Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-19 / 76. szám
6. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925 március 19. Világjáró angol Szuboticán Beszélgetés Armstrong kapitánnyal, aki autón járja körül a világot Érdekes vendégek érkeztek szerdán Szabottéira. Armstrong kapitány, a viiágotjáró angol érkezett meg Ford-au- j tóján kisérőr.őjéve!, miss Nell Devan- j ne angol hölggyel. Négy éve tartó autó- \ tara után most Szuboticán pihennek egy- j kát napig a világjáró angolok, akik a jj föídkörüli utazás nagyobbik részét már j elvégezték. A vacsoránál beszélgettem Armstrong j kapitánnyal és az angol mis szel. Mind-; ketten angol tábori uniformisban van- | nak, Captain Armstrong középtermetű j szőke angol, miss Nell Devannc sovány, \ barna hölgy, akit kissé romantikussá \ tesz az egyenruha és a sapkájára erő- l sftett hatalmas 'autószemüveg. A kapi- > tány komoly és meggondoltan beszél, a s miss azonban gyakran szakiíja főibe j pajkos, jókedvű megjegyzéseivel. A kapitánynak ugj'látszik üzlet ez a földköriili utazás, a nőnek szórakozás. Szép darab földed bejárt már ez a két angol Armstrong kapitány, aki a háborúban repülőtiszt volt és a szaioniki! frontén teljesített szolgálatot, kérdéseimre olyan folyékonyan felel, mint aki már néhány százszor elmondotta ezt a leckét újságíróknak. — Az Amerikai Automobil Club nyolc különböző gyártmányú kocsit küldött ki — mondja - tartóssági próbára. Mi a Ford-kocsin indultunk 1921. május 3-án a canadal Vancouverből. Feladatunk a Forđ-autćn beutazni az egész világot. Eddig a kővetkező utat tettük meg: Vancouver — Admlnton — Alaska — Toronto — Montreal — Niagara vízesés — Netvyork, az Egyesült-Államok valamennyi állama — Mexikó — Cuba — Kawai — New-Orleaíts, innen hajón London — Skót és Írország — Plris — San Marino — Itália — Spanyolország — Portugália — Berlin — Sveiz — Ausztria — Lichtenstein — Németország — Csehszlovákia — Magyarország. A leggyorsabban IJchtenstein hercegséggel végeztünk, amelyen harminc perc alatt robogtunk keresztül — mondja mosolyogva Armstrong kapitány és most Budapest után Szegeden voltunk, ahonnan ma érkeznünk Szuboticára, a mely az első jugoszláviai állomásunk. Innen Beogradba megyünk, majd sorra következnek: Szófia, Bukarest, Konstanza, Konstantinápoly, Szmima. Palesztina, India, Szudán, Afrika. 1926. végére otthon leszünk. Megkérdeztük Captain Armstrongot, hogy mi volt eddig a legérdekesebb úti kalandja. Egy percre kizökken a folyamatos előadásból de csak egy percig gondolkodik és már felel: — Találkozásunk Mexikóban a legfélelmetesebb felkelő vezérrel. Pancho Vttlá-xal. Négy napig fogva tartott bennünket, azon a cimen, hogy kémek vagyunk. Nem volt éppen keííeníes — Azóta már agyonlőtték a felkelővezért, akinek a fejére hatalmas válságdijat tűztek ki a hatóságok. — De azért nagyon kedves fia volt! — veti közbe szelíd mosollyal Nell Dcvanrtd kisasszony. Mexikó óta csak most volt egy kjs kellemetlenségük a világjáró angoloknak, ma a jugoszláv határon, ahol nem akarták őket beengedni. Angol útlevéllel utaznak — mondják — és nemzetközi tripiikettjük van, amellyel minden államba beutazhatnak. A jugoszláv határon külön vízumot követeltek tőlük és ezért kis fennakadásuk volt. — Nem tesz semmit •— mondja a miss elnézően -w amíg hazaérkezünk, lesz még több ilyen apró kellemetlenségünk. — Mepnvit utaznak naponta, sokat időznek-c egy-egy városban és fáraszt- Ja-e őket a hosszú autő-tura — kérdezzük. — Nem sletünfi — feleli Captain Armstrong — néha csak kétszáz kilométert megyünk naponta, de ha kedvünk tartja, magunk mögött hagyunk ezer kilométert is egy napon. A nagyvárosokban napokig időzünk és minden látnivalót megnézünk. Az állandó utazás nagyon fáraszt bennünket — Én már teljesen lesoványodtam — veszi át a szót miss Nell Devanne — Spanyolországban még mindenki utánam nézett, olyan csinos voltam, ma rám se lehet ismerni, mert azóta húsz fontot fogytam . . . A csinos, fiús miss alighanem még jobban festett feszes egyenruhájában, amikor molettebb volt és nem is csodálkozom, hogy a forróvérű spanyolok utánabámultak. No de most legalább divatosabb a termete — vigasztalom s megkérdem a szimpatikus angol párt, hogy miből fedezik költségeiket. Armstrong kapitány nem lepődik meg ezen az indiszkrét kérdésen. hanem a business hangján feleli: — Mind a nyolc autó pénz nélkül liY dúlt Amerikából. Nekem három dollár volt a vagyonom, amikor elhagytam az Egyesült-Államokat . . . Azóta fihnfelvételeket készítettek eddigi utunkró!, ezt a filmet magunkkal visszük és bemutatjuk minden nagyobb városban az én 'elő adásom kíséretében. Ezeknek az előadá soknak jövedelméből élünk. Szuboticán is tartunk az egyik moziban ilyen előadást ... Elbúcsúzom az amerikai angoloktól, a hatalmas Ford-gyár ügyes agitátoraitól, akik olyan nyugodtan és jóizüen vacsoráznak, mintha nem is okozna nekik gondot az az egv-két földrész, amit még be kell utazniuk. — To see again! — kiá'tia utánam katonaruhás miss és a következő percben már másnak meséli egyik uti-kalandját. . L. F. Román nap borzalmas családi tragédiája Borotvával elvágta felesége nyakát és megölte cselédjét Kolozsvárról jelentik: Giurgiuci Viktor gyeroőmonostori román görögkeleti pan házában az elmúlt éjszaka borzalmas tragédia játszódott le. A lelkész borotvával elmetszette felesége nyakát, azután 'halálra sebesitette Dán Anna ötven éves cselédet. végül pedig öngyilkossági szándékkal kést szúrt a mellébe és borotvával is súlyos sebet ellett ma gán. A faluban úgy tudják, hogy a pap féltékenységből Ölte meg a feleségét, mert a muriénak,viszony a volt a tanítóval A tanító évek óta egy házban lakott a paoékkal. A hitvestársak közölt napirenden volt a veszekedés a tanító miatt. A lelkész már többször megfenyegette feleségét, hogy megöli. Az elmúlt éjiéi aztán lefekvéskor székekkel eltöriaszalt a a h/Hósroba ajtaját és ruhástól a székekre feküdt te. Az asszony megkérdezte, hogy miért nem fekszik le rendesen az ágyba. A pap fenyegetően válaszolt és az asszony csak lm inalfelé tudott elaludni Négy óra fáiban váratlan zaira ébredt. Férne álFft előtte, Vezóben borotvával. M:e’őít mevkérrWhotte voltra rmt akar. Cntvahira Ir fielen rávetette mázd? és egyetlen hr-rninzdténttai hirtelen elmetszette telesére nvakét. Az asszony jaikiól* fására fel"Kredt Dán Anna ötven "vés cseléd, berohant a dühöngő em- Forhez és dn’akodni kezdett ve^e. Dulakodás közben a nan véres borotvájával a cseléd nyakát Is elmetszette. A pan ezután- kést ragadott és saját mellébe szúrta, de még borotvával is mély sebei ejtett a n vakén. A földön heverő Pannának volt még annyi ereie. hogy az ajtóhoz kússzon, a székeket elmozdítsa és segítségért kiáltson. A sivalkodásra berohantak a szomszédok, csakhamar megjött a csendőrség is. Dán »publikum Anna cseléd már halott volt. a súlyosan sebesült papot és paortét pedig beszállították a bánhhunvadi közkórházba. A papné még valahogy el tudta mondani a tragédia részleteit de csakhamar eszméletét vesztette Az orvosok kevés reményt fűznek a házaspár életben maradásához. —•—---------- -Beszámoló a párisi Divatbálról amelyen 450 toalettet mutattak be Pdris, március hó (A B. N. kiküldött tudósitójdtól.) A mozgalmas böjti szezonban lezajlott Paris legérdekesebb táncmulatsága is a Divaibái. Lz a bál ne;m olyan előkelő, mint az Operabál, a maga negyven frankos belépődíjával nem is olyan drága, mint a száz frankos diákszanatórium bál, mégis valamennyinél nagyobb érdeklődésre tart számot, mert itt vonul fel a maga teljes pompájában a tavaszi és a nyári divat. A nagy szabócégek felhasználják ezt a táncmulatságot arra, hogy bemutassák a közönségnek uj kreációjukat. A Colit inén tál-szálló hatalmas termeiben tartották meg az idei divatbálat. A földszinten és két emeleten folyt a dáridó. A földszinten csoportosították a látványosságokat, egy kisebb terem pedig a táncnak volt fenntartva. Az emeleti nagy termekben természetesen szintén folyt a tánc. A bálon Paris társadalmának majdnem minden rétege ott volt. Nem lehet különösebb elismeréssel szólni a hölgyek toalettéiről, inkább nehány furcsa jelmez kelteit felitűnést Újabban a hölgyek igen szeretnek színházba öltözni A divat is a férfias vonalak felé hajlik. Tele vannak a vicclapok olyan viccekkel, amelyek azt gúnyolják, hogy a nagysága és az ur egyformán vannak öltözve. Ez a fiús divat különösen a bálákban tombolja ki megát. Tucatszámra lehetett látni a di(vatbálon szmokingba öltözött hölgyeket, «továbbá maharadzsának,: zsokénak, bohócnak és rikkancsnak maszkírozott klsjlánvokat.. Még egy furcsa divat van amit majdnem minden párisi bálon meg leijei figyelni: nők egymással táncolnak. Ez Itt rendszer, elfogadott, komoly forma, amin senki se ütközik meg. Újabban már annyira elharapózott, hogv egyes táncoknál (valzer, tangó) majdnem túlsúlyban vannak a női párok. A groteszk divat okát két motívumban Ítéli keresni. Először táncos-hiány van s a francia nők inkább egymással táncolnak, de nem árulnak petrezselymet, másodszor rájöttek arra, hogy két, egyformán aprókat lépő nő sokkal hozzáillőbben és kecsesebben tud egymással táncolni, mint a vegyespárok. A Divatbálon is már a kora esti órákban feltűnt a nők számbeli fölénye, ami abban nyilvánult meg, hogy egyes táncok aiatt majdnem kizárólag női párokat lehetett látni. A táncdühben szenvedő nők csak akkor hagyták abba a keringést, amikor a kürtök jelezték, hogy a bál tulajdonképpeni attrakciója, a divatbemutató megkezdődött. Ember-ember hátán szorongott a nagy csarnokban, amelynek közepén jókora emelvény magadott ki. A konferansz bejelentette, hogy 450 modellt fognak bemutatni Miután a diVatrevü egy mondén hölgy életét akarta lepergetn? kora reggeltől késő estig, az emelvényen hatalmas óra jelezte az időt, illetve a napszakot. Kilenc órát jelzett a két virágtól készült mutató, amikor a zene hangjai mellett megkezdődött a modellek felvonulása Kilenc órakor kél fel a párisi nő. tehát először pizsamák vonulnak fel a színen, de micsoda pizsamák! Of percig a legfantasztikusabb színekben és kelmékben a közönség elé járultak a nagy szabócégek mnukenjei —• mindenki pizsamában. Különösen néhány dekorativ japán-selyem holmit és a íirottir-különlegessélgeket tapsolta mega Tíz órára ugrik a mutató és máris a fésül ködő-köpenyek és a reggeli * pongyolák tömegei jelennek meg a dobogón. Utóbbiakban különösen a nagymintás világos ízinek dominálnak; mindannyi egybeszabotton, lepelszerüeu omiik a testre. Tizenegy órakor látogatóba és vásárolni megy a párisi nő. Kosztümök, felöltők, délelőtti ruhák. Részleteiben uem foglalkozunk most a tavaszi és nyári divattal csak annyit jegyzőnk meg, hogy a kiállítók sarában Paquine és Poiret-től kezdve valamennyi nagyobb párisi szabócég versenyzett a közönség kegyeiért Mire a virágos mutató az ötös számra ugrott, pazar délutáni ruhák sorakoztak fel a színen. Ruhák, amelyekben az előkelő párisi nő a »Claridge’s« délutáni teáján táncol, amelyekben látogatóba megy, látogatókat ifogad és a szinjjház délutáni előadásán jelenik meg. Nyoic óra. A zenekarok játéka eléri fa fortissomót: a párisi hölgy vacsorára készül. Most jön az est igazi szenzációja: az estélyi ruhák bevonulása. Először a belépőket mutatják meg a "nők, azután uniformisos szolgák átveszik a finom selyemhotoikat és most már estélyu ruhában lejtenek el előttünk színekben pompázva, hegyesen, mint megannyi páva. Teljes húsz percig defiiirojzott el a közönség előtt az estélyi ruhák sokasága. Ami szépet és művészit a kiraffinálódott párisi _ szabómüvészet elgondolni képes, az mind testet' öltött itt a rövid húsz perc alatt. Indulót játszik a zene. A mutaványnak vége. Még egy nagy érdeklődéssel kisért szám: ötven modellt kisorsoltak a közönség között. Pontosan 900 szám vett részt a sorsoláson, tehát minden tizennyolcadik hölgy valami kedves emléket vitt haza a Divatbálról. A szerencsések egy szép pizsamát vagy finom pongyolát nyertek, a tnég szerencsésebbek egy ruhát vagy kosztümöt. Minden boldog nyerő egy irást is kapott, amelyben a kiállító cég kötelezi magát, hogy a nyert holmit az uj tulajdonos testi méreteinek megfelelően, díjmentesen átalakítja. A divatbemutató és a szupé után természetesen reggelig tartó tánc következett, ez a divat változatlanul megmaradt még a Divatbllon is. (s. a.) r Ego falvak Két magyarországi község iiizkatasztrófája Budapestről jelentik: Kedden este Forróencsen. Abatij vármegye legnagyobb községében kigyulladt Nagy Sándor gazdálkodó szőlőié. A "■aoy szé’ben a iüz csakhamar átterjedt a szomszédos házakra és csűrökre is. Este kilenc órakor már tíznél több csűr és ház állott lángokban I és az erős szélben a tűz veszedelmesen terjedt tovább. Encsitek egyik uccája ekkor niár úgyszólván teljesen lángban állott. Tizenkét órára megérkeztek Szikszó. Abaujszántó és a szomszédos községek tűzoltói. A dühöngő hóviharban kétségbeesetten dolgozott a lakosság. Sok istállót nem tudtak idejekorán kinyitni és ezekben bentpusztultak- az állatok. A tűzvész úgy keletkezett, hogy valaki égő cigarettavéget dobott el Nagy Sándor gabonával megtelt csőriébe-Ugyancsak tűz pusztított kedden éjszaka Iván sooronmegvei községben is. Itt a napok óta dühöngő szélviharban a tűz rettentő gyorsasággal terjedt tovább. A kétségbeesett lakosság szinte tehetetlenül állott a lángokkal szemben. Mintcev húsz ház hamvadt el, köztük a községi iskola is. emellett több gazdasági épület is porrá égett. A körnvező falvak tűzoltósága mind kivonult hogy segítsen az oltásban. A tűz keletkezésének okát még nem tudiák.
