Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-19 / 76. szám

6. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925 március 19. Világjáró angol Szuboticán Beszélgetés Armstrong kapitánnyal, aki autón járja körül a világot Érdekes vendégek érkeztek szerdán Szabottéira. Armstrong kapitány, a vi­­iágotjáró angol érkezett meg Ford-au- j tóján kisérőr.őjéve!, miss Nell Devan- j ne angol hölggyel. Négy éve tartó autó- \ tara után most Szuboticán pihennek egy- j kát napig a világjáró angolok, akik a jj föídkörüli utazás nagyobbik részét már j elvégezték. A vacsoránál beszélgettem Armstrong j kapitánnyal és az angol mis szel. Mind-; ketten angol tábori uniformisban van- | nak, Captain Armstrong középtermetű j szőke angol, miss Nell Devannc sovány, \ barna hölgy, akit kissé romantikussá \ tesz az egyenruha és a sapkájára erő- l sftett hatalmas 'autószemüveg. A kapi- > tány komoly és meggondoltan beszél, a s miss azonban gyakran szakiíja főibe j pajkos, jókedvű megjegyzéseivel. A ka­pitánynak ugj'látszik üzlet ez a földkö­­riili utazás, a nőnek szórakozás. Szép darab földed bejárt már ez a két angol Armstrong kapitány, aki a háborúban repülőtiszt volt és a szaio­­niki! frontén teljesített szolgálatot, kér­déseimre olyan folyékonyan felel, mint aki már néhány százszor elmondotta ezt a leckét újságíróknak. — Az Amerikai Automobil Club nyolc különböző gyártmányú kocsit küldött ki — mondja - tartóssági próbára. Mi a Ford-kocsin indultunk 1921. május 3-án a canadal Vancouverből. Feladatunk a Forđ-autćn beutazni az egész világot. Eddig a kővetkező utat tettük meg: Vancouver — Admlnton — Alaska — Toronto — Montreal — Niagara vízesés — Netvyork, az Egyesült-Államok vala­mennyi állama — Mexikó — Cuba — Kawai — New-Orleaíts, innen hajón London — Skót és Írország — Plris — San Marino — Itália — Spanyolország — Portugália — Berlin — Sveiz — Au­sztria — Lichtenstein — Németország — Csehszlovákia — Magyarország. A leggyorsabban IJchtenstein hercegség­gel végeztünk, amelyen harminc perc alatt robogtunk keresztül — mondja mosolyogva Armstrong kapitány és most Budapest után Szegeden voltunk, ahonnan ma érkeznünk Szuboticára, a mely az első jugoszláviai állomásunk. Innen Beogradba megyünk, majd sorra következnek: Szófia, Bukarest, Kon­stanza, Konstantinápoly, Szmima. Pa­lesztina, India, Szudán, Afrika. 1926. vé­gére otthon leszünk. Megkérdeztük Captain Armstrongot, hogy mi volt eddig a legérdekesebb úti kalandja. Egy percre kizökken a folya­matos előadásból de csak egy percig gondolkodik és már felel: — Találkozásunk Mexikóban a legfé­lelmetesebb felkelő vezérrel. Pancho Vttlá-xal. Négy napig fogva tartott ben­nünket, azon a cimen, hogy kémek va­gyunk. Nem volt éppen keííeníes — Azóta már agyonlőtték a felkelővezért, akinek a fejére hatalmas válságdijat tűztek ki a hatóságok. — De azért nagyon kedves fia volt! — veti közbe szelíd mosollyal Nell Dc­­vanrtd kisasszony. Mexikó óta csak most volt egy kjs kellemetlenségük a világjáró angolok­nak, ma a jugoszláv határon, ahol nem akarták őket beengedni. Angol útlevél­lel utaznak — mondják — és nemzet­közi tripiikettjük van, amellyel minden államba beutazhatnak. A jugoszláv ha­táron külön vízumot követeltek tőlük és ezért kis fennakadásuk volt. — Nem tesz semmit •— mondja a miss elnézően -w amíg hazaérkezünk, lesz még több ilyen apró kellemetlen­ségünk. — Mepnvit utaznak naponta, sokat időznek-c egy-egy városban és fáraszt- Ja-e őket a hosszú autő-tura — kér­dezzük. — Nem sletünfi — feleli Captain Armstrong — néha csak kétszáz kilo­métert megyünk naponta, de ha ked­vünk tartja, magunk mögött hagyunk ezer kilométert is egy napon. A nagy­városokban napokig időzünk és minden látnivalót megnézünk. Az állandó uta­zás nagyon fáraszt bennünket — Én már teljesen lesoványodtam — veszi át a szót miss Nell Devanne — Spanyolországban még mindenki utá­nam nézett, olyan csinos voltam, ma rám se lehet ismerni, mert azóta húsz fontot fogytam . . . A csinos, fiús miss alighanem még job­ban festett feszes egyenruhájában, ami­kor molettebb volt és nem is csodálko­zom, hogy a forróvérű spanyolok utána­­bámultak. No de most legalább divatosabb a termete — vigasztalom s megkérdem a szimpatikus angol párt, hogy miből fe­dezik költségeiket. Armstrong kapitány nem lepődik meg ezen az indiszkrét kér­désen. hanem a business hangján feleli: — Mind a nyolc autó pénz nélkül liY dúlt Amerikából. Nekem három dollár volt a vagyonom, amikor elhagytam az Egyesült-Államokat . . . Azóta fihnfelvé­­teleket készítettek eddigi utunkró!, ezt a filmet magunkkal visszük és bemutatjuk minden nagyobb városban az én 'elő adásom kíséretében. Ezeknek az előadá soknak jövedelméből élünk. Szuboticán is tartunk az egyik moziban ilyen elő­adást ... Elbúcsúzom az amerikai angoloktól, a hatalmas Ford-gyár ügyes agitátorai­tól, akik olyan nyugodtan és jóizüen va­csoráznak, mintha nem is okozna nekik gondot az az egv-két földrész, amit még be kell utazniuk. — To see again! — kiá'tia utánam katonaruhás miss és a következő perc­ben már másnak meséli egyik uti-ka­­landját. . L. F. Román nap borzalmas családi tragédiája Borotvával elvágta felesége nyakát és megölte cselédjét Kolozsvárról jelentik: Giurgiuci Viktor gyeroőmonostori román gö­rögkeleti pan házában az elmúlt éj­szaka borzalmas tragédia játszódott le. A lelkész borotvával elmetszette felesége nyakát, azután 'halálra se­­besitette Dán Anna ötven éves cse­lédet. végül pedig öngyilkossági szándékkal kést szúrt a mellébe és borotvával is súlyos sebet ellett ma gán. A faluban úgy tudják, hogy a pap féltékenységből Ölte meg a feleségét, mert a muriénak,viszony a volt a ta­nítóval A tanító évek óta egy ház­ban lakott a paoékkal. A hitvestár­sak közölt napirenden volt a vesze­kedés a tanító miatt. A lelkész már többször megfenyegette feleségét, hogy megöli. Az elmúlt éjiéi aztán lefekvéskor székekkel eltöriaszalt a a h/Hósroba ajtaját és ruhástól a székekre feküdt te. Az asszony megkérdezte, hogy miért nem fekszik le rendesen az ágyba. A pap fenyegetően válaszolt és az asszony csak lm inalfelé tudott elaludni Négy óra fáiban váratlan zaira ébredt. Férne álFft előtte, Ve­­zóben borotvával. M:e’őít mevkér­­rWhotte voltra rmt akar. Cntvahira Ir fielen rávetette mázd? és egyetlen hr-rninzdténttai hirtelen elmetszette telesére nvakét. Az asszony jaikiól* fására fel"Kredt Dán Anna ötven "vés cseléd, berohant a dühöngő em- Forhez és dn’akodni kezdett ve^e. Dulakodás közben a nan véres bo­rotvájával a cseléd nyakát Is elmet­szette. A pan ezután- kést ragadott és sa­ját mellébe szúrta, de még borotvá­val is mély sebei ejtett a n vakén. A földön heverő Pannának volt még annyi ereie. hogy az ajtóhoz kússzon, a székeket elmozdítsa és segítségért kiáltson. A sivalkodásra berohantak a szomszédok, csakha­mar megjött a csendőrség is. Dán »publikum Anna cseléd már halott volt. a súlyo­san sebesült papot és paortét pedig beszállították a bánhhunvadi köz­­kórházba. A papné még valahogy el tudta mondani a tragédia részleteit de csakhamar eszméletét vesztette Az orvosok kevés reményt fűznek a házaspár életben maradásához. —•—­­---------- -Beszámoló a párisi Divatbálról amelyen 450 toalettet mutattak be Pdris, március hó (A B. N. kiküldött tudósitójdtól.) A mozgalmas böjti szezonban lezajlott Paris legérdekesebb táncmulatsága is a Divaibái. Lz a bál ne;m olyan előkelő, mint az Operabál, a maga negyven frankos belépődíjával nem is olyan drá­ga, mint a száz frankos diákszanatóri­um bál, mégis valamennyinél nagyobb érdeklődésre tart számot, mert itt vo­nul fel a maga teljes pompájában a ta­vaszi és a nyári divat. A nagy szabó­cégek felhasználják ezt a táncmulatságot arra, hogy bemutassák a közönségnek uj kreációjukat. A Colit inén tál-szálló hatalmas ter­meiben tartották meg az idei divatbá­­lat. A földszinten és két emeleten folyt a dáridó. A földszinten csoportosították a látványosságokat, egy kisebb terem pedig a táncnak volt fenntartva. Az emeleti nagy termekben természetesen szintén folyt a tánc. A bálon Paris tár­sadalmának majdnem minden rétege ott volt. Nem lehet különösebb elisme­réssel szólni a hölgyek toalettéiről, in­kább nehány furcsa jelmez kelteit fel­­itűnést Újabban a hölgyek igen szeret­nek színházba öltözni A divat is a fér­fias vonalak felé hajlik. Tele vannak a vicclapok olyan viccekkel, amelyek azt gúnyolják, hogy a nagysága és az ur egyformán vannak öltözve. Ez a fiús divat különösen a bálákban tombolja ki megát. Tucatszámra lehetett látni a di­­(vatbálon szmokingba öltözött hölgyeket, «továbbá maharadzsának,: zsokénak, bo­hócnak és rikkancsnak maszkírozott kls­­jlánvokat.. Még egy furcsa divat van amit majdnem minden párisi bálon meg leijei figyelni: nők egymással táncolnak. Ez Itt rendszer, elfogadott, komoly for­ma, amin senki se ütközik meg. Újab­ban már annyira elharapózott, hogv egyes táncoknál (valzer, tangó) majd­nem túlsúlyban vannak a női párok. A groteszk divat okát két motívumban Ítéli keresni. Először táncos-hiány van s a francia nők inkább egymással tán­colnak, de nem árulnak petrezselymet, másodszor rájöttek arra, hogy két, egy­formán aprókat lépő nő sokkal hozzá­­illőbben és kecsesebben tud egymással táncolni, mint a vegyespárok. A Divatbálon is már a kora esti órák­ban feltűnt a nők számbeli fölénye, ami abban nyilvánult meg, hogy egyes tán­cok aiatt majdnem kizárólag női páro­kat lehetett látni. A táncdühben szen­vedő nők csak akkor hagyták abba a keringést, amikor a kürtök jelezték, hogy a bál tulajdonképpeni attrakciója, a divatbemutató megkezdődött. Ember-ember hátán szorongott a nagy csarnokban, amelynek közepén jókora emelvény magadott ki. A konferansz bejelentette, hogy 450 modellt fognak bemutatni Miután a diVatrevü egy mon­dén hölgy életét akarta lepergetn? kora reggeltől késő estig, az emelvényen ha­talmas óra jelezte az időt, illetve a nap­szakot. Kilenc órát jelzett a két virág­tól készült mutató, amikor a zene hang­jai mellett megkezdődött a modellek felvonulása Kilenc órakor kél fel a pá­risi nő. tehát először pizsamák vonul­nak fel a színen, de micsoda pizsamák! Of percig a legfantasztikusabb színek­ben és kelmékben a közönség elé járul­tak a nagy szabócégek mnukenjei —• mindenki pizsamában. Különösen néhány dekorativ japán-selyem holmit és a íirottir-különlegessélgeket tapsolta mega Tíz órára ugrik a mutató és máris a fésül ködő-köpenyek és a reggeli * pon­gyolák tömegei jelennek meg a dobo­gón. Utóbbiakban különösen a nagy­mintás világos ízinek dominálnak; mind­annyi egybeszabotton, lepelszerüeu omiik a testre. Tizenegy órakor látogatóba és vásárol­ni megy a párisi nő. Kosztümök, felöl­tők, délelőtti ruhák. Részleteiben uem foglalkozunk most a tavaszi és nyári divattal csak annyit jegyzőnk meg, hogy a kiállítók sarában Paquine és Poiret-től kezdve valamennyi nagyobb párisi szabócég versenyzett a közönség kegyeiért Mire a virágos mutató az ötös szám­ra ugrott, pazar délutáni ruhák sora­koztak fel a színen. Ruhák, amelyekben az előkelő párisi nő a »Claridge’s« dél­utáni teáján táncol, amelyekben látoga­tóba megy, látogatókat ifogad és a szin­­jjház délutáni előadásán jelenik meg. Nyoic óra. A zenekarok játéka eléri fa fortissomót: a párisi hölgy vacsorára készül. Most jön az est igazi szenzáció­ja: az estélyi ruhák bevonulása. Elő­ször a belépőket mutatják meg a "nők, azután uniformisos szolgák átveszik a finom selyemhotoikat és most már es­­télyu ruhában lejtenek el előttünk szí­nekben pompázva, hegyesen, mint meg­annyi páva. Teljes húsz percig defiiiro­­jzott el a közönség előtt az estélyi ru­hák sokasága. Ami szépet és művészit a kiraffinálódott párisi _ szabómüvészet elgondolni képes, az mind testet' öltött itt a rövid húsz perc alatt. Indulót játszik a zene. A mutavány­­nak vége. Még egy nagy érdeklődéssel kisért szám: ötven modellt kisorsoltak a közönség között. Pontosan 900 szám vett részt a sorsoláson, tehát minden tizennyolcadik hölgy valami kedves em­léket vitt haza a Divatbálról. A szeren­csések egy szép pizsamát vagy finom pongyolát nyertek, a tnég szerencséseb­bek egy ruhát vagy kosztümöt. Minden boldog nyerő egy irást is kapott, amely­ben a kiállító cég kötelezi magát, hogy a nyert holmit az uj tulajdonos testi méreteinek megfelelően, díjmentesen át­alakítja. A divatbemutató és a szupé után ter­mészetesen reggelig tartó tánc követke­zett, ez a divat változatlanul megma­radt még a Divatbllon is. (s. a.) r Ego falvak Két magyarországi község iiiz­­katasztrófája Budapestről jelentik: Kedden este Forróencsen. Abatij vármegye leg­nagyobb községében kigyulladt Nagy Sándor gazdálkodó szőlőié. A "■aoy szé’ben a iüz csakhamar átter­jedt a szomszédos házakra és csű­rökre is. Este kilenc órakor már tíz­nél több csűr és ház állott lángokban I és az erős szélben a tűz veszedelme­sen terjedt tovább. Encsitek egyik uccája ekkor niár úgyszólván telje­sen lángban állott. Tizenkét órára megérkeztek Szikszó. Abaujszántó és a szomszédos községek tűzoltói. A dühöngő hóviharban kétségbe­esetten dolgozott a lakosság. Sok is­tállót nem tudtak idejekorán kinyit­ni és ezekben bentpusztultak- az álla­tok. A tűzvész úgy keletkezett, hogy valaki égő cigarettavéget dobott el Nagy Sándor gabonával megtelt csőriébe-Ugyancsak tűz pusztított kedden éjszaka Iván sooronmegvei község­ben is. Itt a napok óta dühöngő szél­viharban a tűz rettentő gyorsaság­gal terjedt tovább. A kétségbeesett lakosság szinte tehetetlenül állott a lángokkal szemben. Mintcev húsz ház hamvadt el, köztük a községi is­kola is. emellett több gazdasági épü­let is porrá égett. A körnvező fal­vak tűzoltósága mind kivonult hogy segítsen az oltásban. A tűz keletke­zésének okát még nem tudiák.

Next

/
Thumbnails
Contents