes felkészültséggel vesznek részt ebben a vitában, amely előreláthatóan az eddigieknél is erősebb összecsapásokra fog vezetni a szembenálló pártcsoportok között. A vitára különösen az ellenzék tesz nagy előkészületet és a nemzeti megegyezés blokkjának valamenynyi pártja fel fogja vonultatni szónokait. A közvetlenül érdekelt R dics-párt hat, vagy hét szónokkal akar részi venni a vitában. Az ellenzéki pártok vezetői kedden délután hosszas tanácskozást tartot•ak, ameiy csak a késő esti órákban ért véget. Ezen a konferencián csaknem kizárólag a parlamenti vitában való részvételről volt szó és kijelölték azokat e szerepeket is, amelyeket a delegált szónokoknak a vita során szántak. A legnagyobb érdeklődés Radics Pavls beszéde iránt nyilvánul meg, aki a Redics-pért vezetőszónoka lesz és aki előreláthatóan programszerűen le fogja szögezni a horvátok álláspontját nemcsak a mandátumok igazolásának kérdésében, hanem általában a párt jövendő politikai magatartását illetően is. Radics Psvle hir szerint ebben a beszédben el fog menni az enged kény ség legvégső haláráig, amit pártja választói bizalmának kockáztatása nélkül megtehet. A kormánypártok részéről nem folytak tanácskozások ; sem klubülést, sem minisztertanácsot nem tartottak, Úgyhogy a Radics-párti mandátumok ügyében végleges döntés még kedden sem történt. Ellenzéki körökben ebből a halogatásból arra következtetnek,hogy a kormány még mindig vár valamire, amitől majd függővé teszi állásfoglalását ebben a kérdésben. Ezzel a felfogással szemben kormánypárti részről azt hangoztatják, hogy az ellenzéki reménykedéseknek semmi pozitív alapjuk sincs ás hogy a kormány továbbra is egyenesen haladni fog azon az utón, amelyet hivatalbal,épésekor kijelölt magának. A parlament ülése A nemzetgyűlés keddi ülését ilenc óra után nyitotta meg dr. Subotics N kola elnök. Napirend előtt bejelenti, hogy dr. Kraft István németpárti képviselő, aki a választásokon két rnandéturoot I
